Kormányunk nem a nagyhatalmak űrfegyverkezési titkai között óhajt spionkodni, ami az ambíciókba amúgy beleférne. Beleférhetne más is, például az, hogy a rettentő módon integrált külügyi vezetés időben értesüljön arról, hogy egy Kaleta nevű nagykövete gyerekpornót gyűjtöget aktívan, vagy hogy egy magyar európai parlamenti tag tiltott szexpartikon vesz részt

A külgazdasági és külkereskedelmi miniszter szerint el kell érni, hogy a magyar polgári hírszerzés legyen a legerősebb Közép-Európában. Ez szép ambíció, tekintve, hogy K-Európába Németország, Ausztria, és Lengyelország is beletartozik, egyik se kispályás ország, de hát az akarat diadala, ugye. Más kérdés, hogy mivégre is létezik ez az akarat.

A miniszter a parlament kihelyezett nemzetbiztonsági – amúgy zárt – ülésén beszélt, és azt is mondta, hogy a pandémia által különösen kiélezett globális versenyben nagy segítség, hogy nálunk az integrált külügyi irányitáshoz a beruházásösztönző ügynökség és a már említett polgári titkosszolgálat is odatartozik. Ebből azért már világosabb a fejlesztés iránya, és jogos a megkönnyebbülés, hogy

A kerületi önkormányzati vagyonnyilatkozatokból  kiderült: a takarékosság válságos időkben igen fontos. Különösen annak, akinek van miből. Vajon ön hány milliót tudott félretenni bankban vagy másutt fialtatni ebben a vészterhes időszakban?

Mulasztásos törvénysértésben volt a csepeli önkormányzat, tegnap 14:44  óráig. Az érvényben lévő törvények alapján ugyanis január 31 – éig nyilvánosságra kellett volna hozni a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselők vagonnyilatkozatait.

A csepel.hu-n, ahol 2013-ig minden év januári dátummal, majd felváltva, december, január, február dátummal kerültek közzétételre az éves vagyonnyilatkozatok https://csepel.hu/onkormanyzat/vagyonnyilatkozatok , most február-2-án, a fent jelzett időpontig nem hozták nyilvánosságra a testület tagjainak vagyonnyilatkozatait. (A vagyonnyilatkozatokat ismertető oldalon viszont 2021. január szerepel!?) Ami azért is érdekes, mert pl. a fővárosi önkormányzat – saját honlapján – , nyilvánossá tette a főpolgármester, a közgyűlés tagjai, a nem képviselő bizottsági tagok, köztük Borbély Lénárd január 27-én kiállított vagyonnyilatkozatát is. https://budapest.hu/Lapok/Kozgyules/Vagyonnyilatkozatok.aspx 

Mi az oka, hogy Borbély Lénárd nem tartotta/tartatta be a törvényi határidőt? Talán félt attól, hogy magyarázkodnia kell? Nem tudom. Mint ahogy azt sem, ha január vége felé leadta nyilatkozatát a fővárosi önkormányzatnak, helyben miért nem adta át azt a csepel.hu-ért felelős munkatársának? Nem egy épületben dolgoznak? 

Az Orbán-rendszer még az írmagját is  el akarja tüntetni a független vagy  a kormánypárttal nem szimpatizáló, uram bocsá' a kormánnyal szembeálló civil szerveződéseknek...

Eddig volt egy szelete az önkormányzati világnak, ahol egészen minimális beleszólása volt a központi kormánynak a dolgok menetébe. A harminc éves önkormányzatisággal egyidős falugondnok hálózatot a civil világ termelte ki magából, az országban tizenegy egyesület segítette szakmai tanácsokkal a vidék mindeneseit, egy részük összeállította és megtanította velük a legfontosabb ismereteket is, EGYÜTT-működött a civil világ a települések és az ország vezetőivel, hivatalaikkal. De most vége.

A Fidesz-kormányban feltűnt valakinek, hogy ez a kör a civileké, akiknek

Csak a vak nem látja, hogy a Galvani híd (kékkel jelölve a nyomvonala) Csepel lakatlan területét érinti, ellentétben  a sárgával jelzett Albertfalvai híddal és annak Ady Endre úti folytatásával. De még arról sincs szó, hogy legalább valamilyen lejárat-feljárat lenne a kerületiek és a szigetlakók számára a Galvani hídnál. Csepel polgármesterét ez nem zavarja? Tényleg az áldását adja rá?

A Borbély Lénárd generálta hatalmas Galvani hidas médiacirkusz közben szépen csendesen, de annál nagyobb drámai erővel lezárult az a társadalmi egyeztetés és hatásvizsgálat, amelyet a Galvani út vonalában megépülő új Duna-híd úthálózatának tervezett pesti nyomvonalával kapcsolatban írtak ki. 

https://21.kerulet.ittlakunk.hu/kozlekedes/210115/lezarult-galvani-hid-uthalozatanak-pesti-nyomvonalara-vonatkozo-tarsadalmi 

A Csepelt is érintő kérdéssel a kerületi önkormányzati média nem foglalkozott/foglakozik, pedig a csepeliek számára sem mindegy hogyan változik a Galvani híd majdani megépítésével a közlekedés Csepel és Budapest belső városrészei között, mely útvonalakon tudunk majd

Bencsik András 1990 előtt a magyar-szovjet barátságról írt cikkeket a Népszabadságban. Németh Szilárd hívására 2012-ben  gyalogos huszárként ideiglenesen  a Szent Imre téren állomásozott. Mostanában magas lóhátról gyűlölködik...

Arról győzködte egymást  Bayer Zsolt és Bencsik András a Hír tévéjükben, hogy Székely Gábor, Kossuth díjas rendező, a hetvenes években, éppen amikor Kádár elvtárs vendégül látta Leonyid Iljics Brezsnyevet, állítólag azt nyilatkozta, hogy meg kell teremteni a szocialista embertípust. Az a Székely Gábor, aki nagy dirrel-dúrral hagyta most ott az SZFE-ét, aki diktatórikus lépésekről papolt, meg még talán anyázott is. Kontrázott még Gajdics Ottó, és Néző László, a Médiaworks főszerkesztője.

Ez valóban úgy megy, mint egy

5548 milliárd forint – ekkora adósságba verte a magyar népet Orbán Viktor –, miközben 367 milliárd forintra lett volna engedélye.

Halljuk, hogy pénz nem számít, ha emberéletről van szó. De nem ez történt. Nem az emberéleteket, nem a munkahelyeket mentette a kormány, hanem NER-hátországát építette, már a 2022 utáni időkre készülve. Mert ki tudja, mit hoz az élet.

Miközben a családi támogatások csökkentek, addig több száz milliárd forint áramlott külön-külön a NER által ellenőrzött turisztikai ágazatba, az ilyen-olyan vagyonkezelő alapítványokba, az NER építőipari beruházásaiba, vagyis a belgrádi vasútba, autópálya-programokba, templomok, stadionok,

Mert a múlt átka még itt ragadt.
Ha ezerannyi lenne is a rom,
Mind eltűnik, jön már a nap,
Munkára, harcra hív ma minket,
Életünknek új értelmet ád.
Milliók ajka zengi bízón,
Hogy éljen a Köztársaság! 

(Részlet a Köztársaság indulójából)

A nemzetgyűlés hetvenöt éve, 1946. január 31-én fogadta el és hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt, létrehozva a második Magyar Köztársaságot, amelyet  február elsején kiáltottak ki.

Magyarország államformája évszázadokon át királyság volt. Az államforma először az őszirózsás forradalom után lett köztársaság:

a Magyar Nemzeti Tanács 1918. november 16-án kihirdetett néphatározata értelmében a királyságot a független és önálló népköztársaság váltotta fel. 1919. március 21-én kiáltották ki a proletárdiktatúrát hirdető Tanácsköztársaságot, amely augusztus 1-jéig létezett.

A második világháborút követően ismét felvetődött az államforma megváltoztatása, az 1918 óta gyakorlatilag csak formálisan létező királyság megszüntetése. Elsőként a szociáldemokrata párt iktatta programjába 1945. augusztus 18-20-án tartott kongresszusán a köztársaság (az 1918-ban használatos elnevezéssel: a népköztársaság) megteremtését, amit a párt az 1945. novemberi 4-i választások után az új nemzetgyűlésben is elsőként vetett fel. Hamarosan az összes párt felsorakozott a köztársasági berendezkedés eszméje mögé,

A Fidesz-kormány  hazudozása, a politikai haszonszerzés, és a durva erőszak  döntötte dugába a politikát. Mától kezdve  ebből a helyzetből kéne megnyernie a társadalom bizalmát. A valóság bevallása, az őszinte kommunikáció helyett azonban gyanú és félelem övezi azokat a vakcinákat is, amelyek vizsgálat, korosztályi tesztelés, szakmai alapú engedélyezés után akár hasznosak is lehetnek, de ezt ma már csak az orosz és kínai vakcinát is bevállaló kormánypárti szavazók hiszik el.”

A keleti vakcinák körüli őrületben több csinos kis elmebaj adódott össze sikeresen, kezdve azzal az abszurd helyzettel, amelyben az Uniónak azt kell bizonygatnia a helyzetével visszaélő, amúgy kekk, sőt pimasz AstraZenecának, hogy a szerződés az szerződés, a gyártó vakcináját megrendelő Brüsszelnek semmi köze sincs sem ahhoz, hogy a Zeneca az aláírás pillanatában jól mérte-e fel a kapacitásait, sem ahhoz, hogy a cég a britekkel már korábban szerződött, és hogy ez a kontraktus állítólag felülírja a többi vállalását, vagyis ha 60 százalékkal csökkenti az európai szállításait, az szerinte normális.

Ebben a helyzetben a magyar kormány joggal riadt meg attól, hogy

Megbukott ígéretek,  hiteltelen ígérgetők, rettegés a nyilvánosságtól - Kiugrasztják a nyulat a bokorból meg a pohárból Csepelen? A  két megnevezett nyúl közül melyik lesz a győztes? Hol a szív? Hova lett  tisztesség? Hol vannak a milliárdok? Hova folyik el a közpénz? Mit szól  a balhéhoz a  főnyúl? 

A héten az országos és helyi média – kivéve a csepel.hu-t és a Csepeli Hírmondót –, tele volt a Borbély-Németh belharc különféle interpretálásával. A 24.hu-tól a 168 óráig, összesen 11 fórum foglalkozott a témával. https://www.hirkereso.hu/search?q=csepel&timelimit=168  Csak néhány szó a címekből, amely mutatja a hazai sajtó megítélését a két vezető vitájáról: összeveszett, zabos, szembe került, saját magával birkózik, már nem is válaszol, összerúgta a port, repedezik a csepeli Fidesz stb. Blogunk már hosszabb ideje több írással is jelezte a két vezető közötti hatalmi harcot, az egyre erősödő ellenségeskedést. Lásd:

https://csepeliek.blog.hu/2020/10/09/borbely_lenard_szembefordult_szakitott_nemeth_szilarddal 

Legutóbb éppen a fő vitatémájukkal, a Csepel SC-vel foglalkozva írtunk a témáról: https://csepeliek.blog.hu/2021/01/28/otmilliardba_kerult_a_csepel_sc_alapitvany_tokkal_vonoval_stadionnal_vizitelepekkel#more16405620 

A csepeli fideszes vezetők közötti adok-kapok végső célja valószínűleg a másik két vállra fektetése, a NER hierarchiájában meghatározó helyi vazallus büszke címének elnyerése. Egyelőre úgy tűnik, hogy

Szijjártó Péternek mindegy? Ő csak parancsot hajt végre? Láttunk már ilyet a magyar történelemben is...Használható oltóanyagból egy milliliternyivel sincs több, és záros határidőn belül nem is lesz. A minőséget pedig a keleti opció egyértelműen lefelé húzza. Ezek régi metódusú, kevéssé biztonságos, alacsony(abb) hatékonyságú szerek, cserébe a harmadik világ egészségügyi infrastruktúrájával is kompatibilisek. Lehet persze, hogy ez a fő szempont, de ha így van, az még ijesztőbb, mint maga az elkapkodott bevásárlásMintha a paksi atombizniszt

játszanák újra kicsiben (hogy valójában mekkorában, majd akkor fog kiderülni, ha a számlát is mellékelik). Kinyitjuk a kaput, hogy az ismeretlen és ellenőrizetlen keleti technológia bejöhessen Magyarországra, és így az EU-ba is. Átvállaljuk a gyártótól az összes társadalmi és anyagi kockázatot; gondoljunk csak arra, ki fogja viselni a felelősséget, ha az orosz vagy a kínai oltóanyag használata nyomán tömeges egészségkárosodás következik be, mondjuk az egyenetlen minőség miatt.

A 21. kerületben sokan hallgatják – amíg lehet – azt a rádiót, amelynek egyes műsorait Horváth Gyula górcső alá tette. Megállapításaival – valószínűleg – sokan vitáznak majd, de lesznek, akik egyetértenek vele. Egy biztos: a most következő elemzés figyelemre méltó. Horváth Gyula a közösségi oldalán ezt írja Szól a rádió című cikkében:

„Régen úgy tudtam, hogy elviselhetetlen, ha a hülye okoskodik. Az egyik rádió adásait hallgatva már arról is meggyőződtem, hogy nem sokkal különb az sem, amikor az okos hülyéskedik.

Bizonyára sokakat idegesítenek azok a jelenségek, amiket rádiózás címén művelnek egyes műsorvezetők. Főleg a reggel, de néha a délelőtt is tapasztalható, hogy olyan viselkedést, hanghordozást és mondanivaló-közlést alkalmaznak, amiről a józan ember azt hinné, hogy az illetőnek nincs ki a négy kereke. Egyik-másik ok nélkül vihog, oda nem illő poénokkal ripacskodik, és teljesen feleslegesen, saját egóját kívánja érvényesíteni mindenki felett. Az a hallgató érzése, hogy a debilitás előrehaladott fokán jár, azaz ember, aki a mikrofon elé ült. Az ilyen műsorvezetők komoly embereknek, riportalanyoknak „szólnak be”, jópofaságnak vélt hülye megjegyzéseket tesznek, kérdeznek olyant, ami az anyaggal semmilyen kapcsolatban nincs, és értelmetlen szóömléssel tompítják el a hallgatói tudatokat.

Elég gyakran előfordul, hogy a jól felkészült, értékes beszélgetőtárs mondandójába belekérdeznek, és a

Láthatjuk, hogy a dolgos hétköznapok is tartogatnak örömöket a nemzet építésében megfáradt oligarcháknak, olyanokat, amelyek az átlagembernek az eszébe sem jutna.

A kis és nagy diktátorok közös jellemzője, hogy nem nagyon szeretik, ha kiderül róluk, hogy a WC-keféjük aranyból van. Miért vonzódnak a kis és nagy diktátorok az efféle tárgyakhoz az egy külön vizsgálat tárgyát képezné.

Bár nyilván nem csak a szaniter áru pazarló gazdagságáról van szó, hanem arról is,amit  mint  Hadházy Ákostól megtudtunk, hogy az a magángép amelyiket például a nemzet gázszerelője használ sűrűn jár mostanában Monte Carlo felé – így zárlat idején is.

Ha eltekintünk a Maldív-szigeteken kivitelezett nászutakról, akkor azért

Dr. Szabó Szabolcsot, Csepel független országgyűlési képviselőjét a Csepeli Hírmondó gazdái, szerkesztői kizárták a lapból. Ütik vágják, gyalázzák, de ő egy szóval sem reagálhat a hazugságokra. Nincs helye az ön pénzéből, a közpénzből kiadott, de fideszes pártlappá silányított újságban annak sem, hogy például miért nem épül tovább a gerincút, milyen veszteségeket okozott a koronavírus Csepelen...

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  január 27-én megjelent 2. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Minden változatlan, lassan a Csepeli Hírmondó is pályára áll: az újévben is ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta. Ismertetik, a csepel.hu-t idézve, Borbély Lénárd véleményét a HÉV, a Galvani híd „helyzetéről”, de még véletlenül sem adnak lehetőséget az ellenzéki képviselők vagy a civil szervezetek képviselőinek. Újra és újra helyet kap a lap „aktuális” rovatában Borbély főpolgármester elleni egyszemélyes hadjárata, annak alátámasztására, hogy milyen karakánul képviseli a csepeliek érdekeit. Eközben változatlanul nem olvashatunk semmit a csepeli gerincút folytatásáról, a közlekedés okozta környezetszennyeződésről, a járvány okozta csepeli veszteségekről, gondokról, az egészségügyi, szociális feszültségek növekedéséről, a kormány Csepelt is keményen érintő pénzügyi elvonásairól. 

Véleményünk a cikkekről:

Magyarország továbbra is az EU egyik legkorruptabb tagállama a Transparency International legutóbbi felmérése szerint.

A szervezet 26. alkalommal készítette el korrupciós felmérését.

Állításuk szerint a korrupciós helyzetet súlyosbítja az is, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta a kormány keveset fordított szociális válságkezelésre, miközben a járványt számos esetben használta ürügyként a jogállami kulisszák lebontására, valamint a kormányközeli oligarchák kistafírozására.

Magyarország 2020-ban is

Szezonvégi vagy politikai kiárusítás? Németh Szilárd helyett ki fizeti majd a költségeket?

Elzárták a hírcsapokat, miután Németh Szilárd kiörvendezte magát a Csepel SC stadionjának Béke téri főbejáratánál, Czibor és Tóth II. szobrának árnyékában. Semmit sem tudhattunk meg arról, mennyibe került a Csepel SC Alapítvány. Ez természetesen már akkor is és azóta is nagyon érdekli a csepelieket, miként az is, hogy ki, miből, mennyiért és hogyan fogja felújítani a sportlétesítményeket, ki fizeti majd azok működtetését, fenntartását. Tájékoztatás, válasz nincs, nem is volt. A titkolózás betonfala most elkezdett repedezni…

A hír ugyanis olyan mint a megáradt folyó. A gátak ellenére is utat tör magának.  Most is ez történt. Azt suttogja néhány jól értesült, a tűzhöz közel álló csepeli, hogy Németh Szilárd alapítványa 5 milliárd forintot kapott(!) az állam bácsitól vagy a TAO-ból (mindegy, mert mindkettő egy kézből érkezett), a Csepel SC Alapítvány megvételéért, azért, hogy utána Németh kiállhasson a klub stadionjának főbejárata elé, s ő jelenthesse be: „ismét a csepelieké a bajnokok sorát kinevelő sportklub”. Nem tudom, valós-e az összeg, azt sem, hogy az eladónak megérte vagy sem, mindenesetre egy kicsit keveslem. A három frekventált terület (Béke téri stadion, Hollandi úti kajak-, kenutelep és a Gubacsi híd melletti evezős telep) együttes értéke a tíz milliárdot is meghaladhatja. Igaz, az Orbán Viktor által kreált Nemzeti Együttműködés Rendszere

Akit a szabadság szele meglegyintett, nem felejti azokat az 2020-as őszi napokat, hónapokat...

Közösséghez tartozni jó. Jó ügyért okosan, bátran és kreatívan küzdő csapat tagjának lenni még jobb. Csillogó szemű fiatalként közszeretetnek örvendeni pedig a legjobb. Ezért nem nehéz megérteni az arrogáns úrrá vált valahai fiatalok irigységét.

Olybá tűnik, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemet működtető alapítvány vezetői megirigyelték a tanköztársaság polgárait, akik 2020 őszének himnuszává tették egy magyarbődi népdal átiratát. Féltékenység járhatta át a durcás kimaradtakat, amikor hallották, ahogy Ej a titkos egyetemet együtt énekelték azok, akik a Vas utcában őrizték az elfoglalt épületnél sokkal többet: az egyetemi autonómia eszméjét - és azok, akik szeretettel szurkoltak nekik. A kurátorok szándéka szimbolikusan és valóságosan is eltüntetni a kézzel írt-rajzolt plakátokat, leszaggatni a piros-fehér szalagokat. A néhány hét alatt jelképpé vált épület

Felülről nem látszik a pénz nyoma. A házvezetők sunnyognak és visszafelé mutogatnak, ha feltesznek nekik egy konkrét kérdést

Lakásgazdálkodás Csepel 2018-2019 címmel Erdősi Éva pénzügyi szakértő a Csepeli Vagyok nevű közösségi oldalon – választ várva ‑  a következőkre hívja fel a figyelmet kérdéseivel:

„Ábel Attila felelős alpolgármester és a lakhatási munkacsoport tagjainak válaszát várom.

Vajon hová tűnik évente 400 millió forint ami a lakásgazdálkodásból befolyó bevétel és költségek különbsége?

Vajon milyen gazdálkodás az ahol a bérleti díj hátralék megegyezik az éves árbevétellel, ami 431 millió forint és nem csökken a kintlévőség és a tartozás a bér beadott lakások 73%-át érinti?

Érdekes adatok:

Életveszélyes bérlakások száma 2019: 43 darab 2018-ban 2 darab volt.

Még mindig vannak komfort nélküli és szükséglakások, melyek száma

Hetvenhat éve, 1945. január 27-én szabadult fel a náci Németország által létrehozott halálgyár, az Auschwitz-i koncentrációs tábor. A túlélőként megmenekült egykori gyerekek, ha - nagyon idős emberként - még köztünk vannak, akkor már elmúltak 80-85 évesek is. Amíg élnek, emlékezni fognak a borzalmakra és a felszabadítóikra is. Az utódoknak és az utókornak sem szabad elfelejteni a rettenetet és a hozzá vezető utat...

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő láger, az auschwitzi koncentrációs tábor 1945. január 27-i felszabadításának évfordulója.

A nagyszülei és dédszülei nevét kereső lány a fekete márványba vésett, végeláthatatlan veszteséglista előtt

Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot.

*********************************************

Auschwitz (a név a lengyel Oświęcim város nevéből ered) a második világháború során a németek által lerohant Lengyelország területén létesített koncentrációs és megsemmisítő táborok hálózata volt, amely 

Van ok a szégyenkezésre. Van min elgondolkodni a polgármesternek. Az ígérgetések ellenére ugyanis valószínűleg végleg megszűnik a csepeli HÉV jelenlegi nyomvonala és még évekig pótló-buszozhatunk a Boráros térig, s majd valamikor, átszállással vagy anélkül, új nyomvonalon jutnak el a csepeliek Budapest központjába. A kérdés csak az, mit szólnak mindehhez a csepeliek? 

Hosszas hallgatás után két csepeli önkormányzati fórum is foglalkozott a csepeli HÉV ügyével. A  legutóbbi CSH pár soros hírben ismerteti Borbély Lénárd polgármester tavaly novemberi(!), az illetékes miniszternek írt levelét. Blogunk ezzel kapcsolatos véleménye itt olvasható:

https://csepeliek.blog.hu/2021/01/15/gerincut_helyett_gerinctelenseg_es_hablaty_csepelen_kozpenzen#more16388222 

A csepel.hu - ban  pedig megpróbálták megmagyarázni megmagyarázhatatlant, vagyis a jelenlegi áldatlan  helyzetet.  A magyarázkodás bevezetőjébe ez olvasható: „Borbély Lénárd

Magyar katonák sírjai Voronyezs közelében, a Don-kanyarnál

Vajon elgondolkodtak-e mostanában Önök, hogy egy-egy különleges történelmi pillanatban mennyire megnő egy ország vezetőjének a személyes felelőssége? És hogy akár néhány röpke hónap vagy év elteltével mennyire más optikája lesz egy rosszkor vagy rosszul meghozott döntésnek?

Talán kevesen tudják, de január 12-én volt  a II. magyar hadsereg emléknapja. Arra a közel 200.000 magyar katonára, köztük a munkaszolgálatosokra emlékezünk, akik Magyarországtól 1600 kilométerre távol, az orosz síkságon, a Don-kanyarnál kellett volna, hogy megvédjék a … mit is? Legalább saját magukat. A mínusz 30-40 fokos januári hidegben végrehajtott szovjet ellentámadás valójában a híres sztálingrádi csata kisebb mellékhadszíntere volt. Az oroszok alig öt nap alatt tönkreverték a rosszul felszerelt és rosszul vezetett magyarokat, de a mellettük harcoló románok és olaszok sem jártak sokkal jobban.

Az értelmetlen rablóhadjárat tettestársaiként a magyarok több mint százezer embert veszítettek. Igazi nemzeti tragédia ez, amiről sokáig még beszélni sem volt szabad. Akár egy

Már nemcsak a csepeli HÉV Boráros téri végállomásának jövője ködös, hanem a vonal egy részének megmaradása is. "Elképzelhető-e, hogy az atlétikai stadionhoz vezető áthidalások építése miatt már nem is kerülnek vissza a most felszedett sínek és a csepeli HÉV továbbra is valamilyen rövidített vagy a Boráros téri végállomáshoz képest terelt útvonalon fog közlekedni?"

Több tízezer embert évek óta foglalkoztató témát feszegetve megdöbbentő posztot tett közzé saját FB-oldalán Kovács Dávid Attila, a csepeli önkormányzat független képviselője. Ezt írja:

„Amikor az ÁMK környékén lakók bizalmából letehettem képviselői eskümet, arra tette fogadalmat, hogy mindent megteszek egy fejlődő, modern Csepelért, ami elképzelhetetlen alacsonypadlós, légkondicionált, modern, "kifele" is hosszabbított útvonalon közlekedő HÉV-szerelvények nélkül. Ezzel kapcsolatban ki is írták szeptemberben a közbeszerzést, az ígéretek szerint leghamarabb két év múlva érkezhetnek az új szerelvények. Csakhogy fogadásukhoz egy sor egyéb munkálatot is el kell végezni, például korszerűsíteni a megállókat.

Sokan ezért úgy gondolják, hogy e munkálatok miatt újra hosszú hónapokig kell pótlóbuszozni majd, esetleg ősztől sem kapjuk vissza a HÉV-et a teljes vonalon. Azért, hogy mihamarabb újra a Boráros térig járjon a HÉV, itt támogathatja a petíciónkat: https://www.peticiok.com/tamogatjuk_hogy_a_csepeli_hev...

Különösen akkor, ha tényleg kialakítják a tervezett Duna-parti sétányt a jövőre megrendezendő atlétikai világbajnokságra és ehhez felszedik a síneket. Ezért az alábbi kérdéseket tettem fel  Keresztes Péter MÁV-HÉV Zrt-vezérnek és Somodi Lászlónak, a Budapest Fejlesztési Központ közlekedésfejlesztési igazgatójának: