Hadházy Ákos évek óta elismerésre méltó következetességgel végzi azt, amit az egész ellenzéknek kellett volna: dokumentálja a propaganda virtuális valósága és a realitás közti szembeötlő különbséget.
Elutazik, lefotózza a pofátlan és értelmetlen herdálások kézzelfogható „eredményeit”, ami felér egy, a közösség nevében benyújtott vádirattal.
Aki nem nyertese ennek a rendszernek, és aki nem csatlakozott a „csak én is megtaláljam a számításomat” mozgalomhoz, annak nem régmúlt idők nosztalgiájára van szüksége, hanem meg kell győzni, hogy igaza van, ő nem lehet kisebbségben saját hazájában, mert
Csepelen a bölcsődékben és az általános iskolákban is fogy az intézményrendszereket igénybe vevők száma, az iskolákban jelentősen, ~ 32 százalékkal. A már hosszabb ideje keringő pletykák szerint az önkormányzati vezetés összevonásokat, átszervezéseket tervez a bölcsődékben. Sokan hasonló intézkedésekre számítanak az iskolákban is. Igazak-e ezek a híresztelések?
A hangfelvételen Varga Judit azt mondja, hogy Rogánék kihúzatták magukat a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagából, Schadlt pedig már azért nem lehetett kimenteni, mert Polt Péter nem volt ura a helyzetnek.
Szóljon valaki Borbélynak és Némethnek! A zavarodottságot használta ki a mai országos és helyi hatalom arra, hogy saját kiváltságait létrehozza és saját embereit a jól fizető funkciókba bebetonozza. A magyar társadalom nagy többségének azonban kezd elege lenni a hatalmi elit arroganciájából.
A fő konklúzió: az ellenzéki, illetve a bizonytalannak nevezett választó elsősorban, minden másnál jobban kormányváltást akar, és annak adja a szavazatát, akinél erre a legnagyobb potenciált látja.
Kilencven éve, 1934. június 23-án született Csepelen Nepp József Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a magyar mozgókép mestere, Csepel díszpolgára. A magyar animációs filmművészet kimagasló alakjának nevéhez olyan figurák megálmodása fűződik, mint Mézga Géza, Gusztáv vagy Dr. Bubó.
Kis zökkenő után tovább hömpölyög a narancskuruc förgeteg, most éppen azt dübörgi a sok Döbrögi, hogy nem ők lettek szélsőjobboldaliak, csak egész Európa büdös libsikomcsi, szóval a KDNP öntudatosan rácsapja az ajtót a bolsevik Európai Néppártra, kínzó űrt hagyva maga után.
Rozsda marja. „Ha a Gubacsi híd nem kapja meg a további üzemeltetéshez szükséges engedélyt, akkor azt a felújítás elvégzéséig le kell zárni, ami azzal jár, hogy a Csepeli Szabadkikötő irányából érkező termékeknek alternatív – feltehetően közúti – szállítási útvonalat kell majd találni…. A vizsgálat eredménye jövő hétre várható”. Csepel önkormányzati vezetői csak sodródnak az árral?
Novák Katalinnak lett volna lehetősége igazat mondani. Nem Fidesz-lifegőként utazgatni a világban Balog Zoltán hitehagyó püspökkel, mindkettejük érzékelését a romlásig torzítva. Kisétálnának a bűnből egy lemondással? Az állampolgár megteheti ezt? Novák sem sétálhat sehová, amíg nem mond igazat. Addig illetéktelen behatoló lesz az államfői rezidencián.
1959. június 21-én, vasárnap, 19.15-kor hangrobbanás történt Csepelen. A zaj okozói a pálya néző- terén tartózkodó csepeliek voltak. Ekkor ért véget ugyanis a bajnokság sorsáról döntő Csepel-FTC labdarúgó mérkőzés, és az 1:1-es végeredmény a hazaiak bajnoki címét jelentette. Így írta le a 65 évvel ezelőtti fényes diadal összefoglalóját a Csepel újságban Horváth László, a Csepelért Egyesület vezetőségi tagja. A mérkőzésen 20 ezer néző vett részt a lelátókon. A Csepel SC 1959-es bajnokcsapatának az összeállítása a következő volt: Tóth I — Bulla, Kóczián I, Takács, Ughy, Kleibán — Tóth II, Schwerecz, Gondos, Pál, Németh. Edző: Jávor Pál. Góllövő: Vilezsál (FTC)11-esből, Kleibán. Szögletarány: 9:4 a Csepel javára.
Orbán és társasága a Magyar válogatott mérkőzésén a németországi Stuttgartban
A mandátumátadó üres széksorai figyelmeztettek a Munkásotthonban! Ha a diadalmámor még sokáig tart, s a Borbély csapat nem foglalkozik a győzelem valódi okainak feltárásával, a reális helyzetértékeléssel, a várható politikai, gazdasági változások hatásaira való felkészüléssel, akkor Csepel csak még nagyobb vesztese lehet az előttünk álló változásoknak.
Budapest nem az elmúlt öt évet értékelte ezen a választáson. Nem törődött az elé vetített szebb jövővel, nem rettent meg a fenyegetéstől és nem alélt el az ígéretektől, csak szabad köztársaság akart maradni. Mindenáron. Mert elhitte, mert hiszi, hogy a szabadság nem egy elvont fogalom, hanem a létezés alapja. Bátor hit.
Mi volt az oka a június 9-ei eredménynek?
Nincs elég tornaterem az iskolákban, a jogalkotás pedig erre nincsen tekintettel, ezért állhat elő olyan paradox helyzet, mint az elméleti testnevelés óra. Mivel korábban megszigorították azoknak az egyesületben sportoló tanulók lehetőségeit, ezért őket is visszaterelték a testnevelés órákba. Ugyanakkor a tornatermek alacsony száma nem újdonság, a pedagógusok eddig sok esetben "elméleti testnevelés órát" tartottak.
A problémák a kertek alatt tornyosulnak és szilárdan készülnek lecsapni! Csak remélni tudjuk, hogy felmérik és megértik felelősségük nagyságát! Bízzunk benne, hogy nem túl soká felismerik a valós helyzetet. Reméljük, hogy ennek a feladatnak a lelkiismeretes ellátására készülnek. Ha nem, akkor a következő nagy hullám szétszaggatja, majd úgy kiviszi őket, mintha ott se lettek volna. És a hullámok kiszámíthatatlanok!
Aki elhiszi, hogy politikai okokból belenyúlnak a Schadl-Völner lassan feledésbe menő ügybe, az most sem fog ebben kételkedni. Aki szerint jogilag-erkölcsileg minden rendben volt – és miért ne lehetne így egy jogállamban – az boldogan nézheti tovább a Gattyán-féle szexoldalakat azzal: itt van csak látnivaló.
"Én a nemzet érdekében szeretném kezdeményezni Németh Szilárd klónozását...Szigetország Mennyország, ezért kérem engedjék meg, hogy az országos eredmények sokadik kommentálása helyett Csepelre kalauzoljam önöket, a kerületbe, ami ezután már nem csak a kiváló kerékpár-márkáról, a hangulatos Kis-Duna partról, a Csepel Művekről, vagy a Művek mellett kapható óriási palacsintáról lesz híres, hanem arról is, hogy Németh Szilárd felzabálási kísérletének hála itt sikerült a Fidesznek az elmúlt évtizedek leggyengébb eredményét elérnie az önkormányzati választáson. Kösz Szilárd!"
Brüsszel elfoglalása elmaradt, sőt visszatámadott és akkora számlát nyújtott be ide, hogy menten beszakad a tőle Nagyalföld meg a forint. Tizennégy év után eljött az a pont, amikor a sokféle, politikai folyamatábra brutálisan leegyszerűsödik néhány közhelyre. Például: a karaván halad, kutya ugat. Most éppen azt, hogy majd mi úgy visszavágunk, hogy az jobban fog fájni Brüsszelnek! Persze, kis vitéz.
Borbély Lénárd legfontosabb munkatársa a fényképész! Nem a gazdasággal, a tervekkel a városépítéssel és a szociális helyzettel foglalkozó szakember, hanem a propagandista! Az, aki elkapja a pillanatot amikor a vezér épp ásóval, kapával a kezében, Boss öltözékben, formára szabott ingekben, fát ültet, felül a kaszálógépre, vagy beszáll a markolóba.
„Ultrasúlyos, nyomasztó, őrjöngő kavalkádot álmodtak meg...gyerekek visítottak, hogy békét akarnak, nem háborút, a felnőttek közben idegesen ordítoztak, egy katona meg rosszul érezte magát. Ez az orbánista esztétika 2024-ben...”