Hiányérzetem van. Ettől a kormánytól az utóbbi csaknem hat évben megszokhattuk, hogy ha valami csavaros hazugsággal akar minket kábítani, kinevez egy „biztost”, aki éjt nappallá téve hazudik (bocsánat: győzköd minket) arról, hogy tulajdonképpen mi nem jól látjuk, és különben is, ne a szemünknek vagy a zsebünknek higgyünk, hanem őneki.

Az első ilyen hazugság-biztos a kétes igazmondásáról már korábban hírbe került Selmeczi Gabriella ex-szóvívő és nyugdíjvédelmi megbízott volt, aki hárommillió embert volt képes meggyőzni arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarításait bízza az állam kecskéjére. Hamar kiderült, hogy azokra a forintokra keresztet vethettünk.

Aztán jött a csepeli Németh Szilárd, aki elhitette velünk, hogy nem fogják ránk terheli a szolgáltatók a tőlük erőszakosan elvett forintokat, és isten bizony, a szolgáltatások sem romlanak majd. Hogy ez miként működik a jövőben, azt a különadókkal sújtott bankok esetében már megtapasztalhattuk.

Nagyon világosan üzent mindenkinek a kétharmad azzal, hogy "csont nélkül" elfogadta a jövő évi adótörvényeket. A  parlamenti szavazás jelzi, hogy tántorítatlanul mennek tovább a maguk útján. Nem érdekli őket semmilyen tüntetés, tiltakozás, nem óhajtanak figyelni ellenvéleményekre. Következetesek, kerüljön bármibe.

A megszavazott jogszabályon belül külön is jelképes a reklámadó ügye. A felső kulcs emelését nevezhetnénk büntetőadónak is. Címzettje - mivel mást egyszerűen nem érinthet - az RTL Klub, de értenie kell belőle minden médiumnak, vagyis mindazoknak, akik még fontosnak tartják a sajtószabadságot. Az üzenet arról szól, hogy így járhat az, aki nem áll be a sorba. Megfizethet érte.

Erőszakmentes volt a hétfői tüntetés. Nem kis részben azért, mert a rendőrök, ahogyan az utóbbi idő tüntetésein is, példamutató türelemmel és szakszerűséggel kezelték a helyzetet. És azért is, mert a demonstrálók nem lépték át azt a bizonyos „vörös” vonalat. Akadt egy-két fékevesztett, aki tárgyakat dobált a rendőrök felé, de az ilyenkor általánosságban már kontrollálhatatlan tömeg összességében fegyelmezett maradt.

Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az első sort nagyrészt olyan tüntetők alkották, akik szemközt álltak a társaikkal, s még a dulakodás idején is, amikor összepréselődtek a két fél között, magasba emelték a kezüket, hogy erőszakmentességet üzenjenek. Ez most különösen fontos, mert a tiltakozások dinamikáját látva úgy fest, még hosszú napok várnak a tüntetőkre, a rendőrökre és a sajtóra.

Ezért volt lesújtó nézni, ahogyan a demonstráció végén több tucat tüntető és tizenhat rendőr kíséri a tértől egészen a Falk Miksa utcáig a testőrök által védett Császár Attilát, a Hír TV riporterét.

A gimnáziumi helyek szűkítését tűzték ki, hogy akkor a jobb tanulók is szívesen választják majd a szakmunkásképzést…. ez a gondolkodásmód fogja szétverni a jövőnket.

Olvasom a Népszabadságnak nyilatkozó Palkovics felsőoktatási államtitkárt. Ha jól értem, azért nem aggódik amiatt, hogy a felvételi követelmények szigorítása csökkenteni fogja az egyetemisták számát, mert a felvettek 35 százaléka ma sem fejezi be az egyetemet, egy csomóan pedig nyelvvizsga hiányában nem kapnak diplomát. Na, ők lesznek azok, akik a jövőben legalább már be sem teszik a lábukat az egyetemre!

Induljunk ki ebben a cikkben abból a jóindulatú feltevésből, hogy oktatáspolitikánk irányítói valóban azt mondják, amit gondolnak. Ez esetben azt látjuk, hogy az államtitkár észlel egy problémát saját felelősségi területén, majd ahelyett, hogy az egyetemeken és főiskolákon belüli megoldáson törné a fejét (bizonyára itt is lenne mit javítani), vagy a közoktatás reformjára tenne javaslatot (mert végső soron nyilván itt kezdődnek a gondok), inkább afelé tesz lépéseket, hogy a problémás fiatalokkal – ha egy mód van rá – neki már ne kelljen foglalkoznia.

Katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét a jövő évi költségvetés tervezete – állítja a Pedagógusok Szakszervezete, ezért tüntetést szervez november 22-én, szombaton. A demonstrációra nemcsak tanárokat, hanem szülőket, diákokat is várnak. 

November 22. 1991 óta a magyar közoktatás napja, amiről a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) minden évben valamilyen rendezvénnyel vagy akcióval emlékezett meg. Idén elégedetlen tanárok, köznevelési dolgozók, diákok és szülők fognak az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé vonulni, hogy tiltakozzanak a közoktatás kivéreztetése ellen.

A magyar közoktatás napjának idén a gyermekszegénység a központi eleme – mondta a PSZ sajtótájékoztatóján Galló Istvánné, a szervezet elnöke.

Jövőre a kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező Continental egyik fő terméke, a szivarka már a cigarettához hasonlóan adózik, így jelentősen drágább is lehet. Azonban egy módosító javaslatnak köszönhetően az idén legyártott olcsóbb szivarkát a gyártók még a régi, alacsony adótartalommal adhatják el.

Komolyan egymásnak feszült a Miniszterelnökséget vezető Lázár János miniszter (képünkön) és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy a Continental Dohányipari Zrt.-nek kedvezményt nyújtó módosító javaslat miatt – tudta meg lapunk kormányközeli forrásból. Amint arról korábban a Világgazdaság beszámolt: Magyarország és Németország az év végéig kapott haladékot az Európai Uniótól, hogy kivezesse a piacról a szivarka korábban kialakított, cigarettára emlékeztető, vékonyabb formáját, amely amellett, hogy karcsúbb, jóval kisebb adóteherrel került forgalomba, mint a cigaretta.

A 2011-es uniós direktíva vélhető szándéka, hogy megszüntesse a cigarettára gyanúsan emlékeztető termékek adóelőnyét, nem mellesleg ezzel nagyobb bevételhez juttatva a büdzséket. A nemzetgazdasági tárca által nemrég benyújtott adótörvény-módosítás értelmében jövő évtől a szivarka már valamivel testesebb lesz, a vékonyabb szivarkák eltűnnek a boltok polcairól, illetve a cigarettával gyakorlatilag megegyező adóteher lesz a terméken.

Csakhogy október végén – Vargáék nagy nemtetszésére – a kormánypárti padsorokból érkezett a javaslathoz egy módosító, amely lehetővé tenné a gyártóknak, hogy az év végéig legyártott, régi típusú szivarkát a korábbi, alacsony adótartalom mellett korlátlan ideig piacra dobhassák. Bár a javaslat indoklása szerint erre a munkahelyek megőrzése, illetve a jogbiztonság miatt van szükség (tény, hogy az eredeti javaslatból kimaradt, mi legyen az év végéig legyártott, régi típusú szivarkákkal), ám ezzel a lehetőséggel jókorát szakíthatnak a gyártók, különösen a Continental.

Láttunk mostanában politikust szívből, szeretettel, derűsen mosolyogni? Én csak fölényeskedő, lekezelő vigyorgásra emlékszem, amelyből sugárzott a „most jól megmondtam neki(k) önelégültsége. És ez a mosolytalanság, derű nélküliség behavazza életünket. Utazunk valamelyik járművön, szitkok csattannak el. Vásárolunk, undorodva nézzük egymást. Ügyet intézünk, és rögtön érezzük, hogy megunt terhe vagyun az íróasztal másik felén ülőnek. Régen úgy emlegettek bennünket Európában, mint derűs népet, amely nyomás alatt is vicceket gyárt és felhőtlenül nevet rajtuk. Mikszáth Kálmán kedves iróniával rajzolta meg párttársait. Próbálná manapság! Rögtön kipenderítenék a pártból. Farkasfalka rontana neki a párthoz hű lapban, föl- alá ráncigálnák a televízióban. Hová tűntek a Hofi Gézák? Utóda, pontosabban akik annak hiszik magukat, inkább szánalmat keltenek fogcsikorgató erőlködésükkel. Inkább ötvenezer Salamon Béla, mint egy mai „nevettető”.

Az egész hihetetlen volna, így a XXI. század tízes éveiben, egy uniós tagország parlamentáris rendszerében. Hihetetlen volna az egész, ha nem a magyar parlament házelnöke, Kövér László fideszes politikus lenne a groteszk történet főszereplője. De megtörtént: a parlament, e szabadon választott, népképviseleti törvényhozói testület hétfői ülésének kezdetén a Ház elnöke arra utasította a teremszolgákat, hogy haladéktalanul vigyék ki a patkóból „a fölös számú zászlókat”.

A fölös lobogó történetesen az uniós zászló volt.

Erre "kisebb felzúdulás támadt". Nem vonult ki üvöltve tiltakozva az ellenzék, nem obstruált zajongva, zörögve, csattogva hajnalig.

"Kisebben felzúdult."

Kövér kommentálta is a zúgolódást: megérti, ha a szocialisták mindig csak valamilyen színű zászlóval együtt tudják elfogadni a nemzeti lobogót, „hol vörössel, hol kékkel, de ez most a magyar nemzeti parlament, tetszik tudni, itt a magyar nemzeti lobogónak van helye. Ha majd egy másik nemzeti parlament ülésezik itt, akkor más lesz a rend.”

Elintézhetnénk az egészet Kosztolányi Dezső egyik Csacsi rímével, a Képviselőházi jelenettel:

Már néhány tízezer forintért, illegálisan hozzájuthatnak a nagy cégek a betegek gyógyszerfogyasztási adataihoz a patikákban. A gyógyszerészkamara is figyelmeztette tagjait: büntetőpereket kockáztatnak az eljárással.

Jó ideje öltönyös, aktatáskás ügynökök járják a patikákat. Arra próbálják rávenni a gyógyszerészeket: adják át nekik az egészségbiztosítónak gyűjtött vényforgalmi adatok másolatát. Általában sikerrel járnak. Arra is van példa, hogy a „patikai” rendszergazda külön programot telepít a pénztárgépekbe, amely továbbítja a megrendelőhöz az információkat.

Patikusok azt mondták: az orvoslátogatók a patikai vényadatokból próbálják ellenőrizni, hogy az orvos, akivel kapcsolatban állnak, mire, mikor és melyik cég készítményét rendeli. A forgalmazók szintén üzleti célokra, így piackutatásra, elemzésre használják az információkat. Egy zárt orvosi portál fórumozói arról írtak: az utóbbi időben már egy svájci cég is bejelentkezett a „patikai adatbányába”, azaz mind többen kíváncsiak arra, a különféle betegségekben szenvedők milyen vérnyomáscsökkentőt, cukorbetegség elleni készítményt szednek.

Csaknem teljesen megtelt hétfő este a Kossuth tér, vagyis ismét több tízezer ember tüntetett az Orbán-kormány politikája ellen. A felfokozott hangulatú demonstráción szinte folyamatosan zúgott a "Mocskos Fidesz!" és a "Viktátor!" rigmus, felváltva az "Orbán takarodj!" skandálásával. A transzparenseken a "Nem tudunk annyi adót fizetni, amennyit loptok", "A nép a korrupció ellen, ennyit a kétharmadról" feliratok voltak olvashatók, ezen kívül több tábla is utalt a NAV elnökének, Vida Ildikónak az Egyesült Államokból való kitiltására. A tiltakozás délután hat órakor kezdődött és hivatalosan fél nyolc előtt véget ért, bár utána, a nagy rendőri készültség ellenére, néhányan megbontották a parlament főbejáratánál a kordont, miközben azt kiabálták: "Hazaárulók!".

Ötmilliárd forint reklámadót fizethet jövőre az RTL Klub a sarc emelése miatt. A kormány lépése ellenére Kolosi Péter programigazgató lapunknak azt mondta: a csatorna Híradójának hangneme nem változik majd.

Az RTL Klub november 20-ig, a reklámadó következő befizetési határidejéig újabb 1,1 milliárd forintot utal át az államkasszába – mondta lapunknak Kolosi Péter, a csatorna programigazgatója.

Hozzátette: amennyiben a parlament megszavazza a reklámadó felső kulcsának 40-ről 50 százalékra emelését, a vezető kereskedelmi televízió akkor is jogkövető magatartást folytat majd, de továbbra is igazságtalannak tartja az RTL megbüntetését célzó különadót, ezért is tett jogi lépéseket. A reklámadó első részletét augusztus 20-ig kellett befizetni, akkor 1,3milliárd forint folyt be az államkasszába, ebből az RTL-csoport 1,054 milliárdot fizetett.

Élő közvetítés a demonstrációról ma 17 óra 45 perctől ITT LÁTHATÓ.

Nagyobb tüntetések várhatók ma Budapesten és az ország több pontján A Közfelháborodás napja elnevezéssel. 

Az eseményekről a legfrissebb hírek, tudósítások, vélemények itt olvashatók

Ismét lejáratja magát Németh Szilárd. Történt ugyanis, hogy a péntek reggeli unalmasban, a Kossuth rádió 180 perc c. műsorában országunk Kedves Vezetője elkezdte magyarázni az amerikaiaktól kapott legutóbbi bizonyítványát. Tudják azt, amelyben az amerikaiak leírják, hogy néhány magyar ember miért nem kaphat tőlük vízumot a jövőben. Ez a bizonyítvány-magyarázás azonban meg sem közelítette Karinthy „Magyarázom a bizonyítványom”- jának a szintjét, bár Orbán Bauerként mindent megpróbált. Beszélt aláírásról, fejlécről, pecsétről, beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikóról, rágalmazásról, s végül kimondta a tutit: „ez egy fecni”. Punktum. Egy kispapírocska, szeletecske. Semmi. Az, hogy akkor miért tilthatták ki a tengerentúlról a magyar állam adóhivatalának vezetőjét, az nem érdekes.

Minden mindennel összefügg.

Feljelentést tesz a CÖF a kitiltási ügyben ismeretlen tettes ellen. Iljogászi vélekedésük szerint szerint ugyanis a magyar törvények szerint büntetendő, hogy korrupciós ügyben nem tesznek hivatalos bejelentést. (Vö: zöld dosszié! Rég Goodfriendnél lenne házkutatás.) Ez a lelki egyenruhás független civil szervezet látszólag borzasztóan szeretné, ha a testvéri, és megbonthatatlan barátaink, ezek a büdös jenkik borítanának. (Valójában semmitől sem rettegnek jobban.) A szánalmas médiaceleb férje meg egyenesen valami „rendes nagykövetet” követel. (Gondolom, egy süketnéma vak megfelelne neki – tolmács nélkül.)

Mint ahogy annak idején Selmeczi szenátorasszony, és a 32 ostobák a házibarát főnökének, az F-16-os lobbistának akartak követi széket – ha emlékezünk…

Javaslom, a CÖF indigóval írja meg a feljelentéseit. Küldjenek belőle Stockholmba és Bécsbe is, hadd dőljenek a bilik egyszerre. Mert – gondolom – arra is kíváncsiak, hogy mi történt Gripen-ügyben. Tudniillik, hogy ki kaphatott a 12,6 millió eurós kenőpénzből, melyet közép- és kelet-európai országokban döntéshozók megvesztegetésére szántak. Polt Péter még nem ért rá kikérni az aktát, hát hajrá CÖF!

Mondom, minden, mindennel…

Veress Jenő

Az első köztársaságot Magyarországon 1918. november 16-án, tehát éppen ma 96 éve kiáltották ki

Eljött a mozgalmak, az ellenállás ideje a 4K! szerint, mert a „demokrácia már csak papíron létezik”,  és a hatalom új jobbágyságot hozna létre.

Köztársasági ellenállás tere – így kellene hívni az egykori Köztársaság, ma II. János Pál pápa teret a 4K! szerint. Ennek aktualitását az adja, hogy az első köztársaságot Magyarországon 1918. november 16-án, tehát éppen ma 96 éve kiáltották ki. Javasolják azt is, hogy II. János Pál pápa nevét pedig a XII. kerületi Orbán tér viselje.

Horthy Miklós budapesti bevonulására emlékezett a Jobbik a fővárosban vasárnap. Az esemény kilencvenötödik évfordulója alkalmából tartott megemlékezés a Kosztolányi Dezső téren kezdődött, ahol Novák Előd, a Jobbik alelnöke azt sürgette, hogy legkésőbb a századik évfordulóig állítsák fel Horthy Miklós lovas szobrát a Szent Gellért téren.

Az ellenzéki politikus beszédében párhuzamot vont a Horthy-korszak és a rendszerváltás óta eltelt huszonnégy év között. Értékelése szerint a két világháború között nagyobb volt a világválság, Horthy Miklós mégis virágzásnak tudta indítani az országot a spanyolnátha és Trianon után.