Munkaruhát a megfelelő alkalomra!

Kalocsai Imre karikatúrája

Danó Anna írása a nol.hu - n

A mentők által végzett mesterséges légútbiztosításnál használt izombénító orvosságok alkalmazása hozzájárult legalább öt beteg halálához – ez derül ki abból a szakértői jelentésből, amely az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának megbízásából készült.

Kritikus megállapítások szerepelnek abban a szakértői jelentésben, amely a mentőszolgálat vezetőjének kérésére azt vizsgálta, hogy milyen szerepe volt nyolc beteg szívmegállásában egy újonnan bevezetett, kötelezően alkalmazandó légút-biztosítási technikának, az RSI-nek. A nyolc beteg közül ötöt nem sikerült újraéleszteni: életüket vesztették a beavatkozás után.

A cseh egyházak azt kérik a plébániáktól, hogy fogadjanak be keresztény menekültcsaládokat. A Csehtestvér Evangélikus Egyház egyház felhívta az állam képviselőit, hogy „ne ijesztgessék az embereket a menekültekkel”.

A kübekházi polgármester, aki igazán a frontvonalból látja a kormány őrült terveit, vajas kenyérrel, és paradicsommal kínálja az elcsigázott menekülteket, mert nekik ennyire futja. A migránsok nem statisztikai tényezők, hanem emberek – mondja.

A szerb Vöröskereszt komolyan részt vesz a menekültek segítésében, az Orvosok Határok Nélkül mozgalom bevonásával.

A Magyar Vöröskereszt lapít.

Tegnap délután a Parlamentben a kormánypárti képviselők szavazatával elfogadták Németh Szilárd listás fideszes képviselő javaslatát Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely az alapító nélkül maradt civil szervezeteket, alapítványokat a helyi önkormányzatokhoz vonná.

A csak LEX Munkásotthonként emlegetett javaslat kiagyalói és Rezsiszilárd csepeli kegyencei most úgy gondolják, hogy rátehetik a kezüket a 95 éves intézményre, a Csepeli Munkásotthonra.

Kalocsai Imre karikatúrája

Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük

Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó július 2-án megjelent 13. számából: 

1) A cikk címe: Ülésezett a képviselő-testület

A Csepel.hu aláírással megjelent írás a június 25-i képviselő-testületi ülés napirendjeiből szemezget. A cikkel kapcsolatos megjegyzéseink:

1. A) Ilyen cikk a csepel.hu-n nem jelent meg. Sőt a képviselő-testület június 25-i üléséről semmilyen tájékoztatás nem jelent meg a Csepel.hu-n. Ezek szerint a cikk valahol másutt, netán valakinek a fejében jelent csak meg, onnan került a Csepeli Hírmondó szerkesztőségi asztalára. Nem először. Ebből az a következtetés is levonható, hogy a szerkesztőségnek semmi köze a cikkhez, talán még az általa szerkesztett újsághoz sem. 

1. B) A cikk valóban csak szemezget, hiszen a testület 41 előterjesztésről döntött, ebből a fenti című irományba mindössze 12 fért bele. Ezért olvasóink figyelmébe ajánljuk a csepeliek.blog.hu-n július 3-án megjelent „Csepel városvezetői képtelenek a normális vezetésre?” című írást. 

Ha meglátunk egy, sőt, sok éhezés vagy háború elől menekülő családot, nyugodtan segítünk rajtuk. Van rá jó példa Szegeden, Debrecenben és Budapesten is, hogy az emberek nem azt várják, hogy mire utasítják őket.

Gondolkodás nélkül mozdulnak. Reményt akarnak adni azoknak, akik sokszor kis gyerekkel a karjukon, hátukon nekiindultak a világnak. Nem (csak) az van tehát, amit a kormány mond – zavard haza őket! –, ennél szerencsére sokkal bonyolultabb a helyzet.

Mindenki láthatja a

Az egy héttel korábbi élőlánc és a felhívás nyomán, július 1-én, szerdán este kilenckor már fáklyával a kézben várták a rendezvény kezdetét a Csepeli Munkásotthon függetlenségének megőrzéséért tüntető csepeliek - íja a 21. kerületi Hírhatár, majd így folytatja:

Az indulás előtt versek is elhangoztak. Előbb egy lelkes hölgy adta elő rímekbe szedett gondolatait a munkásotthonról, majd Nagy József, a Csepeli Munkásotthon Alapítvány kuratóriumának elnöke a fáklyás felvonulást útjára indító gondolataival adta meg az esemény hangulatát:

– Ez a második demonstráció, melyen a Németh Szilárd által az országgyűlésben benyújtott törvénymódosító javaslat ellen tüntetünk.

Emlékeznek az egykori viccre? Ül a szovjet állampolgár a tévéje előtt, nézi az első adót: Brezsnyev beszél. Átmegy a másodikra, harmadikra, negyedikre, ott is. Mikor valami jobb műsort keresve átkapcsolna a következőre, ott a képernyőn zord felirat várja: „Kapcsolgatunk?! Kapcsolgatunk?!”

Sokáig nevetgéltünk ezen a poénon a szovjeteknél sokkal „vidámabb barakknak” számító Magyarországon. De a kormány most ránk mordult: Nevetgélünk?! Nevetgélünk?! Július elsejétől el is vette a kedvünket a viccelődéstől és a kapcsolgatástól. A távirányító első gombjait nyomogatva mindenütt a kormánytévét találjuk.

Voltaképpen karácsonyi ajándékról van szó, amit csak most volt szabad kibontanunk. A parlament karácsony előtt fogadta el a médiatörvény sokadik módosítását, amelyik július elsejétől kedves meglepetést tartogatott. Az ember a forró nap végén hátradőlt a karosszékben, és

Az a szegénység, amelyet korábban „halmozottan hátrányos helyzetnek” hívtak, a maga valójában alighanem elképzelhetetlen a parlamenti padsorok hűvöséből nézve.

Hogy nincs villany, nincs gáz, nincs víz a nedves falú kunyhóban. Hogy ünnep, ha tészta kerül az asztalra, üresen. Hogy nincs se cipő, se kabát, honnan volna hát iskolai tornadressz. A gyerekek egyetlen szülői örökség a tanulatlanság: jószerével írástudatlan szülők-nagyszülők lódítják őket reggelente az iskola felé.

Pedig ilyen körülmények között él ma Magyarországon sok százezer gyermek. Korábban valamiféle képünk volt arról,

Németh Szilárd nem rég Csepelen rizsázott a rezsicsökkentésről. A tavalyi választáson a kerületiek akaratából megbukott rezsibiztos tehát ismét aktivizálta magát kerületünkben. Tudomást sem vesz róla, hogy a Csepel nagy része köszönte szépen, de nem kért belőle.

Hagyjuk most, hogy mit köszönhetnek a csepeliek Németh Szilárdnak, aki képviselőként és polgármesterként is elárulta őket, mert rájuk se bagózott azok után, hogy megválasztották. Hagyjuk, mert ezen ma már túl vagyunk: a csepeliek tavaly világosan üzentek Németh Szilárdnak, amikor az országos médiában naponta megmártózó rezsibiztos helyett az országos politikában addig ismeretlen Szabó Szabolcsot szavazták be a parlamentbe. Szerintem ma már fontosabb, hogy

Az Orbán-kormány családbarátnak hirdeti magát, és számos olyan intézkedést hozott, amelynek elvileg kedvezően kellene hatnia a születésszámra. Az elmozdulás mégis alig érzékelhető. A miértre kerestük a választ.

Pálfi Károly (Origo) tudósítása: Már két és fél éves a rezsicsökkentés - mondta Németh Szilárd a csepeli piacon. A Fidesz országgyűlési képviselője a „kézzel fogható rezsicsökkentésről” szóló eseményen szerepelt. Ezen néhány csepeli elmondta, mennyit keresett a rezsicsökkentéssel, de olyannal is találkoztunk, aki nem hisz benne.

„Kamu az egész” - mondta a férfi, aki 6000 forintnyi gyógyszerrel a szatyrában ült le napozni egy padra az udvaron a piac közepén. A feleségének is lett volna mondanivalója, de nem hagyta szóhoz jutni.„Nem hiszek benne. Nem lett kevesebb a villanyszámlám.Ez csak egy kampányfogás. Három konvektorom van, ha mindet bekapcsolnám télen, akkor semmi sem maradna a nyugdíjamból.”

Szerdán, ha bekapcsolták tévéjüket, azt  tapasztalták, hogy a digitális szolgáltatásoknál az állami műsorközlő csatornái foglalják el a lista első helyeit.

Ezzel az újraosztással fejezi ki a kormány és a házi médiája, hogy Önöket hülyének tekinti. Elnézést kérünk a megfogalmazásért, de a tények makacs dolgok, még ha az állami hírtévének talán nem is számítanak olyan sokat.

A hatalom a médiában nem lát mást, mint a lakosság befolyásolásának (és leszedálásának) eszközét. Valamiért úgy gondolják, hogy

A balatonfüredi szívkórház igazgató főorvosa, gondolom, tudományos kutatásba kezdett: a 444.hu értesülése szerint elrendelte, hogy az intézmény betegei csakis a közmédia adásait nézhetik a társalgóban. Az egyikben az m1, a másikban a Duna, a harmadikban a Duna Word műsorát.

Alighanem a közeljövőben értékes szakmai cikk jelenik majd valamelyik orvosi lapban arról, milyen jó hatással van az emberi szív működésére, az idegrendszer állapotára, a méla unalom, ha nem bombázzák a szervezetet mindenféle, egymásnak ellentmondó hírekkel. Elkerülhető a vérnyomás káros emelkedése is, ha a betegek nem szembesülnek a külvilág egymásnak ellentmondó információival. Érjék be a jó hírekkel: Magyarország jobban teljesít, a gazdaság hasít. A fenébe az olyan tudósításokkal, mint szegénység, meg gyermekéhezés! Ha azt mondja a közmédia, hogy csökkenek a lakosság rezsikiadásai, akkor

Ott repül a kismadár, a kidobott pénz és a csepeliek bizalma 

Nincs ideje a közpénzből fenntartott önkormányzati honlap, a csepel.hu működéséért felelős Ábel Attila alpolgármesternek, hogy tájékoztatást adjon a június 25-i képviselő-testületi ülésen történtekről. Egyesek szerint a pestisracok.hu-n korábban megjelent, jól megfizetett oknyomozó sorozatának folytatásán dolgozik. Nagyítóval a kezében járja a kerület zegzugos utcáit, szaglászik, keresi  a folytatáshoz szükséges anyagot. Mások, hozzá közelebb állók meg úgy látják, kínlódik a cikkel, mert neki sem könnyű eladni a semmit, győzelmi beszámolót írni a kínlódásból, újból és újból kihagyni az ellenzéki véleményeket, elhagyni a kényesebb témákat. Vannak olyanok is azonban, akik úgy tudják, a Csepeli Hírmondó következő lapszámába tervezett, önkormányzati témákat írja. 

Csütörtökön délelőtt ismerőseim közül jó néhányan megkerestek és az iránt érdeklődtek, mit tudok a kerületi lakosság körében elindult telefonos kampányról. A kedves csepeli polgár kap egy telefonos hívást, melynek fogadása után egy kellemes női géphang a következőket mondja. Nem szó szerinti idézet: Egyetért-e  Ön azzal , hogy a Csepeli Munkásotthon ismételten köztulajdonba kerüljön? Ha igen nyomja meg az 1-es gombot, ha nem nyomja meg a 2-es gombot.

A kérdés most már csak az, ki indította el, illetve ki a megrendelője ennek a telefonos kérdezősködésnek. Felvetődött bennem, lehet hogy a kerületi önkormányzat próbálja ily módon kikérni a lakosság véleményét, hogy azt követően korrekt módon a Munkásotthon ügyében dönteni tudjon. Már ha egyáltalán van döntési kompetenciája a parlamenthez Német Szilárd által benyújtott törvényjavaslat kapcsán. Zárójel bezárva.

Miközben ennek esélyét latolgattam, felderengett előttem a közelmúlt néhány önkormányzati döntése. Például az óvodák összevonásának kérdése. A kerületi önkormányzat képviselő testületét alkotó kormánypárti többség egy másodpercet sem foglalkozott az ügyben érintett lakosok ellenvéleményével. Megkérdezésük nélkül, tüntetésen kinyilvánított akaratuk ellenére döntött. Az összevonás megtörtént. Az összevont óvodák vezetőjének megválasztásakor az intézményi dolgozók  több mint kétharmada által támogatott pályázóval szemben

„Most már biztos, hogy néhány napja nincsen szerencsém, mert bármibe kezdek, sohasem úgy lesz, ahogyan szeretném. Hogyha játszani indulok, messzire nem jutok, mert az apukám megállít, s helyette rendet rakhatok; ilyenkor szívesen mondanám, amit erről gondolok: nem ér a nevem, káposzta a fejem.” Dolák-Saly Róbert gyermekdalát, s az elsőéves óvodisták világát idézi, ami körülöttünk történik.

Nagyjaink egy kaszárnyára való faragatlan bakafaló jutasi őrmester modorát és hatékonyságát mutatják nekünk és a körkörös világnak, bár rég nyuszik reszketnek a szívükben. Amint az egykori altisztképző jelmondata szólt, „Erős akarat minden akadályt legyőz - Erős akarat csak erős hitből fakad.”

Nagy szelet akartak fújni Európa orra alá a dublini egyezmény felrúgásával, de csak a nadrág lett lucskos.

Olvasóinktól kapott tájékoztatás szerint a Csepeli Munkásotthon jövőjével kapcsolatos hazug kérdéssel zaklatja a csepelieket  a fideszes városvezetés!

A telefonban - bemutatkozás nélkül - egy női hang közli, hogy a csepeli önkormányzat megbízásából telefonál. Felteszi a kérdést, amelynek lényege: "Egyetért-e ön azzal, hogy a Csepeli Munkásotthon ismét köztulajdonba kerüljön? Ha egyetért, akkor nyomja meg az 1-es gombot, ha nem, akkor nyomja meg a 2-es gombot"

Ennyi. Nagyon demokratikusnak látszik a kezdeményezés, csak az a bökkenő - közölte olvasónk, - hogy hazug a kérdés. A Csepeli Munkásotthon  fennállásának 95 éve alatt soha nem volt Csepel önkormányzatának tulajdonban, bár az 1945 előtti (vagyis a 2. világháború előtti, vagyis a felszabadulás előtti) Csepel községi vezetése is többféle trükkel próbálta megszerezni a Munkásotthont, bekebelezni, rátenni a kezét a vasasok,  az itt élő munkások által létrehozott értékre, hogy megszüntesse az önszerveződést, a baloldali emberek művelődését.  Újra és újra kudarcot valloottak. Az is tény, hogy

Tegnap este fáklyás felvonulásával  folytatódott az a tiltakozás sorozat, amellyel a Csepeli Munkásotthon függetlenségét akarják megőrizni a részt vevők és a szervezők.

Miként korábban beszámoltunk róla,  egy hete   több száz csepeli élőlánccal védte a Csepeli Munkásotthont Németh (Rezsi) Szilárd rögeszméjének megvalósításától. Az akkori méltóságteljes demonstráció résztvevői, szónokai  egyértelmű és határozott nemet mondtak a Csepelen megbukott politikus, a volt polgármester bosszúhadjáratának újabb állomására, a 95 éves intézmény lenyúlási, kisajátítási kísérletére, arra, hogy a Fidesz rátegye a kezét Munkásotthonra. Az élőlánc szervezői már akkor bejelentették, hogy július elsején fáklyás tüntetéssel erősítik meg szándékukat.

Hamarosan ismertetjük a tegnapi demonstráción elhangzott beszédeket, de először tekintsék meg a fáklyás tüntetésen készült fotókat:

Ezekben a napokban vitatkoznak a parlamenti szakbizottságban arról, visszaállítsák-e a jobbágyságot, vagy sem. A kormányzaton belül is akadnak, akik úgy érzik, hogy a 21. században jobbágysorsra kényszeríteni, mezőgazdasági idénymunkára vezényelni az amúgy is kiszolgáltatott közmunkásokat, már az ízléstelenség határát súroló javaslat, de legalábbis kínos ötlet. Pedig a Fidesz politikusok ingerküszöbe szociális kérdésekben olyan, mint a Mount Everest: nagyon magas és folyamatosan növekszik.

Akkor mégis mire jó ez a szokás szerint mindenféle egyeztetés nélküli kitalált, eszement ötletelés? Alighanem a földbirtokossá avanzsált fideszes lobbi vette rá a kormánypárti törvényhozókat, hogy

• Apú-ú-ú! Hogy tudsz ilyen nyugisan üldögélni, amikor….
• Mitől gyulladtál be így fiacskám?
• Hát már ide találtak a bevándorlók és terroristák, gyorsan elsajátították a magyar nyelvet, bratyizó viszonyba kerültek a nemzeti konzultációval is, nem tisztelik a kultúránkat, és el akarják venni a munkánkat!
• Honnan veszed ezt a sok baromságot?
• A Károli Gáspár utca sarkán kint van két óriás plakát, szó szerint leírtam:
• „HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, TISZTELETBEN KELL TARTANOD A KULTURÁNKAT!”, „HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, NEM VEHETED EL A MAGYAROK MUNKÁJÁT! Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról”
• De fiam, hogy jutnának feltűnés nélkül át a határon, az országon, a fővároson, a Szent Imre téren, az utca sarkáig, hogy ott szembesüljenek a számukra idegen nyelven, bár haveri viszonyt sejtető tegeződve íródott felszólításra, miszerint tartsák tiszteletben azt a kultúránkat, ami valami csoda folytán mégiscsak el tudnak olvasni. Az ár hab a tortán, hogy pont a Károli Gáspár utca sarkánál tobzódó dolgozó magyar magyar munkavállaló tömegek kezéből kikapják és elveszik a munkát. Mi munka lehet ez egy bevándorlónak, ha egy kicsit is ragaszkodunk a nehezen megszerzett munkánkhoz. Persze egy terroristának ez nem lehet gond, csak ránk fogja fegyverét, (meg hogy mi kezdtük el): - kultúrát vagy munkát! És addig nem is nyugszik és nem tágít, míg valamelyiket meg nem kapja!
• De apú, akkor minek készültek drága pénzen ezek a hatalmas plakátok, ha semmi értelmük?
• Ha csak ezeknek nem lenne értelmük! A nemzeti konzultációnak titulált kérdőívek mire voltak jók, ha meg sem várták a válaszokat, máris tovább szórták a közpénzt a senkihez szóló, csak hergelésre való förmedvényekre. A ténylegesen komoly problémák elől most meg bekerítjük magunkat, ennél még a gyepű rendszer is korszerűbb lenne.

                                                                                              Kalocsai Imre