Schmidt Mária szerint Horthy Miklós  visszaadta a nemzet önbecsülését. Az áldozat a mártíriumból merít erőt, így az a közösség, amelyik húsz éven keresztül mást sem hall, mint saját vértanúságának sulykolt igazságát, értelemszerűen belenő a szerepbe.

A két világháború közti Magyarország felnövekvő generációja a Magyar Hiszekeggyel kezdte a napot, Csonka Magyarországgal díszített irkában gyakorolta a betűvetést, és lett légyen szó tömeges értelmiségi munkanélküliségről vagy az utazást gátló devizakorlátozásokról, pontosan tudta, ki és mi tehet minderről: a nyugati ellenség és Trianon. Akit méltánytalanság ért, annak pedig nem marad mása, csak a büszkesége. Justice for Hungary! (Igazságot Magyarországnak!)

Persze tudjuk jól, hogy Horthy Magyarországán sem mindenki gondolkodott így, sőt

Csörgősipkában erőlködik a CSH Németh Szilárd és Borbély Lénárd trónusának megtartásában

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) március 27-én megjelent 6. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.

Folytatódik a „Csepel sikerre hangolva” nagyszabású önkormányzati választási kampánypropaganda: megújul Csepel belvárosa, megkezdődött a Királyerdő út építése, csepeli hajókirándulások, nyugdíjasoknak, megújulnak a csepeli iskolák, áthelyezik a Szent Imre téri buszpályaudvart, stb. A cél: Borbély Lénárd polgármester újabb jelölti népszerűsítése, közpénzből.

Változatlanul nincs válasz viszont a közvéleményt hónapok óta foglalkoztató kérdésekre: az elmúlt években felgyorsult a kerületi lakosságszám csökkenése, romlanak a megélhetési viszonyok, a kerület közlekedési, környezetvédelmi gondjai viszont nőnek, csökken a Kis-Duna-parti zöldövezet. Nincs válasz arra sem, miért nyomozott tavaly a polgármester egy ellenzéki képviselő ellen, vagy miért szavazott le a parlamentben a fideszes többségű gazdasági bizottság valamennyi, csepeli fejlesztést szorgalmazó javaslatot. Nem közölték, hogy Németh Szilárdnak hazugság miatt bocsánatot kellett kérnie, hogy

Romokban állt 1956 ősze után a volt Kilián laktanya. Napjainkban nagy kulturális csaták helyszíne lehet.  Az Orbán-kormány kultúrpolitikusai a Budai Várból ide száműznék az Országos Széchenyi Könyvtárat

Aggasztó hírek szólnak arról, hogy az egykori Kilián laktanyába költözhet az Országos Széchényi Könyvtár. Miért pont az ne költözhetne oda? Hild József hatalmas körúti kaszárnyáját az elmúlt évtizedekben - a teljesség igénye nélkül - kinézték már a Néprajzi, az Építészeti és a Műszaki Múzeumnak, összevont múzeumi raktárnak, sőt egyes habókos lelkek még Nemzeti Színháznak is. Minek nem volt épp helye a városban.

Nincsen abban sem semmi meglepő, ha most, amikor a budai Várban kezd nagyon útban lenni a kultúra, az egykori Horthy-lakosztálynak egyesek el tudnának képzelni jobb hasznosítási módot is, mint hogy könyvek porosodjanak benne milliószám. És ilyenkor, amikor

"Szóval annak, ami most megy, jó vége nem lehet. Növelhető a migránshisztéria, fokozható a félelem, de ez is csak kitöréssel végződhet. Nem örülök, mert minden népítélet szörnyűség. Kevés embert sokáig, sok embert kevés ideig lehet bilincsben tartani, és a végén majd jön a krach. Ezt célzásokban jósolgatja Orbán is. Jön a válság. Tényleg jön. ...Olyan békés átmenet, mint az úgynevezett rendszerváltás volt, nem lesz többé a történelemben."

"Sokféle házból jöttek magyar uralkodók. Az Árpád-házból, az Anjou-házból, a Jagelló-házból. Kádár volt az egyetlen, aki a lépcsőházból érkezett, mert az anyja azt mosta föl, ott segített."

"- Mondjon valami olyat, amit Kádár nem jól csinált. - Lebecsülte az ellenfeleit. Elmulasztotta kompromittálni őket. Nem ismerte a negatív kampány műfaját. Így aztán azok a rendszerváltás után, huss, átsurrantak a pálya másik oldalára."

Moldova örök. Akkor is jelen van a magyar glóbuszon, ha az általa képviselt nézetrendszer nem mondható a legmodernebbnek. Kitartott hőse, Kádár János mellett. Szerinte Kádárnak pár évtized múlva szobrok tucatjait állítják majd a magyar városokban. A 85 éves Moldova György ma is a legolvasottabb magyar író, legújabb kötete, az Előttünk az özönvíz a napokban jelent meg.   Buják Attila a 168 órában közölt interjút a csepeliek körében is népszerű és kedvelt  Moldova Györggyel:

Kásler Miklós miniszter József Attila-díjjal tüntette ki Takaró Mihály irodalomtörténészt, aki Petri György, Spiró György és Kertész Imre ellen is durván kikelt. Takaró ezen kívül rendszeresen ad elő Horthy Miklós nagyságáról

Bár a médiában és a közösségi oldalakon sokan háborogtak, miután átböngészték azok névsorát, akiket március 15-e alkalmából az állam különféle „magas kitüntetésekben” részesített, szerintem ez a névsor többé-kevésbé rendben van. Sőt, úgy vélem, hosszú idő óta az egyetlen becsületes döntés a kormány részéről. Amikor az állam kitüntetésben részesít nyíltan zsidózó, homofób, rasszista, egyébként többségében középszerű és teljesen érdektelen életművet maguk mögött tudó embereket, akkor ezzel végre saját értékrendjét is nyíltan vállalja. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy ezek a döntések nem az érintettek munkásságáról, alkotótevékenységéről szólnak, hanem ideológiai, erkölcsi meggyőződésüket és a regnáló hatalom iránti feltétlen lojalitásukat részesíti elismerésben a kormány.

Nekem a névsorral tehát nincs problémám, annál inkább van a díjakkal. Teljes anakronizmusnak tartom ugyanis, hogy egy kormány, amely kilenc éve folytat ádáz szellemi hadjáratot a baloldal, a liberalizmus, mi több, a felvilágosodás eszméi ellen, képviselőit keresztény-, Európa- és nemzetellenesnek minősítve, közismerten baloldali, liberális, de legalábbis a felvilágosodás eszméi iránt mélyen elkötelezett művészekről elnevezett díjakkal jutalmazza saját híveit.

Ellenzéki együttműködéssel  legyőzhető a Fidesz Csepelen az őszi önkormányzati választáson  két friss kutatás szerint. Erről a 21ora.hu így számolt be:

Kezdjük a  ZRI Zavecz Research felmérésével, amely szerint

négy párt összefogásával megszorítható, ötpárti együttműködéssel pedig stabilan verhető a Fidesz a fővárosban az önkormányzati választáson.

A kutatásból az is kiderül, hogy a budapestiek nagy része úgy gondolja, az ellenzéki közös lista tudná a legtöbb szavazat hozni az ellenzék számára. És bár ez a májusi európai parlamenti választásra már nem fog megvalósulni, az őszi önkormányzati választásra még összeállhat.

Záveczék szerint, ha az ellenzék nem áll össze őszre, akkor Budapesten a Fidesz 33 százalékos eredményt mutathat fel, az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség 25 százalékot kaphat, a többi kis párt pedig 1-4 százalékot.

Ha az LMP csatlakozna az MSZP-Párbeszéd-DK hármashoz, akkor a Fidesz 32, az összefogás pedig már 33 százalékos támogatást szerezne. Ha pedig a Momentum is csatlakozna, akkor az ellenzék 36 százalékra növelhetné az eredményét.

Hasonló következtetésekre jutott a Republikon Intézet is. Ők azt nézték meg, hogy Budapesten, illetve azon belül az egyes kerületekben mekkora eséllyel veheti fel a versenyt az ellenzék a Fidesszel szemben az őszi önkormányzati választáson.

Arra jutottak, hogy

A Pesti Srácok szerkesztőségének leszerepelt tagjai: Füssy Angéla, a bugzgó feljelentő, Szarvas Szilveszter főszerkesztő-helyettes és és Huth Gergely főszerkesztő, amikor Czeglédy Csaba rágalmazás miatt eljárást indított a lap ellen

Vég nélkül cincálja a meghurcolt Czeglédy Csaba „ügyét” a hatalom, de hiába az erőlködés, a milliárdos költségvetési csalást csak nem sikerül az MSZP- és DK-kötődésű jogász-politikus nyakába varrni. Pedig akadnak sokan, akik szívesen látnák bizonyítva a baloldalt gyilkosan lejárató bűncselekményt.

A kormánykézben lévő sajtó is mindent megtesz, hogy az ügyészséget a maga „oknyomozó” munkatársaival segítse. Ácsingózva a hatalom simogató kezéért, nem csak cikkekkel, hiszen ebben az országban az ügyészség újságcikkek – szóbeszédek – alapján nem kezdeményez nyomozást.

De most történt, hogy a kormánypárti Pesti Srácok munkatársa, aki kezdetektől elmerült a Czeglédy-ügy tálalásában, talán mert megunta az újságírást vagy inkább, mert semmit sem ért a média hivatásából, – határozott kérése ellenére – kiadta az ügyészségnek a neki cikkeihez háttérből súgó – azóta a pártból távozott – szocialista informátorát, hátha így eredményesebb lesz a nyomozás Czeglédy ellen.

Minden előzetes tájékoztatás nélkül. Kimenni, fát kivágni, teherautóra pakolni, gyorsan eltűnni! Azért, mert félnek. Tudják, hogy hazudnak, és tudják, hogy fáik kiirtásával a csepeliek életét keserítik meg

Tavasz Van Csepelen is. Itt ezt abból is tudhatják az emberek, hogy megint visítanak a láncfűrészek. 
Vágják a fákat, irtják a bokrokat! Természetesen ezt is a lakosság érdekében, és az ő érdekükben teszik a Csepelt vezető fideszesek. 

Ja, hogy erről nem kérdeztek senkit? Ne csodálkozzanak! Borbély Lénárd jobban tudja, hogy mire van szüksége a csepelieknek, mint az itt lakók! Azt is tudja, hogy miért kellett tarra vágni a Hollandi úti erdőt, megtizedelni a szent Imre téri parkot, - vagy mint most - kiirtani, megcsonkolni a csillagtelep ősi fáit. Ezek az emberek tudják, hogy

Miként korábban közöltük, 71 éves korában elhunyt Baló György televíziós szerkesztő, újságíró, műsorvezető. Végső búcsúztatása, temetése  március 30-án, szombaton délután két órakor lesz a Farkasréti temetőben. Az esemény nem  sajtónyilvános, de a család szeretettel várja azokat, akik az elhunytat tisztelték,  szerették. Arra kérik a gyászolókat, csak egy szál virágot vigyenek. A csokorra vagy koszorúra szánt összeggel ajándékozzanak meg nehéz sorsú családokat vagy nemes célú szervezeteket.

Elment közülünk az egyik utolsó olyan szerkesztő, riporter, aki a televíziót és a közéletet úgy volt képes összekapcsolni, hogy abban nem lehetett sandaságot találni, és mellékesnek tűnő témák sem kerültek pormacskákként a sarokba. Ő „takarított”. Elegáns volt, következetes, interjúiban nem kommentált, jártasságában nem tetszelgett, mindig csak kérdezett. Abból sem sugallni akart, mindössze netán őszinte, de legalább korrekt választ kapni.

Vazallusok, üresfejűek nem szívesen ültek mikrofonja elé, pedig alanyait hagyta beszélni, viszont nem engedte túlbeszélni, süketelni. Közvetítéseiben is arra törekedett, hogy a tények, hátterek, összefüggések váljanak érdekessé, érthetővé, igazítsák el közönségét, ne emocionális benyomások, még rosszabb esetben kirohanások legyenek. Utálta a helyezkedést, a nyomulást. Osztatlan tekintélye abból táplálkozott, amit tudott, amire illik azt mondani, hogy rettentő szükség van rá, s ami egyre inkább mellőzötté vált a közszolgálat kommunikációs csatornáin.

Az ellenőrzés komoly hiányosságokat tárt fel a csepeli SZTK-nál, hivatalos nevén a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatnál: nincs szervezeti célkitűzése, amivel évek óta adós az intézmény vezetője, továbbá visszamenőleges hatállyal módosítottak egy szerződést és érvényes megállapodás nélkül foglalkoztatnak egy céget. Miért? Milyen felelősségre vonást terveznek az intézmény vezetőjével szemben?

Harmadszor ülésezik idén az önkormányzat képviselő-testülete. A nyilvános tanácskozás ma délután öt órakor kezdődik. A meghívóban, tegnap 17 óráig 14 tervezett napirend szerepelt. A napirendek viszont már nem a korábban jóváhagyott munkatervet követik. Így például kimaradt a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló rendelettervezet és az eddig sok lakossági kritikát kapott Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat szakmai fejlesztési tervének előterjesztése. Ez utóbbi azért is érdekes, mert a belső ellenőrzési vizsgálat épp a testületi ülésen ad számot az intézményben végzett ellenőrzésének tapasztalatairól, s azon belül több komoly hiányosságról. (Lásd a 38. sz. előterjesztést.)

Az üléssel, illetve az előterjesztésekkel kapcsolatban az alábbi, közérdeklődésre számot tartható kérdéseink vannak, amelyekre – reméljük –, válaszokat is kapunk a testülettől, illetve az önkormányzat vezetőitől.

Kérdéseink:

Justitia lehetőségei a tisztességtelenséggel szemben erősen behatároltak

Az  Átlátszó tette közzé, hogy tavaly a kormánymédia 109 helyreigazítási pert veszített el. Perek tucatjait indították ellenük a választások előtt lejáratott ellenzéki pártvezetők, de mire az ügyek végére pont került, és kiderült az igazság, a döntés előtt elbizonytalanított emberek már leadták a voksukat. A helyreigazítások egy része vagy megjelent, vagy nem, ha mégis elismerte valamelyik kormánylap, hogy hamis állításokat közölt, azt vagy valahol egy eldugott helyen, vagy, ahogyan az egyik kereskedelmi tévében szokásossá vált, valamikor a késő éjszakai hírekben tették közzé.

Ennek a magánemberek életében is számos kellemetlen következménye lehet, de a közéletben a karaktergyilkosság egyenesen helyrehozhatatlan károkat okozhat. Azért találkozunk egyre gyakrabban ilyesmivel, mert 2006 óta a politikai ellenfelek lejáratása a hatalomért folytatott harc bevált módszere lett. A kormányközeli média ma már nagyüzemi szinten foglalkozik azzal, hogy

Az Európai Uniótól, a magyar kormánytól, és legutóbb a fővárostól kapott milliárdokból Csepel vezetői lebetonoztak mindent, ami ittlétük fontosságát bizonyítja. A gerincút fejlesztésének, az újabb szakasz építésének leállítása miatt azonban fontosabb lenne a volt Csepel Művek  Központi útját rendbe hozni, mert ott nagy a teher és személyforgalom. Itt kerülik el ugyanis a gépkocsik Csepel belvárosát. 

Ez a terület Csepel szégyene! 

Nem elég, hogy az omladozó épületek lehangolják az arra közlekedőket, a szemét, a kosz, a patkányok is undorítóvá teszik ezt a régen jobb sorsú környéket. 

Felség a félsertéssel (Az index.hu fotómontázsa)

Mint azt régebbről tudjuk: fél disznót nem tartunk az ólban, mert eldől. Manapság nem a fél disznó, csak a sorsa dől el.

Közhírré lett, hogy a Mátrai Hőerőmű húsra éhes, de nagyböjtre, húsvétra és pünkösdre készülődő dolgozóit egy-egy élelmiszeripari zsákba csomagolt fél sertéssel ajándékozza meg a cég aktuális, mondhatni kormányhoz fölöttébb közeli tulajdonosa, főként az elmúlt hónapok kitartó munkáját honorálva, és előlegszerűen díjazva a hamarosan esedékes EU-s választások nagy odafigyelést igénylő szavazását.

Mint tudjuk, a disznó

Az egykori  legendás Csepel SC pénzhiány miatt megkopott főbejárata gyakrabban mutatna ilyen képet, ha az utódja, a Csepel FC az állami pénzeszsákból legalább a töredékét kapná annak, mint amit a politikai szempontok alapján kiválasztottak kapnak

A 21ora.hu kerületi hírportál számolt be arról, hogy Takács Krisztián szerint a magyar foci nem a határon túlra telepített akadémiák révén fog feltámadni. Amíg a határon inneni értékeinket sem tudjuk megbecsülni, mit akarunk elérni a nagyvilágban? – kérdezi.

A Csepel SC 107 éves és négyszeres NB1-es bajnok. Utódja, a Csepel FC. Résztulajdonosa a kérdést annak a hírnek a kapcsán fogalmazta meg, hogy nyíltan kimondta az egyik erdélyi klub vezetője, hogy

a tízmilliárdokból támogatott határon túli akadémiák a felcsúti Puskás Akadémia céljait szolgálják.

Ez azért érdekes, mert a hivatalos kormányzati kommunikáció eddig kizárólag a külhoni magyarság nemzeti identitásának megerősítéséről meg hasonlókról szólt.

Védett lábú, aranylábú csapat

Ha láb és láb között kell választani, nem hezitálhat a haza. Inkább egy gólra lendülő, kisportolt lábikra, mint ezer fonnyadozó, szürke létet vonszoló. A lábak hierarchiája kialakíttatott, elrendeltetett. Egy lábat ugyan nem lehet keresztbe tenni, de kereszténydemokrata hazánk fundamentuma mégis lábáldozatokat kíván.

Amikor az anyagi ellátatlanság nyomán megszűnő érsebészeti ellátásról, kiürülő érsebészeti osztályokról, külföldre távozó érsebészekről olvasunk, nem ítélhetünk elhamarkodottan. Figyelembe kell vennünk, hogy ugyanakkor a hétvégén az állami vállalatok szponzorálásából, adókedvezményekből, tao-támogatásokból, állami segítségből működő futballcsapataink által idecsábított légiós játékosok milyen szép gólokat is lőttek. Lábbal.

Ha az értesülés önmagában nem jelentene kellő megnyugvást, akkor

Borbély Lénárd csepeli polgármester előterjesztésében két, költségvetéssel foglalkozó rendelet-tervezetet is tárgyalt legutóbb a testület: a 2018. évi költségvetés módosítását és az idei költségvetést. A polgármester mindkét rendelet-tervezet – nem véletlenül –, két-két javaslattal összevontan javasolta megtárgyalni, ami teljesen szokatlan, hiszen a költségvetési rendeletekről külön kell dönteni. A testület Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) is külön választja a testület döntéseit, rendeletalkotásra, illetve határozathozatalra (SZMSZ, 34-37. számú paragrafusok).

Az ellenzéki politikusok még a napirend tárgyalása előtt kezdeményezték a határozati javaslatokról való KÜLÖN szavazást, amit a polgármester elutasított, azzal, hogy „ez a napirend összetartozik, mert ha a költségvetést a Testület nem fogadná el, akkor az előtte lévő két javaslat is okafogyottá válik.”

https://csepel.hu/anyagok/dokumentumtar/Testuleti_anyagok/2019/02.28/jkv._nyilt_csepel_hura.pdf

Ez az állítás hazugság.

Istenem, istenem. Azt még értem, hogy a néppárti megaláztatás után szükségük van egy kis muszklimutogatásra. De könyörgöm, miért muszáj ehhez sorozatban füllenteni is, komolyan veszélyeztetve ezzel a közrádió plafonjának statikai állapotát?

A miniszterelnök a Vasárnapi újság c.rádióműsorban Junckerék nevét ugyan már nem meri említeni, de úgy általában "Brüsszelnek", ahogy múltkor a "Birodalomnak", nagy bátran nekiront. Kiderül, hogy "Brüsszel" mindig is rosszat akart a magyaroknak:

1, Megszorításokat akart 2010-ben ránk erőltetni, de a jóságos kormány juszt sem! Na most ehhez képest 2011-12-ben az Orbán-kormány saját akaratából 1700-1800 milliárd forintnyi megszorítás-csomagot vezetett be. Pénzt vontak el az egészségügyból, a felsőoktatásból, belenyúltak a gyógyszerkasszába, eltüntették a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, befagyasztották illetve csökkentették a szociális segélyeket és a közmunkásbért, felemelték az ÁFÁ-.t, megszüntették a minimálbér adómentességét..

"A  Ráckevei-Soroksári Duna-ág két zsilipje kapcsán többször fordultunk Önökhöz az elmúlt időszakban" - írja levelében Csizek Csaba, a Buckai Szövetség Egyesület elnöke. Szenvedélyes, aggódó sorait a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnak címezte azért, hogy a civilszervezet tagjai személyesen tekinthessék meg a Kvassay és a tasi zsilip állapotát. A korábbi ígéretek ellenére az illetékesek eddig elzárkóztak a kérés teljesítése elől. Miként Csizek Csaba írja: "Kiváncsiak vagyunk arra, hogy erősödött e például a tassi zsilip az 1956 március 10-ei áttörése óta?!" A levél így folytatódik:

"A Ráckevei-Soroksári Duna-ág mentén, így a Csepel-szigeten is, ahogy Önök is nyilván tudják több százezer ember él! Nekik nagyon nem mindegy, hogy valóban biztonságban élnek vagy hamis a biztonsági érzet! Nekik nem mindegy, hogy az otthonuk veszélybe kerülhet-e avagy sem!

Száz éve, 1919. március 21-én nem Soros-plakátok borították el Budapestet, hanem a „Mindenkihez!” címzett kiáltvány, amelyben a Magyarországi Szocialista Párt tagjaiból álló Forradalmi Kormányzótanács deklarálta, hogy „Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat”. Így kezdődött a 133 napos proletárdiktatúra, amikor még a muzsikus cigányok is az Internacionálét játszották.

1919 után elmélkedő íróemberek, konzervatív történészek és a mindent megmagyarázó elméleteikbe beleőrülő doktorok próbálták megválaszolni, miért jött létre a Tanácsköztársaság. Pedig a kiáltvány lényegében igazat mondott, amikor azt állította, hogy „a polgári világ teljes összeomlása”; „a koalíciós kormányzás csődje”; a fenyegető „külpolitikai katasztrófa”; az ország idegen megszállásának réme hitette el sokakkal, hogy: „Az országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése mentheti meg.”

A Tanácsköztársaság vezetőivel nem az Animal Cannibals-tagok pacsiztak, hanem Bartók és Kodály, miközben a Vörös Hadsereget olyan, bolsinak nem nevezhető katonatisztek vezették, akik a Horthy-korban értek a csúcsra.

A kommün kezdeti népszerűségét csak úgy érthetjük meg, ha visszahelyezkedünk a világháborút követő hónapokba. Amikor úgy gondolták, hogy

Jóban, rosszban a Csepel mellett

Átfogó mozgókép készült a csepeli sport múltjáról és jelenéről. Erről számolt be a 21ora.hu. 

A kerületi közéleti hírportál szerint a Csepel SC központi sporttelepén forgatott rövid riportfilm nem csak azért figyelemre méltó, mert archív felvételekkel alaposan feleleveníti a 107 éves klub első évszázadának legfontosabb sikereit. Az olimpiai-, világ- és Európa-bajnok, vagy éppen a négyszeres magyar bajnok csepeli futballcsapat tagjainak bemutatása mellett a kerület legeredményesebb és  legnagyobb múltú futballegyesületét jelenleg életben tartó emberek is megszólalnak.

A klubról készült szűk negyed órás kisfilm kicsengése ugyan

Vágó Gábor néhány napja egy interjúban azt mondta a Fideszről: „2010-ben senki sem gondolta volna, hogy ilyen autoriter rendszert alakítanak ki."

Ez nem igaz!

Voltunk, akik még a „fülkeforradalom" előtt igyekeztünk figyelmeztetni mindenkit: ha Orbán ismét megszerzi a hatalmat – főleg a kétharmadot –, azt többé jószántából vissza nem adja, és ez katasztrofális következményekkel fog járni. Az 1998-2002 közötti regnálásában a mostani nyílt monokratikus kormányzási módszer csíráit már fel lehetett fedezni.

Ne felejtsük, akkor még az EU-ba való belépés előkészületei zajlottak, így vissza kellett fognia magát, fent kellett tartani a demokrácia látszatát, hiszen, ahogy ezt az EU-ban is többen megfogalmazták, jelen állapotában Magyarországot nem vennék fel oda.

Igen szomorú, hogy