„Felvirágoztatjuk a Csepeli Munkásotthont.” - ígérte Borbély Lénárd polgármesterjelöltként. Polgármesterként viszont egy fillér támogatást nem adott a nagy múltú intézménynek

Eddig két alkalommal foglalkoztam Borbély Lénárd csepeli polgármester négy évvel ezelőtti 35 pontos választási ígéretcunamijával. Most a polgármesteri kampányszöveg első témakörének („Munkahelyeket teremtünk!”), 3., 4., és 5. pontjára koncentráltam:

 „3.) Az önkormányzati üzlethelyiségek díját radikálisan csökkentjük. A bérleti díj összegét a kis- és középvállalkozók számára befagyasztjuk. Az üzlethelyiségek mindenkori bérletijog-megváltási díját eltöröljük. A fizetendő kauciót 2 hónapra csökkentjük. Így a bérleti időkezdetekor csak 2 havi előleget kell megfizetni. A jelenlegi bérlőknek 4 hónap biztosítékot visszafizetünk. 

4.) Inkubátorházat építünk a kezdő vállalkozásoknak. Az induló csepeli kisvállalkozások megerősödését inkubátorház létrehozásával támogatjuk. 

5.) Felvirágoztatjuk a Csepeli Munkásotthont. Együttműködve a Csepeli Munkásotthonnal és a Kormánnyal, közösen felújítjuk a nagy múltú épületet, hogy megújulva visszaadhassuk a csepelieknek, akiket igazából megillet.”

Akkor lássuk a tényeket:

– Jó napot kívánok, a kislányommal ma délutánra volt időpontunk Baumgartner doktor úrhoz, a szemészetre, de felhívtak, hogy ne jöjjünk, mert a doktor úr már nem dolgozik a kórházban.

– Így igaz, sajnos a doktor úr felmondott.

– Három hónappal ezelőtt kaptuk ezt az időpontot, akkor mit javasol?

– Lehetek őszinte?

Fürdőzők képei helyett csatajelenet a csepeli strandról 2019. júniusában: a lánctalpasok támadása megtorpant

Nyílt levélben vágott vissza Borbély Lénárd csepeli polgármesternek az a vállalkozó, akit a Csepeli Strand felújításával bíztak meg, nemrég viszont  az építkezés cserbenhagyásával vádoltak meg. Erről és a szélesedő botrány hátteréről ír a 21ora.hu kerületi hírportál.

Ha igaz, amit a vállalkozó a levelében ír, akkor  hazudott Borbély Lénárd a csepelieknek a strandfürdő felújításának csúszásáról, a késlekedő szezonkezdet okairól. A levonulással vádolt vállalkozó a polgármester Facebook-oldalára posztolt nyílt levélben tételesen felsorolja, hogy szerinte miben nem mondott igazat Borbély Lénárd a csepelieknek.

Hosszú idő után Magyarország miniszterelnöke maradéktalanul őszinte gesztussal ajándékozta meg a nyilvánosságot, amikor Csíkszereda helyett Madridba ment el, egy BL-mérkőzésre. Ebből mindenki azonnal megérthette, hogy ha neki egy keresztény esemény és egy focimeccs között kell választania, akkor ő gondolkodás nélkül a focimeccset fogja választani. Még akkor is, ha a keresztény eseményt történetesen maga a pápa jegyzi.

Gondolnánk, ez azért elég jelentős fordulat. Hiszen ha kiderül, hogy tud ő igazat is mondani, attól kezdve a közvélemény mást se tesz majd, mint egyfolytában csak ezt várja el tőle. Emellett akár már a repülőtéren hatalmas virágcsokorral fogadják őt a legkülönfélébb egyházi küldöttségek, kifejezvén örömüket és hálájukat, amiért végre kertelés nélkül ráállt a saját vágányra. Mert ugye ettől kezdve

Hova vezetnek a nyomok?

Milliókat keresett a Csepeli Városgazda vezérigazgatójaként, négy éve azonban kirúgták. A június 13-i rendkívüli képviselő-testületi ülésen viszont a polgármester megbízottjaként mutatták be. Hogy kiről van szó? Werner Péterről, a Csepeli Városgazda Zrt. korábbi vezérigazgatójáról.

Arról a Wernerről, akit a 2010-es alakuló képviselő-testületi ülésen nevezett ki, Németh Szilárd javaslatára a fideszes többségű képviselő-testület a Csepeli Városgazda, akkori nevén a CSEVAK Zrt, vezérigazgatójává. Arról, akiről 2013-ban a magyarnarancs.hu újságírója derítette ki, hogy a feleségének cégétől rendelt az önkormányzati vezetés reprezentációs céljaira, nagy tételben palackozott bort. Wernerről, aki 2012. október 8-án a képviselő-testületi ülésen tagadta, hogy valaha is köze volt ahhoz a céghez, amellyel az általa vezetett társaság nevében, szerződést kötött. Pedig, a dokumentumok szerint, egyik alapítója és résztulajdonosa volt az adott cégnek, amelyben egy ideig a

Egy ország vezetőjének nem dolga, hogy - mint mondja - azon gondolkodjon hosszan, miért rázta meg ennyire a társadalmat a Hableány dunai tragédiája, és nem dolga, hogy közzétegye: arra jutott, talán "azért, mert az áldozatok a vendégeink voltak, a magyar pedig vendégszerető nép, és most azt látjuk, elveszítettük a vendégeinket, ezért a gyász".

Szeretnénk megértetni a kormányfővel: elemzéseket a szakemberek vizsgálataitól remélünk, nem a politikától. Tőle egyetlen emberi gesztust vártunk volna. Mondjuk, ha a tragédia utáni napok egyik estéjén felsétált volna a Margit hídra és egyetlen szál virágot bedob a Dunába az áldozatok emlékére, akkor a közvélemény érzelmi hullámzása legalább annyit csillapodhatott volna, látva, hogy az országnak empatikus vezetője van, aki méltósággal tudja kifejezni nem csak a saját, hanem a nemzet együttérzését és döbbenetét, fájdalmát is. Ha

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnökének és mártírtársainak Gimes Miklósnak, Maléter Pálnak, Szilágyi Józsefnek és Losonczy Gézának újratemetése az egypártrendszerből  a demokráciába vezető magyar átmenet nagy jelentőségű,  szimbolikus eseménye volt.  Az ötvenhat utáni megtorlások áldozatául esett politikusok gyászszertartása százezrek néma demonstrációja az 1989-es rendszerváltás meghatározó eseménye, mérföldköve lett.

1989. június 16-án, harminc évvel ezelőtt komoly fordulópont következett be Magyarország életében:

1989. június 16-án, reggel 7 óra után, a Műcsarnok előtt felállították Nagy Imre és négy társa szarkofágját, illetve egy hatodik koporsót, mely a forradalom többi halálos áldozatát jelképezte. Órák alatt kb. 300 000 megemlékező gyűlt össze a téren, akik koszorúkkal, virágokkal rótták le kegyeletüket, miközben a hangszórókon át ismert színművészek, Sinkovits Imre, Mensáros László az 1956 utáni megtorlások áldozatainak nevét sorolták fel.

Az ötórás Hősök terei megemlékezés után a 

2006. augusztus 20-án az egész országot megrázta az a tragédia, amikor a tűzijátékot élvező gyanútlan tömegre esete 9 kor rátört a vihar. Három halott, köztük egy 12 éves kislány életét követelte. A rájuk dőlő fa okozta halálukat. Többen maradandó sérüléseket szenvedtek. 

Az akkor ellenzékben lévő Fidesz ezt az esetet gusztustalan mértékben kívánta a politikai haszonszerzésre felhasználni. Úgy tett, mintha a katasztrófa kizárólag az akkori szocialista-szabaddemokrata kormányzás hibája lett volna. Évekig nem hagyták a témát nyugodni, fenntartották a feszültséget, hamis ígéretekkel felbújtatták, tüzelték a hozzátartozókat,szenvedőket. Alig volt olyan Közgyűlés, vagy fővárosi bizottsági ülés, ahol ne álltak volna elő követelésekkel. Hol irreálisan magas kártérítéseket, hol emlékműveket követeltek az áldozatoknak. Azt állították, hogy a katasztrófa a kormányzat tehetetlenségének és alkalmatlanságának a következménye, ők pedig az emberek érzelmeinek megtestesítőik! 

2019. május 29-én a viharos esti Dunán elsüllyedt egy turistákat szállító kishajó. A jelek azt mutatják, hogy 28 ember halálát okozva. Az áldozatok egyike egy kisgyerek. A demokratikus ellenzék az ügyben felelősséggel viselkedik. Tudatában van annak, hogy egy szörnyű baleset tragikus következményi nehezednek Magyarországra! Tekintettel van az országunkra, az elhunytakra, a nemzetközi érdeklődésre, és nem „hisztériázik, mint 2006-ban a Fidesz. Nem gondolja azt, hogy itt a kínálkozó alkalom az ellenfél eltiprására. Gyászol a szenvedőkkel, és szégyenkezik azért, amiért nem is ő a felelős! Szégyenkezik azok helyett, akik most is a baleset elemzése, az okok feltárása, a segélyrendszer bénasága helyett a fideszes propagandagyárakban azon törik a fejüket, hogyan lehetne ebből a világra szóló „sztoriból” legkisebb veszteséggel kijönni! (Az elvetemültebbjei meg azon, hogy „jó esetben” hogyan lehetne újabb politikai hasznot húzni.)

Pénzek szállanak a nyári fák alatt, de pancsoló kisgyerek vagy felnőtt egy sincs...

Strandra is mehetett volna a fideszes többségű csepeli képviselő-testület (kt) ebben az irtózatos júniusi forróságban, de sem az ellenzék, sem a kormánypárt nem tehette ezt, mert a Csepeli strand átalakítás és botrányok sorozata miatt zárva van. Na, éppen ezért volt rendkívüli kt-ülés a Szent Imre téri polgármesteri hivatalban. Ennek részleteiről a 21ora.hu adott  tudósítást.

"Lekezelő stílusban, pofátlan közpénzpazarlással kezeli a csepeli fideszes városvezetés a strandfelújítással okozott bajt." - így adta meg az alaphangot beszámolójának a kerületi hírportál, és folytatta:

Rendkívüli ülésen, pontosabban: rendkívül botrányos ülésen vitatta meg a XXI. kerületi képviselő-testület csütörtök este a csúnyán elúszó strandfelújítás ügyét. Mint ismert, az utolsó pillanatban kitalált fürdőfejlesztéssel rendesen befürösztötte a csepelieket a városvezetés.

Szenteczky János, az MSZP kerületi frakcióvezetője az általuk kezdeményezett ülés után a 21órának elmondta, a fideszes városvezetők elképesztően pökhendi, lekezelő stílusban válaszolgattak a csepeli lakosságot érintő kérdéseikre.

Amik továbbra is a következők:

Szűrös Mátyás önmaga és Kövér László árnyékában. Harminc évvel Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a rendszerváltás meghatározó eseménye után 

Komoly figyelmeztetést kaphatott a jelenlegi hatalom azzal az interjúval, amely tegnap jelent meg a Magyar Hírlapban. A közlés szándéka persze egyáltalán nem ez volt. A harminc évvel ezelőtti eseményekre emlékező sorozatban ezúttal Szűrös Mátyást kérdezték meg. Azt a politikust, akinek az a tisztesség jutott, hogy – mint ideiglenes köztársasági elnök – 1989. október 23-án kikiáltsa a Magyar Köztársaságot. És szavai nyomán a mai rendszer korifeusai és fenntartói elgondolkozhatnak: közöttük is ott lehet egy vagy több ilyen ember, aki majd egyszer – talán pont újabb harminc év elteltével – lerántja a leplet róluk és napjaink politikájáról.

Szűrös Mátyás nem akárki. Az

Csepelen a strandolni vágyókat nem érdeklik a már megszokott, egyoldalú magyarázkodások, elhallgatások. Működik a százmilliókért bérelt és működtetett strand vagy sem – ez a kérdés. Pláne ilyen időszakban, amikor, a hőség miatt, aki csak teheti a strandot keresné fel. A Csepeli strand azonban a kánikulában zárva...

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) június 13-án megjelent 13. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.

A Csepeli Hírmondónál egy hét alatt semmi nem változott. A fő célok ( az ellenzék lejáratása, a fejlesztések, a nyugdíjasok és a gyereket, továbbá a sport, minden változatban) maradtak, viszont előtérbe került az önkormányzati választási kampány. Még Orbán Viktort és Németh Szilárd főételreceptjeit is kihagyták.

Ugyanakkor most sincs szó a csepeli HÉV-ről, az újabb hírekről, miszerint lehet, hogy mégis  villamos lesz belőle, sőt tovább csúszik a fejlesztése vagy a Gubacsi híd felújításáról. A CSH most sem közölte

Gergely Zsófia, a jegyzet írója

Már három nap eltelt, többé nem tragikus mementó a Duna, egyben a városunk közepén a Hableány, mégis tagadhatatlanul erről szól ez a hét. Még keresik az áldozatokat, még vizsgálják a roncsot, elég felmenni a közösségi oldalra, látszik, hogy végképp 10 millió hajózási szakértő országa lettünk, a politika és a foci mellett lett még valami, amihez mindenki ért…

Nem tetézném a sok kért, de még inkább kéretlen bölcsességet, egy abszolút személyes megfigyelésemet osztanám meg Önökkel, ha már a Margitszigeten a valódi munkát végző emberek bázisába szó szerint sikerült belefutnom. Ugyanis a mentésre létrehozott ideiglenes táboruk miatt a

Nevetségessé vált választási ígérvény. Borbély Lénárd 2014-es 35 ígéretéből a második:  Csökkentjük az építményadót. A valóság:Csökkenés helyett  már 2015-től, növekedés következett be. A ráadás: Borbély Lénárd csepeli polgármester a fideszes mamelukok gombnyomásával, bólogatásával  mindent összevetve, 48,4 %-kal(!) növelte az építményadó bevételeit, míg a telekadó vonatkozásában több mint 472 %-os(!) bevételi többletet ért el. 

Legutóbbi írásomban hosszabban foglalkoztam Borbély Lénárd 2014-es választási ígéreteivel, a hírhedtté vált 35 pont első pontjával.

https://csepeliek.blog.hu/2019/05/31/csepelen_kevesebb_munkahelyet_tobb_feszultseget_teremtett_az_igergeto_polgarmester

Most a második pontot veszem górcső alá. Lássuk:   

2.) Csökkentjük az építményadót. Rendbe tettük a kerület gazdálkodását, ezért 2015-

től csökkenteni tudjuk a kis- és középvállalkozások számára az építményadó összegét. 

A csepel.hu-n, az önkormányzat hivatalos honlapján olvasható tények:

Csökkenés helyett tehát, már 2015-től, fokozatos növekedés következett be. Eközben

Viktor rosszul érzi magát a családjában, ezért a közmegbotránkozással sem törődve nyíltan másoknak kezd udvarolni. Az új kapcsolat szépen alakul, a felek kölcsönösen körbeudvarolják egymást, és már előre örülnek, hogy milyen jó lesz, ha végre egymás karjaiba omolhatnak majd, és onnan mutogathatnak vissza a faképnél hagyott rokonokra. Csakhogy a dolgok másképp alakulnak, Viktor számára kiderül (amit egyébként sokan és sokszor mondtak neki korábban), hogy

A két hete elsüllyedt és kedden kiemelt turistahajó roncsát szállító uszályt a Botond nevű hajó tolta be a szabadkikötőbe.

1969 júniusa. Kopottak voltak a Határ úti HÉV kocsijai, földszintesek a csepeli házak, de magasba törtek a tervek, és messzire tekintettek a  tervezők. Nézze meg, hogy mi lett a félévszázados álmokból...

Csepel 74 ezer állandó és 16 ezer ideiglenesen bejelentett lakosának életkörülményeiről, a kerület fejlesztéséről és gondjairól tárgyalt tegnap a csepeli tanácsülés. A harmadik és a negyedik ötéves tervidőszak programjának vitáját a közelmúltban lezajlott vitáját a közelmúltban lezajlott tanácstagi beszámolók javaslatainak elemzése s kétezer munkással folytatott beszélgetés előzte meg.

6-15 emeletes házak

A legfontosabb várospolitikai teendőket a csepeli pártbizottság és tanács gondos előkészületek után határozta meg: a feladatok között az első helyen szerepel a lakásépítkezések és a kommunális ellátás fejlesztésének támogatása, az üzlethálózat és az áruválaszték bővítése, a kerületi iskolák gyors ütemű korszerűsítése; a kerület külső részein, a Királyerdőben és a Kertvárosban kulturális létesítmények építését, egészségügyi intézmények bővítését tűzték ki célul. A tanácsülés ezeknek a

Gyors válaszcsapásba lendült a Fidesz az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról szóló aláírások eredményhirdetése után, hiszen Rejtő nyomán tudhatják: az nevet utoljára, aki először üt. Ennek szellemében több gyomrost is megpróbáltak bevinni az akciónak, mondván: egyrészt ez tőről metszett bevándorláspárti politika (a két elem közötti összefüggést nem látjuk), illetve az akció a bevándorlás támogatásához gyűjtött aláírásokat (ezt meg nem értjük), másrészt a 680 ezer mégsem egymillió, amennyi támogató megszerzését eredetileg zászlajára tűzte a független Hadházy Ákos képviselő (képünkön).

Ez utóbbi kétségkívül igaz, de ha már a számoknál tartunk: ennél jóval kevesebb támogatóért is jó sok mandátumot osztanak egy valamire való választáson, és

A novemberi köd júniusban tovább növekszik a vágányoknál, mert most sincs szó a CSH-ban a csepeli HÉV-ről, az újból felmerült hírekről, miszerint lehet, hogy mégis  villamos lesz belőle, ígéret marad, tovább csúszik a fejlesztése. A lap a Gubacsi híd egyre távolodó felújításáról is hallgat.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) június 5-én megjelent 12. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.

A Csepeli Hírmondónál semmi nem változott. A fő célok ( az ellenzék lejáratása, a fejlesztések, a nyugdíjasok és a gyereket, továbbá a sport, minden változatban) maradtak, azonban egyre inkább Borbélyról szól már a lap aktuális rovata. No meg Németh Szilárdról, aki ismét főz. Valószínűleg nagyon elfoglalta honvédségi munkája, az ezer fős katonai egység határra történő kivezénylése vagy a Hollandi úti, közel ötmilliárdos birkózóparadicsom építés. Már-már hiányoztak több ezer forintos, a szegényebb csepeli ezreknek megfizethetetlen receptjei, de leginkább ez a „Trippa alla toscana”. Viszont ismét ő lett, egyetlen indulóként a Magyar Birkózó Szövetség elnöke. Megnyugodtunk. Azt nem tudjuk, hogy így éreznek-e az egyre fogyó csepeli birkózók.

Ugyanakkor most sincs szó a csepeli HÉV-ről, az újból felmerült hírekről, miszerint lehet, hogy mégis  villamos lesz belőle, sőt tovább csúszik a fejlesztése. A lap a Gubacsi híd egyre távolodó felújításáról is hallgat. A CSH most sem közölte az Állami Számvevőszéknek a lap tulajdonosát és kiadóját érintő elmarasztalásait, nem reagált a lap több tízmilliós önkormányzati támogatását és az egyoldalú tájékoztatás közötti összefüggéseket feszegető írásokra. Ismét, mint tavaly, elhallgatta a Fővárosi Választási Bizottság lappal kapcsolatos újabb elmarasztaló döntését. Nem jutott hely a közvéleményt hónapok óta foglalkoztató kérdésekre sem: csökken a kerületi lakosság száma, romlanak a megélhetési viszonyok, nőnek a kerület közlekedési, környezetvédelmi gondjai, csökken a Kis-Duna-parti zöldövezet.

Véleményünk a cikkekről:

A Magyar Szocialista Párt egyrészt természetesen egyike a demokratikus ellenzéki pártoknak. Másrészt nevében, genezisében, ideológiai gyökeiben és nemzetközi kötődéseiben különbözik is tőlük. A „szocialista” név még elkoptatott változatában is egy olyan értékrendet fejez ki, amelynek lényege a kapitalista társadalom meghaladása. Az MSZP nemcsak rendszerváltó párt, de történelmileg folytatója is annak a szervezetnek, amely a hetvenes-nyolcvanas években a szocializmuson belül kereste a reformok lehetséges útját. (Kína amúgy negyven éve részben éppen ezekre az egykori magyar kísérletekre építi a vegyes gazdaság ott páratlanul sikeres modelljét.)

Bár az MSZP gyakorlati okokból nemigen foglalkozik ideológiai kérdésekkel, még büszkén vállalt idoljai (Kéthly Anna, József Attila, Nagy Imre) is marxisták voltak. A párt ráadásul tagja a Szocialista Internacionálénak, amelynek deklarált célja a demokratikus szocializmus megteremtése.

Az MSZP gyalázatosan rossz szereplése a legutóbbi EP-választásokon ismét felveti azt a harminc éve ismételgetett kérdést, hogy

Különös fintora a sorsnak, hogy, amikor a csepeli sportszerető közönség az egykori Csepel SC 60 évvel ezelőtt, 1959 nyarán megszerzett NB I-es bajnoki címére, a legendás diadalra emlékezett, akkor a mai Béke téri utódja, a küzdelmes éveket maga mögött tudó Csepel FC  a sok szép napot látott stadionban búcsúzni kényszerült az NB III-tól...

A drámai mérkőzés után Háborút vesztettünk, de hitet nem címmel szívszorító cikket közölt a 21ora.hu. Az írást most olvasóink figyelmébe ajánljuk:

Nem sikerült győztesen elhagynia a Béke téri stadion centerpályáját a Csepel FC csapatának a 2018-19-es szezon utolsó fordulójában. A Sárvár FC elleni  1-1-es döntetlen azt jelentette, hogy a vasi vendégek maradtak a harmadosztályban, a vasgyári klubunk pedig ősztől már csak a Budapest Bajnokságban folytathatja.

Lehetne ez után sok mindent írni ide. Kezdve a közhellyel, hogy nem az utolsó meccsen dőlt el a sorsunk. Folytatva azzal, hogy már a nyáron eldőlt, amikor az előző vezetőedző a csapatunk háromnegyedét magával vitte az új csapatához. Mert tény, hogy ez után voltak olyan pillanatok, amikor az sem volt biztos, hogy egyáltalán lesz-e bármilyen keret, amely ki tud állni a bajnokságban.

De nem erről írunk most. A lényegen ugyanis immár ez, sőt semmi sem változtat: tizenhárom NB III-ban lejátszott szezon után kiesett a harmadik vonalból a Csepel FC felnőtt labdarúgócsapata. Csapás ez a XXI. kerület sportéletére? Nem kérdés. Szégyen a 107 éves múltra visszatekintő kék-piros klubra? Annak játékosaira, stábtagjaira, tulajdonosaira? A válasz: nem, nem és nem.

Szégyen viszont azokra nézve, akik évek óta várták, hogy a négyszeres első osztályú bajnokcsapat évek óta egyre keservesebb körülmények között tengődve, egyre mélyebbre merülve a nincstelenségbe, végül a vonal alá süllyedjen. Ezeket a csepeli szívvel aligha rendelkező embereket nem a Nemzeti Bajnokságtól búcsúzni kényszerülő klub háza táján kell keresni.

A kék-piros szívek persze ettől még érthetően szakadtak meg, mert

Visszatér a zenei pályára Pál Éva, a Neoton együttes egykori tagja, aki az utóbbi időben a csepeli piacon dolgozott egy élelmiszerüzletben

Újra az éneklésre koncentrál Pál Éva, miután már az egészségét is kockáztatta a nehéz munkával a csepeli piacon. Mint azt a Blikk is megírta, a Neoton Família egykori énekesnője eladói állást vállalt, miután súlyos anyagi gondjai támadtak: majdnem az utcára került a svájcifrankhitel-csapda miatt. Az énekesnő elárulta: azóta kilépett eladói állásából, jóllehet még nem lábalt ki teljesen pénzügyi nehézségeiből.