Molnár Rudolf, a Csepeli Munkásotthon Baráti körének elnöke: az alakuló ülés résztvevői engem kértek fel a Baráti Kör ügyvezetésére, amelyet ideiglenesen felvállaltam. Kérem mindazokat, akik életük bármely időszakában részesei voltak az itt folyó kulturális, népművelési vagy művészeti munkának vagy egyszerűen csak emlékezetes kulturális eseményeken vettek részt, jelentkezzenek a facebook-on keresztül a baráti kör tagjának. A baráti körön belül az érdeklődési , vagy ismeretségi körüknek megfelelő csoportok alakításával (táncosok, zenészek, képzőművészek, irók, költők, olvasók, nyelvtanfolyamok résztvevői, nyugdíjasok stb) teremtsenek kapcsolatot a jelenlegi vagy régi társaikkal és jelenlétünkkel is bizonyítsuk, hogy fontos számunkra a Csepeli Munkásotthon. Aki többet is szeretne megtudni az intézményről, annak gondjairól, a segítés formáiról, az a facebook-on keresztül is tájékozódhat, ha felkeresi a Csepeli Munkásotthon linket.
Bárány Tibor, a 21. kerületi Hírhatár főszerkesztője három részes tudósítást adott a Csepeli Munkásotthon Baráti Körének megalakulásáról. Az első két részben az alapítók egyetértettek abban, hogy az elmúlt közel száz évben ebben a Munkásotthonban a kultúra közvetítői szerepe folyamatos volt és az intézmény más célt nem szolgált. A baráti kör tagjainak alapvető célja, hogy a Csepeli Munkásotthon a távolabbi és közeli jövőben is a kultúrát és a közt szolgálja. A baráti kör nyitott mindenki számára, aki ezzel a célkitűzéssel egyetért és támogatja ennek megvalósulását.
Most a tudósítás 3., befejező részét a hozzászólások felidézésével folytatjuk és zárjuk le: