És, hogy el ne felejtsük, kormányzó urunk a végletekig puritán ember, saját bevallása szerint szalonnán, kolbászon és vörösboron él, vendégeit a spájzban fogadja, ki-ki előveszi a bicskáját, farigcsálnak valamennyit a sonkából, elmajszolják, hozzá házilag főzött kisüstit fo­gyasztanak, ahogy ez nálunk, egyszerű magyar embereknél, mindig is szokásban volt, főleg az ilyen járványos időkben, amilyen a mostani. Kormányzó urunk természetesen ilyenkor is, még ott a spájzban is har­col a vírus ellen, csapásokat mér rá, erejét gyöngíti, a küzdelem ki­menete pedig nem lehet kérdéses.

Rá is pillantottunk a valós idejű sta­tisztikákat közlő Worldometer koronavírus-oldalára, ahol persze igen sokféle adat található, mi ezek között a magunk esze szerint próbál­tunk rendet vágni. Munkahipotézisünk szerint a cél a fertőzött szemé­lyek meggyógyítása már csak azért is, mert

A távolban az egykori nagyvásárcsarnok, a háttérben, láthatatlanul, Orbán kegyencei, a Mészáros-família és barátaik, az előtérben pedig maga a nagy üzlet: a felújításra váró Kvassay-híd

Kovács-Angel Marianna, a 9 éve megszüntetett Csepp TV egykori riportere, a 24.hu munkatársa írja:

A Mészáros János érdekeltségében álló Híd-Tám Kft. újítja fel a körülbelül 97 méter hosszú, Csepel északi részét Ferencvárossal összekötő Kvassay-hidat — derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumokból.

A Híd-Tám nem csak a kivitelezési munkákat végzi el, a tervezés is az ő kezükből kerül majd ki, összesen nettó 1 milliárd 498 millió forintért. A herceghalmi cég alvállalkozókat is igénybe vesz, így csurran-cseppen megbízás

• a korábban Simicska Lajos tulajdonában lévő, mára Szíjj László kezébe került Közgépnek,
• a Budapest-Belgrád vasútvonal kivitelezésébe is bevont Kontúr Csoport Kft.-nek,
• az etyeki kisvasútról megvalósíthatósági tanulmányt készítő Speciálterv Kft.-nek,
• a Híd-Tám korábbi tulajdonosának érdekeltségében lévő Hídprov Kft.-nek,
• a Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában álló V-Híd Zrt.-nek, amelyben korábban Homlok Zsolt is megvillant egy pillanatra,
• és egy Átára bejegyzett cégnek, a Rail-Bau Kft.-nek.

Mészáros János az Orbán Viktor miniszterelnök barátjaként emlegetett Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos testvére, cégei milliárdos tételben nyernek el közpénzes megbízásokat. A Híd-Tám a kisebbik Mészáros-fiú birodalmának zászlóshajója: 2016 márciusában került

"A kormányzati önszorgalmúak egy parlamenti elnök provokátorral együtt most olyan stilben esnek neki a nekik nem gazsuláló női politikusoknak, hogy a mi csikágói kocsmáinkban ezért örök kigolyózás járna. Aztán a politikusok lemaradnak majd és jönnek csak a nők..."

Ebben az amúgy is zavaros helyzetben a „kiforrott kormányzati kommunikáció” szinte lehetetlenné teszi a normális tájékozódást. A „kiforrott kormányzati kommunikáció” azt jelenti, hogy egyrészt erre hivatkozva nagyon sok pénz lopódik el, másrészt meg kellett tanulnunk, hogy nagyjából semmit, és annak az ellenkezőjét sem lehet elhinni abból, amit le akarnak nyomni a torkunkon.

Ez persze nem gátol meg minket abban, hogy magabiztosan véleményt nyilvánítsunk a dolgokról és azonnal közöljük országgal-világgal, hogy: 1. Orbán azt akarja bosszúból, hogy minden budapesti haljon éhet, ezért a zárlat. 2. Orbán azt akarja, hogy minden vidéki haljon meg a vírustól, ezért oldották föl ott a karantént.

Az elmúlt tíz percben 6 okos, nyelveket beszélő, sok forrásból tájékozódó barátom küldött át nekem különféle, valóban mértékadó helyről származó cikket. Ezek egyik része szerint felesleges pánikolni, túl van játszva ez a karanténosdi. És ráadásul nem is a magyar helyzetről beszélnek ezen elemzések, hiszen mi itt valóban ráadásnak a nyakunkba kaptunk még ennek kapcsán egy kisebbfajta katonai diktatúrát, amelynek

A hír szerint Vitézi Dávid és Schneller Domokos egyhangúan támogatja, hogy a főváros főútjain 50, a mellék útvonalakon 30 kilométeres óránkénti sebességhatárt vezessenek be. Indoklásuk szerint ezzel nagymértékben csökkenthető – talán teljesen megszüntethető - a budapesti gázolásos balesetek száma. Most nem mondják, de korábban érveltek azzal is, hogy csökken az autók kipufogógáz kibocsájtása, és javul a város levegője.

Hasznos, ha a jó és eredményes működés érdekében olyan szabályozást kezdeményeznek az illetékesek, amik egyszerűek, és érthetőek. A sebességhatár csökkentése ugyan egyszerű, (túl egyszerű) de igen nehezen értelmezhető egy európai fővárosban. Azt feltételezi, - ha csökken a sebesség, akkor csökken a gázolásos balesetek száma, és csökken a levegő szennyezettsége is, - a dolog túlzott leegyszerűsítését mutatja. Sajnos nem egy egyszerű fizikai feladványról van szó, hanem egy kőkemény társadalmi kérdésről! Ezért a megoldás érdekében is a társadalmi problémák megoldásához használt

Mint ismeretes, a katonai parancsnokok hamarosan a jelentősebb idősotthonokban is megjelennek, orvosi, ápolási dolgokba nem szólnak bele, viszont ellenőrzik a készletgazdálkodást, a pénzügyi fegyelmet, vagyis egyfajta könyvelői szerepben szolgálnak majd, ahogy ezt a kórházakban is teszik. Amikor a honvédtiszteket a járvány kitörése után először vetették be ebben a szerepkörben, többekben felmerült, hogy itt voltaképpen a hadsereg későbbi belpolitikai szerepének a tesztelése folyik, mások azonban úgy vélték, hogy a katonaság a létező, de abszolút működésképtelen államapparátust hivatott helyettesíteni, amelyet olyannyira szétvertek, megaláztak, alulfizettek, de főként olyan drill alatt verték bele a közszolgákba, hogy véleményük nincs. és nem is lehet, és hogy a saját íróasztaluk harminc négyzetcentiméterén túl ne merészeljenek más távlatokat is meglátni, hogy

Dőltek a fák. Most dől a pénz? Favágással kezdődött a Hollandi úti focipálya építése  még 2018. végén. A beruházás ára azóta megduplázódott: 283 millióról 573 millió forintra ugrott. A csepeli önkormányzat képviselői tudnak erről? Mit szólnak hozzá? Hozzászólnak?

Azért két év alatt több mint 100 százalékos költségnövekedés nem semmi. Még kis hazánkban sem, ahol az utóbbi 10 évben elég sűrűn előfordul. Igaz, sportberuházásoknál még sűrűbben. Úgy látszik Csepel sem kivétel. Hogy miről van szó? A Hollandi úton, a Kis-Duna part mellett, a volt napközis tábor melletti területen épülő nagy méretű, Borbély Lénárd által 2015-ben létrehozott Csepeli Utánpótlás Sportegyesület számára megálmodott műfüves focipályáról. Arról, amelyről még 2018. augusztus 21-én döntött a kerületi képviselő-testület.

Amikor a testületi döntés megszületett, még 283,8 milliós bekerülési összegről volt szó. Az idén februárban – testületi döntés nélkül –,  módosított együttműködési megállapodás szerint már 573,1 milliónál(!)tartanak, de lehet, hogy a vége, a magyar sportpálya-építési gyakorlatnak megfelelően, ennél is több lesz. A beruházási összeg 10 százaléka az önkormányzati önrész, a fennmaradó 90 százalékot a Magyar Labdarúgó Szövetség fedezi.

Az árnövekedés okaként felhozható, hogy 2018-ban még 1 db műfüves labdarúgó pályáról és 1 db 4 blokkos öltözőről volt szó, közben azonban megnőtt az egyesület étvágya, így a módosítás már +1 élőfüves pályával „gazdagodott” és a 4 blokkos öltöző 6 blokkosra bővült. Ami viszont nem változott, hogy az Önkormányzat vezetése 15 éves hasznosítási, fenntartási és karbantartási kötelezettséget vállalt fel. (Magyar Labdarúgó Szövetség - Együttműködési Megállapodás Mód)

Életének 83. évében vasárnap elhunyt Szilágyi István színművész - erősítette meg a Baptista Szeretetszolgálat az MTI-nek.

A színművész utolsó éveiben rendkívül szegényes körülmények között élt Rákosligeten, ahol a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai segítették őt mindennapi életvitelében.
Sajtóinformációk szerint a népszerű karakterszínész volt az a férfi, akit fia ölhetett meg vasárnap a XVII. kerületben.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) - az áldozat megnevezése nélkül - vasárnap közölte, hogy megöltek egy férfit egy XVII. kerületi családi házban, ahová bántalmazás miatt hívták ki a rendőröket. A helyszínen elfogták a bántalmazót, a 49 éves Sz. Pétert, aki ellen a BRFK életvédelmi osztálya emberölés bűntett gyanúja miatt indított eljárást.

Szilágyi István 1937. december 7-én született Gyomán. 1957 és 1961 között a

Állj be Berci Katonának! Jobb dolgod lesz...? A szép  tervek megkoronázásaként a fiatalok számára elhangzott a fényes orbáni ajánlat: ha nem találnak munkát, lépjenek be a hadseregbe!

Orbán Viktor május elsején a rádióban nem a munka ünnepéről beszélt, hanem a munkáról, de az is valami.

Gondolom, ez ihlette meg Müller Cecíliát, az országos tisztifőorvos asszonyt .A sajtóbeszámolók szerint azt mondta: “fontosnak tartja a kreativitást, hogy munkát végezzünk minden nap”.

Szólni kéne neki, hogy a sok munkanélküli boldogan végezne, és nem a kreativitásuk hiányzik ahhoz, hogy megtehessék.

De sebaj, mert a miniszterelnök “személyes garanciát” vállalt, hogy mindenki dolgozhat majd. A részleteket is kifejtette:

A karantén ideje alatt, ha nem dolgozik otthonról mindkét szülő, vagy nem élnek egy háztartásban, főként az édesanyákra hárul a legtöbb feladat, csak még több, mint előtte. Nagyrészt ők maradnak otthon a gyerekekkel - és ezzel együtt a háztartásban elvégzendő feladatok sokaságával. Tanulni, közben napi nyolc órát dolgozni, vinni a háztartást, és meleg ételt tenni a család elé elképesztő logisztikát és kitartást igényel.

Vannak családok, ahol a karantén ideje alatt otthon maradt apukák viszik a munka oroszlánrészét, becsülettel besegítenek a gyerekek tanulásában vagy a házimunka elvégzésében. Az egyedülálló apukákról sem szabad megfeledkezni, akik - az  egyedülálló anyukákhoz hasonlóan - minden egyes nap megküzdenek a kialakult helyzettel. Ugyanakkor sok családban igaz a mai napig, hogy a gyerekekkel való foglalkozás és a napi háztartásbeli teendők nagy része még mindig az édesanyákra hárul. Bár a házimunkát nem szokás beárazni, és értelemszerűen senki nem vár el pénzt az otthoni munkáért, de sokan még ma sincsenek tisztában azzal, mennyit ér egy otthon maradó szülő munkája.

Mennyit ér egy anya munkája a karantén ideje alatt?

Elméleti síkon megközelítve, érdekességképp összeszedtük, vajon milyen kiadással kell számolnia annak a szülőnek, aki a takarítást, főzést, vasalást és egyéb háztartási feladatokat valaki mással végeztetné el a világjárvány idején. A végösszeg megdöbbentő:

Szégyen, hogy ezt azon az évfordulón - 2020. május 2-a alkalmából - kell kimondanunk, amikor a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés nyitó ülésére emlékezünk. Arra a napra, amely kegyelmi pillanatként virradt ránk harminc éve

Az a történelemben nem új, de állandóan visszhangzó módszer, amellyel az orbáni Nemzeti Együttműködés Rendszere tíz év alatt lebontotta a III. Köztársaság demokráciáját, arra ösztökél bennünket, hogy félretolva minden egyéb meghatározást, csak annyit mondjunk: a magyar történelem kirívóan kannibalista politikai berendezkedésével van dolgunk. E saját nemzetét és természetes európai közösségét élve zabáló kannibalizmus: szégyen. Politikai meggyőződéstől függetlenül az egész nemzet szégyene.

Szégyen, hogy ezt azon az évfordulón - 2020. május 2-a alkalmából - kell kimondanunk, amikor a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés nyitó ülésére emlékezünk. Arra a napra, amely kegyelmi pillanatként virradt ránk harminc éve, s amely némely Kasszandrák szerint vérbe borulva hanyatlik majd le fölülünk.

Most még csak a szégyen égeti az arcunkat, annak a „politikai nyilatkozatnak” a szégyene, amit ez a kannibálrend szült. Mert ez a kormánypárti nyilatkozat maga a politikai cinizmus, amit a tíz év alatt módszeresen végrehajtott alkotmányos puccs celofánjába csomagolva tálal a nemzet elé. A nemzet elbódított fele pedig önfeledten csámcsogja az

Az ágyakat sikerült kiüríteni. Az akció emberi fájdalmakkal, családi drámákkal övezett ára, és folytatása kit érdekel?

A mozgásképtelen, pelenkázásra és táplálásra szoruló idős asszony hazaküldés előtt azt a tanácsot kapta, hogy mozgásszervi panaszaira megoldásként nézzen utána a YouTube internetes videómegosztón a betegsége kezelésére szolgáló tornának. Annak ellenére tanácsolták ezt, hogy asszony sem internetet használni nem tud, sem a csak angolul fellelhető videót nem értené.

A kórházból egy pénteki napon szállították haza, ám az azt követő szerdára az asszony olyan állapotba került, hogy ismét mentőt kellett hívni hozzá. A mentősök alapvető személyes dolgait sem hagyták, hogy magával vigye, így egy lenge hálóingben és köntösben szállították újra kórházba, miközben sírt a fájdalmai miatt.

A történtek után második alkalommal, április 22-én is hazaküldték az asszonyt, arra hivatkozva, hogy a gyulladásos folyamat rendeződött, miközben az asszony továbbra is rendkívül rossz állapotban volt. Szédült, a teste deréktól lefelé annyira bevizesedett, hogy a lábai két és félszeresére duzzadtak, állandó fájdalmai voltak, és továbbra sem tudta ellátni magát. Fia kérdésére az orvos

Semmit sem ér az országos adat, hogy állítólag csak 56 ezerrel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Akár tízszer többen lehetnek a kirúgottak. Az egyetlen vigasz a (volt) munkavállalóknak, hogy naponta negyvenszer lehet megnézni/hallgatni/elolvasni az állami média csatornáin, hogy őket is megmenti majd a vezénylő tábornok, a bölcs vezér...

A héten jelentették be, hogy a hű barát és egyre nagyobb tömegek munkaadója, Mészáros Lőrinc május elseje után elküldi a Hunguest Hotels Zrt. dolgozóinak több mint felét. A közszolgálatban működő SZEF elnöke, Csóti Csaba azt mondta, a szakszervezeti tulajdonban lévő Hotel Benczúr minden dolgozóját megtartják, bár ez az épület is kong az ürességtől.

Az egyik személytelen, a másik emberközpontú. Az egyik lerabolja az államkasszát, a másiktól épp most rabolja vissza az állam az éves támogatás nagy részét. Mert nem csak az ellenzéki pártokat, önkormányzatokat akarja a járvány ürügyén kisemmizni az orbáni hatalom, maradjanak csendben a szakszervezetek is. Írogassanak csak bátran kiáltványokat meg nyílt leveleket a miniszterelnöknek, az nem kerül sokba, de zavarják el a

A járványveszély sem akadályozta meg, hogy  ne folytatódjon a közvagyon átlényegülése - magánvagyonná. Újabb balatoni szállodák, kikötők, vitorlás yachtklubok kellenek az örökké éhes családtagok, a barátok és üzletfelek, az éhes oligarchák jóllakatásához. Mint a tévésorozatban: jön a köpcös García, mondhatni a mi Oligarchía őrmesterünk és szépen elviszi az aranypénzes ládát - jelzem a mi közös pénzüket - a hóna alatt. És az orrunk előtt. A kérdés csak az, hogy ezek után ki fog itt rendet tenni? Vagyis az igazságtevő hős, Zorro szerepe - egyelőre még kiadó...

Háborús helyzet van, kérem szépen. Ha lehet hinni a hivatalos előrejelzéseknek, akkor vasárnap lesz a koronavírus Sztálingrádja. Orbán Viktor megjelölte a dátumot (május 3.), Müller Cecília pedig megígérte: a járványgörbében jön a lapos tető. Stratégiai fordulat a harcok menetében. Olyannyira, hogy hétfőn már indulhat is az „Érettségi Hadművelet”. Jó-jó, persze lehetnek áldozatok. Itt-ott egy újabb koronavírusos megbetegedés, egy-két belázasodó nyugdíj előtt álló pedagógus, legyengült szervezetű nagymama otthon stb. Na, de kérem szépen, áldozatok nélkül nincs győzelem, nem igaz? Hát nem tudom...

Meglehet, ezt az egész haditornát, járvány-ellenes hadviselést megúszhattuk volna, ha a kormányfő még kisgyerek korában, úgy ötven évvel ezelőtt, kap egy doboz ólomkatonát és kijátssza magából ezt az állandó harci-Marci késztetést. Hogy mindent, de mindent csakis erőből, parancsra lehet megoldani. Hogy ne állandóan csak ostromlott várnak lássuk Magyarországot és afféle XXI. századi Dobó Istvánként tekintsen saját magára a miniszterelnök? Hadvezér, várkapitány, marsall? Vagy csak egy egyszerű őrmester, aki

Az egykori Csepel Vas- és Fémművekben ha esett, ha fújt, vagy ha hétágra sütött a nap, a gyári gyereknapot évtizedeken át akkor is megtartották április 30-án. Másnap, a Csepeli Munkásotthon fúvósainak utcai koncertje mellett,  május első napjára ébredtek a csepeliek. Itt volt május elseje, pontosabban ott volt...Egyszer volt? Sokszor volt...

Csepelen és különösen a Csepel Művekben valamikor hajdanán minden másként volt. Még a gyereknap is. Nem május utolsó vasárnapján ünnepelték mint másutt. A gyárban évtizedeken át - hagyományosan - április 30-án, vagy a hónap utolsó munkanapján, de ha úgy tetszik, május elseje, igen, az akkori május 1. előtt egy nappal tartották meg a gyereknapot. 

Fényesre pucolt cipőkben, frissen vasalt ingekben, blúzokban vártak a gyerekek száz- és ezer számra az ünneplőbe öltözött édesanyjukkal, édesapjukkal.

És délután kettőkor megállt az élet, megnyílt az I-es kapu, a Szent Imre tér (Tanácsház tér) felöli főbejárat (képünkön). Az a kapu, amit az év többi napján rigorózus szigorral  őriztek. A gyereksereg beözönlött a bejáraton. Az ővéké volt az utca...

Több mint 25 ezren dolgoztak  csak a kerítésen belül, és akkor még nem beszéltünk a CSM vidéki üzemeiről...A gyerekek szüleik munkahelyére mentek, hogy évente legalább egyszer megnézzék, hol van apa vagy anya "dolgozója". A feldíszített, szürke, kormos falak vagy a hiper-szuper üzemek, irodák új életre keltek a zsivajtól...

A most következő, 41 évvel ezelőtti Fortepan-képeken a Csepel Művek 1979-es gyereknapjából villantunk fel néhány pillanatot:

Tíz év alatt jó néhány történetet gyűjtöttünk olyan gyerekekről, akiknek a kedvenc étele a tészta, de azt a kérdést már nem is értik, hogy mivel. Minimálnyugdíjból élőkről, akiknek télen dönteniük kell, befűtenek-e legalább egyetlen helyiségben, vagy kenyeret, tejet vásárolnak a boltban. Betegekről, akiket a nagy rovancskor nem találtak eléggé rokkantnak, így a korábbi nyomorúságos jövedelmüket is elveszítették.

Mindezek a történetek az elmúlt évtizedben megjelentek a még szabad sajtóban, aztán nem történt semmi. A munkaalapú társadalmat építő Orbán-kormányok nem zavartatták magukat ettől az alulnézeti képtől. Ők felül tolták a fűnyírót, visszanyestek minden olyan jövedelemforrást, amely a rendszerből rég kizuhantak, a reménytelenül nyomorultak mindennapi kínlódását enyhíthette volna.

S hogy mi lesz akkor, amikor az ismert világ kifordul a sarkából, és már

A Jedlik Ányos Gimnázium felújítása lekerült a napirendről? Ötmilliárdos beruházásról szóltak a történetek a választási kampányokban. A diákokat kiköltöztették Csillagtelepre, de azóta sűrű homály és csend övezi a nagy múltú csepeli iskola jövőjét.  Dr. Szabó Szabolcs, Csepel független országgyűlési képviselője írásbeli kérdést tett fel  Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszternek

Tisztelt Miniszter Úr!
Mint köztudomású, a kormány korábban 5 milliárd forintnyi központi költségvetési forrást
biztosított a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium leromlott állapotú épületének felújítására, amit
korábban már át is utaltak. Az akkori hírek szerint 2019-ben indult volna a felújítás, és 2021-ben
fejeződött volna be. Az idei tanévet a tervezet felújítás miatt a Jedlik már az ideiglenes helyén, a
Fodor József Szakközépiskola nagyjából 1 milliárd forint értékben rendbe tett, és részben
konténerekkel kiegészített épületében kezdte meg, bár maga a felújítás még nem kezdődött meg. A
tankerületi központ igazgatója korábban arról tájékoztatott, hogy nem szerették volna a tanév
közben költöztetni a gimnáziumot, ami teljes mértékben méltánylandó szakmai álláspont. Azonban
szomorúan tapasztalják a csepeliek, hogy bár már a tavaszi félév is elkezdődött, de a Jedlik épületén
még mindig nem dolgoznak az építőipari szakemberek, sőt még a közbeszerzési eljárást sem írták
ki.

Daganatos,  intézményi ellátásra szoruló betegeket küldtek haza egy kórházból azután, hogy a kormányzati rendelkezésnek megfelelően az egészségügyben ágyakat kellett felszabadítani a lehetséges koronavírusos betegek elhelyezéséhez - erről beszélt a Klubrádióban Németh Athina ápoló. Szörnyű esetekről beszélt: volt, aki nyitott hassal érkezett haza, nem volt teljesen összevarrva

Miniszteri utasításra országszerte küldtek haza betegeket az elmúlt hetekben számos kórházból a koronavírus hazai terjedése miatt, hogy a felszabaduló ágyak rendelkezésre álljanak, ha egyszerre sok fertőzöttet kellene ellátni. Németh Athina ápoló tíz hazaküldött beteg otthoni ápolását vállalta el önkéntes alapon, és azt állítja, mindegyiküket úgy tették ki az intézményből, hogy állapotuk kezelésére a hozzátartozók nem lehettek alkalmasak.

Egy ember kivételével mindegyikük daganatos beteg volt, őt

Ez még csak a kezdet. Az elvonások folytatását homály  fedi. Sötétbe burkolták a tényeket. Az ugyanis egyelőre nem tudható, hogy a cégek nyeresége alapján fizetendő iparűzési adó, a most kialakuló válság még hány százmillió kiesést fog jelenteni Csepelnek. Mennyivel kevesebb jut az egészségügyre és a szociális segélyezésre? A polgármestertől ezeket az adatokat nem tudhatták meg a csepeliek. Vajon miért, mi az akadálya?

Dukán András, a csepeli önkormányzat ellenzéki (Momentum)  képviselője  felháborodott azon, mennyi pénzt vesz el a kerületektől, településektől Orbán Viktor és kormánya.

Dukán András Ferenc saját Facebook-oldalán hívta fel a figyelmet arra, mennyi pénzt vesz el Csepeltől a Fidesz-rezsim. Mint arról korábban már az EzaLényeg.hu is beszámolt, a vírussal szembeni védekezés címén a gépjárműadót elveszi a kormány a településektől, kerületektől.

Ez az idei csepeli költségvetésben 220 millió Ft, a tervezett költségvetés több mint 2%-a.

A Momentum képviselője hozzátette:

Csillag István „Árnyékból a fényre” című cikke a Népszavában tömör „történeti” összefoglalás az magyar politikai fejleményekről. A szerző gazdasági javaslatai laikus számára is értelmezhetők, de különösen fontos, amit az árnyékkormány sürgős megalakításáról ír. Az árnyékkormány azonban a liberális demokrácia megszokott formációja. Mint az egyesített ellenzék képviselője, demokratikus partnere a mindenkori kormánynak. Magyarországon ezzel szemben már nincs demokrácia, csak annak látszata. A demokráciát ugyanis az egymást egyenrangúnak tekintő politikai ellenfelek alakítják. Az orbáni rendszer csak a „barát-ellenség” Carl Schmitt-i felfogásában képes politizálni. Ez a Vezér által már évekkel ezelőtt meghirdetett illiberális „demokrácia” lényege.

A rezsim fenti, valódi természetével összeegyeztethetetlen egy árnyékormány létezése – hiszen nem egy legitimnek tekintett politikai ellenzéket, hanem magát a „gonoszt”, az eredendő ellenséget fogja képviselni. Mi egyéb is lenne egy olyan ellenzék, melyet „magyarellenesnek”, „sorosbérencnek”, „migránssimogatónak” minősítenek? Egy ilyen kirekesztő politikát folytató rezsimmel szemben soha, semmiféle megegyezésre kész ellenzéki politika nem vezetett semmire. Bizonyítja ezt például Karácsony Gergely  főpolgármester teljesen eredménytelen együttműködési igyekezete a kormányzattal, vagy akár

A polgármesteri hivatalban többségében nők, édesanyák dolgoznak. Van köztük gyermekét egyedül nevelő is. Ezeknek az asszonyoknak a hivatali munkakiesés nem jutalmazás, hanem csapás! Az otthonléttel, a család ellátásával kapcsolatos kiadások ilyenkor nem csökkennek, hanem nőnek...

Horváth Gyula, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője az Üvegestót a hivatalban című Facebook bejegyzésében aktuális, fájó témát elemez. Ezt írja:

Óriási szenzáció! A csepel.info igazat mondott!

Igazat, legalább  abban, hogy a múlt hét keddjén 12 óra után valóban találkozott a polgármester az ellenzéki frakcióvezetőkkel. Előtte a Fidesz frakcióval vitatkozhatott, mert az érintettek nagy duli-fulival vonultak ki az épületből. Bizonyára nekik sem tetszett, hogy a polgármester úgy döntött, hogy azoknak a dolgozóknak, akik a koronavírus-járvány miatt nem jöhetnek be a hivatalba, a fizetés 70 %-ra csökkentését rendeli el. Ugyanígy a képviselői tiszteletdíjakat is a vészhelyzet időszakára 70%-ra csökkenti a polgármester.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mint az állami támogatás, mint az önkormányzatok saját bevétele, a kormányzati elvonások következtében csökkent. Ez a szám akár magyarázhatná is azt, hogy a polgármester hozzányúljon ezekhez a tételekhez. De ez azonban csak a látszat! A jelek azt mutatják, hogy a csepeli önkormányzatnak rengeteg „rejtett tartaléka” lehet. A fővárosban itt az egyik legmagasabb a költségvetési záró főösszeg 2019-ben. Meghaladta a 41 milliárd forintot. Tehát a Borbély Lénárd által a dolgozókra mért csapás