A kiemelt beruházások rendszerével, illetve újabban a rozsdaövezeti akcióterület kijelöléssel az Orbán-kormánynál úgy ütik le az önkormányzati ellenvéleményeket, mint egy kellemetlenül zizegő legyet a légycsapóval. Csepel vezetőinek még ellenvéleménye sincs...

Az önkormányzatok pro forma még működnek. Belül azonban üregessé vált a rendszer. Az Orbán-kormány jó ideje játszódik a gondolattal, hogy felszámolja az egészet és a helyén NER kompatibilis végrehajtó hivatalokat állít fel. A jelentős politikai kockázat azonban (eddig) visszatartotta az egyetlen nagy csapásra épülő átalakítástól. Inkább egy skandináv krimi kimért, rideg világát idézően folytatásos intézkedéssorozataként csonkítják a hazai demokrácia egyik alapintézményét.

A települések választott testületeitől egymás után vették el az iskoláikat, a kórházaikat, szűkítették a

Most – ritka, de azért nem példátlan kivételként – a bíróság kimondta, hogy a polgároknak van igazuk a kormánnyal szemben: „az állam nem hagyhatja magukra a súlyos-halmozott fogyatékossággal élő embereket és az őket gondozókat”. Az orbáni többség szeret rendszerváltásként gondolni 2010-re; nos, ha így van, akkor az új rendszer, a NER korszakának egyik legfontosabb – igaz, még nem jogerős – bírósági ítélete született meg.

Mindig visszás, ha a magyar állam a saját polgárainak egy jelentős csoportjával pereskedik – hiszen mindig felveti azt a kérdést, hogy lehet-e az államhatalomnak a saját polgáraiétól elkülönülő érdeke. Magyarországon a jelek szerint lehet: nálunk az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy a kormánnyal szemben alkotmányos alapjogokat is csak bírósági úton lehet érvényesíteni.

Az pedig már a szóban forgó kormányról meg az általa gründolt alkotmányhelyettesítő betűkupacról árul el nagyon sokat, hogy ezekben a perekben igen gyakran az állampolgár marad alul, miközben az alaptörvény elvben garantálná az alapjogok sérthetetlenségét.

Nem az Orbán-kormány milliárdjaiból, hanem a sportoló fiatalok, a szüleik és a szurkolók odaadó, önkéntes munkájával készültek a csepeli birkózók a centenáriumi ünnepséggel egybekötött új edzőtermük megnyitójára a Táncsics utcai Burattino iskolában. A Hollandi úti több milliárdos birkózó monstrumban  nincsen számukra hely?

A Csepeli Birkózó Club nemrég közölte, hogy ünnepséget tartottak a Magyar Birkózók Szövetsége megalakulásának 100. évfordulója alkalmából.

Miután Németh Szilárd nem engedte, hogy edzhessenek a birkózók céljára milliárdokért létrehozott Kis-Duna parti birkózó csarnokban, az ünnepségre a Táncsics Mihály utcai Burattino Iskola tornacsarnokában került sor, amelyet a klub végleges helyének jelölt ki az önkormányzat. 

„...úgy tudtuk, hogy a szövetség vezetése a legmagasabb szinten képviselteti magát az eseményen:” Németh Szilárd azonban nem jelent meg, pedig „...gyakran látjuk facebook posztjain a klub melegítőjében, főzni, kirándulni, biztos a szívéhez nőtt a ruhadarab.” - írják.

Talán azért nem jelent meg a birkózó szövetség elnöke, mert

Agyafúrt ötletekkel áll elő a kormány, hogy osztogatás révén népszerűbbé váljon. Miután az adóvisszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a megemelt minimálbér PR-hatása a jövő év elején kifúj, kellett valami, amire felépíthető egy új népszerűsítő kampány. Elég volt elővenni a "Multi" feliratú dossziét, és a benne skiccszerűen már ott lapuló ötletet: a nagy élelmiszerláncokat sarcolják ismét, amelyek, ha megszöknek, az a kormánynak siker, ha meg ezt a szigorítást is lenyelik, akkor félsiker. A tervhez jól jött néhány megváltozott uniós előírás is, melyek az élelmiszerpazarlás mérséklését szolgálják.

A törvény egy nap alatt megszületett, így a hat nagy, külföldi kézben levő multi kiskereskedelmi lánc már készülhet. Egyrészt arra, hogy a minőségmegőrzési idő lejárta előtt 48 órával leszedje a polcokról a megmaradt élelmiszereket és ingyen beszolgáltassa az állami 

Végre, végre, megjött! A postás meghozta a csepeli nyugdíjasoknak is a kormány újabb, százmilliókba kerülő propaganda anyagát, éppen jókor a JóKor-t. A karácsonyi nagytakarítás kellős közepén vehették kézhez a kiadványta címzettek, akik azonnal garantálták hasznosítását…

A „Friss és hasznos információk nyugdíjasoknak” alcímmel megjelent lap a kormány és a Fidesz propagandaüzeneteit ismételgeti, amelyek többsége nem friss és egyáltalán nem hasznos, szerintünk már csak a leghűségesebb fideszesek hiszik el. Talán a tavaszi választási kampány segédanyagának szánták. Ezért, a szokásos Orbán bevezető alatt 11 pontban sorolják fel a nyugdíjasok megbecsülésének „bizonyítékait”. Ezek egy része nem a nyugdíjasok megbecsüléséről szól (csok, tetőtér-beépítés), vagy például a nyugdíjprémium ügyében még a Bajnai kormány döntött.

Az pedig elszomorító, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta csak 10 százalékkal nőtt, hiszen az infláció növekedése ennél jóval magasabb volt. A kiadványra „válaszul” felsorolunk néhány tényt, amelyek cáfolják azt az állítást, hogy „Magyarország Kormánya megbecsüli az időseket”. Az Orbán-kormány:

> megszüntette a korhatár alatti és a korkedvezményes, illetve a korengedményes nyugdíjakat;

> eltörölte a rokkantsági nyugdíjat; továbbá:

Ez van, ha vezetőink hamvas ifjúkorukban túl sokat hallották a Vörös Csepelt: „még, még, még és még!” Meg hogy „sohasem elég”.

Nemcsak a fuvarozó cégek és katonai parádék hirdetik így magukat: földön, vízen, levegőben. Kellően széles látókörű kormány földön, vízen, levegőben lop. Persze legálisan teszi. Lehet, hogy így kevesebb benne az öröm, de jóval biztonságosabb. Előbb törvényesítik a lopást, ez nem túl bonyolult, amikor ők írják a törvényt. Igazán bunkóság, tapintatlan modorra vall egyáltalán lopásnak hívni. Mennyivel kifinomultabb így: állami vagyon átadása a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok számára. A „Ne lopj” helyett azt mégse írhatták annak idején a tízparancsolatba, hogy „ne játszd át a köztulajdont a sajátjaid által uralt, közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok magántulajdonába”. Nem fért volna a kőtáblára.

Vezetőink módszeresen haladnak: előbb a földet lopták, aztán a vizet, végül a levegőt. Ez a tervszerűség az, ami

Csepelnek ennyi jutott: újabb és újabb ígérgetések ugyanattól a politikustól ugyanabban a mikrofonban

Zuglóban, nagyszabású építkezés kezdetéről számolnak be a hírek.

Csepelen –  hatalmas csinnadrattával (már több mint három éve kiürített) iskola renoválása került napirendre.

Zuglóban nem csak egy gimnáziumot újítanak fel, hanem egy egész városközpontot kívánnak létrehozni.

Zuglóban szocialista polgármester és testületi többség van addig Csepelen fideszes.

Zuglóban a tervezett fejlesztésről hivatalos lakossági fórumot szerveztek a

Az átkosban a rezsim zavarta a Szabad Európa Rádiót, most meg a Szabad Európa Rádió zavarja a rezsimet. Még úgy is, hogy nem is rádió, hanem csak egy honlap. De az Orbán-rezsimet minden idegesíti, ami nem az övé. Ilyesmiből persze egyre kevesebb van, de a kicsiért is lehajolnak, pláne, hogy jön a választás, semmit nem akarnak a véletlenre bízni.

Szerencse, hogy van nekünk egy remek alapbigyónk, ami majdnem alkotmány és már-már a rezsimnek is illik betartani. Ebben az áll, hogy „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Akkor pedig, gondolná az ember, semmi baj sem érheti a magyar sajtó sokszínűségéhez és a demokratikus közvélemény kialakulásához a maga szerény eszközeivel hozzájáruló, kicsiny hazai stábot foglalkoztató honlapot.

Pedig érheti. Akár holnap este beterjeszthetik a parlamentben a javaslatot, miszerint

Ismét botrány volt a képviselő-testületi ülésen. Most is a Fidesz-frakció (képünkön) Németh Szilárdhoz hű tagjai, élükön a frakcióvezetővel, hozták létre a kínos helyzetet...

Az idei költségvetés módosításáról szóló rendelettervezet csütörtöki vitájában az egyik ellenzéki képviselő rákérdezett egy 108.500.000-es (opciós díj) bevételi, illetve kiadási tételre, amit a polgármester nagyon nem akart megválaszolni, azt is mondta, nézzen utána a képviselő. 

Végül kijelentette: majd írásban megadják a választ. Szerintünk az október 22-én aláírt „Szerződés vételi- és visszavásárlási jog alapítására” című dokumentum  egyértelműen megadja a választ. A polgármester viszont valamiért nem örült a téma felvetésének. Miért akarta elkerülni a téma testületi tárgyalását? Talán van valami takargatnivaló?

Az igazi balhé azonban csak ezután kezdődött...

A költségvetési rendeletet a fideszesek egy része sem fogadta el, s emiatt a testület leszavazta a polgármester által előterjesztett rendeletmódosítást, amire a fideszesek csepeli győzelme óta nem volt példa. A körükben kirobbant vitában a hárosi képviselő sérelmezte, hogy nem tájékoztatták egyes hárosi fejlesztésekről, a frakcióvezető szerint meg a Csepeli Hírmondó csak igazat írjon... Mi lehet az oka, hogy 11 év után éppen most veti a polgármester szemére a képviselő a CSH hazugságait? Talán Németh Szilárd államtitkár elégedetlen a lappal is, s Bercsik úr most éppen Németh úr magyar hangjának szerepében tetszeleg? 

Ha Halász Jánosnak kéne megmagyaráznia egy óvodásnak mindazt, amiről brummog, hogy mi az a nemváltó műtét,  mi az LMBTQI-propaganda, alighanem haladéktalanul komodói varánusszá operáltatná magát inkább, és a sebész még csak nem is pepecselne sokáig. 

Halász János minden meggyőződés nélkül brummogja bele a kamerába, hogy „a Fidesz-KDNP fontosnak tartja, hogy megvédjük gyermekeinket a nemátalakító műtétek népszerűsítésétől”. A Fideszkádéenpé úgy tartozik össze, mintha Halász János azt mondaná, hogy Ali baba és a negyven rabló. Egyik sincs a másik nélkül, sőt, az egyik egyáltalán nincs is, csak attól, hogy a másik van.

Halász Jánoson látszik, hogy szeretné, ha csak a meleg levegőt fújhatná rá a mikrofonra, és nem kellene semmit sem mondania, de addig nem hagyhatja el a pulpitust, amíg mind a 2 perc 19 másodperces szöveget le nem nyomja. A leírt szöveg felolvasandó.

Minden bemondók elődje, Scherz Ede azzal vált híressé, hogy nem bízott semmit a véletlenre, és ha kellett, szavalt vagy nótázott is a mikrofon előtt. Volt benne kraft és átélés. Tudta, hogy csak így jutnak el a szavai a hallgatókhoz. Jobban jártak volna a nézők, ha Halász János táncolni, dalolni se szégyell, akkor talán személyessé tehette volna a mondanivalóját. Már feltéve, ha

Mit kívánt Nagy József 15 éve? „Azt még szeretném kívánni, hogy a politikusok, akiknek véleménye fényévnyire van egymástól, most karácsony ünnepén átgondolnák, hogy mégiscsak az együttműködés viheti előre az országot, nem a torzsalkodás, a szeretetlenség.”

Viharos időket éltünk 2006 őszén, telén (is), így érkeztünk el a karácsonyi készülődéshez. A Csepel újság az évi utolsó számában több ismert személyt kérdezett meg arról, hogy mit jelent neki a karácsony. A válaszok közül most kettőt idézünk fel:

Nagy József, a Munkásotthon igazgatója:

Nekem mindig is a családot, a szeretet, a békességet jelentette és jelenti a karácsony. Jelenti az emberek egymás iránti tiszteletét. Ez az emberiség legszebb ünnepe.

Karácsonyi ajándéknak is felfoghatom, hogy a Munkásotthon színháztermét meg tudtuk újíttatni. Ez óriási dolog a csepelieknek. Hat év alatt mintegy hatvan millióba került a felújítás.

Ami engem illet, nekem

Ferenc pápa üzenetének a magva az irgalmas szamaritánus története: vegyük észre a bajba jutottat, a rászorulót, aki ajtónkon kopogtat”– foglalja össze a vatikáni hírügynökség a pápa mondanivalóját. Erre kell forrásként támaszkodnunk, mert a pártállamosított MTI tudósításai között nem találtunk beszámolót erről.

Volt egyszer egy magyar film, a Csinibaba, amelyben Timár Péter rendező, egy régen eltűnt, ma – akkor – már igazán tréfásnak ható világon gúnyolódott, ahol Gálvölgyi János, mikor egy hangszóróba a lottószámokat olvassa fel és odaér, hogy 56 – akkor csak legyint egyet és nem mondja be, mert nem akarja megzavarni ezzel az izgató számmal – 56 – a közönség bongyor fejecskéjét.

Mint azt tudjuk, az élet gyakran utánozza a művészetet.

A pápa a minap Leszboszon járt. Oké, Leszboszon – ez már maga is első hallásra olyasmi, amitől óvni kell a magyar polgárokat. Bár felteszem, hogy a

Jól kifogtuk! Jól kifogta: Borbély Lénárd polgármester neve, fotója most csak tizenkilencszer szerepelt a csepeliek közpénzéből nyomott évzáró Csepeli Hírmondóban. Ráadásként a címlap képet mi adjuk ajándékba…

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) december 15-én megjelent 23. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Egy hónapnyi szünet után jelent meg a Csepeli Hírmondó idei utolsó száma. A karácsonyi lap 8 oldallal bővült, a 32 oldalon karácsonyi rendezvények, az ünnepre való készülődés, illetve kulturális és sport rendezvények programjai olvashatók. Az Aktuális rovat két legfontosabb írása a november végi testületi ülés és a Jedlik Gimnázium felújítása. Az ünnep kapcsán szót kapott cukrászmester, főigazgató, mentő szakápoló, rendőrkapitány, néprajzkutató, színésznő, továbbá mások mellett Borbély Lénárd is, akinek neve, fotója összesen tizenkilencszer szerepelt a lapban.

A csepelieket év végén is foglalkoztató események, kérdések, az önkormányzatokat sújtó jogi és pénzügyi kormányzati döntések, a kerület valós járványügyi helyzete, az M0 ismételt lezárása miatti közlekedési feszültségek, Csepel időnkénti, egyre sűrűbben tapasztalható „bedugulása”, csakúgy mint a csepeliek mindennapi gondjai, most is hiányoztak a Csepeli Hírmondóból..

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Közmunkáért egyéni hála. A tanulmány szerzői szerint ez a Fidesz-hez részint valóban hű, a közmunkáért ténylegesen hálás, részint politikailag irányított, és ezt nem feltétlenül bánó népesség a magyar lakosság több, mint felét teszi ki, már csak azért is, mert az elmúlt harminc évben az elszegényedett városiak közül sokan költöztek vidékre.

Egy viszonylag friss tanulmány szerint 2018-ban a falvak lakosságának 58 százaléka szavazott a Fideszre, a nehézéletű térségekben meg 65 százalék. Nem mondhatni persze, hogy teljesen ingyen, a közmunkapénz, a templomfelújítások, a helyi fejlesztések összegei komoly meggyőző erővel bírhatnak, de ha mégsem, az igazából soha el nem tűnt feudális függési viszonyok restaurálása totálissá és tutivá teszi annak az állampopulista rendszernek a működését, amelyet Kovách Imre és Czibere Ibolya írt le.

Vagy elég lett volna lemásolni a régi viszonyokat rögzítő korábbi felméréseket? Hiszen a templom, a nagygazdák, és a helyi hatalom hármasa régi, bevált trió, amelyből

Idei utolsó ülését tartja a Csepel önkormányzatának képviselő-testülete ma délután, öt órakor a polgármesteri hivatalban. A közzétett meghívó szerint várhatóan 11 napirendet tárgyal a testület. A július elején jóváhagyott féléves munkatervben még 4 napirendet tervezett a polgármester, szerda délutánig már 11-re módosította eredeti javaslatát.

Hogy végül hány előterjesztés kerül a képviselők elé, az – az eddigi tapasztalatok szerint –, csak a helyszínen, az utolsó pillanatokban dől el. A fontosabb előterjesztésekkel kapcsolatos megjegyzéseink, kérdéseink, ‑ amelyekre, reméljük, választ is kapunk a testületi ülésen ‑ a következők:

Napirend előtt:

Tájékoztató az előző testületi ülés óta végzett munkáról  (T-5)

Előadó: Borbély Lénárd polgármester
A tájékoztató mellékletét képező, a jegyző által készített dokumentumból kiderült, hogy a Fővárosi Kormányhivatal és a Csepeli Önkormányzat jogerősen, pert vesztett a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. által indított „helyi adó ügyben indult közigazgatási jogvitá”-ban. Az alpereseknek összesen egy millió forint felülvizsgálati perköltséget kell fizetni. Mi vezetett a pereskedéshez, s ki a felelős az

„A nemzet én vagyok!” – jelentheti ki Orbán Viktor, annak nyomán, ahogy XIV. Lajos francia király az állammal azonosította önmagát. Szó szerint ezt így (még) nem mondta ki a miniszterelnök, de hogy így gondolja és így is cselekszik, arra a gyakorlatban már számos bizonyítékkal szolgált.

Elgondolkodtak-e a mostanában a szavak jelentéséről? Pontosabban a szavak jelentésének a megváltozásáról, amit a NER pusztítása okoz az anyanyelvünkben?

És akkor kezdjük mindjárt az elején. A NER, ugye, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a rövidítése, bár sokan inkább az elnyomásra asszociálhatnak a középső E betűről, és tegyük hozzá joggal. Mert itt aztán mindenről van szó, csak együttműködésről nem. Csak annyiban működik ez az „együttműködés”, hogy aki nem működik együtt az Orbán-rendszerrel, az megnézheti magát. Repül az állásából, nem kap állami megbízásokat, kiéheztetik és kivéreztetik, a javait, a vállalkozását elrabolják – fényes nappal. Szóval

Németh Szilárd a Jedlik Ányos Gimnázium romjain és a csepeliek hátán akar felkapaszkodni Orbánhoz a Parlamentbe és a Budai Várba?

Németh Szilárd István, a Fidesz-KDNP pártlistás képviselője, parlamenti államtitkár, a hozzám is eljutott karácsonyi és újévi üdvözlőlap tanúsága szerint, harmadszor is megpróbálja. A postaládába bedobott üdvözlőlapon ugyanis az aláírás a következő: 

Németh Szilárd István

AZ ÖN KÉPVISELŐJELÖLTJE

Budapest, 17. választókerület

Nekem ugyan nem képviselőjelöltem, de legalább megtudtam, Németh Rezsi Szilárd tehát újra próbálkozik. Nemhiába tagja a parlament bátrainak, a Fidesz-KDNP pártszövetség 133 fős gombnyomogató frakciójának.

Két vereség után, jövőre harmadszor is elindul az országgyűlési választásokon, Budapest, 17. választókerület (Csepel-Soroksár) képviselőjeként. A 2018-as vereség után befutott hatalmas karrierje, illetve az utóbbi hónapok történései, megnövekedett aktivitása miatt számomra egyértelmű volt indulása. 

Legutóbbi veresége óta, amikor is Szabó Szabolcs több mint 5 százalékkal másodszor is legyőzte, listán bejutott a parlamentbe, majd funkció- és feladathalmozásba kezdett:

Tegnap az országgyűlésben júniusig meghosszabbították a veszélyhelyzetet. A politikusok már 2020 eleje óta, a koronavírus megjelenésekor a demokráciákban példátlan jogosítványokat kaptak az állampolgárok életének szabályozására.

Éltek ezekkel az eszközökkel. Az első intézkedéseket maguk a választók követelték ki, a korlátozások egy részére pedig bizonyosan szükség is volt, de az okozott károkat, és az olyan túlkapásokat, mint az otthoni viselkedés szabályozása, az utcai beszélgetés, vagy a parkban sétálás betiltása viszont legalább utólag érdemes rajtuk számonkérni, most pedig már tényleg csak olyan korlátozásokat szabad elfogadni, amik tényleg szükségesek. És bizony az életnek vannak olyan területei, ahol a politikusoknak semmi keresnivalójuk nincs.

A probléma az, hogy

Hozzáértőknek kell kipróbálni az újabb fegyvereket. Németh Szilárd  állítólag ehhez is ért. Pont ehhez ne értene?

Németh Szilárd fb oldalán folytatja reménytelen küzdelmét a rezsi költségek emelkedése ellen, azt állítva, hogy „Működik a rezsicsökkentés: Táborfalván is 480 forintért tankolnak az emberek.”

Hogy miért éppen ott mutatta be a rezsicsökkentés hatását? Azért, mert ott próbálta ki, a hadsereg parancsnokával együtt, a magyar szakemberek által kifejlesztett két új kézifegyvert. Hiába’, hozzáértőknek kell kipróbálni az újabb fegyvereket. Németh Szilárd  állítólag ehhez is ért. Pont ehhez ne értene?

Hogy miért rezsicsökkentés a

A szakemberek szerint csak a jéghegy csúcsát látjuk most, és sokkal nagyobb emelkedésekre kell számítanunk jövőre, mivel a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen anyagok, mint a gázolaj, a gáz, a műtrágya ára nagyon gyorsan emelkedik.

A kenyér jövő évi árával kapcsolatban nem tudott semmi jóval biztatni minket, kenyérevőket Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egykori szakállamtitkára a Klubrádióban. A nyilatkozó szerint a liszt árában 30-40 százalékos emelkedés várható, azaz ahol most 120-130 forint a liszt, ott a közeljövőben 170-180 forint lesz. 

És a kenyér árának emelkedése nem is áll meg, mert

Keverés, kavarás Orbán kötcsei buliján. Ahogy igazságtalan a megkülönböztetés két alföldi város között, ugyanúgy igazságtalan és a többiekkel szembeni mérhetetlen bűn az, amit Csepelen Németh Szilárd tesz a Birkózó Akadémia,  a Csepel SC egésze és a Jedlik gimnázium beruházással, és sok más dologban

Lázár János adta át –a 15 éve készülő – vasút-villamos járatot Szeged és Hódmezővásárhely között! A fideszes politikus nem titkolta, hogy a beruházásra egy fillér se ment Hódmezővásárhelyről, meg Szegedről.

Akkor meg honnan? Azt a sok milliárdot elő kellett valahonnan teremteni.

A pénzt azok a települések fizették, ahol nincs olyan befolyásos Fidesz-barát vezér, mint Hódmezővásárhelyen Lázár. Tehát ezt a vasutat fizette Budapest, fizette Csepel is!

Ez pedig igazságtalan, sőt bűnös tett! Azokkal szembeni bűntény, akik