Ha a koronavírust végleg el is tudjuk felejteni, akkor is tízezrek halnak majd meg évente úgy, hogy még élhetnének.
Mint minden válság, a koronavírus válság is a szegényeket sújtja leginkább. A Világbank közgazdászainak legfrissebb becslése szerint 2020-ban 120 millió ember csúszhatott mélyszegénységbe, ők nyilván korábban sem éltek jól. Az évezredben először történt olyan, hogy nem csökkent, hanem nőtt az extrém szegénységben élők száma, akár csak a gyermekhalandóság, nyilván a legszegényebb családok gyermekei körében. Évtizedekig fog a világ még vitatkozni azon, hogy valóban szükség volt-e a globális válságot okozó lezárásokra, de az nem kérdés, hogy a kik a járvány legnagyobb vesztesei.
Nincs ez másként itthon sem, jelentős megtakarítással, egy szép nagy kertes ház és a home office biztonságából viszonylag könnyű a korlátozások fenntartását követelni, másoknak viszont alig van pénzük ennivalóra, a gyári melós, a bolti raktáros meg a takarító nem tud otthonról dolgozni, a gyerekeik pedig sosem fogják tudni behozni a hátrányt, amit az online oktatás miatt elszenvednek. Közben sokan, akik az elmúlt években csak éppen tudtak a felszín felett maradni, talán végleg elmerültek.
Az, hogy a járvány következtében