„Már megint  a katonákat használják, egy napra ők az Orbán által imádott háborús tematikához a díszlet. Tudom, hogy szerte a világon szokása a politikusoknak a katonásdi, de ez nemcsak mű, hanem valahol felháborító. Amikor felesküdtek, abban vajon szerepelt, hogy Orbán Viktor Facebook-oldalán fognak statisztát alakítani teljes menetfelszerelésben, mert közeleg a választás?”

Régen minden jobb volt – mondaná a krumpliszirmos reklámból ismert nagypapa, ami persze nem feltétlenül igaz, de a vélemény szabad. Papíron legalábbis – teszem hozzá tényszerűen egy olyan internetre száműzött rádió stúdiójából, amit minden létező módon próbálnak elhallgattatni. Ha nem is jobb volt, de biztosan más volt, sőt, visszajárára is változhatnak a dolog ami most azért jár a fejemben, mert a hírfolyamomban szembejöttek  a kormány kihelyezett hajmáskéri ülését megörökítő fotók.

Aki esetleg lemaradt erről a pszeudo történésről, például mert fontosabbnak tartotta az összellenzék ugyanezen a napon zajló előválasztási eseményeit, annak röviden a lényeg: Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével országunk kormánya a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren, egy tábori sátorban tartotta meg soros – upsz, hát nem a számra vettem a hivatalos ördög nevét – ülését. Megtekintvén egyben a Magyar Honvédség őszi hadgyakorlatát, így lett tele a lakájmédia a terepruhás katonákkal pózoló miniszterek képeivel.

Németh Szilárdnak van képe hozzá, Borbély Lénárdnak már szava sincs a gyalázathoz. A kerületi polgármesterből lett birkózós honvédelmi államtitkár a saját fb-oldalán közölte a 2019. óta bezárt, öt helyett immár 15-20 milliárdért felújítandó Táncsics utcai Jedlik Ányos Gimnázium sokadik látványtervét. A jelenlegi polgármesternek erről az őrült költekezésről, a diákok és tanáraik még évekig tartó kizsuppolásáról a csepeliek számára nincs semmi mondandója?

Vissza a pénzt, paripát, fegyvert fiúk – döntött a kormány a Jedlik fejlesztéséről. Szerdán megjelent a Magyar Közlöny idei 178. száma, amelyben olvasható „A Kormány 1685/2021. (IX. 29.) Korm. határozata a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium fejlesztésével kapcsolatos intézkedésekről”.

A határozat lényege:

> Kormányzati magasépítési beruházásként folytatódnak a további előkészületek. Már egy ideje ezt kommunikálta Németh Szilárd és Borbély Lénárd, bár utóbbi, korábban Németh felségterületének tekintve az egész fejlesztést, nem is nagyon foglalkozott a témával. Igaz, amikor március 10-én ~ 15 milliárdos+ÁFA értékű! megbízási szerződést írt alá az állami tulajdonú BMSK Zrt-vel a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, már előre látható volt a végkifejlet. Több mint hat hónap után(!) döntött a kormány. Lehet, hogy a határozatot előkészítők is sokallták a mintegy 19 milliárdos (14,9 milliárd+ ÁFA) teljes bekerülési költséget, vagy ez már akkora összeg, hogy megérte átvenni a beruházást? Nem tudni. Mindenesetre a határozat szerint

az átadás-átvételi szerződést még alá kell írni az önkormányzat képviselőjének. Négy évvel a Jedlik fejlesztését jóváhagyó, 5 milliárdos fejlesztési támogatást biztosító kormányhatározat után, a kormány

Azt állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (úgynevezett kormányinfóján), hogy mivel az ellenzéki előválasztáson több mint 630 ezren vettek részt, ez azt jelenti, hogy a választásra jogosultak legalább 8 százaléka támogatja az ellenzéket.

Ezzel szemben a tény az, hogy nem ezt jelenti, hanem azt, hogy ennyien bele akartak szólni abba, kik képviseljék az ellenzéket. Mivel a Fidesz még előválasztást sem rendezett, lehet, hogy az ő támogatásuk nulla?

Azt állította Orbán Viktor (szokásos interjújában, a Kossuth rádióban, amelyben nem beszélt az előválasztásról), hogy

Czippán György (a kép jobboldalán, mellette Benkő Lászó, az Omega alapítója) újságíró, szerkesztő, könyvkiadó 1943-ban született egy Inke nevű somogyi faluban. Édesapját kétéves korában elvesztette, édesanyjával 1951-ben Csepelre költöztek. Itt végezte el az általános iskolát, és iratkozott be aztán a Jedlik Ányos Gimnáziumba. Írásai, versei először a Csepeli Munkásotthon lapjában jelentek meg, majd a Csepel újsághoz került, itt kezdte újságírói pályafutását....

Ezt követően a Hétfői Hírek című lapnál, majd az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese lett. A magazinnál kezdett zenei újságírással, szerkesztéssel foglalkozni. 1984-ben elbocsátották az Ifjúsági Magazintól, ezt követően előbb a Vasárnapi Híreknél, majd a Népszabadságnál helyezkedett el. A nyolcvanas években előbb külsősként, majd főállásban a Magyar Televízió könnyűzenei osztályán dolgozott, így ismét zenével foglalkozhatott. 1989-től, bár a státusza megmaradt, tényleges munkát nem végzett a televízióban, és 1998-ban végképp búcsút mondott az újságírásnak, szerkesztésnek. Jelenleg könyvkiadót üzemeltet.

Czippán György:
Itthon én fogtam össze a szerkesztőséget, megterveztem a lapot, elkészíttettem az anyagokat, telefonon jeleztem a főnöknek, hogy megvagyunk, ő pedig vagy azt mondta, hogy mehet, vagy ritkább esetben hazajött, és megnézte a lapot nyomdába küldés előtt. Nagy jelentősége ennek sem volt, mert

Nem tudom, elgondolkoztak-e mostanában azon, hogy milyen hosszú is az út. Mármint az az út, ami elvezetett a mostani előválasztáshoz és ami elvezet majd a jövő tavaszi választásokig. Ne feledjük: ennek az útnak a felismeréséhez szükség volt a 2018-as, hidegzuhannyal felérő ellenzéki választási vereséghez; ahhoz, hogy végre rájöjjenek a pártok, egyedül nem megy...

Hozzáteszem, még mindig csak az út elején járunk, de a mostani eredmények máris egy sor tapasztalattal gazdagították a magyar politikai kultúrát, a pártokat és a támogatóikat egyaránt. Vegyük csak sorra a néha nagyon is kézenfekvő tanulságokat!

Az ellenzéki előválasztás máris tisztázott néhány alapvető kérdést. Például azt, hogy az ellenzéki pártok képesek az együttműködésre, képesek közösen fellépni, és képesek együtt kezelni a rázós helyzeteket is. Az előválasztás például segített az öntisztulás elindításában, Zuglótól kezdve Székesfehérváron át egészen Ózdig. Csak remélni tudjuk, hogy a folyamat nem áll meg, és még a végleges listák összeállítása előtt kiesnek a

Ilyen volt... és ilyen lett

Pár hónappal ezelőtt írtam arról, hogy a Csepeli temetőben milyen elhanyagolt állapotban van Kormos László sírja.

Kormos László a második világháborúban a kegyetlen nyilas hatalommal szemben fegyverrel harcoló, és a harcban életét áldozó fiatal csepeli munkás volt.

Egyik temető látogatásom alatt láttam, hogy a sír környékén a temető emberei munkálkodnak. Kitermelték az elvadult növényzetet, és felismerhetővé, megközelíthetővé tették a sírt.

Nem tudom, hogy

A siker az ellenzéki szavazóé, aki megtapasztalhatta, hogy sokan „van”, másrészt az ellenzéké, amelynek sokféle elemből, anyagból és szövetből összepakolt egységének a 8 százalék nagyon jót tett. A végeredmények láttán majd lesznek keserűségek, születnek vádak, balhék, összecsapások, jöhetnek kivonulások, de a választóik 2019 után most ismét kinyilvánított akarata világos.

Az ellenzéki előválasztás nyilván nem mindenkinek jelentette a legfőbb belpolitikai eseményt az utóbbi két hétben, és akiknek mégis, azok közül is többen úgy érezhették, valamiféle rémálom bocsátkozott rájuk. Nyilván az a hölgy is, aki a Széll Kálmán téren a feléje nyújtott szórólaptól legalább két métert hőkölt vissza, miközben úgy mormolta azt, hogy „szemét”, ahogy máskor az „apage satanas”-t szokta.

Ám mások ezzel másképpen voltak, sőt, meglepően sokan voltak ezzel másképpen. Úgy tudni, DK-s körökben 4 százalékos részvételre számítottak, ehelyett lett 8. A kormánypárti elemzők és média, a vezért szolgáló és védő közmédia is természetesen, nem győzi részint elhallgatni az előválasztás híreit, részint a botrányait csócsálni, részint meg azt bizonygatni, hogy az ellenzéki szavazók száma egyáltalán nem nőtt. Lám, a főnök médiája milyen sokszínű és összetett.

A lényeg azonban az, hogy az előválasztás, függetlenül a befutóktól, eddig siker.

Kézivezérléssel a polgármester a polgármesteri hivatal előtt könnyedén megoldja a parkolást, de mi lesz a kerület többi részén az egymásnak is ellentmondó ígérgetéseken kívül?

Egy hete lóg a kérdés a levegőben: lesz vagy nem lesz fizetőparkolás Csepelen? Múlt csütörtökön mondták ki az első verdiktet a képviselő-testület ülésén, de a kerületvezetők gondoskodtak róla, hogy azóta se lehessen  tisztán látni ebben az ügyben. A Kt-ülés után egy nappal azt írta a hivatalos szócső, a csepel.hu, hogy „Karácsony Gergely főpolgármester leállította a Tarlós István főpolgármestersége alatt elindult kedvező folyamatot, miszerint a Szent Imre téren P+R parkoló létesüljön. A polgármester hozzátette, a problémát nemcsak a Csepelre beáramló autóforgalom okozza, hanem az is, hogy egyre több háztartásban van egynél több autó.”

Ezek szerint Borbély Lénárd azért bírálta a főpolgármestert, mert leállította a Szent Imre térre tervezett, általa is támogatott, valószínűleg fizetős P+R parkoló megépítését. Több problémánk is van a polgármesteri szöveggel:

> P+R parkolót nem a város közepére szokás építeni, hanem a város szélére, hogy már ott letegyék a járműveiket az autósok, s tömegközlekedéssel menjenek tovább. Számunkra ezért érhetetlen Borbély úr ragaszkodása a Szent Imre téri parkolóházhoz. Igaz, hozzátette,

„Viktor, baj van! Megint megmérettük a magyar közvélemény reakcióit, ezúttal nemcsak a Századvéggel, hanem két másik, valódi közvélemény-kutató céggel, és az jött ki, hogy a magyarok 80 százaléka még mindig kedveli az Európai Uniót, jól érzi magát benne.” Mondhatni, betlis lapnak bizonyult ez az Európai Unióból kifelé tartó erőltetett menet erőltetése.

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a miniszterelnök gyors pálfordulásán? Tudják, arra a hétvégén, a kötcsei találkozón bedobott új jelszóra gondolok, hogy hirtelen a sok brüsszelezés után az Európai Unió védelmezőjeként, sőt egyenesen utolsó tartógerendájaként próbálja pozícionálni saját magát. Állítólag még olyat is mondott, hogy Magyarország lesz az utolsó tartógerenda az unióban, vagy mi. Azt már én teszem hozzá, nyilván a többi tartógerendát addigra gondosan szétrágta a magyar termeszkommandó, Szijjártó Pétertől kezdve egészen Varga Judit miniszter-asszonyig.

Azt gyorsan előrebocsátom, hogy ezúttal sem kell Orbán Viktornak hinni. Persze, hogy

"Ahogy a 'fülkeforradalmat' követő Fidesz vezetés egyre több helyen mutat párhuzamot Rákosi féle pártállammal és az önkormányzatok egyre nagyobb mértékben hajaznak a tanácsi rendszerre, úgy a Vagyonkezelő szervezete is egyre inkább vált az IKV-hoz hasonlatossá, a polgármesteri utasítások egyszerű szolgalelkű végrehajtójává. A közbeszerzési eljárásaik leginkább a (többségében túlárazott) csókosok közötti  koncosztás terepe lett. Kifizetőhellyé vált..."

Az ember manapság nem tud a kerületben úgy közlekedni, hogy ne találkozna a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit ZRT. (későbbiekben Városgazda) matricájával ellátott személy és tehergépkocsikkal, speciális munkagépekkel. Ennek a jelenségnek - azon felül, hogy a párthiarerchia és a pazarlás szimbóluma – irányítás filozófiai jelentősége is van.  – Így kezdi gondolkodásra, összegzésre és állásfoglalásra késztető Csepeli filozófiák című írását a saját közösségi oldalán Horváth Gyula, az önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője. A cikket így folytatja:

„A dolog megértéséhez a rendszerváltás időszakáig érdemes visszanézni. Akkoriban a szocializmusból megmaradt IKV kiterjedt építő, javító, és szolgáltató rendszere működött, a tervgazdaság szabta keretek közt. Ezek a nagy tanácsi vállalatok voltak hívatva a kerület kezelésében lévő tanácsi és állami értékek fenntartására, karbantartására, megújítására. Nem csak tevékenységük, de személyi állományuk is igen heterogén volt. Hatásfokuk, pedig a piacgazdaságban kialakult értékrend szerint teljességgel versenyképtelen!

Ennek a ténynek a nyilvánvalósága miatt az önkormányzati rendszerre való áttérés időszakának egyik első, lépése volt az IKV megszüntetése. Mivel  a vagyontárgyak és

Egy letűnt világot hoz vissza a „voltá' katona?”, „mé' nem voltál?” kezdetű kérdéssor, amit a kormány most visszacsempész az életünkbe. Ennek a sorkatonaság 2004-es megszüntetése óta nem volt sok értelme (előtte sem), de a fénykorán túllépett generáció egyes tagjaiban még él a reflex, ami az erre adott válaszok alapján különbözteti meg az életrevalókat az életre – szerintük – alkalmatlanoktól.

Az Orbán Viktor által jegyzett rendelet úgy módosítja a felsőoktatási felvételi eljárást, hogy ezentúl többletpontokat ér a felvételinél, ha egy fiatal az egyetem előtt önkéntes tartalékos katonaként szolgál. 16 pontot kap, aki szakkiképzés nélkül szolgál legalább hat hónapot, kiképzéssel ez 32, újabb hat hónapnál meg további 32 pontot jelent. Ha eléggé belejönnek, akár másért is szórhatnának pluszpontokat: lehetne mondjuk 5 pontot adni azért, ha

"A most hatalmon lévő politikai elit adósa ennek a gyakran randalírozó csoportnak! Nem kis részben ugyanis nekik köszönhetik azt, hogy kormányon vannak. Ez az agresszív réteg (a „béközépek” népe) volt az, amelyik 2006-ban elindította a fideszes elitet a hatalom és a gazdagodás útján."

Csepelen a HÉV végállomás átjárójában, a hetvenes években igen komoran, hatalmas léptekkel jött velem szemben Ádám, a CSM pártbizottságának munkatársa. Nem szokott ilyen lenni, mert alapvetően vidám természetű, kimondottan jópofa ember volt.

Rá is kiáltottam: mi van veled miért vagy ilyen búvalbélelt. Visszalépett és elmondta, hogy kizavart őt a pályára (KL) a párttitkár, mert tudomására jutott, hogy a focisták meg akarják bundázni a vasárnapi meccset. Mikor elképedésemet észlelte folytatta: nem az a baj, hogy bundáznak, hanem az, hogy mi már megbundáztuk ezt a fordulót, és ezek a falábúak másként akarnak megállapodni!

Az elképedésem körülbelül hasonló volt

A normál belépőjegy ára 2.700 forint. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy 3.500 forintért lehet egyetlen vaddisznóhúsból készült hamburgert vásárolni, akkor egy négyfős család számára jóval húszezer forint feletti összegbe kerül egy látogatás...

Továbbra sem tudni, hogy vajon mi került több tucat milliárd forintba a budapesti Nemzetközi Vadászati és Természeti kiállítás megrendezésén. A világkiállítás kifejezés egyáltalán nem ideillő, hiszen olyan vadászati nagyhatalomnak számító országok, mint például az Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Namíbia vagy Dél-Afrika egyáltalán nem vesznek részt külön, saját standdal a kiállításon.

Hogy ennek vajon a koronavírus járvány az oka vagy a rossz előkészítés, azt nehéz lenne megítélni, de tény, hogy nemzeti kiállítóként csak a szomszédos országok és Lengyelország képviselteti magát a Hungexpo területén megrendezett bemutatón. A korábbi FeHoVa, magyar vadászati kiállításokhoz képest kifejezetten szellős pavilonokban annyira nem sikerült feltölteni a rendelkezésre álló teret, hogy például a Budapestre költöztetett Türk Tanácsnak is saját standja van, jóllehet, a

Az összetétel időnként változik, de a módszer marad... A testületi üléseken, az érdemi vita helyett, az elszólások jelentenek némi útmutatást. Legutóbb például a polgármester  azt bizonygatta, hogy ő még nem kért hatástanulmányt soha, a „fejlesztések” megindításához. Az a baj, hogy ez igaz!

A csepeli képviselő testület szeptember 23-i ülése túl nagy érdeklődésre nem számíthatott. Az a baj, hogy amióta a fideszesek rendezik a napirendeket, és ők intézik a lebonyolítást, nincs is értelme a testületi ülésekre különösképpen koncentrálni. – Ezzel a megállapítással kezdte tapasztalatai összegzését a legutóbbi kt-ülés után Horváth Gyula ellenzéki (DK-s) képviselő. Írását így folytatta:

„A vagyonnal, a beruházásokkal, a pénzügyi dolgokról valós tájékoztatást a testület sem időben sem folyamatában nem kap. Az ügyek - a kifürkészhetetlen érdekviszonyokat megtestesítő - polgármester eldugott luxusszobáiban, baráti, kabineti körben dőlnek el. Ezért van, hogy a testületi üléseken, az érdemi vita helyett, az elszólások jelentenek némi útmutatást. Ide tartó megjegyzés volt a polgármester részéről, amikor azt bizonygatta, hogy ő még nem kért hatástanulmányt soha, a „fejlesztések” megindításához. Az a baj, hogy ez igaz!

Az ellenzékiek mindig is kifogásolták, hogy saját tévedhetetlenségére, és kiterjedt kapcsolatrendszerére építi a döntéseket, amiből rengeteg kár, és nagy veszteségek keletkeztek. Különösen szembeszökő - és kis híján tragikus - a strand, a Jedlik és a többi túlméretezett és fent tarthatatlan szórakoztató építkezések ügye. Az egyik napirend mindjárt a forró krumpli dobálására emlékeztetett:

Azon lehet lemérni, hogy milyen képességekkel rendelkezik az ellenzéki összefogás, hogy Orbán mekkora összeggel támogat bizonyos társadalmi csoportokat; illetve most belezavart a képbe, hogy Ráhel lánya, István veje, továbbá három unokája a spanyolországi Marbellara tették át székhelyüket. Menekülőre fogták? Nem hinném, hogy eljött volna már az ideje.

Jólértesültek szerint a miniszterelnökünk és Tiborcz István között megromlott a viszony, olyannyira, hogy már majdnem tettlegességre is sor került. Én csak azt nem tudom, hogy ha igaz ez a hír, akkor az, hogyan szivárgott ki az Orbán-rezidenciáról? Ki mondta el kinek? Melyik a leggyengébb pontja Orbánnak, azaz az Orbán-rezidenciának? Van az a mondás, hogy ami Las Vegasban történik, az ott is marad, de ez igaz volt a Fideszre is általában, meg az Orbán-családra is. Lehet, hogy most történt valami?

De térjünk vissza az ellenzék erejére. Az előválasztás első fordulójában már

Repkednek a milliárdok útépítésre a kormánytól Csepelre, de ráfizet, aki a kerület útjait járja. Politikailag jól jövedelmez viszont a kerületvezetők erkölcstelen hallgatása, sokat hoz a konyhára a mellébeszélés útépítés és fizető parkolás ügyében. A gerincút és a HÉV-vonal meghosszabbításra vonatkozó kérdésektől pedig   félnek mint ördög a tömjénfüsttől. Meg sem hallják 

Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány, a júniusi 3 milliárdos támogatás  után további 2,314 milliárddal segíti a csepeli útépítéseket. A közlönyből az is kiderül, hogy csak kizárólag fideszes kerületi önkormányzatoknak osztogatott a kormány. Borbély Lénárd polgármester nem panaszkodhat: a fővárostól elvont pénzekből további milliárdok érkeznek a kerületbe, amivel lehet büszkélkedni, és szajkózni: bezzeg Karácsony...Csak az a kérdés, miért nem meri mindezt megírni a csepel.hu? Talán félnek valamitől? Vagy a polgármester még nem adta meg a jelet a közlésre? Netán azért, mert akkor arról is írni kellene, hogy miért csúszik a Táncsics Mihály utca felújítására és más utcákra kapott 3 milliárd felhasználása.

Ezek után érthető, hogy Borbély úr sem szólal fel az önkormányzatok Orbánék általi kifosztása, ellehetetlenítése ellen. A hallgatás árát, a fideszes vezetésű városok, települések egyoldalú fejlesztését, az egész önkormányzati rendszer fizeti meg. Még meddig?

……….

Nagy port vert fel a médiában a

Még csak szeptember van, de eddig soha nem látott választási osztogatással kampányol a Fidesz 2022 áprilisára. Szinte égetik a pénzt. Mindezt hitelből...

Az elmúlt hetekben derült ki, hogy 600 milliárd forint idén befizetett adót kapnak jövőre vissza a gyermekes családok, de a miniszterelnök váratlanul tegnap már arról is beszélt, hogy a nyugdíjasok is megkapják februárban a 13. havi nyugdíjat. Most ne akadjunk ki azon, hogy a 13. havit karácsonykor szokták fizetni, de Orbánnak valahogy a jövő február szimpatikusabb. És megkapják félhavi alapbérüket a fegyveres dolgozók is. Nem béremelést, hanem egyszeri választási pénzt.

Az a közös ezekben az orbáni tervekben, hogy egy szó nincs róluk a 2022-es költségvetésben.

A hetvenes-nyolcvanas években átalakult a látogatói kör a „Melósban”. A beat-zenés, táncos estekre járók egyre többen lettek. Gyakorlatilag majdnem minden híresebb zenekar megfordult a Munkásotthon színpadán. Koncertezett itt a hetvenes évek végén a Tűzkerék, a Hobo Blues Band, de a P. Mobil,  a Bizottság, a Color, a Karthago, a Pál Utcai Fiúk, a Solaris és a V’Moto-Rock. Visszajáró vendég volt a HIT, a P. Box, a Prognózis és a Rolls Frakció. Számos alkalommal fellépett itt a képen látható Beatrice is...

1920-ban  adták át a Csepeli Munkásotthont, színházteremmel, vetítőteremmel és számos egyéb újdonsággal együtt. A színháztermet Maróti Géza két óriási méretű pannója díszíti, melyek ma is az épület ékei. Hamar tevékenykedni kezdett a vigalmi gárdának nevezett szervezőbizottság: színházi előadásokat, vetítéseket rendeztek, de a munkásotthonban székeltek az eszperantisták és a természetbarátok is. Az Alkoholellenes Szövetséggel egyetemben, akik némi összetűzésbe keveredtek a dalkarral, mikor be akarták tiltatni a bordalok éneklését.A második világháborúban a nyilas uralom alatt katonákat és munkaszolgálatosokat szállásolták el a hatalmas épületben.

1945-ben visszakapta a helyet a vezetőség, s hamarosan kórusok, szakkörök, táncegyüttesek és színjátszó körök alakultak. 1960-ra már annyi látogatója lett a kultúrháznak, hogy kinőtte magát. Többek között ezért is bővítették és újították fel a hatvansa években.

Nemcsak kívül, de belül is renováltak: az otthon dolgozói úgy döntöttek, nagyobb teret kell kapjon a

Kisebb csoda történt. Abban az MTI-hírben, amely kiemelten arról szólt, hogy a Párbeszéd a közösségi közlekedés használatának ingyenessé tételét kezdeményezi Pest megyében a 14 éven aluliak számára, belekerült Karácsony Gergely közlése az első két nap előválasztási részvételi adatairól, majd egy olyan mondat is, hogy az előválasztáson induló kormányfőjelölt úgy fogalmazott: minden egyes leadott szavazat "egy-egy tégla kiverése a NER rendszeréből".

Tisztelettel jelentem, megtört a jég. Szerdán 10 óra 31 perckor a Magyar Távirati Iroda érdemi elemeket tartalmazó tudósítást közölt az ellenzéki előválasztásról. A folyamat, mint emlékszünk, szombaton indult volna, de rögtön leállt a rendszer, hétfőn viszont megkezdődött a sátrakban a szavazás.

Ami a CSH-ból kimaradt:   Óriási produkciót mutatott be közpénzen a fideszes kerületvezetők szócsövévé züllött Csepeli Hírmondó. Az ellenzéki előválasztástól pezseg, zúg, morajlik Csepel közélete, de a lap gazdái és készítői a 35 ezer példányszámban kinyomott helyi lap még meglévő olvasóinak egy szót sem voltak hajlandók erről írni. Ehhez a mutatványhoz jó gyomor és más különleges képességek kellenek. Például a nyelv ismerete. A nyelvé, amellyel nem kérdeznek, nem beszélnek, hanem hűbéresként hűbéruraik kegyét és kezét keresik…

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) szeptember 22-én megjelent 18. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Derü, napfény, kacagás. Falfestés, szemétszedés egy civil szervezettel, „közösen” ugyanazzal a civil egyesülettel, támogatás, megelőzés, találkozó, aranylakodalom, életmentő rendőrök, közpark, kenyér, bor, olajfesték illata, komposztálás, sport (három oldalon), s újabb, immár sokadik családi nap – szavak a legújabb lapszámból. Most sem volt semmi szándék  a csepelieket foglalkoztató események, kérdések, pl. a társadalmi, politikai közélet eseményei, az ellenzéki előválasztás, az önkormányzati rendszert sújtó jogi és pénzügyi kormányzati döntések, a kerület valós járványügyi helyzete, a felújítások, javítások (M0 ismételt lezárása) miatti közlekedési feszültségek valamilyen szintű bemutatására. A csepeliek mindennapi gondjai most sem érdekelték a szerkesztőséget és hűbérurait.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Ungváry Rudolf: Az online szavazáshoz szükséges regisztrációból nem értettem első olvasatra semmit. Rákattintva az oldalára, az „Előválasztás” és alatta a „0. Nyilatkozat és adatkezelés”szöveg látható. Tehát sehol, hogy aki online akar szavazni, annak itt lehet regisztrálni.

Nem részletezem tovább. Az online szavazás szervezői feltehetően elsősorban azokra számítanak, akik informatikailag a legtájékozottabbak. Erre utal, hogy a kérdőívükön arra a kérdésre, kinek milyen böngészője van, csak a fejlesztők legújabb, a felhasználókra kényszerítő változatokat adták meg (Edge, Chrome stb.), a régebbi Explorer csak az egyéb kategóriába írható be.

Holott az internetben kevésbé tájékozottak, ha egyáltalán, nem szívesen vágnak bele egy újabb, még csicsásabb változat betanulásba, és maradnak a régebbinél. A weboldalán Karácsony miniszterelnök-jelölt is csak azt találta szükségesnek, hogy