Felnőttek Judit (a képen jobbra) már felnőttként nővéreivel, Zsófival (középen) és Szilvivel

Hármas ikrekkel áldotta meg a sors Minda Juditot (30), aki maga is egy hármas ikerpár egyike. 1987-ben ő és nővérei voltak az első, természetes úton született hármas ikrek Csepelen. Juditnak akkor egy- és kétpetéjű ikerpárja született.

– Zsófival szinte ugyanúgy nézünk ki, Szilvinek sötétebb haja és kicsit más arca van – kezdte Judit. – Engem és Zsófit annak idején úgy különböztettek meg, hogy nekem kilövették a fülemet, neki nem – árulta el a kismama, aki maga is hasonló praktikákon töri a fejét, hiszen a szíve alatt valószínűleg egy fiút és két lányt hordoz.

A csepeli önkormányzat félhivatalos blogján szörnyülködik Ábel Attila (képünkön) a Béke téri sporttelep siralmas állapotán - kezdi cikkét a 21ora.hu. A baloldali értékeket képviselő kerületi hírportál így folytatja:

A fideszes alpolgármester szerint “az allergiás betegek réme” a Csepel SC területe és a szebb napokat látott stadion. “Elgondolkoztató, hogyan lehet egy lelátón és a pálya szélén ilyen elképesztő mennyiségű gyomnövény”– írják. Mi   megfogadtuk a tanácsukat, és elgondolkoztunk rajta - közli a 21ora.hu.

Először is. Ez ugye az a pálya, az lelátó, aminek a fenntartására a csepeli önkormányzat 8 éve egy fillért sem ad. Korábban, 2010 előtt a képviselőtestület minden évben több tízmillió forintot szavazott meg a Csepel SC létesítményeinek fenntartására, állagmegóvásra.

Mióta a Fidesz vette át a városvezetést, ez minden évben elmaradt. Így a

Ha valaki azt hinné, hogy alábecsülöm a Nomád Világjátékok jelentőségét, netán gúnyolódom a bothúzásban elért eredményeinken, sietek leszögezni: ennek az írásnak nincs ilyen tartalma.

Már csak azért sincs, mert – fájdalom – a Nomád Világjátékok mibenlétéről sem volt fogalmam, a bothúzásról pedig még csak nem is hallottam. Jellemző – rám! -, hogy a szó hallatán azt hittem, hogy a földből kell kirángatni egy oda elásott botot, de persze távolról sem ez a feladat.

Most különben azért hozom elő épp a bothúzást, mert

Ábel Attila csepeli alpolgármester: Na, most mit mondjak ? Hogy kellene ezt megmagyarázni?

Azt írja Ábel Attila a csepel.info-n, - Borbélyra hivatkozva - hogy „Gigadugó miatt jövő nyárra halasztják a Popieluszko utca felújítását". Azt gondolhatnánk,  mégis van érzés ezekben a  fiúkban! Belátják, hogy akkora káoszt csináltak a csepeli közlekedésben, hogy ezt  tetézni nem kellene. Megkegyelmeznek nekünk, és nem zárnak le újabb utcákat a kerületünkben.

Aztán tovább olvasva maguk mutatnak rá, hogy jó érzésről szó sincs! A Popieluszko (volt Ságvári Endre) utca felújítása azért marad el, mert „Nyáron szerette volna a kerület felújítani az utcát, ám a közbeszerzési eljárás nem fejeződött be”! 

Tehát nem a csepeliek védelme, vagy a fideszes vezetők együttérzése, netán hirtelen jött szakmai megvilágosodás miatt marad el a felújítás, hanem azért, mert

A csinos dobozban egy darabka szögesdrót fekszik a nemzetiszínű szalagon. Hitelességét Bán József ezredes szignója igazolja. Ő egykoron a Magyar Néphadsereg Fegyverzeti és Technikai Anyagátvételi Központjának parancsnoka volt. A csomagolást egy vérvörös viaszpecsét egészíti ki, pontos dátum nincs, csak annyi, hogy „Budapest, 1989”. A Vasfüggöny állítólagos szögesdrótdarabjáért 40 dollárt kérnek az interneten, és azon morfondírozom, hogy megveszem, és meglepem vele a barátomat. 

A dobozka falán angol és magyar nyelvű felirat: Ez a szögesdrótdarab része annak a Magyarország ausztriai határán kiépített „Vasfüggöny”-nek, amely fizikai­lag is jelképezte az európai kontinens kettéosztottságát. Lebontását a magyar nép akarata, a népek közötti békés együttélés és az egymásra utaltság felismerése tette lehetővé. Hiszünk benne, hogy a világon még meglévő mesterséges fizikai és szellemi válaszfalak egyszer mindenütt leomlanak! 

Nejem gyanakszik. Egy cikket nyom a kezembe. Az arról szól, hogy

A repülőgépek zajának csepeli fogadtatása pedig nem érte el sem a lap szerkesztőinek, sem az önkormányzat vezetőinek ingerküszöbét

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) szeptember 6-án megjelent 23. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket

A legutóbbi lapszám óta eltelt három hétben, a kerületi közéletet leginkább felborzoló három helyi téma a sűrűsödő csepeli közlekedési dugók, a kerület légterében állandósuló repülőgép-forgalom okozta zaj, illetve a földutakon az esőzések miatt kialakult sártenger volt. A lap mostani száma az elsőt csak szőrmentén, a felelősséget nem vállaló hatalom oldaláról közelíti meg, elhallgatja az ellenzéki kritikákat, s nem vállalkozik a csepeli emberek ezzel kapcsolatos véleményének feltárására. A repülőgépek zajának csepeli fogadtatása pedig nem érte el sem a lap szerkesztőinek, sem az önkormányzat vezetőinek ingerküszöbét. Sőt repülőgépről csak Németh Szilárd honvédelmi államtitkár sokoldalú szakértelmét bemutató sajtótájékoztatók, vagy a repülősökkel való találkozásai kapcsán hajlandók írni. A harmadik témát, a sártengerrel kapcsolatos lakossági véleményeket, kritikákat egy kanál vízben kialakult viharnak tartják, mert Csepel „hosszú ideje új utakon halad”

A  bunkóság mintha mostanában központi követelmény lenne, amit a hatalom hálásan honorál, s ehhez elég csak a jó Németh Szilárdra gondolnunk, aki nem tud olyan kacifántosat mondani vagy tenni, nem tudja olyan zsírosan rágni a cupákos birkafejet a XX. karcagi birkafőző-fesztiválon, hogy az ne tenné alkalmassá a Fidesz-alelnöki és a honvédelmi tárca parlamenti államtitkári posztjára.

Mert kellenek az ilyen tökös gyerekek. Mint amilyen tökösek azok, akik nyáridőn, vagyis akkor, amikor szinte bizonyosan nincs az épületben döntéshozó, 24 órát adnak az ELTE vezetőinek arra, hogy véleményezzék a genderszak megszüntetésére vonatkozó bejelentésüket. Vagy azok, akik 54 percet hagytak az MTA vezetőinek arra, hogy megjegyzéseket tegyenek a kutatási pénzeket elszipkázni igyekvő törvényjavaslathoz. Ez ugyanis nem udvariatlanság, nem nyerseség, nem határozottság, nem erő, hanem pökhendiség, tiszteletlenség és alpáriság: bunkóság.

És már mindent átitat a bunkóság iránti kormányzati igény, amelynek

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője kérdéssel fordult Kövér Lászlóhoz, az országgyűlés elnökéhez. Azt kérdezi: Ki a felelős azért, hogy a Csepel-szigeten „elesett” a közlekedés?

Írásbeli kérdéssel fordult Szabó Szabolcs az Országgyűlés elnökéhez. Az LMP frakciót erősítő országgyűlési képviselő  a csepeli forgalmi káosszal kapcsolatban fordult Kövér Lászlóhoz, arról érdeklődve, hogy indít-e a kormány vizsgálatot annak érdekében, hogy kiderüljön: ki a felelős a dél-budapesti agglomerációban tapasztalható közlekedési káosz kialakulásáért - tájékoztatta az LMP az atv.hu-t.

Az országgyűlési képviselő arra is kíváncsi, hogy kész-e a kormány különböző szakmai és civil szervezetek bevonásával tárgyalást kezdeményezni annak érdekében, hogy közösen áttekinthessék a térséget közvetlenül érintő legfontosabb közlekedésfejlesztési lehetőségeket. Szabó Szabolcs többek között arra alapozta levelét, hogy „napi szinten állnak az autók a dugóban..."

Egy hét sem kellett azután, hogy Zacher Gábor (képünkön) kiborította bilit és máris találtak egy kis pénzt a Honvédkórház sürgősségi osztálya drámai orvoshiányának enyhítésére. A főorvos azzal ütött rést a hallgatás falán, hogy felmondását a nyilvánosság előtt is megindokolta. Azt találta mondani hogy nem tud elszámolni a lelkiismeretével, mert az a fajta emberi- és eszközkrízis, ami az elmúlt évek alatt a kórházban kialakult, veszélyezteti a betegellátást.” Megszólalásával rögtön meg is cáfolta a tárca friss, a durva helyzetet elbagatellizáló közleményét.

Kormányzati kommunikáció ekkorát talán még soha nem bukott. Azt hogy baj van a kórházakban korábban is lehetett tudni, sorra jelentek meg a beszámolók személyes tragédiákról, a sürgősségi osztályokon hosszan várakozó, vagy ellátatlan betegekről, ezekre az egészségügyi kormányzat vagy hallgatással, vagy önelégült sikerjelentésekkel reagált.

Talán már feledésbe is merült, hogy

Önálló civil kezdeményezés nyomán megalakult egy baráti kör, egy kör, amely létrehozóinak szándékai szerint hamarosan továbbgyűrűzik, előbb kisebb, majd nagyobb hullámokat vetve erősíti azt a 100 éves intézményt, közösséget, amely kerületünkben áldozatos munkával kulturális missziót teljesít. Az eseményről Bárány Tibor, a Fidesz által megszüntetett Csepel újság utolsó főszerkesztője az általa irányított 21. kerületi Hírhatár című internetes lapban számolt be. Három részes tudósítását – részenként – szombatonként közölni fogjuk. Az elsőt az  alábbiakban ajánljuk olvasóink figyelmébe:

A Csepeli Munkásotthon Baráti Körét olyan emberek hozták létre, akik megelégelték, hogy a Csepeli Munkásotthon Kulturális Központ, s az azt irányító Csepeli Munkásotthon Alapítvány immár nyolc esztendeje magára hagyva, önkormányzati támogatás nélkül, egyre erősebb politikai támadások (s az ebből eredő jogi hercehurca) közepette teszi a dolgát, megfosztva minden anyagi lehetőségétől, a túlélésért küzdve működik – önerőből. Mindenkit szívesen látnak, aki valamilyen formában segítséget tud nyújtani. Mindenképpen meg akarják őrizni a házat a csepelieknek – de működő formában!

Maroknyi szimpatizáns (közöttük Kiss B. Mihály, a kuratórium tagja, Tóth Mihály korábbi polgármester, aki igazgatója is volt a háznak, Horváth Gyula önkormányzati képviselő, aki korábban fővárosi képviselőként sokat segített a háznak, Tarjányi László, aki szívén viseli a ház sorsát) gyűlt össze 2018. augusztus 28-án azért, hogy kifejezze együttérzését az intézmény sanyarú helyzetével, s támogatásáról biztosítsa a Csepeli Munkásotthont, egyúttal ötletekkel és tettekkel, s erejükhöz mérten némi pénzzel is hozzájáruljanak az intézmény működőképességének fenntartásához.

Mi a te kereszténységed?

Én ezt olvasom: „...éheztem és ennem adtatok; szomjúhoztam és innom adtatok; jövevény voltam és befogadtatok engem; mezítelen voltam és felruháztatok ... Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál és innod adtunk volna? És mikor láttuk, hogy jövevény voltál és befogadtunk volna? ... Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiaim közül, velem cselekedtétek meg.” (Máté 25:31-46; Az utolsó ítéletről.)

Ezek az igazak, ők jobb kéz felől állnak, és felvétetnek az Atya birodalmába, bal felől állnak azok, akik nem ismerték fel a legkisebbekben a legnagyobbat. Vettetnek az örök tűzre.

Te nem ugyanezt olvasod?

Még sokáig fognak tartani a csepeli közlekedési dugók. A 24.hu-n megjelent cikk szerint „Egyszer majd nem lesznek ekkora dugók a Csepel-szigeten, de a probléma nem oldódik meg ettől”. https://24.hu/belfold/2018/09/05/m0-dugo-torlodas-kozlekedes-kozossegi-kozlekedes-auto-kozlekedo-tomeg/. Bár nem vagyok közlekedési szakember, mégis egyetértek az írás szerzőjével, a cikkben megszólaltatott egyesület alelnökével. Számomra az „egyszer” azt jelenti, hogy még sokáig kell együtt élnünk a jelenlegi elkeserítő közlekedési helyzettel. Következményeként várhatóan tovább növekszik a kerületet elhagyók száma és Csepel, a Főváros XXI. kerülete, közlekedési gondjai miatt, egyre kevésbé lesz vonzó a külső kerületi lakáslehetőségeket keresők számára.

A Csepeli Hírmondó szeptember 6-i számában megjelent „Vihar egy kanál vízben” című írás szerzője, TK, aki a polgármester fizetett udvari újságírója, azt írja, hogy „a szocialisták nem nagyon foglalkoztak útépítésekkel”. Nem ismeri a múltat, olvasni, a politikai feladatok miatt, valószínűleg nincs ideje, irkálni meg irkál, szabadon, összevissza. Pedig a 2010 előtti időszakban, pontosabban 1997-ben felújították a Gubacsi hidat, 2000. június 26-án fejeződött be a Kvassay híd átépítése, 2006-ban megvalósult az ún. Kvassay áttörés, amely révén összekötötték a Csepel fő közlekedési útvonalát a Könyves Kálmán körúttal. Új burkolatot kapott a mai Weiss Manfréd út, illetve a II. Rákóczi Ferenc út,

A magyarok 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát. Ez 1,2 millió embert, családtagokkal együtt pedig mintegy másfél millió főt jelent. Legtöbben a Fidesz kormányt jelölték meg az elvándorlás legfőbb okaként – derült ki a Publicus Intézet országos reprezentatív kutatásából.

A fiatalok körében tervezik a legtöbben (41 százalék), hogy külföldön próbálnak szerencsét. Ez mintegy 580 ezer, harminc év alatti potenciális kivándorlót jelent. A megkérdezetteknek átlagosan hét közeli családtagja vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt néhány évben, és

A csepeli rendezvény “arca” Fatér Károly 1968-as olimpiai bajnok, a Csepel SC legendás kapusa lesz (Címlapfotó a Képes Sport 1972-es számából)

A 21ora.hu értesülése szerint pénteken a Csepel Stadionban is kezdetét veszi a Futball Éjszakája, mivel az először megrendezett programhoz a legtöbb NBI-es és NBII-es egyesület mellett a Csepel FC is csatlakozott.

A hazai labdarúgó egyesületek és a labdarúgás népszerűsítéséért rendezik meg első alkalommal 2018. szeptember 7-én, pénteken a Futball Éjszakáját.

Az eseményre a legnagyobb és legpatinásabb csepeli klub, a 106 éves, négyszeres NB1-es bajnok Csepel FC klubtörténeti kiállítással, kerekasztal beszélgetésekkel és igazi sztárparádéval készül.

A csepeli rendezvény “arca” Fatér Károly olimpiai bajnok csepeli labdarúgó lesz, de rajta kívül is több olyan sportember kapott meghívást, aki a csepeli labdarúgás felejthetetlen időszakainak résztvevője volt akár labdarúgóként, akár szakvezetőként – olvasható a csapat hivatalos honlapján.

A program:

Nem csak a Csepeli Munkásotthon, hanem az egész magyar kulturális élet is szenved az Orbán-kurzus kínzóeszközeitől. Most a  potentátok időt, energiát, agysejteket nem kímélve arról vitatkoznak, hogy Parti Nagy Lajos jó költő-e, vagy komoly problémái vannak a nyelvvel, és számolják, hogy Nádas Péterről vagy Kányádi Sándorról készült-e több szemináriumi dolgozat Erről a kínszenvedésről és kabaréról szól Hompola Krisztina most következő írása: 

Nincs azzal probléma, ha a kultúrát az állam pénzeli, az a lényeg, hogy a finanszírozási rendszer nagyon jól működjön, ne szóljanak bele, hogy mi történik, és hagyják szabadon dolgozni a művészeket.

A fenti mondatot egy állami fenntartású kulturális intézmény vezetője mondta egy interjúban. Nem a feledékenység az oka, ha nem ismerős: a cikk nem jelenhetett meg, miután a nemzetközileg elismert művész-igazgató úgy ítélte meg, hogy sem az intézményének, sem produkcióinak, sem művészeinek nem érdekük nyilvánosan beszélni a finanszírozásról.

Nem volt igaza, de meg lehet érteni. Mert a mai Magyarországon könnyű félelmet keltve személyi változásokat lebegtetni, és nézni, hogy a pocsolyába ejtett kavics milyen koncentrikus hullámokat gerjeszt, azaz milyen reakciókat szül egy-egy megszellőztetett döntés.

Most a kulturális potentátok időt, energiát, agysejteket nem kímélve arról vitatkoznak, hogy Parti Nagy Lajos jó költő-e, vagy

Valamit el akar titkolni a csepeliek elől a Borbély-Ábel duó a kommunikációs trükkökkel, de önmagukat leplezik le. Nézzük a tényeket!

Gyógyíthatatlan betegségben szenved a 21. kerületi papagájkommandó Ábel Attila alpolgármester vezénylete alatt, amikor a csepeli egészségügyről van szó. Kétoldali heveny félrebeszélés gyötri a csapatot és parancsnokát. Az egyik oldal – elvileg a főoldal – a csepel,hu név alatt futó önkormányzati, de valójában fideszes  szócső már két hete kiemelt hírként közli az újabb egészségügyi fejlesztések című nyúlfarknyi disszertációt. Ebben közlik azt a fogalmazványt, amit Borbély Lénárd, Csepel polgármestere a saját Facebook oldalán tett közzé a számtalanszor beígért közelgő szép új gyógyító világról, most éppen a közel kétmilliárd forintos egészségügyi fejlesztésről.

Most olyan apróságtól tekintsünk el, hogy mi a bánatért nem a csepel.hu az első közlő, ha már kommunikáció címén több tízmillió forintot tapsolnak el. Még így is látni lehet, hogy nagyon megizzasztotta  papagájékat az egészségügyi örömhír közzé tétele. Kedd délutánig küzdöttek az alapanyaggal, mire nyilvánosságra hozták, de pénteken már megbuherálták.

Ennél is szebb képet nyújt a félrebeszélők másik oldala, a

„Sivalkodhatnak a ballibek: Trianonnak és a vörösterror áldozatainak is lesz emlékhelye a Kossuth térnél!”, írta cikkében a 888.hu, valamint közölte, hogy a megszületett kormányhatározat szerint  egykori miniszterelnökünk, Nagy Imre szobrát hamarosan eltávolítják a Vértanúk teréről, és a „tervek szerint” a Jászai Mari téren, a képviselői irodaház mellett helyezik el. 

A Nagy Imre-szobor eltávolítása érdekében megismert, folyamatos és könyörtelen kormányzati szándékok hatására egy reményét vesztett hallgató, a Klubrádióba beküldött SMS-ében, elgondolkodtató vízióval reagált. Szerinte 

Talán az utóbbi hetek botrányai (közlekedési káosz Csepelen; a kerület felett kialakult légifolyosó miatt egyre növekvő lakossági felháborodás; a polgármester ellenzéki képviselő elleni magánnyomozásának ügye; néhány ellenzéki képviselő erős kritikájának növekvő lakossági támogatása, stb) miatt nincs ideje saját feladatával, a tájékoztatással foglalkozni Ábel Attilának? Nem tudom, mennyit dolgozik a 21. kerületi alpolgármester, dolgozik-e egyáltalán vagy csak saját tulajdonú lapjának, a csepel.info-nak a működtetése, az ott tapasztalható gyűlölködés fenntartása, egy-egy ellenzéki képviselő lejáratásának szándéka köti le minden erejét, mindenesetre a csepel.hu-val, amely munkaköri feladatai közé tartozik, az utóbbi időkben rendkívül keveset foglalkozik.

Mire alapozom véleményem? Nem arra, hogy a csepelieket érdeklő témák közül mi marad ki rendszeresen a honlapról, bár az is megérne egy hosszabb misét. Most inkább arra hívom fel a figyelmet, hogy

Delacroix legendás festménye a francia forradalom tiszteletére: A Szabadság vezeti a népet

Az 1789-es évet ezennel kitöröltük a történelemből - Goebbels Hitler hatalomátvételekor elmondott szavait Ungvári Tamás idézi a felvilágosodásról írt alapművében. Nem várjuk már el, hogy a politikai elit olvasson, a mamelukoknak elég, ha követik a kormányfőt, amikor a történelemből kidobják a felvilágosodást. Hogy ennek a nyugati szellemi „csúcsterméknek” – politikai mozgalomnak, erkölcsi és társadalmi forradalomnak – a megtagadása hogyan egyeztethető össze az európai kultúra napi politikai „védelmével”, nem látjuk. A kormányzó elitet meg nem érdekli, csak a hatalmat tartósítani lehessen.

Goebbelsnél érthető volt a felvilágosodás – és politikai csomópontjának, a francia forradalomnak – kitörlése a történelemből, hiszen a hitleri tömegforradalom az ész trónfosztásának, a polgári filozófia másik ágának politikai hegyorma volt. Kár, hogy Kásler Miklós humánminiszter erről megfeledkezik, amikor

Lóhátról beszélnek a csepeliekkel, ha kritikát kapnak tőlük: Borbély Lénárd, Csepel polgármestere és Ábel Attila alpolgármester

Felháborító, tűrhetetlen. A csepeliek a saját szemüknek hisznek és nem a fideszes papagájkommandó alakulatainak. A Repkény úton sokak szerint tűrhetetlen helyzetet teremtett az út felújítása. Erről videó is készült, amiben egy hölgy alaposan kifakad, amikor az ottani állapotokat ecseteli. Az internetre felrakott civil riportban az ingerült hölgynek Csepel polgármesteréhez is volt néhány  ironikus szava. Így buzdította: " Hajrá, Lénárd!"

Na, ez ütötte ki a biztosítékot a papagájkommandó vezérkaránál, és  elhatározták, megvédik a polgármestert. Részlet az önkormányzati közpénzből működtetett fideszes szócsőben, a csepel.hu-n megjelent védő-magyarázkodó irományból: 

Van egy régi, még talán 1947-ben megjelent Magyar Nap, amelyet édesapán őrizgetett sok-sok éven át. Az egyik cikk szerzője lapozgat egy 1944-es telefonkönyvben, és ismerős neveket keres. „157-986. Beregfi Károly, m. kir. honvéd vezérkari ezredes. Naphegy utca 7. A nagy honvéd kinyíró. »Ilyen nincs« – közli a központ. De hogy egyáltalán lehetett, az a baj…” 

Két-három év, és az egykor nagyhatalmú urak lám, hová lettek? 

Innen nézve érthető, miért bántam olyan óvatosan a telefonkönyveimmel. Mindig féltve őriztem a dolgozószobám polcán azokat a regiszteres füzeteket, amelyekben a kapcsolataim nevét és a közvetlen számaikat szorgalmasan gyűjtögettem. Mint a történelem egy darabkáját. Soha nem dobtam ki egyik könyvecskét sem, még azután sem, hogy 1998-ban Orbán Viktor bejelentette: nyugodtan le lehet cserélni a régi telefonkönyveket, következik a teljes elitcsere. És ami késett, nem múlott.