Anya és leánya: Székely Éva Gyarmati Andreával

92 éves korában elhunyt Székely Éva olimpiai bajnok úszó, a Nemzet Sportolója

Székely Éva 1927. április 3-án született Budapesten. Négyévesen tanult megúszni a csillaghegyi strandon, ahol 1936-ban a hangosbemondón keresztül hallgatta a berlini olimpia közvetítését, és azt, ahogy Csík Ferenc megnyerte a 100 méteres gyorsúszást.

„Elhangzott a himnusz, nagyon nagy hatással volt rám. A strand tele volt, még a palik is megkönnyezték. Akkor határoztam el, hogy én olimpiai bajnok akarok lenni! Ha ő nem nyer akkor, talán én sem lettem volna olimpiai bajnok. Ő volt az ideálom” – emlékezett vissza korábban a Magyar Olimpiai Bizottság honlapjának adott interjújában.

1938-ban egy KISOK-versenyen (Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja) figyelt fel rá későbbi edzője, Sárosi Imre, aki a Ferencvárosi Torna Clubhoz hívta. Első felnőtt magyar bajnoki címét az

A Csepeli Hírmondó álcázza magát. Gazdái azt hiszik, hogy nem ismerik fel őket. Ugyan már! Bárki láthatja a valódi arcukat.  A CSH éppen ezért, miattuk, így, ebben a formában  egy kicsit fölösleges,  egy kicsit drága, túl sok érte az a néhány tízmillió forint. De a miénk. Ezt kapjuk a kerületvezetőktől. Ingyen!

Ki van zárva  a csepeli ellenzék a csepeli önkormányzat közpénzből kiadott, több mint 30 ezer példányban megjelenő lapjából, a Csepeli Hírmondóból. Legfeljebb a gúny tárgyaiként jelenhetnek meg a CSH-ban. Megszólalásaik ritkák mint a fehér holló, amely mostanság nagy ívben elkerüli Csepelt. Az ellenzék mellett a csepeli közélet is ki van zárva a kerületi lapból, a helyét változatlanul a vezetők fényezése, a róluk készült fotók albuma, disznótor, jópofáskodás, főzőcske  foglalja el. Így, ebben a formában  egy kicsit fölösleges,  egy kicsit drága, túl sok érte az a néhány tízmillió forint, de a miénk. Ingyen! Így van ez már tíz éve és így folytatódik 2020-ban a tavaly október 13-i választások után is, annak ellenére, hogy a csepeliek ugyanannyi kormánypárti és ugyanannyi ellenzéki politikust juttattak a képviselő-testületbe. Csak néhány hónap telt el október idusa óta és  a csepeli ellenzék megosztottan, romokban, a helyi hírek közlőinek feje bedugva a homokba. De az újság papírja az jó minőségű…

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  február 26-án megjelent 4. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Kevés politika, semmitmondó tájékoztatás, izgalom és érdekesség nélkül. Klimastratégia, HÉV, amelyből egyszer majd állítólag metró lesz, újból akadálymentesítik a tüdőgondozót, ismét feltalálták a családbarát szülészetet, emlékezés a kommunista diktatúra áldozataira, 2-2 oldal a családra, iskolára és a sportra, hagyományokra, 1-1 oldal pedig a civil életre (pontosabban az egyházra) és a kultúrára. Ennyi a CSH legújabb száma.

Véleményünk a cikkekről:

- Mikor tervezik kormányzati döntéssel ideglenesen megtiltani a közvetlen polgári légi forgalmat Kína és Magyarország között?
- A helyzet súlyosságára való tekintettel nem gondolja-e, hogy Önnek kellett volna megtartani a tavaszi ülésszak első ülésnapján a koronavírus terjedésének megakadályozásáról szóló beszámolót? - Ezeket a kérdéseket tette fel írásban Orbán Viktornak Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője, Szabó Szabolcs, akitől a többi között ezt olvashatjuk  közösségi oldalán: 

Holnap is érkezik egy repülőgép Kínából. Felfoghatatlan számomra, hogy a koronavírus-járvány ellenére a magyar kormány még mindig nem függesztette fel a közvetlen polgári legi közlekedést Kína és Magyarország között. Ezt több európai ország már rég megtette, miközben mi tétlenül nézzük az eseményeket. A kormánynál is rákérdeztem már, hogy mikor óhajtják ezt végre megtenni? Néhány maratoni hosszúságú sajtótájékoztató, a lázmérők bevetése, valamint fertőtlenítőszerek kihelyezése nem fogja megfékezni a vírus terjedését.

Szabó Szabolcs  Orbán Viktorhoz címzett  kérdését az alábbiakban közöljük:

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A tavaszi ülésszak nyitányaként Kásler Miklós miniszter úr tartott igen rövid és súlytalan
beszámolót arról, hogy milyen intézkedéseket tett a kormány a koronavírus járvánnyal
kapcsolatban. Sajnálatos módon mindössze 5 perces beszámolóból nem derült ki, hogy konkrétan milyen módon tervezik megakadályozni, hogy a vírus bejusson az országba. Persze fel kell készülni arra is, hogy mit kezdjünk az estlegesen itthon megbetegedett emberekkel, de az első számú célnak azt kellene tekinteni, hogy a vírus országba való bejutását akadályozzuk meg.

Mivel a betegség

Nincs ellene oltóanyag

Egy remek kis könyv bemutatóján voltam kedd este az Örkény Könyvesboltban: alig 130 oldal az egész kötet, elfér egy belső zsebben, nem is gondolná az ember, hogy milyen veszélyes fegyvert lehet belőle kovácsolni Orbán Viktor főméltóságú kormányzó úr ellen. Gene Sharp írta, az a címe, hogy Diktatúrából demokráciába, s alcíme szerint ez a könyvecske elvi útmutatás a felszabaduláshoz.

Miközben a bemutató előadóit, Dettre Gábort, Bozóki Andrást és Kocsis András Sándort hallgattam, az jutott eszembe, hogy a magyar társadalomnak először nem azt kellene elmagyarázni, hogy miképpen szabadulhat fel, hanem azt, hogy részleges politikai elnyomásban él. Diktatúrának egyelőre nem nevezném, minden valószínűség szerint autokratikus díszletdemokráciában élünk, egy pártállami eszközökkel működtetett maffiállamban, ahol a

Hol van már az október 13-i önkormányzati választás csepeli eredménye? Borbély Lénárd fideszes polgármester rajta tartja a szemét a darabokra hullott ellenzékén. Megoszt és uralkodik... 

Ma délután öt órakor tartja – munkaterv szerinti –, idei második ülését a csepeli önkormányzati képviselő-testület.  A csepel.hu-n  olvasható meghívó tervezet szerint várhatóan 22 napirendről dönt a testület. Az érdekesebb témákkal kapcsolatos megjegyzéseink, kérdéseink, amelyekre, reméljük, választ is kapunk a testület ülésén:

Íme az első: Miért kell eldugni, becsomagolni Csepel idei költségvetését? Úgy gondolják, ha a tavalyi kampányköltekezés árát, a rossz gazdálkodás következményeinek lenyeletését, az elkerülhetetlen adó- és díjemelést  pedagógus pótlékkal párosítják, akkor nem lesz keserű a pirula? Fizessenek a csepeliek? De miért?

Napirend-tervezet 2. pontja: (25. sz. előterjesztés)

Javaslat a Csepeli Csodakút Egyesített Óvodában közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógus munkakörben foglalkoztatottak részére csepeli pótlék további biztosítására

Javaslat a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat engedélyezett létszámának meghatározására

Javaslat a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata adósságot keletkeztető ügyleteiből származó fizetési kötelezettségeihez meghatározott saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettségeinek elfogadására

Rendelettervezet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről

Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester

Megjegyzés: az előterjesztő javaslatának címében, kommunikációs céllal emelt ki három témát a költségvetésből. Az egyik a

Az egészségügy annak a kérdése, hogy aki ma beteg Magyarországon, talál-e orvost, megfertőződik-e a kórházban, hozzájut-e a gyógyszereihez, szóval túlél-e. Mint tudjuk, ez persze lehetséges, ám egyben szerencse dolga is, nem mindegy, ki hol él, a kezelőintézet épp milyen állapotban van, és az orvos kevésbé túlterhelt-e, mint kollégáinak zöme

A magyar emberek többsége, ha megkérdezik őket, akkor  a szegénység és a hitelképesség problémája elé az egészség ügyének csúfolt meghalasztási rendszert teszik az első helyre.

Milyen irányban halad az országa, és ön boldog-e attól, amit lát? Ezt kérdezte az Ipsos 28 országban, és kiderült, hogy a boldogtalanok átlagos aránya már elérte a 61 százalékot, Magyarországon pedig a 72 százalékot. Kemény tanulási folyamaton vagyunk túl, és kellően illúziómentesek is vagyunk ahhoz, hogy ne gondoljuk: ez a magas arány a demokrácia állapotának, vagy az ország szétrablásának tudható be.

Nem így van, de hát egy mára túlhaladottnak ítélt filozófus szerint az embereknek előbb enniük, inniuk, lakniuk kell, mielőtt bármi megérintené őket. Meg gyógyulniuk is, tehetjük hozzá, mert

Itt még nem sejtették, hogy akár metró is lehet belőle...A csepeli gyorsvasút Boráros téri végállomása nem sokkal a vonal hét évtizeddel ezelőtti megnyitását követően, egy délutáni műszakváltás időszakában...

Csepel fénykorában az ígéretek földje volt. Az ország minden részéből jöttek ide dolgozni a Csepel Művekbe és a többi gyárba. Nehéz munkával, de sok ezren boldogultak. Otthonuk lett Csepel. Gyerekeik, unokáik, akik már itt születtek,  ma kénytelenek tudomásul venni: az ígéret földjéből az ígérgetések földje lett Budapest XXI. kerülete. Az ígérgetés egyre lassabban száguldó példája a jelenlegi csepeli HÉV. Hetven éve még gyorsvasút volt, később HÉV lett belőle, nem rég a helyi hatalom mai urai - szembe menve a csepeliek érdekeivel -  a HÉV-et villamossá akarták átalakítani. Most új szelek fújnak. Úgy látszik, pénz, elszántság és terv is van. Ki tudja meddig? A tervek és az ígéretek szerint metró lesz a HÉV-ből.

A kormány lapja, a Magyar Nemzet tájékoztatása szerint nyílt európai uniós közbeszerzést írt ki a Budapest Fejlesztési Központ a leendő 5-ös metró terveinek elkészítésére. A szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV-vonalak meghosszabbítását, a belváros és a Duna alatt való összekötését jelentő projekt nagymértékben mérsékelheti a fővárosra zúduló agglomerációs gépkocsi-forgalmat. A részletekről a következőket tudhatjuk meg a kormánylapból:

A FIZIKA tantervének kidolgozói elszabotálták a feladatukat, teljesen kihagyták Pataky Attila ufóügyi szakértő szerteágazó kutatási eredményeit. (Az csak a diplomás kommunisták lázálma, hogy BIOLÓGIA órán akkor a Cannabis indica szárított, megtermékenyítetlen kendervirágzatának exoterm reakcióját kellene bemutatni)

Hetek óta tiltakoznak a pedagógusok és szakemberek ezrei, diákok állnak össze az új Nemzeti Alaptanterv miatt, amelynek legnagyobb hibájaként azt róják fel, hogy évtizedekkel tolja vissza a múltba az oktatást. Persze, ez csak a szokásos, tartalom nélküli, kormánykritikus kötözködés a részükről, tiltakozás minden ellen, amit a NER a nemzet felemelkedéséért izzadságos munkával kidolgoz.

Ezúttal is kiderült, el sem olvasták, mi ellen lázadnak, hiszen hogyan is lehetne elavult egy olyan oktatási tervezet, amelyben olyan formabontó, világszinten is egyedülálló újdonságok szerepelnek, mint „a pálinkafőzés tanulmányozása videofilm segítségével, a folyamat értelmezése”. Mindez a kémia tantárgy hetedikes-nyolcadikos tananyagának élményszerűségét növelendő, egyszersmind a desztilláció folyamatának bemutatásaként.

Hát mi ez, ha nem

Ha Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkáron múlik, akkor Csepelnél sohasem épül meg az Albertfalvai híd? Miként a csepeli képviselő írta, Orbán Balázs magáról mondta azt, hogy annyira belvárosi, hogy neki a körút már vidék. Az államtitkárnak mi lehet a véleménye a Kvassay zsilipen túli világról?

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár független országgyűlési képviselője dr. Palkovics Imre innovációért és technológiáért felelős minisztertől írásban kérdezte, hogy

MIKOR ÉPÜL MEG AZ ALBERTFALVAI HÍD?

Szabó Szabolcs többek között így érvelt:

"Az előkészítési szakaszban lévő Galvani hídról az általam megkeresett hazai közlekedési és településfejlesztési szakemberek egyöntetűen állítják, hogy az elsősorban a belváros tehermentesítését szolgálná, az sem Csepel, sem a környező kerületek esetében nem fog érdemi javulást eredményezni. Ezen kívül hosszú távon sem eredményezne városszerkezeti változást a Galvani híd, hiszen nem illeszkedik a Körvasút menti körút koncepciójába. E szakértők inkább az Albertfalvai híd megépítését javasolják. Különösen meglepő, hogy az általam megkérdezett szakemberek egyöntetűen állítják: nem is készült olyan összehasonlító elemzés, ami azonos kiinduló feltételek mellett vizsgálta volna a Galvani híd és az Albertfalvai hidak hatását."

A kérdésre Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt. Levelében a Galvani híd megépítése mellett érvelT, de a kérdésre - Mikor épül meg az Albertfalvai híd? - nem válaszolt, és arról egy árva szót sem szólT, hogy a csepeliek által nélkülözhetetlennek tartott Albertfalvai hidat a a kormány illetékesei egyáltalán meg akarják-e építtetni valamikor.  Szabó Szabolcs Facebook oldalán erről így számolt be:

Milánóban hétfőn egy élelmiszeráruházban

„Amikor egy hivatalos személyiség azt kiáltja, hogy ≫Mindenki őrizze meg nyugalmát, nincs semmi baj!≪ - nyomban kitör a pánik.” - olvashatjuk Rejtő Jenőnél, aki a Vesztegzár a Grand Hotelben című örökbecsűben osztja meg velünk ezt az életigazságot.

Tegyünk itt egy kis kitérőt. Péhovardot az különbözteti meg Wass Alberttől, hogy Péhovardot akkor is olvassuk, ha nem kötelező, Wass Albertet meg akkor sem, ha kötelező. (És mondjuk, hogy a Péhovardokat a wassalbertek ölték meg. Nem így konkrétan, hanem úgy általában – de ez valóban majdnem nem érdekes most tárgyalt ügyünk szempontjából.)

Szóval a bubópestis tévedés volt ott a Grand Hotelben, a koronavírus pedig úgy fest - hogy egy orbáni hasonlattal éljünk - olyan, mint a medve: nem játék.

Azt, hogy mennyire kell megijedni,

Amit nem lehet megcáfolni. Vannak csepeliek, akik szerint ez az interneten keringő mém, vagyis ez a szatirikus fotómontázs sokat elmond Borbély Lénárd polgármester és Ábel Attila alpolgármester tevékenységének megítéléséről

Csepeli menthetetlen mentős késlekedésekről, koronavírusra történt városvezetői hivatkozás miatt elmaradt, állítólagos kerületfejlesztési kérdésekkel foglalkozó sajtótájékoztatóról közöltünk írásokat korábban. Szerzőjük, Horváth Gyula állításait - a csepeliek tapasztalataival ellentétben - az illetékes hivatalok illetékesei nem vitatták, hanem cáfolták. A cáfolatokat szó szerint és kommentár nélkül adtuk közre. A cáfolatok ellenére a tények tények maradtak, és sok kérdés maradt nyitva. Éppen ezért most Horváth Gyula Cáfolat című írását - blogunk érintettsége miatt - változtatás nélkül közöljük:

"Úgy látszik, hogy a Csepeliek Újságja internetes kiadványnak nagy a respektje!Két írásom leközlése után, az érintettektől azonnal jött hozzájuk a cáfolat.

1, A mentők csepeli kiérkezésénél sorozatosan tapasztalt késések miatt Győrfi Pál,

2, a csepeli szakorvosiban elmaradt sajtótájékoztatóról írt megjegyzésem miatt pedig Ábel Attila tiltakozott.

Mindkét notabilitás azt hangsúlyozta, hogy az újság által közölt információk tévesek, ezért alkalmasak arra, hogy rontsák a lakosság köreiben az illetékesekkel szembeni bizalmat.

A közbizalmat egy újság sem megteremteni, sem lerombolni nem tudja! Az viszont feladata, hogy a társadalom köreiben meglévő hiányosságokra, visszásságokra felhívja a figyelmet. A tájékoztatásnak, (nem kis mértékben a javítás szándékával) kötelessége informálni a közvéleményt, azokról a folyamatokról, helyzetekről, amik az emberek életét befolyásolják. Mindenki sokkal jobban örülne, ha nem kéne rosszul működő ügyekről beszámolni! Esetünkben örülnénk, ha a mentők 15 percen belül kiérnének a hívott helyszínre, és a sajtótájékoztató elmaradását

A kormány kitúrná a helyéről még a csontvázat is. Kell a hely a Horthy-kor levitézlett ludovikás relikviáinak.  Korábban legfeljebb háborús szituációkban vagy egyéb fenyegető katasztrófák idején merültek fel ilyesfajta gyorsított, titkosított és körvonalazatlan jövőre hivatkozó megoldások

A Magyar Természettudományi Múzeum kiköltöztetéséről szóló kormányhatározatból, illetve az ehhez kapcsolódó minisztériumi magyarázatokból arra lehetett következtetni, hogy Magyarországon az állapotok rendkívüliek.

Csakis valamilyen kivételes helyzet indokolhatja ugyanis, hogy az egyik legbonyolultabban csomagolható és mozdítható anyaggal rendelkező múzeumnak titkos döntésre hivatkozva rövid időn belül kiürítve kelljen átadnia a néhány évvel ezelőtt számára kialakított épületét, s hogy mindezek után egy másik városba evakuálva csupán

Egyre jobban elbizonytalanodnak és a létükben találják veszélyeztetve magukat. Anyagi helyzetük a kormány(fő) jóindulatától függ: attól, hogy úri kedve éppen milyen állapotban van...

Magyarországon óriási vihart kavar a közbeszédben egyesek nyugdíjakról való vélekedése - kezdi Dúló viharban című írását Horváth Gyula, majd így folytatja a közösségi oldalán megjelent cikket: 

Mostanában különböző közéleti személyiségek, a hatalmat talpnyalásban felül nem múlható művészek, és degenerált celebek is megnyilvánulnak ebben az ügyben. Markáns véleményük az: el kell vonni az öregek nyugdíját! Ezek az emberek nem ismerik Hofi örökbecsűjét: „a nyugdíjast azzal lehet felidegesíteni, ha elvonják a nyugdíját!” És ezzel aztán nem kicsit, hanem nagyon felidegesíthetők!

A nyugdíj körül kialakult műbalhé aztán az öngerjesztés spiráljába került. Ezzel foglalkozik a facebook, az újságok, és a rádiók is. Az érintettek viszont egyre jobban elbizonytalanodnak, és létükben találják veszélyeztetve magukat. Tapasztaltak lévén tudják, hogy

Az Orbán Viktor által gerjesztett uralkodó széljárással és a százmillió forintokkal megtámogatott Fidesz-propagandával  megy szembe dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője a "Beszéljünk világosan az úgynevezett börtönbizniszről" címmel publikált cikkében. A blogján és a közösségi oldalán közölt figyelemre méltó írásban, annak címéhez méltón, valóban világosan beszél a Fidesz gyűlöletkampányáról. Tényekkel,   leplezi le a kormányzó párt korifeusainak álságos érvelését és világítja meg  Orbánék valódi céljait. Ezt írja:

A Fidesz a gyöngyöspatai cigányok mellett az általa „börtönbiznisznek” nevezett ügyek szereplőit is beemelte a gyűlöletkampányukba, és így a lassan induló propagandakonzultációnak is részesei lesznek. Egészen elképesztő, hogy a Fidesz által generált problémáért a Fidesz az ellenzéket, az ügyvédeket, a strasbourgi bíróságot, "Brüsszelt" akarja felelősség tenni. (Az már csak apró érdekesség, hogy az Országgyűlés által  tárgyalt javaslat már a nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozik, de hát hagyjuk is az ilyen apróságokat). Na de akkor nézzük a részleteket. 

Mi ez az egész történet? 

Hogy honnan vette Orbán Viktor a nemzeti – népi – konzultációk ötletét, nem tudom, meglehet, hogy igaza van Vásárhelyi Máriának, aki szerint a Harmadik Birodalom, azaz Hitler hatalomgyakorlásának kelléke volt, mégpedig a népszavazások helyett. A népszavazás ugyanis erősen kontrollálható intézmény, eredménye ellenőrizhető, kérdései legitimek, míg az úgynevezett nemzeti – Hitlernél: népi – konzultáció tematikája, kérdéscsoportja, de még a végeredménye sem tekinthető annak.

A gondolat csírája még 2005-ben jelent meg a Fidesznél, hogy aztán kormányra kerülve, 2010-ben gyorsan be is vezesse, egyszersimd szinte teljes mértékben ellehetetlenítve a népszavazásokat. Nem történt egyéb, mint minden más esetben: Orbán nagyon gyorsan bezárta azokat az ajtókat, amelyeket a pártja folyamatosan használt ellenzékben. Emlékezzünk csak a

Mit raktak, mit vettek a vállukra? Munkásőrök az 1961-es május elsejei felvonuláson (A képért köszönet a Fortepannak)

Méhkasba nyúlt cikkével Horváth Gyula. Az egykori munkásőrségről, pontosabban a volt munkásőrökről írt - gúny nélkül, több oldalról megközelítve a rendszerváltáskor feloszlatott szervezetet és tagságát. Blogunk szerkesztőinek szerény ismerete szerint az elmúlt 30 évben ezt a bátorságot eddig senki sem vette magának, kivéve, ha - téma és gondolatok híján - szellemeskedni, élcelődni, gúnyolódni akart. A jó szó, az empátia vagyis a beleérző képesség olyan távol állt ettől a megközelítéstől mint Makó Jeruzsálemtől, pedig az alakulat tagjai még köztünk élnek. Sokat mesélhetnének, de inkább hallgatnak. Most különösen nagy lett a csend, hogy egy maroknyi fiatal Munkásőr Társaság néven egyesületet alapított, és magára meg a baloldali szervezetekre zúdította az ugrásra kész megmondó emberek össztüzét, tintáját.  A régi szervezet ismerői közül, aki tehette, a hallgatás fedezékébe vonult. Horváth Gyula viszont  figyelemre méltó írást közölt Egy baja, nagy baja címmel. Írása mondandóját a történelmi valóságból vette, mi továbbadjuk: 

"Egy fiatalember azzal az ötlettel állt elő, hogy megszervezi a munkásőrséget. Számítása bejött, a várt hatás nem maradt el! Bekapták a horgot, és ugrottak rá jobbról is, meg balról is! A jobboldaliak hitelességét elhomályosítja a Magyar Gárda, és a Betyársereg még meglévő őrültsége. A neoliberális reflexiók viszont abból a szempontból érthetetlenek, hogy miért kell az újságolvasó közönséget egy kimúlt szervezetről alkotott elferdített információkkal bombázni.

Párthadseregre, milíciákra, pártok által létrehozott rendvédelmi szervezetekre, egy működő demokráciában nincs szükség!

A munkásőrség

Gyűlik a Betyársereg, benne a Hírös Klán. Mind többen vannak, akik fogékonyak az orbáni gyűlöletkeltő szózatokra...

A nemzeti konzultációra épülő kormányzás a siker kulcsa, aki pedig bennünket akar kioktatni demokráciából, előbb mutasson fel valami csak megközelítőleg hasonlót, mint a mi nemzeti konzultációnk – nem szó szerint idézve, de ezt mondta Orbán Viktor évértékelőben, amiben egyébként egy olyan Magyarországról beszélt, ami nem létezik.

És tényleg, nekem sem jut eszembe semmi, ami az orbáni konzultációhoz hasonlóan egyszerre alkalmas lenne a választók megtévesztésére, adófizetői pénz értelmetlen elszórására, társadalmi csoportok elleni gyűlölet felkorbácsolására, valamint arra, hogy egy miniszterelnök állami forrásból hatalmon tartsa önmagát.

Szóval

Borbély Lénárd úr a tavalyi választások után, november 11-én is közzétette akkori vagyonnyilatkozatát a csepel.hu-n. Ezek szerint a tavaly év eleji 4,9 milliós banki, s egyéb formában lévő tartaléka novemberre 10,5 millióra((!) nőtt, aminek eredete nem derül ki nyilatkozatából. Fizetése év közben nem emelkedett, jutalmat, végkielégítést nem kapott, a törvény szerint nem is járt neki, hiszen újraválasztott polgármester lett. Honnan jött a több mint 5 milliós tartaléknövekedés? Két hónappal később, idén januárban tartalékának nagysága már ismét visszaállt a korábbi év/évek szintjére. Vélem, van, s lesz rá magyarázat. De vajon mi lesz az?

A közvélemény-kutatások és a vagyonnyilatkozati törvény megváltoztatásáért korábban népszavazást kezdeményezők szerint sem sok embert érdekel kis hazánkban a politikusok vagyonnyilatkozata. Érthető, hiszen a többség nem bízik a rendszerben, hiába mondják a fideszesek, hogy ez az egyik legszigorúbb vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos törvény az Európai Unióban. Sőt az emberek jó része abban sem bízik, hogy a törvény módosítása bármit is megoldana. A magyar ember évszázadok alatt megtanulta – mondják, hogyan kell kijátszani a legszigorúbb törvényt is. Valószínű tehát, hogy a hatályos vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettségekről szóló törvény szapulásával sem jut – éppen az érdektelenség miatt –, előbbre az ellenzék. Sőt, körükben is vannak, akik mások zsebében való turkálásként élik az ügyet, ezért nem szívesen foglalkoznak ezzel a témával. 

Magam rendkívül fontosnak tartom a köztisztséget betöltők vagyongyarapodásának nyilvánossá tételét, hiszen vagyonuk jelentős, az esetek többségében meghatározó részét a köz szolgálatáért járó közpénzekből teremtették/teremtik meg. Ezért foglalkozom most a témával, a kerület első emberének, Borbély Lénárd polgármesternek legutóbbi

Somogyi Béla és Bacsó Béla, a  Horthy-különítményesek által száz éve meggyilkolt két Népszava-szerkesztő

Megesik, hogy a legjobb szándék is rossz ötleteket szül – ez jutott eszünkbe, amikor megtudtuk, mire készül Trencsényi László egyetemi tanár, az Eleven Emlékmű aktivistája. Arra készült ugyanis, hogy a száz évvel ezelőtt meggyilkolt Somogyi Béla, a Népszava szerkesztője, baloldali politikus, pedagógus emlékére vörös szegfűket visz a Vértanúk terére. Oda, ahol Nagy Imre mártír miniszterelnök eltávolított szobrának helyén, pedánsan letérkövezett környezetben tavaly ismét felállították a „nemzet vértanúinak” emlékművét.

Somogyi Béla – és fiatal népszavás kollégája, Bacsó Béla – a fehérterror különítményeseinek áldozata volt. A Vértanúk terén lévő emlékművet viszont

Németh Szilárdnak volt képe azt állítani, hogy Orbán évértékelője nem pártrendezvény, mert azt egy valódi civil szervezet szervezte. Eh?! És nem szakadt rá a mennyezet ott helyben.

Tényleg nincsenek már szavak arra, hogy mennyire hülyének néznek mindenkit ebbe az országban.

Még egy vérfideszes szavazónak is teljesen egyértelmű, hogy itt egy nettó pártrendezvényről volt szó. Én pedig nem vagyok hajlandó azt elfogadni, hogy magas rangú katonai vezetők egyenruhában mászkáljanak pártrendezvényekre, ezzel világosan azt üzenve, hogy ők az adott párt érdekeit szolgálják.

Én a magam részéről elvárnám, hogy