Puzsér Róbert akár főpolgármester is lenne...

A többpártrendszer hajnalán volt érezhető az a felbuzdulás, hogy boldog-boldogtalan ki akarta próbálni magát politikusként. Közülük többen azt hitték, hogy a bennük buzgó elhivatottság és az ismertség is elég a sikerhez. Színészek, írók, sportolók versengtek a számukra kevéssé ismerős pályán a közönség kegyeiért. Bár a legtöbben a kezdet kezdetén kirostálódtak, vagy később lanyhultak az ambícióik, néhányuknak sikerült a váltás. Igaz, zömüknek epizodistaként. Mégis, reményteljes, izgalmas időszaka volt ez a rendszerváltásnak, már csak azért is, mert éppen a régi beidegződéseket, rutint, „elvtársi mentalitást” kellett sutba dobni ahhoz, hogy szóhoz, poszthoz juthassanak egy új köztársaság tisztjei.

A napokban két híres közszereplő pedzegette egyszerre, hogy kipróbálná magát politikusként. Az ismét munkanélküli kitűnő riporter, Veiszer Alinda akár oktatási miniszterként is el tudná képzelni magát, a korlátokat nem ismerő megmondó ember, Puzsér Róbert pedig azt fontolgatja, hogy elindul Budapest főpolgármesteri székéért. Lehet rájuk legyinteni, de

Mindenkit szeretettel várnak a Csepeli Munkásotthonban augusztus 28-án, kedden 17 órától arra a vitaestre, amelyen a kerület kulturális helyzetéről, azon belül a Munkásotthon helyzetéről lesz szó - írja a 21ora.hu.

A beszélgetést a Csepeli Munkásotthon Baráti Köre nevű Facebook-csoport kezdeményezte, a találkozóra minden érdeklődőt hívnak, és ígérik: lehetőség lesz megismerkedni nem csak egymással de véleményeket, ötleteket cserélni, tájékozódni is.

A keddi konzultáció csak az első alkalom lesz arra, hogy

Iványi Gábor arról beszélt: ahogy ő hiába próbált - ráadásul az ország augusztus 20-i hangzatos születésnapján - ennivalót vinni a tranzitzónában éheztetett menekülteknek, az ellenzéki képviselők is menjenek oda. Legyen bármilyen hitű vagy akár hit-telen, aki homo sapiensnek tartja magát, nem intézheti el ezt migráncsozással.

Maga Iványi is kimondta: nem az a kérdés, beengedjük-e őket. Ő egyedül állt a tranzitzóna bejáratánál a kenyérrel, meg a halkonzervekkel, de van elég ellenzéki politikus, menjen oda minden nap más, hogy nem hagyhatják feledni ezt a 2018-ban anakronisztikusan barbár megoldást. Később ezen annyit módosított, hogy nem akar diszkriminálni, mehetnek akár a kormánypártiak is.

Utóbbira persze az Orbán-rezsim világában még matematika esély sincs, az

Több józanságot várnak Csepel polgármesterétől. Nemcsak vezet,  nyomoz is

Kedden kiderült: másodállása van Borbély Lénárd polgármesternek. Magánnyomozó. Köz- és magánügyek, magánerkölcsök szigorú oltalmazója, az ellenzéki képviselők sötét üzelmeinek felderítője. Működési területe: Csepel és az ország-világ. Másodállásáról, a Horváth Gyula ügyében folytatott felderítő akciójáról, a legutóbbi testületi ülésen tett önkéntes vallomást.

Ott beszélt arról, hogy elment Erdélybe, és a Lobogó panzió tulajdonosának kifaggatásával leellenőrizte ottani kapcsolatait Horváth Gyulának. https://www.facebook.com/csepel.ujsag/posts/1873629536009407?__tn__=K-R  És Ő Csepel polgármestere! Tényleg! Elképesztő.

Borbély úr, szerintem, nem fedett fel mindent magánnyomozói munkájáról. Arról például nem beszélt a képviselő-testületnek, hogy ki- és mennyiért kérte fel a nyomozásra, ki fizette az erdélyi kiruccanást. Arról sem, hogy

• Az egészségügyi-szociális szektorban 2017-ben emelkedtek a bérek, de a havi átlagkereset így is 200 ezer forint alatt maradt.
• A legjobban kereső egészségügyi szakdolgozók bruttója 400 ezer forint körül volt.
• Akadtak azonban olyanok, akik a nagy átlag 20-25-szörösét tehették zsebre.

Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszternek 2017-ben –, amikor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatói székében ült – 4,75 millió forintos hivatalosan bevallott havi bruttó jövedelme volt. Már írtunk róla, hogy hiába kérdeztük kitartóan a minisztériumot, hónapok óta nem árulják el, hogy az egészségügy kormányzati felelőse hogyan tudott összeszedni ennyi pénzt.

Új focipályát építene Csepel fideszes városvezetése a Hollandi útra, miközben a Béke téri Csepel stadiont építési tilalommal, támogatás-megvonással teszik tönkre.  Képünkön a Béke téri stadion madártávlatból, háttérben a Nagy-Dunával és a legendás sportlétesítmény szebb napokat látott főbejárata

Ezek őrültek, mondtam magamban, amikor elolvastam e blog augusztus 21-én megjelent, a csepeli képviselő-testület ülését „beharangozó” cikket. (https://csepeliek.blog.hu/2018/08/21/csepel_ilyen_gazdag_rendkivuli_pazarlas_rendkivuli_kt-ulesen_rendkivul_zuros_hatterrel#more14192327) Nagyméretű sportpályát akar a polgármester építeni a Hollandi úton, a hozzátartozó infrastruktúrával együtt, 360 millióért.

Rákattintottam a csepel.hu-ra, azon belül a testületi ülés anyagát tartalmazó meghívóra. A hír igaz. Borbély úr az MLSZ-szel közösen, 360 milliós, nagyméretű, műfüves labdarúgó pályát (a hozzátartozó 4 blokkos öltözőépülettel és világításberendezéssel), álmodott meg a Hollandi úton, a volt Napközis tábor melletti, állami tulajdonban lévő telekre.

A nagyszabású terv szerint a

Az átkosban a délelőtti órákban a rendőrök árgus szemekkel vizslatták az utcán járó-kelő embereket, és ha valaki olyat láttak, aki gyanúsan ráérősen jött-ment, azt igazoltatták. Megnézték, van-e bejelentett munkahelye, ha nem volt, közveszélyes munkakerülőként áristomba dugták. Az persze senkit nem érdekelt, hogy akinek volt munkahelye, ott mivel töltötte az idejét, de a statisztika szép volt, ismeretlen volt a munkanélküliség.

Szép idők voltak. Tökéletesen megértem, hogy manapság is valami ilyesmi lebeg az Orbán-rezsim urainak szeme előtt. Az év elején közzétett adatok szerint egyre kevesebb munkanélküli van Magyarországon, óriás léptekkel haladunk a munka társadalma felé. Az

Hajnalodott. "Azt hittem jó lesz majd, /Ha egyszer én is nagy leszek" Az Illés együttes az Amikor én még kis srác voltam című száma és a magyar beat zene új fejezetet nyitva tarolt az 1968-as Táncdalfesztiválon augusztus 20. éjjelén

Bealkonyult.. A prágai tavasz és a demokratikus szocializmus reményének vége 1968. augusztus 21. hajnalán. A Varsói Szerződés csapatai, köztük a magyar egységek megszállták Csehszlovákiát. A szovjet katonák Prága utcáin szembesültek a hatalmas ellenszenvvel

1968. augusztus 21-én a csepeli II. Rákóczi Ferenc út 5-ös számú ház első lakása konyhájában gyülekeztek az udvarban lakó családfők. Ez volt az első eset, hogy a nagy dolgok megvitatásakor nem zavartak el, hanem felnőttként bevontak a beszélgetésbe. 15 éves voltam. (Akkoriban 16 évesen vitték a fiút katonai összeírásra, 17 évesen sorozásra és 18 évesen bevonulás!)

Generációmnak egy közeljövőben kirobbanó háborúban való részvételem lehetett az oka, hogy az előző napi, - 1968 augusztus 20-i bevonulásunk Csehszlovákiába – esemény „udvari” mérlegelésénél ott lehettem. Éreztem a megtiszteltetés súlyát, felmértem a Csehszlovákiai bevonulás veszélyét, de mégis a saját kortársaim között a táncdalfesztivál értékelése nagyban megelőzte a katonai helyzetet.

A konyhánkban komoly arccal mérlegeltek, tanakodtak a férfiak. Bernáth Feri bácsi volt a

Magyarországon ma 16 forinttal többet kell fizetni a benzin literjéért, mint januárban. Nagyot drágult - a statisztikusok által a háztartási energiához sorolt - tűzifa is, amelyet nyugodtan nevezhetünk a hazai árucikkek páriájának, ugyanis mázsánként egy évtizeden keresztül évente mindig 200-200 forinttal kellett többet fizetni érte, mígnem tavaly 400 forint volt a drágulás mértéke, és ez a folyamat idén sem szakadt meg. A KSH júliusi inflációs jelentéséből kitűnik, hogy a hosszú rimánkodás után végre a választások előtt, majd korrekcióképpen utána is "rezsicsökkentett" tűzifával fűtők  - vagyis a háztartások egyötöde -  még mindig nincsenek a pénzüknél, ugyanis 12 százalékos kompenzációt kaptak, de az idei drágulás mértéke még ezt is meghaladta. A tüzelőanyag-nagykereskedők arra hivatkoznak, hogy kevés a favágó, ők ráadásul nem restellenek

Nyitott közpénzcsapból folyik a lé a 21.kerületi önkormányzatnál, de mire? Emlékmű egy Csepelhez nem köthető bárónak, új focipálya ráadásként, kézilabda-csanokról zárt ajtók mögött. Miért volt olyan sűrgős a képviselők rendkívüli összerántása?

Ma délután öt órakor rendkívüli ülést tart a csepeli önkormányzat képviselő-testülete. A meghívóban, tegnap 17óráig mindössze 3 napirend (ebből egyet zárt ülésen tárgyalnak) szerepelt. Az előterjesztésekkel kapcsolatban az alábbi, közérdeklődésre számot tartó kérdéseink vannak, amelyekre – reméljük –, válaszokat is kapunk a testülettől, illetve az önkormányzat vezetőitől:

Napirend-tervezet 1. pontja: (163. sz. előterjesztés)

Javaslat köztéri emlékmű állításáról Budapest, XXI. kerület Daru-dombon (hrsz: 208261/3)

Előterjesztő: Borbély Lénárd polgármester

Kérdéseink:

1) Ki és miért kezdeményezte a II. világháború előtti időszak egyik meghatározó revizionista személyisége, a Csepelhez nem köthető Báró Dr. Urmánczy Nándor emlékművének felállítását a Daru-dombon?

2) A polgármester által jegyzett javaslatban nem szerepel semmilyen összeg, azaz nincs megjelölve az emlékmű várható megvalósítási költsége. Miért nem? Lehet, hogy a határ a csillagos ég, vagy amit a művész és a kivitelező nem szégyell? Netán már meg is állapodtak a – a testületi döntés előtt – a tervezővel és a kivitelezővel?

3) A javaslatban nem szerepel a

Próbálom elképzelni, mi járhatott a rendeletalkotó fejében, amikor minden rendű és rangú iskolavezetőnek előírta a vagyonnyilatkozat-tételt.

Úgy gondolta, hogy ha már a köz képtelen elérni, hogy a javait szemérmetlenül fosztogató ilyen-olyan potentátok komolyan vegyék ezt az intézményt, és rugalmasan táguló lakásokkal meg elfelejtett félmegyényi szántókkal bosszantják a választópolgárokat, akkor legalább a Kati nénik és Péter bácsik tárják elő feketén-fehéren a lakótelepi ötven négyzetmétert?

Vagy csak kíváncsi volt, mire telik a mindig beígért, de aztán folyton elszabotált életpályamodell maradékából? Röhögni vagy szörnyülködni akart a bevallásokon?

A harang a kivágott fákért, a megszüntetett zöldterületért szól. Kalitkákat, pavilonokat barkácsoltak a sokat látott, sok mindent elviselt történelmi központba. A Szent Imre tér ezt is túléli, de milyen áron?!

Részlet Szent István intelmeiből, amelyeket Szent Imre hercegnek címzett. Köztudott, Csepel főterét Szent István fiáról nevezték el, ezért igen örülnénk, ha az intelmeit a Szent Imre tér mai urai is meghallanák, például ezeket:

"Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, azt ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér...A királynak szóló tanács zárva legyen a bölcs szívbe, ne terjessze a bolondok szelessége. Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk..."

Városért, kerületért Csepelért felelős emberként úgy vélem figyelni kell arra, hogy az itteni értékeket megőrizzék, a formákat megtartsák azok is, akik bizalmat ugyan kaptak a választáson, de beleérző képességet, meg hozzáértést nem hoztak magukkal! A Szent Imre téren folyó építkezések éppen ezeket a megoldásokat példázzák. 

A rengeteg (öreg) fa kivágása, a hamis ideológiateremtő szoborállítási járvány, a

A Thuróczy krónika így ábrázolja a véres csatát,  a páncélos német lovagokat és  a hagyományos fegyverzetű Koppány pogány harcosait. A páncélos lovagok gyűrűjében István még mint fejedelem látható. Háttérben a Veszprémi vár magasodik.  

Csak egyszer tudnánk csupaszon nézni augusztus 20-át! Látnánk a lényeget: az államot. A mi államunkat.

Ha egyszer tudnánk feledni, hogy a napi politika milyen tragikomikus egyszerűséggel próbálja évről-évre értelmezni a történelmet. Ha Szent Istvánban egyszer nemcsak az elhivatott államférfit, hanem a tépelődő embert is meglátnánk, és mellette a népet, amelybe Istvánnak bele kellett látnia az államalapító nemzet képességét. Mert nem hisszük, hogy az épp hogy letelepedett magyarok jobb mentális állapotban lettek volna, mint vannak ezer évvel később. Frusztráltan megosztottak voltak: félúton a nomád törzsi, sámánista űzött vándorlét és a keresztény állam között, és azt azért nem lehet mondani, hogy az első magyar király békés eszközökkel kényszerítette rá a törzsekre a

A képen látható  útbeszakadás már több mint egy hete éktelenkedik a Csepel Művek főútján!

Látható az is, hogy az elzárást is provinciálisan, önkezdeményező alapon, jóakaratú emberek végezték. Azért, hogy megkíméljék autóstársaikat attól, hogy a járművek és a személyek összetörjék magukat. (Éjjel, meg a jó Isten vigyáz az arra közlekedőkre)

A közel száz kocsiból álló „Városgazda” flottájából egynek sem volt érkezése arra, hogy szabályosan elkerítse a gödröt! 

Erre jár egy BKV viszonylatú autóbusz is, és

Civil (nem politikus) ésszel nehéz megérteni, mi baja van Iványi Gáborral (képünkön), illetve a protestáns lelkész egyházával Orbán Viktornak. Hogy baja van velük, azt leginkább onnan tudjuk, hogy a kormány hét éve vegzálja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget MET), jogsértő módon megvonta tőle az egyházi státuszt, milliárdokkal tartozik az anyagilag mindinkább ellehetetlenülő szervezetnek, és ezen a minősíthetetlen elbánáson még az alkotmánybíróság ítélete ellenére sem hajlandó változtatni. 

Értetlenségünk oka pedig főként az, hogy Iványi szolnoki - csakúgy, mint Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége -, az Orbán-Lévai frigyet egyházi értelemben ő szentesítette, sőt a házaspár első két gyermekét is ő keresztelte meg. Továbbá nem tudunk róla, hogy a lelkész vagy a MET tanítása az elmúlt évtizedekben akár egy jottányit is változott volna (a jóta a héber ábécé legkisebb betűje). Vagyis nem arról van szó, hogy Iványi Gábor kitért volna a hitéből, hanem arról, hogy Orbán Viktor már nem hisz abban, amiben vőlegényként, illetve fiatal házasként még hitt, és most a saját hitehagyását – ha jól értjük – azon az egyházon kívánja leverni, amely talán a legfájóbban emlékezteti őt a saját múltjára.

Itt van például ez a két patkány mutatóban. Főzőcske receptet nem készítenek, de fürgén rágnak, gyorsan szaporodnak, különösen a szemetes környéken. Csepelen egyre többet lehet látni rágcsáló, fertőzésveszélyt is hordozható társaikból, de ez nem téma a CSH-nak

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) augusztus 16-án megjelent 22. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket

Valamiért, az okokat, szokás szerint, nem közölték, csak 16 oldalon jelent meg a lap és az impresszumból kiderült, hogy a következő lapszám nem két-, hanem három hét múlva jelenik meg. Lehet, hogy a nyár, lehet, hogy az egyre laposabb csepeli köz- és kulturális élet vagy talán pénzügyi gondok miatt?

Folytatódott a lapban a milliárdos fejlesztések sorozat, most az egészségügy került sorra. Két oldalt kapott ismét Németh Szilárd, így folytathatta saját magának, illetve mostani fő feladatának, a honvédségnek a népszerűsítését. Azért egy kis migránsozásra is jutott belőle.

Most sem fértek bele viszont a lapba a csepeliek mindennapi életével, gondjaival kapcsolatos cikkek. Például nem reagáltak a csepeli rendőrök túlóradíjával kapcsolatos aggályokra, Tenk András LMP-s képviselő pártfeladatoktól való eltiltásával kapcsolatos kérdésekre, egy sort sem írtak az elmúlt hetek csepeli szemétbotrányairól vagy a patkány invázióról, s változatlanul kimaradt a csepeli HÉV sorsának alakulása, a Gubacsi-híd felújítása, a Duna csepeli szakaszánál történt olajszennyezés, a Daru domb 300 milliós fejlesztésével kapcsolatos tisztázatlan ügyek, a Weiss Manfréd Terv léte vagy nem léte. Arra sem jutott hely, hogy megszólaltassák Németh Szilárdot, miért szavazott le a parlamentben a fideszes többségű gazdasági bizottság valamennyi, csepeli fejlesztést szorgalmazó javaslatot.

http://csepeliek.blog.hu/2018/07/11/minden_csepeli_fejlesztest_leszavazott_a_fidesz_a_parlamentben

Most sem közölte a lap, hogy Németh Szilárdnak, Fidesz-listás csepeli képviselőnek, bocsánatot kellett kérnie, mert hazudott.

https://csepeliek.blog.hu/2018/07/30/nem_beszelnek_a_leleplezett_hazugsagrol_az_atveresrol_az_elmarasztalo_asz-vizsgalatrol

Változatlanul kimaradt a

Gogolák elvtársnő! Igen, Virág elvtárs! -  Kurta! Ez a szoknya kurta! Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának! Nincs nekünk erre szükségünk! Nem igaz, Pelikán elvtárs? (Részlet a Tanú című filmből)

Az ember már semmin nem csodálkozik.

Nem rég a közszolgálati M3 leadta Jancsó Miklós Omega, Omega, Omega című filmjét, amelyben, mint a rendező jó néhány más alkotásában, lenge öltözetű hölgyek láthatók. Pontosabban voltak, mert egy éber cenzor az intimebb testrészeket gondosan kiblőrözte, azaz láthatatlanná tette. T

ávol álljon tőlem, hogy tippeket adjak, de tömérdek munka vár még a köztévé buzgó erkölcscsőszeire, mire minden filmet megcsonkítanak, amelyben pucér női kebel villan fel.

Kezdjük mindjárt

Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell gondolkozni, hogy nem közveszélyes őrültek vezetik-e az országot

A magyar honvédelem nagy alakja arról nyilatkozott, hogy meg kell védeni Magyarországot, fegyverrel. Most. Ugyanis olyan időket élünk, mint a középkori oszmán hódító hadjáratok idején – s most nem csupán hősi lelkületre, hanem

• dübörgő magyar hadiiparra,
• pompás fegyverarzenál beszerzésére
• és hadsereg toborzására van szükség.

Mint a minap nyilvánosságra került, az áprilisi választások kamupártjainak 2,5 milliárd forint kampánytámogatást kellene visszafizetniük az államkincstárnak. Természetesen mindenki tudja, hogy nem fogják visszafizetni. Ahogy a népnyelvben meghonosodott elnevezésükből is következik, ezek az alakulatok nem óhajtottak befolyást szerezni az ország irányításában, létrehozóik csupán egy halom pénzre akartak szert tenni, merthogy lehetőség nyílt rá. Méghozzá a hatalmat gyakorló s a választási törvényt saját kénye-kedve, érdeke szerint átalakító Fidesz jóvoltából, amely arra, hogy a nem rá szavazók táborát némiképp megzavarja

A csúcson! München, 1972. Egyéni olimpiai bajnok: Balczó András

A háromszoros olimpiai bajnok, tízszeres világbajnoki aranyérmes öttusázó, a Nemzet Sportolója mai napon tölti be nyolcvanadik életévét. Feleségével, Császár Mónikával, a müncheni olimpián bronzérmes tornásszal tizenkét gyermeküket nevelték fel szeretetben és békességben budakeszi házukban, amit Balczó András maga épített.

1938. augusztus 16-án született Kondoroson. Másfél éves volt, amikor Nyíregyházára költöztek, ahol evangélikus lelkész édesapja püspöki másodlelkész lett. Kezdetben háromtusázott, 1955-ben egy országos versenyen Benedek Ferenc fedezte fel, az ő közbenjárására került 1956-ban Budapestre, ahol a Csepel SC sportolója lett. Tehetsége és hihetetlen akaratereje már korán a legjobbak közé emelte, 1957-ben háromtusa országos bajnok lett. Öttusában első egyéni magyar bajnokságát 1961-ben nyerte, s 1970-ig nyolc alkalommal állhatott egyéniben a dobogó legfelső fokára, négyszer lett csapatban aranyérmes, 1963-ban a párbajtőrvívók között is ő lett idehaza a legjobb.

Válogatott öttusázóként az 1958-as világbajnokságon egyéniben hatodik lett, csapatban második, de egy év múlva már egyéni ezüstérmet szerzett. 1960-ban Rómában tagja volt az olimpiai aranyérmes öttusa-válogatottnak, egyéniben