A tények immár ismertek. Majd tízezer idős járványhalott csak a tavalyi év végén, túlnyomó részben a nélkülöző kisnyugdíjasok köréből. A nyugdíjkassza megtakarítása pedig elérheti a 17 milliárd forintot.

Túl sok a nyugdíjas! – ezt hallgatom (nagy sóhajokkal kísérve) idestova másfél éve, legyen szó a kormány bármiféle járványintézkedéséről. És meg kell hagyni, bár a viktimológiai alapokon nyugvó kijelentés meglehetősen sommás, onnan nézve nem nehéz azt gondolni, hogy a hatalom berkeiben a nyugdíjkassza zsugorodása ha nem is cél, de a járvány csöndes derűvel nyugtázott következménye lehet.

Nem, természetesen nem állítom, hogy a kormány előre megfontolt szándékkal öli tavaly március óta a nyugdíjasokat. De azt igen, hogy a ráolvasásnál sokkal többet nem tett értük. Mert nem elég mondani, hogy

Cirkusz és kenyér. A régi rómaiakkal ellentétben a csepeliek ezt nem követelték, de az elmúlt napokban mind a kettőből kaptak.  A cirkuszból többet és nagyobbat mint a kenyérből. Sűrűsödnek ugyanis a viharfelhők a Csepel SC felett, már a fideszes belharc villámai is ott cikáznak a vagyonért,  a politikai befolyásért. A csepelieket és a kirekesztett sportolókat őszinte szó és tisztességes tájékoztatás helyett  zárt kapuk fogadják az egyre békétlenebb Béke téren...

 A cirkuszt „nagy” emberek rendezték. A héten tovább erősödött az ellentét Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő, volt csepeli polgármester és a jelenlegi polgármester, a szintén fideszes Borbély Lénárd között. Most a csepeli foci körül robbant ki a nyílt vita. Lásd pl. a 24.hu Újabb meccs a két csepeli fideszes között: most az utánpótlás csapat a tét című írását. https://24.hu/belfold/2021/08/19/csepel-nemeth-szilad-borbely-lenard-sport/ 

A nagy adok-kapokban egyikük sem nevezi néven a másikat. Óvatosan fogalmaznak, Csepel, a csepeli sport, a csepeli sportoló gyerekek érdekeire hivatkoznak, nehogy kilátszódjék a lóláb: mindkettő a hatalomért küzd. A saját hatalmáért. Azért, hogy Csepelen ki legyen a Orbán Viktor első számú vazallusa.

Vigyáznak, nehogy a párt legfelsőbb csinovnyikjai megfeddjék őket: fiúk, hát épp most, a választások előtt kell egymásnak menni!? Szerintünk azonban már ez sem számít. A kocka el van vetve. A mostani civakodás lényege, hogy

Ez itt nem egy kínrím, igenis gurul a turul. Ez a hétköznapi valóság. Illetve nem a hétköznapi, hanem éppen hogy az ünnepi. Mindjárt Áder tisztavató beszéde után jött az Andrássy úti felvonulás, kezdve a turullal. Áder még nem gurult, de a turul már igen. A csodaszarvassal, a koronával és Szent Istvánnal együtt. A történelem nálunk gurul, és nem halad. Hogy épp az Oktogonról, azelőtt November 7-e térről indult a gurulás, abban először provokációra gyanakodtam. Ám a bolsevizmus felsejlő árnyékát eloszlatta az Aranyvonat másolatának fénye az Alkotmány utcában, az eredetiben Horthyék az irredenta lázában égve hurcolták körbe a koronát a történelmi Nagy-Magyarországon.

Maga a felvonulás mutatós ötlet, a tehetséges Juronics Tamás látványos táncokkal töltötte meg az utat. Ha már kormányunk kötelességének érezte, hogy valamivel pótolja a régi május elsejéket. Akkor felvonulás volt, most felgurulás. Csak azt nem értem,

Megújul a Mátyás király iskola, Helyreállítási munkák a Széchenyiben - tanévnyitó előtti két jó hír a Csepeli Hírmondóból, amivel semmi baj nincs. A gond azzal van, ami hiányzik a cikkekből, amit a csepeli fideszes média és a polgármester is elhallgat, amiről még nyilatkozni sem mer. Például arról, hogy az illetékesek semmibe veszik a iskolai tantestületi, szülői véleményeket a Széchenyi iskola igazgatói kinevezése kapcsán, s a polgármester a többi vezetővel együtt  csendben asszisztál az egészhez... 

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) augusztus 18-án megjelent 16. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Megújul, helyreállítás, felújított, elkészült, rekonstrukciós munkák…. Címszavak a Csepeli Hírmondó e heti számának Aktuális rovatából. Majd jön a szokásos nyári színes: szünidő 4 oldalon, utána egy kis környezet, kultúra, civil élet és végül a kimaradhatatlan 2 oldal sport. Ennyi a Csepeli Hírmondó legújabb száma. Teljesen érdektelen, izgalommentes  szám. Most sem írnak egy sort sem az önkormányzatokat, a budapestieket és a csepelieket egyaránt foglalkoztató fontosabb hazai és nemzetközi eseményekről, kérdésekről: pl. az önkormányzati rendszert sújtó jogi és pénzügyi kormányzati döntésekről, a kerület valós járványügyi helyzetéről, a felújítások, javítások (M0 ismételt lezárása) miatti közlekedési feszültségekről, a csepeliek mindennapi gondjairól. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

"Kegyetlenül elcsúfította és megcsonkolta a büszke Európát. Parancsra tette, vagy saját elhatározásából? Végül is mindegy. Még szerencse, hogy a Bayer-féle torzkép a valóságban nem létezik, hiszen a dalból is tudjuk, hogy a szeretni való Európa - gyönyörű nő."

„Mondjuk ki büszkén, újra és újra: Európa ma mi vagyunk! Ha most erre járna egy marslakó, és azt kérné, hogy mutassuk meg neki azt a híres Európát, ezt a mi marslakónkat ma a következő helyekre tudnánk elvinni Európát nézni: Pozsonyba, Varsóba, Prágába, Krakkóba, Kassára, Egerbe és Budapestre, fel a Baltikumba, Zágrábba, Belgrádba és Dubrovnikba, s szinte félve mondom, de mondom: Szentpétervárra.” (Bayer Zsolt - Mandiner)

Eljutottunk Európa újra felosztásához, a lovagkeresztes ingatlanügynök (B.Zs.) megrajzolta a kontinens új határait, kijelölte centrumait. Ha Bayernek szabad, akkor

Ha egy társadalom jelentős részének nem mindennapi konkrét érdeke a sajtószabadság, akkor az, bár átmenetileg tiszteletét teheti, gyorsan elillan. Ha nem születnek igények új játékszabályokra, értékekre és elvekre, akkor a jelen és a holnap is csak a tegnap lehet.

Ha egy közösség változatlanul a középkorban él, bekopogtathat és be is köszönhet egy más világ az ajtaján, de a középkor törvényei újra és újra makacsul visszatérnek, akkor is, ha azoktól a közösség időről időre szabadulni szeretne.

Hogy Amerika távozása Afganisztánból

Történelmet írtak azokban a napokban. A zsűrit szidták mint a bokrot, de a közönség is döntőbe juttathatott egy-egy dalt.  Sokan sok félét írtak, mondtak az első táncdalfesztiválról, de a legfontosabb tény minden publikációban ott volt, bár egy szót sem szóltak róla: a magyar közönség 1966-ban, húsz év után, végre ismét szabadon szavazhatott levelezőlapon – legalább a táncdalokról...

Csepel utcái elnéptelenedtek 1966 nyarán - ugyanúgy mint az ország többi részében -, amikor felhangzott a gyorsan megismert szignál, és a televízióban, azon az egyetlen adón, megkezdődött az első magyar táncdalfesztivál döntője. Augusztus 20-ra tették a programot a júliusi három elődöntő után. A tisztavatástól, az MHSZ (Magyar Honvédelmi Sportszövetség) légi és dunai bemutatójától elkápráztatott, elfáradt közönség a fekete fehér képet mutató képernyők előtt szorongott azon a meleg estén.

És elkezdődött a döntő, amit a Magyar Televízió az Erkel Színházból közvetített:

Ezen a fesztiválon mutatkozhattak be először a nagy nyilvánosság előtt az éppen születőben levő beatnemzedék emblematikus képviselői, így az Illés és a Metró, Omega együttes, Kovács Kati aki az előző évben megrendezett Ki mit tud?-ot is megnyerte, valamint Koncz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta.

Helyet kaptak a versengésben a

Szent István király portréja, ahogy a művész látja. Monostori Ferenc homokszobrász alkotása a Daru-dombon

Mindenkit szeretettel várunk augusztus 20-án a Daru-dombra, mi is ott leszünk. Szuper programok lesznek, köztük a 14 órakor kezdődő Kiskalász zenekar interaktív családi koncertje, amit a korlátozások miatt eddig nem tudtunk bemutatni.

Keressétek a Munkásotthon sátrát, mert lesz kvízjáték, kreatív sarok, sok-sok ajándék és lehet velünk beszélgetni is.

Mindenkit szeretettel várunk!

Az önkormányzat által szervezett Daru-dombi előadások már délelőtt tíz órakor elkezdődnek és este fél tíz körül zárulnak tűzijátékkal.

Vikidál Gyula fellépését valamint Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar koncertjét délután láthatják, hallhatják az érdeklődők.

A részletes program a következő:

A politikai haszonszerzés miatt gyakran nem  híreket adnak, hanem (sokszor) az alantas emberi ösztönöket szolgálják az évente százmilliárdos közpénzből működő állami csatornákon...

Barátaim körében egyre többet hallom az Ájví, Brendi, Martin szavakat, amik valójában neveket takarnak. Ezek az emberek nem színészek, hanem a tévéműsor azon szereplői, akik az életből vett dolgokat mutatják,. Vannak köztük raktár-vadászok, és autószerelők egyaránt.

Magam is évek óta ezeket a műsorokat nézem. Eddig úgy gondoltam, hogy az én különcségem, és csömöröm okozta ezt a tévézési eltévelyedést. Mára kiderült, hogy egyre többen vagyunk, akik az effajta műsorokat választjuk, mert nem tartjuk hitelesnek a más (politikai, kereskedelmi) csatornák híreken, műsorokon keresztül áramló üzeneteit.

Úgy látszik,  az a tendencia kezd kirajzolódni, hogy az emberek egy része, egyre inkább kiábrándul a manipuláció, a profit hajhászás, és a hamis vágyálmok megjelenítését mutató műsorokból és adásokból. A televíziózás hatvanas, hetvenes években

Már a Honvéd, az egykor Európa- sőt: világszerte félve tisztelt labdarúgóklub jelenlegi vezetése szerint is helyénvaló, hogy a Puskás-relikviák nem Kispesten, hanem a felcsúti Puskás Intézetben tekinthetők meg. Legalábbis erre utal, hogy egyetlen árva félmondat sem szólt arról a kispesti stadionmegnyitón, hogy ez így helytelen.

Vigyázat! Hazugság: Puskás Ferenc Felcsúton született.

Innen lett világhírű labdarúgó.

Ide is tért vissza, mielőtt végleg elszáguldott.

Ezeket a megkérdőjelezhetetlen tényeket ma már senki nem vitatja. Legfeljebb néhány kispesti drukker, akik még másképp emlékeznek erre a történetre. De

Ez is Csepel - Háros! Az utóbbi években, - mióta a II. Rákóczi Ferenc úton csak lépésben vagy még lassabban lehet közlekedni - a bámészkodó utazók láthatják a kiépülő félben lévő nyomornegyedet Hároson. A hivatalok szűklátókörűsége szerint, ők bizonyára nincsenek is! A valóságban meg ezerszámra vannak! Nincs pénzük, vizük, villanyuk, csatornájuk, útjuk és engedéllyel épült házuk. Van viszont gyerekük, feleségük, és valós betegségük. Gyerekeik a csepeli jóemberek szánalmából, áldozatkészségéből, és adakozásaiból élnek. Civil szervezetek, iskolák próbálják az elesetteket felkarolni. A Norvég alap vitatott 4 milliárdos része ezeknek a szervezeteknek, ezeknek az embereknek adott segítséget

Norvég alap. Mint tudjuk 77 milliárd ugrott! Ezt az arrogáns magyar politikának és a telhetetlen fideszes elitnek köszönheti a magyar nép. Persze a népből is csak a legszegényebbek, a legrászorultabbak, és a legbetegebbek jártak ezzel nagyon rosszul.

A norvégok pénze nagyrészt hazánk elesettjeinek, rászorulóinak segítését szolgálta volna. Az Orbán-kormány azért rúgta ki a norvégokat, mert nem voltak hajlandóak az általuk adott 77 milliárdból, 4 milliárdot is átengedni a kormány által befolyásolt alapítványoknak. A gőgjüktől és önteltségüktől eltelt emberek úgy gondolták, ha ezt a négymilliárdot ki akarja venni a kezükből (zsebükből) Norvégia, akkor vigyék az egészet a fenébe, nem kell a pénzük.

Az elmúlt évtizedben megtollasodott fideszesek könnyen gondolhatták így. A várbeli királyság és a kerületi kiskirályságok irodáiból, a luxusautók süppedő üléseiből, a kastélyaik, házaik kényelméből

A férfias erények nincsenek megbecsülve – jelentette ki a gazda zsebre dugott kézzel, és a mondat végén kettéroppantotta a szájában lévő szotyolát. Határozottan nekibúsult. Mással nemigen lehetne magyarázni azt a hímsoviniszta, nőalázó eszmefuttatást, amelybe belenavigálta magát: szinte már el voltam keseredve, hogy a férfiaknak nem sikerül.

Mármint hogy annyi aranyérmet szerezniük nem sikerült szegény férfiaknak a riói olimpián, mint a nőknek.

Bezzeg a mostanin! A gazda leszögezte már néhányszor, hogy a nők bármilyen tehetségesek is, a kiélezett, politikai versenyhelyzeteket nem bírná a gyenge gyomruk, meg az érzékeny lelkiviláguk. A kiélezett olimpiai versenysport helyzetet valahogy mégis jobban bírják, mint a férfiak, és mindennel együtt úgy alakult, hogy Tokióban, 5 sportágban 21 női érmesünk van, de ha a gazda reggel

Kormos László csepeli fiatalember volt! Azon kevesek közé tartozott, akik a magyarországi nyilasuralom alatt fegyverrel szálltak szembe a terrorral. Ebben a fegyveres harcban lelte halálát a Táncsics Mihály utcában, (a Munkásotthonnal szemben). Az igazi csepeli mártírnak  méltatlan körülmények között, elhagyatottságban rejtőzködik a sírja a Csepeli Temető bejáratánál

Antipatrióták. Többször jeleztem már, hogy Csepel mai vezetői érzelmi kötődöttség hiányában kalandorok. Patriotizmusukat (úgy, mint valószínűleg politikai helyfoglalásukat) sokkal inkább az anyagi lehetőségek csillogása, a luxusautóik kényelme, semmint elvi, történeti Csepel-kötődésük határozza meg.

Számtalan dolog van, amit ennek az állításnak az alátámasztására fel lehet hozni, és korábban már fel is hoztam. Most csak maradjunk a közpénzből ráfordított százmillióknál, amiket ide nem tartozó, csepeli kötődéssel nem rendelkező, emberek emlékére állítottak. (Urmánczinak, Brennernek, Wassnak és Popieluszkonak)

Tavaly, halottak napja előtt egy félnapi munkával, feleségemmel tisztítottuk meg a Csepeli Temetőben Kormos László sírját. A bejáratnál lévő sírt úgy kellet kibányászni az elburjánzott növények közül, az

Államigazgatásunk az összeomlás jeleit mutatja – nem néhány napja, még csak nem is a pandémia kezdete óta, de most, hogy valódi és súlyos a baj, tisztábban látszik a működésképtelenség: ez maga a 11 éve épülő rendszer, üzem közben. Politikai kinevezettek mindenütt, szakmai autonómia és felelősség nélkül; mindannyian Orbán Viktor intésére várnak, aki viszont éppen nyaral.

A káosz túlságosan rendízű kifejezés ahhoz, ami az oltások körül zajlik. Ismerősöm a napokban bemondásra kapott harmadik oltást: sem azt nem ellenőrizték, hogy mivel oltották előzőleg, sem azt, hogy mikor. A közeli oltóponton, ahol minket is vakcináztak, kínaival oltott idősek tolonganak – bár senki nem mondta nekik, de mégis tudják (ha nem a Magyar Nemzetből, hát a Népszavából), hogy jó eséllyel védtelenek; megkapják hát ők is a harmadikat, ami a dolog érdemét tekintve valójában az első.

Az iskolásokat és szüleiket továbbra sem háborgatják holmi oltókampánnyal: legyen csak felhőtlen a nyár – aztán ősszel majd egyszerre érkezik el az iskolakezdés meg a nyaralók által hazahozott delta variáns, és a gyerekek többsége még oltatlan lesz.

Ismerős valahonnan? Mintha a

Jó egészséget és sok boldogságot kívánunk a Csepel SC többszörös világbajnok  és olimpiai bajnok öttusázójának, a legendás sportembernek. (Képünkön az 1972-es müncheni olimpiai bajnokot ünnepelték)

"Ég a napmelegtől a kopár szik sarja..." Sok év kell ahhoz, hogy a Kis-Duna partjáról kivágott dús lombú fák helyére ültetett utódjaik megnőjenek és árnyékot adjanak gyereknek, felnőttnek. Elmúlt az ünnep, de válasz hiányában nem múltak el a kérdések. A csepeli új napközis tábor átadásáról, blogunk az ünnepség után két írást is közölt: 

https://csepeliek.blog.hu/2021/07/09/csepeli_mosolyalbum_csupa_moka_kacagas_de_kik_hianyoznak_a_keprol#more16616496 

https://csepeliek.blog.hu/2021/07/11/elvonult_a_vihar_csepelrol_tiltakozast_tiltakozas_kovet_suket_fulek_a_fideszes_donteshozoknal-_egy_h#more16618410 

Természetesen a hivatalos városvezetői szócső, a Csepeli Hírmondó is letette a magáét. A bájos gyereksereg fotói mellett a beruházás részleteivel túlságosan nem untatta a közönséget, de a cikk mellett megjelentetett „A beruházás háttere” című zöld keretes írásban kimutatták foguk fehérjét. Ehhez van néhány megjegyzésünk:

> a tábor megépítéséről a főváros és a kerület 2017. szeptember 1-én együttműködési megállapodást írt alá. Majdnem négy év kellett a megvalósulásához! 

> kimaradt, hogy a tavaly szeptemberi döntés alapján a tábor területén egy 20x40 méter méretű műfüves pálya is létesült, zömében TAO támogatási keretből, ~ bruttó 40 milliós keretből. A pálya elsősorban a Csepeli Utánpótlás Sport Egyesületé, de a napközisek is használhatják, ha éppen nem foglalt. A beruházás bruttó 1,8 milliárdos összegében ez is szerepel?

> a korábbi dokumentumok (csepel.hu) szerint a

A kormány hetek óta azt reklámozza, hogy „Európában elsőként” lehet hozzájutni Magyarországon a koronavírus elleni oltás harmadik dózisához. Az állítással ugyanakkor van két, nem is annyira aprócska probléma.

Az egyik, hogy nem igaz – például Oroszországban július eleje óta hozzáférhető már a harmadik, miközben nálunk jobbára csak beszélnek róla. A másik: idehaza a harmadik oltásra azért van szükség, mert 550 ezer 60 év fölöttit egy olyan, uniós engedély nélküli kínai vakcinával oltottak, amelyet az érintett korosztály számára maga Kína sem ajánlott. Amit tehát most az Orbán-kabinet „felajánl”, az nem jófejség, hanem kár- vagy még inkább életmentés, egyelőre a hiba beismerése nélkül.

A csepeli Jedlik Ányos Gimnázium legendás, sokat látott Táncsics Mihály utcai épületével kapcsolatban csak egyetlen dolog biztos; az hogy ott az idén sem lesz  tanévnyitó ünnepség és új tanév sem. Marad az ideiglenesség és a felújítás, átépítés bizonytalansága, a költségek eszement emelkedése

Megjelent az uniós nyílt közbeszerzési eljárás a Jedlik Ányos Gimnázium fejlesztésére – adta közzé a csepel.hu ez év március 11-én! Az eredményről Szabó Szabolcs Csepel országgyűlési képviselője csütörtökön, az fb-oldalán, a következőket írta:

„A Jedlik felújítására kiírt tender eredménye: nettó 16,3 milliárd forint lesz a felújítás! Ugye 2017-ben született döntés a beruházásról, akkor kapott rá az önkormányzat 5 milliárdot. Azóta eltelt 4 év! Ha rendes ütemben dolgoznak, már a beköltözést kellene szervezni, és a költségek is alacsonyabbak lennének, hiszen közben megdrágult minden építőanyag.” 

A szöveg magáért beszél. Hogy mi a beruházásért felelős állami cég véleménye, az egyelőre nem ismert. Vállalja-e így is beruházás megvalósítását vagy sem, nem tudni. Mint ahogy azt sem, új pályázatot ír ki, kevesebb műszaki tartalommal? Minden lehetséges. Kérdéseink mégis vannak a gimnázium felújítása mellett bábáskodó két csepeli fideszes politikushoz, Németh Szilárdhoz, a fejlesztés megálmodójához és Borbély Lénárd polgármesterhez, aki végig asszisztálta a folyamatot:

> Ahhoz, hogy a beruházás a tendert megnyerő cég által vállalt műszaki, pénzügyi feltételekkel elindulhasson, valakinek, leginkább a magyar kormánynak, biztosítékot kellene adni az általa megígért 5 milliárd forint feletti ~ 11,3 milliárd biztosítására. Ki és mikor fogja megadni, a

Azt állította Orbán Viktor (a Nemzeti Sportnak adott interjújában), hogy „a magyar a világ egyik legversenyképesebb nemzete. Ez így van a gazdaságban és a tudományban is, de leglátványosabban a sportban mutatkozik meg, azon belül is leginkább az olimpián”.

Ezzel szemben a tény az, hogy nem tartozunk a világ legversenyképesebb nemzetei közé. Az IMD nevű svájci üzleti iskola versenyképességi rangsorában például Magyarország a 63 vizsgált ország között mindössze a 42-ik. A tudományban is legföljebb a huszadik század első felében elért világsikerekre emlékezhetünk, amelyeket főleg a Magyarországot elhagyó tudósok értek el. A sportban természetesen kiemelkedően jók vagyunk, de Szilágyi Áron kardjával Orbán ne akarjon

Sokkal könnyebb lenne a csepeliek élete, ha most, amikor évek óta zűrös a csepeli HÉV helyzete és ezért gyakran a pótló buszok helyett is pótló buszok szállítják az utasokat, járna még a Határ úti HÉV. A Határ útival Pesterzsébetig lehetne döcögni, és onnan a Ráckevei HÉV-vel a 2-es villamoshoz vagy a 66-os busszal a metróhoz lehetne csatlakozni. A jó öreg 23-as busz pedig elvinne az ábrándos Boráros térig. De ne álmodozzunk! A Határ úti HÉV sínjeit réges régen felszedték, 43 éve, 1978-as felszámolása, megszüntetése óta csak az emléke él…

Bizonyára sokan emlékeznek azokra az időkre, amikor két csepeli HÉV is volt. Pontosabban volt a Pesterzsébetig közlekedő  "Határ út - Csepel HÉV", és volt a "Csepeli Gyorsvasút". Jól tudjuk, sajnos, hogy a kettő közül már csak az utóbbi létezik, pedig ha még húsz évet kibírt volna a Határ úti, akkor ma a 3-as villamos a vágányain átjárhatna a szigetre. Csak hát eléggé elöregedett egy viharvasút volt ez már a hetvenes években, sokadik életüket élő öreg járművekkel.

Most ezek a visszafogottan formatervezett kéttengelyes síndöcögények következnek Tomáš Dvořák felvételein. Például ez a vezérlőkocsis szerelvény itt fent (képünkön), mely a HÉV ma is létező Pesterzsébet felső állomásáról a kelebiai vasútvonal fölött éppen a Gubacsi híd felé kanyarodik.

Csak hogy térben és időben el tudjuk helyezni a vonalat: az eredeti csepeli HÉV a ráckevei vonalból ágazott ki; az utasforgalom 1912-ben indult rajta. 1938-ban összekötötték a

Tiltott iratra bukkantunk. „Te elfajult, engedetlen gyermek! Jól tudom, hogy kiválasztottad az Isainak fiát a magad gyalázatára és anyád szemérmének gyalázatára!” - mondja a haragra gerjedt Saul király a fiának, Jonatánnak, aki érzelmileg túl közel került Dávidhoz. „Jonatán, jobban szerettelek mindenkinél. Igen, barátságod több volt nekem az asszonyok szerelménél” – ezek pedig már Dávid szavai, azok után, hogy barátja, Jonatán sajnálatos módon elhalálozott.

A hittudomány ezer-akárhány éve vitázik rajta, hogy mit is jelentenek a fentiek. Egyértelmű válasz nincs: helyette olyasfajta „érvek” vannak, hogy nem utalhatnak a homoszexualitásra, hiszen azt az Isten nem kedveli. De talán a teológusok véleményénél is fontosabb, hogy mit értenek belőle az olvasók; hogy érthetik-e úgy is, hogy ez bizony egy meglehetősen megengedő leírása – a Bibliában, a nem különösebben toleráns ószövetségi részben - egy barátságon túli férfikapcsolatnak.