"Nekem kérem egyrészt családom van, másrészt senki sem tölti úgy a hurkát, ahogy a miniszterelnök úr a PR fotókon, harmadrészt ahogy az a hangulatjelentésben is szerepelt, a hentesek kitűnő hangulatban, az árstopok és a húsértékesítés iránt tanúsított kirobbanó lelkesedéssel várják az ukrajnai békét,– Az a szép szál kolbász, az mennyi?"

– Nem tudom.

– Hogy hogy nem tudja, hát nem maga a hentes?

– Még nem jött ki a Hústermékek árát hatóságilag szabályozó 2024. évi 222–es számú számú kormányrendelet. Már egy hete várjuk.

– És mikor jön ki?

– Talán még ma, de nem kizárt, hogy éjfél körül.

– Ez aztán a kiszámítható jogalkotás, mondhatom.

– Én nem kritizálnám ezért a kormányt.

– Pedig lenne miért. Na de eladja nekem a t

Aranylábak árnyékában állami aranyesőre várva. Mi a különbség Németh Szilárd és Borbély Lénárd sportszervezési  gyakorlata között? Semmi. Mindketten a hatalom és a pénz oldaláról közelítik meg az ügyet, kettészakítottak a csepeli sportéletet. A sportágak  fejlesztési lehetőségei  már rég elvesztek a politikai hatalomért harcoló felek érdekei között. 

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön Borbély Lénárd polgármester 22 kerületi sportegyesülettel. „Megszületett önkormányzatunk és a csepeli sportegyesületek nagyszabású közös projektje, a Csepeli Sportsziget Program!” – tette közzé a fantasztikus hírt a polgármester saját fb. oldalán. 

Március 31-én már tárgyalt a sportegyesületekkel. Lásd: Elindul a Csepeli Sportsziget Program c. hírt a csepel.hu-n. https://csepel.hu/#/news/elindul-a-csepeli-sportsziget-program   

Akkor a Csepeli Sportsziget Programról, mint elindult partnerségi együttműködési programról írt, amely, mint a csütörtöki szövegéből kiderült, indulása után, másfél hónapig vajúdott, majd május 11-én „Megszületett”. 

Úgy látszik, hogy 

"Ne áltassuk magunkat azzal, hogy a tanulatlanság és tájékozatlanság áldozatai vagyunk. Mert mit várhatunk a többségében nyomorgó, robotoló, propagandával agyonmanipulált tömegektől, ha a legmagasabban képzett, legiskolázottabb rétegek tagjainak jelentős része együttműködik a rendszerrel."

„Hát, igen, az iskolázatlanok, tájékozatlanok, a kistelepüléseken élő idősek tartják hatalomban ezt a gengszter bandát” – szoktuk magyarázni magunknak, hogy hogyan történhetett meg immár negyedik alkalommal, hogy a magyar választók parlamenti kétharmados többséghez segítették a kormányzó pártokat, miközben az elmúlt 13 évben kilopták alólunk az országot, lezüllesztették az oktatást, az egészségügyet és a szociális ellátó rendszert, lebontották a teljes demokratikus intézményrendszert és

Még azt is reklámozták, ami hiánycikk volt. A II. világháború után a békeévek ismét gázt adtak a magyar motorgyártásnak. A csepeli és egri gyár vezetői azonban nemcsak a hivatalokkal küzdöttek, hanem egymással is vetélkedtek a robogógyártásért.

Hetven éve, amikor  kezdek fölöslegessé válni a hadiüzemek kapacitásai, az ötvenes évek állami és pártvezetői meghirdették, hogy átállítjuk a termelést a lakosság jobb ellátásához szükséges cikkek gyártására. Ez akkoriban több babakocsit, kerékpárt, olykor motorizált kétkerekűt jelentett.

Akkoriban autóról még csak álmodozhatott a magyar átlagpolgár, aki falta a gépekről szóló híreket, pláne, ha azokat elérhető mennyiségben és megfizethető áron hirdették. Mert bármennyire is furcsa,

Tehetetlenül nézzük a magyar közoktatás egyre kínosabb vergődését. A korábbi brutális centralizációs törekvések után lényegében igazgatásrendészeti szintre süllyedt az iskolarendszer működtetése.

A kormányzati oldal nem titkoltan erőből kívánja „betörni” az eredetileg is hierarchikus világban élő pedagógustársadalmat, miközben a tanárok számára mindez már nemcsak az értelmiségi lét és az emberi méltóság fenntartását, hanem a közvetlen puszta lét biztosítását is veszélyezteti.

Mára már az is nyilvánvalóvá vált, hogy az évtizedek óta zajló folyamatos nyomásgyakorlás mögött tudatos kormányzati megfontolások húzódnak, amelyek sok tekintetben emlékeztetnek a

A kerületvezető hónapok óta nem válaszol a Kis-Duna-parti ifjúsági táborral kapcsolatos kérdésekre: mennyibe kerül a teljes beruházás, illetve az évi fenntartása?

A polgármester által hónapokkal ezelőtt elindított, havi egy-két alkalommal levetített 5-6 perces kisfilmek újabb és újabb epizódját nézhetik végig azok, akik kíváncsiak a kerületvezető sikertörténeteire, önmaga, közpénzből finanszírozott népszerűsítésére. Az egyik öt és félperces kisfilmben például kedvenc fejlesztésének helyszínéről, a „közösségi tervezéssel” elindított, s most már épülő ifjúsági tábor területéről intézhetett szózatot a csepeliekhez.

Sokadszor hallhattuk a tábor létrejöttének hősi történetét. Sok-sok éve „tűzték zászlójukra” a Kis-Duna partot, s azóta folytatja hősi küzdelmét a part beépítését, „magasépítését”, azaz 18 méteres szállodát, több száz lakás építését akarók ellen. Lesz itt minden, ami szem-szájnak ingere, s az igazi csodát majd a

Orbánnak a politika nem más, mint „közjónak” álcázva a hatalom és a meggazdagodás mindenáron való elérése, méghozzá úgy, hogy neki és udvaroncainak nem szavazókra, hanem rajongókra van szüksége..

Mibe nem botlik az ember? 1994. február 17-én Orbán Viktor interjút adott a Beszélő szerkesztőinek, Eörsi Jánosnak és Kőszeg Ferencnek. Ebből idézek: „El tudjátok képzelni, mi lenne itt, ha szociálliberális koalíció kerülne kormányra, a másik oldalon meg egy táborba sodródna a konzervativizmus és a radikális jobboldal? A két lövészárok között megint egy nemzedéknyi időre nem nőne fű.”

Azért ez nem semmi. Két hónappal vagyunk a választások előtt, és Orbán, ellentétben azzal a lehetséges interpretációval, hogy zseniálisan előre látta a következő harminc évünk sorstörténetét, az én megérzésem szerint nem tett mást, mint előre látta a saját lehetséges magatartását. Ezt figyelemelterelés gyanánt pedig úgy állítja be, mintha ez a tragikus alternatíva évtizedekre tönkretenné ismét az

A csepeli ellenzéki politikusoktól örvendetesek, de kevésnek tűnnek az interneten olvasható tájékoztatók arról, hogy  rendszeresen összejönnek. Hiányoznak az önkormányzati munkával kapcsolatos gondokra való konkrét, folyamatos reagálások, fellépések, ha kell, akciók, a testületi üléseken történő egységes, határozott fellépések – és  ezek híreinek eljuttatása a csepeliekhez.

A Klikk TV Tíz című műsorában szerepelt Szabó Szabolcs Csepel országgyűlési képviselője. A vele készült interjú szövege a hirklikk.hu-n jelent meg  Ha nem változtat az ellenzék, akkor a Fidesz újra győz címmel. 

https://hirklikk.hu/kozelet/szabo-szabolcs-ha-nem-valtoztat-az-ellenzek-akkor-a-fidesz-ujra-gyoz/414060?fbclid=IwAR3-ghY6HUGZI3AOZIF3fbqep4S8hz0dqLHbXoBCaqjKBHp9kzSNhNUH-pU 

A Momentumban politizáló képviselő a csepeli ellenzék helyzetével kapcsolatban a következőket mondta:

"Minden látványos erőfeszítés és siker-propaganda ellenére e magyar zsírdarab aligha lesz kutyaforma. Pedig nagy díjat tűztek ki e teljesítményre, sok milliárd forint folyna be ismét az Orbán-kormány kezei alá."

A címben jelzett képzavar nem véletlen. Az Orbán-rezsim inkább tűnik olyan zsírszalonnának, ami kicsúszik a fogásokból, állaga reménytelenné tesz minden lényegi formázást. A jogállamot is jobb őrkutyaként látnunk, amely vigyázza jogainkat és visszakergetné a végrehajtó hatalmat a neki kijelölt karámba. Minden látványos erőfeszítés és siker-propaganda ellenére e magyar zsírdarab aligha lesz kutyaforma. Pedig nagy díjat tűztek ki e teljesítményre, sok milliárd forint folyna be ismét az Orbán-kormány kezei alá. Az Európai Unió, amely mozgásképtelenné hizlalta e magyar sertést, talán már észrevette, hogy egészségtelen terméket segített világra. 

A hírek arról szólnak, hogy a magyar kormány az igazságszolgáltatás némi átalakításával újabb hízókúrának nézhet elébe. Két feltétel kell ahhoz, hogy

A Kis-Duna-part lesz a polgármester egyik kiemelt kampánytémája (Pálfalvi László fotója)

Az eddigi jelzések szerint a polgármester véglegesnek tekinti a Közösen Csepelért Polgári Egyesület nevű civil szervezet égisze alatti indulását a jövő évi önkormányzati választásokon.

Az egyesület ehhez, szerintünk, nevét, s némi munkáját adja majd, a kommunikációt, s az ehhez szükséges milliókat Borbély adja, a rendelkezésére álló önkormányzati média (Csepeli Hírmondó, csepel.hu, stb) és az alpolgármestere által tulajdonolt csepel.info) és közvetlen munkatársai bevonásával.

Kérdés, az ellenzék meddig nézi el, hogy az önkormányzati média tulajdonképpen már most Borbély választási kampányának aktív támogatója, meddig hagyják szó nélkül, hogy 

"Tetszik tudni, hányan támadják? A minap sörösüvegeket hajigáltak rá. Meg minden egyebet."

Amikor felavatták a Postapalota telkének „lábjában” ágaskodó aranyszarvast, elképzeltem, hogy mindjárt elrugaszkodik és eliramlik, mint Petőfinél az élet.

Felhág a Várba, s bár túlméretezett agancsa bele-beleütközik a régi-új kormányzati palotákba, végül is megtalálja helyét a bronz-Turul mellett.

Tévedtem. Egyelőre nem mozdul a műszikláról. Nem teheti, mert

A Fidesz frakció az idei költségvetés elfogadásakor 250 milliós módosítási javaslatával megzsarolta a polgármestert.

Költségvetési javaslata támogatásáért többek között, a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia (KIMBA) által létrehozott Csepel SC 111 milliós támogatását kérte. Borbély elfogadta a feltételeket, így a költségvetés a frakció támogatásával elfogadásra került.

A múlt héten a 111 milliós támogatás utalása előtt

Itt nem csak a címeres lovat ugratják. Csepel hírnevét rongálja, múltját hamisítja, aki nagyzoló, hazug állítást rakat zászlóra, címerre és köztéri emléktáblára.

A kerület vezetőit a lokálpatrióták újra és újra szembesítik a 13 éves rombolás példáival még akkor is, ha a józan megszólalásoknak eddig nem sok foganatja volt.

Nem rég, Weiss Manfréd születésének 166. évfordulóján a kerület vezetői koszorút helyeztek el a gyáralapító csepeli emlékművénél. A polgármester egy képpel és pár mondattal örökítette meg fb oldalán az eseményt. A szöveg második részében ez olvasható:

„A gyáróriás emlékére a csepeli önkormányzat 2010-ben állíttatta a dombornyomott emlékművet a Szigetcsúcsnál, valamint a kerület jelmondatának megalkotásakor is tisztelegtek munkássága és elévülhetetlen érdemei előtt.

A jelmondat, amely szerint „Csepel – Árpád földje, a magyar ipar bölcsője”, finoman fogalmazva, csúsztatás. Történelmi tény, hogy

Újra beigazolódóban van a régi, történelmi tétel, hogy egy pici országra milyen veszélyt jelent egy nagy egójú vezető.

Orbán az egotripjével mára összehozta hazánk felett a tökéletes vihart: az EU elzárta a magyar gazdaságot életben tartó pénzcsapot, a V4 széthullott, történelmi testvéreink a lengyelek viszolyognak tőlünk, a németek nemkülönben,  és végül sikerült éles konfliktusba kerülni a világ vezető katonai hatalmával az USA-val is.

Anyák napja alkalmából tisztelettel és szeretettel köszöntjük az édesanyákat, a nagymamákat, a dédnagymamákat és minden csepeli hölgyet, aki gyermeket nevel, gondoskodik életünkről.

A szeretetet, a gondoskodást most így szeretnénk meghálálni:

Politikus éretlensége a jedlikesek érettségije előtt.  „Bár tanulóként már nem lépnek a termekbe, de jedlikes öregdiákként az övék is ez a 21. századi iskola..." Ezt Németh Szilárd saját fb oldalán közölte, miután az ő kalauzolása mellett a most ballagó diákok a 4 éve ideiglenes csillagtelepi épületből ellátogattak a megújuló Táncsics utcai gimnáziumba. Egészen elképesztő!

Egy éve tart az orvos keresés a kerület két háziorvosi rendelőjébe. A csepel.hu kedden ismét közzétette a 14-es (Táncsics M.u. 10-12.) és a 31-es számú (Kossuth L. u. 95.) háziorvosi körzet üres álláshelyének betöltésére kiírt pályázatokat. Mi lehet az oka, hogy a két körzeti praxisra egy éve nem pályáznak a háziorvosok?

Az okokat keresve legelsőként az egészségügyben uralkodó rendkívüli állapotokra kell felhívnunk a figyelmet: a Magyar Orvosi Kamara szerint a szakma utánpótlása a legnagyobb gond, hiszen az orvostanhallgatók csupán 5 százaléka szeretne háziorvos lenni, de a Belügyminisztérium egészségügyi ellátás átalakítási lépései, tervei sem vonzzák az orvosokat. Az orvosok kivándorlása is komoly gondokat okoz. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) szerint pl. 2010-2016 között csaknem 5.500 orvos hagyta el az országot. A mostani a kormányzati tervek miatt további kivándorlás várható, de számolni kell a háziorvosok

Nincs lehetetlen az ember előtt

Tizenöt éve jelent meg először a most következő cikk az egyszer volt Csepel újságban. Udvarhelyi András rendhagyó tudósításában olyan gondolatokra bukkanhatunk, amelyeknek mára sem kopott el az aktualitása:

„Ember küzdj és bízva bízzál” - Ez a madáchi gondolat volt a mottója az Íme az ember című Fazakasné Erdélyi Ilona szájjal festőművész kiállításának és a Gördülő Tánccsoport bemutatójának a Radnóti Miklós Művelődési Házban április 24-én. Méltán idézték ezt a lélek erősítő üzenetet meghívójukban, mert a különleges, szokatlan látottak azt bizonyították, hogy az ember számára a testi hiányosság, a mozgássérültség sem lehet akadály, ha ki akarja fejezni, ha meghaladni akarj önmagát. Fazakasné Erdélyi Ilona szájjal festőművész derűs képei és a Gördülő Tánccsoport tagjainak jókedvű kerekesszéktánca bizonyította ezt. Megható volt látni, hogy

Ebben az unióstámogatásból épült kalandparkban hét év alatt 55-en regisztráltak a nagy kalandra

2015-ben nettó 140 millió forintnyi uniós támogatásból kerékpáros kalandparkot építettek Hatvan városában.  Kiderítette az Átlátszó, hogy az utóbbi négy évben 1 (!), azaz egy helyi bringás használta a kalandpályát. A hétéves nyitvatartás óta összesen 55-en regisztráltak a nagy kalandra, fellendítendő az idegenforgalmat.

Önkormányzati döntés alapján már bontják a „ramaty” állapotú létesítményt.

Csakhogy minket, magyarokat nem olyan fából faragtak ám.

Az ingyen krumplira és ingyen almára még várni kell, de a Csepeli Hírmondó közlése szerint a Daru-dombi retro majálison már „A Közösen Csepelért Egyesület tagjai malacot sütöttek és azt kiporciózva osztották szét”

Az idei, immár 9. számban Borbély Lénárd polgármester fotója csak hatszor szerepel, így aztán még sok minden belefért az újságba lapzárta után is. Önkormányzati ügyek: képviselő-testületi előterjesztések; megújul a Munkásotthon, sőt „elkezdődik a felújítása”; új kihívások előtt a csepeli rendőrség, Bölcsődék napja; retro majális, musical a Munkásotthonban; birkózás, kerékpárverseny; növények, bogarak, galambok, hat oldalnyi program, illetve reklám. Borbély itt, Borbély ott, Borbély mindenütt.

Ami pedig sehol sincs a Hírmondóban: az itt élők helyzetét, anyagi gondjainak bemutatását, az egészségügy feszültségeit, a csepeli vállalkozásokat foglalkoztató gondokat, a kerületi pártok aktuális témákkal kapcsolatos véleményének ismertetését, a kerület fejlesztését meghatározó fejlesztések ügyét, most sem tartotta fontosnak a lap szerkesztősége és felettese.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Azt állította Deutsch Tamás, fideszes európai képviselő (Facebook-oldalán, az amerikai nagykövetet kioktatva), hogy „mi már hazaküldtük a tatárokat, a törököket, az osztrákokat, a németeket és végül a ruszkikat is. Óvatosan, Mr Pressman! Ennyi”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a tatárok hazamentek maguktól, miután kirabolták és letarolták az országot. A törököket 150 év után a Habsburgok szorították ki, de aztán őket sem sikerült kiűzni, csak kiegyezni velük. Mint tudjuk (bár Deutsch, úgy látszik, nem tudja), a németeket is a szovjetek verték ki, méghozzá úgy, hogy mi az utolsó pillanatig kitartottunk a náci Németország mellett. És végül a ruszkikat sem Orbán küldte haza, mert amikor ezt kimondta, az oroszok már útban voltak hazafelé, és nem a bátor magyarok, hanem a Szovjetunió akkor már fenyegető összeomlása miatt. Ennyi.

Azt állította Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (a Washington Times című jobboldali lapnak), hogy