Vajon mi lehetett az oka az Orbán előtti leborulásnak és a kormány feldicsérésének? 11 éve törvény írja elő az inflációkövető nyugdíjemelést. A kormányfő nem kegyet gyakorolt, a törvényt hajtotta végre.

A csepeli kerületvezető közösségi oldalán közzétette a kormány nyugdíjemeléssel kapcsolatos, propagandaszövegét, amelyben Orbán arcképe mellett az alábbi szöveg olvasható: „Január elsejétől 15 százalékkal megemeljük a nyugdíjakat.” Nem a politikai reklám közzététele, hanem a polgármester föléje írt szövege, pontosabban annak utolsó mondata miatt reagálunk az alábbi mondatra:

„Januártól 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat, jelentette be ma Orbán Viktor. Nagyszerű hír ez annak a közel 16 ezer nyugdíjasnak, aki a kerületünkben él. Nevükben is köszönöm a miniszterelnök úrnak és a Magyar Kormánynak!” - írta Borbély Lénárd

Németh Szilárd fb oldalán rendszeresen átveszi az ilyen politikai reklámokat és jó pártkatonaként még rá is erősít a mondanivalóra, egy-két, néha demagóg mondattal. Borbély Lénárd eddig nem élt hasonló eszközökkel, a fb-t leginkább saját népszerűsítésére használta és

A gyanúsítás szerinti megvesztegetett Völner államtitkár és a vesztegető fővégrehajtó Schandl ügyészi vizsgálata után az egyik kérdés: vajon ki lehet a lehallgatásokban szereplő „Tóni, Barbara és Ádám”, véletlen-e a névazonosság Rogánékkal

Na, miről nem szólt egy kukkot sem a miniszterelnök? Legújabb rádióinterjújában sem, amikor már zengett az ég. Kitalálják: természetesen arról, amiről mindenki beszél. A volt igazságügyi államtitkár ügyéről, felesége porschesirató átkozódásáról, a titokzatosan kiszivárgott hangfelvételekről. Ehelyett megtudtuk, hogy „a kormány beadta a vakcinát az infláció ellen”. A szurit már tényleg éreztük, de a hatást nemigen.

Persze lehet, hogy a miniszterelnök szívesen tájékoztatott volna a Völner ügyről, de az állami rádió műsorvezetője beléfojtotta a szót. Rabiátus természet, péntekenként vérzik is a szívem a szegény kormányfőért, úgy megizzasztja. A műsorvezető követte a kincstári rádió és tévé reguláját: a Völner-ügyről hónapok óta kussolnak. Hátha akkor elmúlik magától.

Hogy a botrány

„Uraim! Nem lehetne egy olyan év, hogy  nem védtek meg minket? Csak úgy próbaképpen." - Bár egyetértünk a csepeli kommentelő kívánságával, de nincsenek illúzióink. Azért egyszer csak meg kellene próbálni...

Németh Szilárd közösségi oldalán közölte a Pénzügyminisztérium reklámanyagát, amelyből kiderült, hogy megint meg akarják védeni a magyar családokat, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést.

Pont a PM akar mindenkit mindentől megvédeni, akkor, amikor nincs az országnak parlament által elfogadott 2023. évi költségvetése, amikor a miniszter szerint is kisebb gazdasági növekedés lesz az idén, amikor a rezsiharc elbukott, s 2023-ban jön csak a neheze, éppen a kormány által ránk szabadított energiaárak elszabadulása, vagy az infláció, ezen belül az élelmiszerárak rekordszíntű növekedése miatt? Akkor, amikor

„Pelikán! Nem nyitok vitát! Mi nem ígérgetünk a levegőbe. Ugyan, kit csaptunk be? Magunkat? Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat? Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket? Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat? Ühüm, azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni!"

„A felsőoktatás már megkezdett átalakítását arra kell felhasználni, hogy elősegítse a tudástranszfert az ipari szereplők és a távoli kutatóközpontok vonatkozásában. Végül a jelenleginél hangsúlyosabban szükséges jelen lennünk a nemzetközi térben, elsősorban a nyilvános diplomácia eszközparkjával” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány  vacsoráján.

„Nem kaphatnak friss támogatásokat

A kerületi polgármester kérdezett,  Lázár János üzent: „Lezárni!” – írta a miniszter könyörtelenül a csepeli, a ráckevei  és a szentendrei HÉV összekötésének (azaz az 5-ös metró) tervezéséről. Ha még egyszer azt üzeni...

Hétfőn a csepel.hu közölte a polgármesternek az illetékes miniszterhez írt, a Csepeli HÉV fejlesztése után érdeklődő levelére kapott válaszának lényegét:

„…a beruházás vonatkozásában a kiviteli terv és a kapcsolódó kivitelezési tenderdokumentáció tervezetten 2023. I. negyedévében készülhet el. A beruházás felülvizsgálatára a kivitelek tervek elkészülte után kerül sor.”

Blogunk pénteken már reagált a cikkre, most néhány ténnyel egészítjük csak ki akkori véleményünket.  Mint a Népszava, „Vakvágányra került a HÉV fejlesztése” című, most csütörtökön megjelent cikkében írta, „A HÉV fejlesztés…forrásaink szerint hónapokkal ezelőtt gyakorlatilag leállt.” Idézet a cikkből:

„Szélnek eresztették a szakmai csapatot, az építési engedélyezési eljárásokat felfüggesztették, a kivitelezői tendereket ki se írták. Holott ezek lebonyolítása hónapokig tart, a kivitelezés pedig legkevesebb három évet vesz igénybe.”

Ehhez képest

Ragyogás és árnyék a hatvanas évek végéről. Irigységgel vegyes tisztelettel tekintett az ország és a főváros Csepelre ötvenöt éve. A gyárak és az ott dolgozók az előző évtizedekben munkájukkal megbecsülést, tekintélyt vívtak ki a kerületnek. Aki távolabbról jött ide, azt tapasztalta, hogy az üzletekben általában sok mindent lehet kapni, és itt a sör is ritkábban volt hiánycikk mint máshol.

Bár a tervek már készen voltak, de a hatalmas szanálás, vagyis a városközpont régi házainak – sok keserűséggel, emberi drámával is járó ‑ tömeges bontása még nem kezdődött el. 

A Budapest folyóiratban ekkoriban, pontosabban 1968-ban az 5. számban jelent meg Dr. Kőszegi Margit és Dr. Berti Béla tanulmánya kerületünk múltjáról, akkori jelenéről. Erre Bárány Tibor (1952-2021), a Csepel újság volt főszerkesztője, helytörténész hívta fel a figyelmet.

Így ajánlotta a külső szemlélők megfigyeléseit: „a korabeli információk (1968) egy részét túlhaladta a történelem, a hajdani tervek egy része pedig nem, vagy nem úgy valósult meg.” Mindezekkel együtt érdekes ma olvasni, hogyan látták 55 évvel ezelőtt Csepelt. A két városszociológus többek között ezt írta:

Ha a nyilvánosság nagyobb része kirekesztő és merő megtévesztés,  ha a szemünk láttára lopnak, csalnak, hazudoznak, ha a zabrálók éhsége kielégíthetetlen,  az esélytelenek iránti érzéketlenség tenyérbemászó, akkor magamra zárhatom lakásunk ajtaját, vagy habitusomat megregulázva szerepet vállalhatok a közélet fontos feladatokkal bajlódó terein.  Számomra sem személyesen, sem társadalmi lényként sincs időszerűbben kínzó kérdés, mint a „mit lehet tenni”.

Gobbi Hilda felháborodott, hogy egyszer neki is meg kell halnia. Azt mondta: „kikéri magának, ez a legeslegnagyobb botrány!”  Mensáros hívő emberként a belenyugvás méltóságát képviselte.

Az ember él és meghal, végül is mit lehet tenni?

Sokkal többet nem, talán mindössze annyit, hogy

Álhírek és fényezés HELYETT valódi hírek kellenének az önkormányzati lapba például a gyerekekért és az alapvető  jogaikért küzdő csepeli pedagógusokról. Ilyen tudósítás miért nem kaphat helyet?

A korábbi fogyókúra után visszaesett régi terjedelmébe. Ismét 24 oldalon jelent meg a Csepeli Hírmondó. Az idei második szám tartalma, színvonala azonban változatlan. Néhány semmitmondó címszó: zajlik, elkészült, folyamatos, elismerés, …stb.

Az írások lényeges mondanivalót, az okokat feltáró sorokat, elemzéseket nem tartalmaznak, de hiányzik, mint általában mindig, a kerületi ellenzék, a tiltakozó csepeli pedagógusok, a civil szervezetek véleményének bemutatása is.

Néhány valóságfeltáró keserű mondat  a „Szemészet, egynapos sebészet” c. írásban található, de abból meg elsikkadt a lényeg: kórházi háttér nélkül az egynapos sebészetnek nincs esélye Csepelen. 

A csepelieket foglalkoztató kérdések, az önkormányzat helyzetéről, a kerületi változásokról, építkezésekről vagy az önkormányzati intézmények gondjairól szóló tényfeltáró írások most is kimaradtak. Van viszont

Súlyos koloncokat aggatnak a nyakába, és mégsem roppan össze a teher alatt. Fel fog nőni a feladathoz...

Nem értik, mi? Nem tudják, mi az a középminiszterelnök. Mert nem figyelnek eléggé a kormányfő nagy ívű vízióira. Több vízió is volt már, de mindig az utolsóra kell koncentrálni, különben belezavarodnak. Illetve mindenképpen belezavarodnak, de nem baj, elég, ha ő tudja, mit beszél. Ha.

12 év alatt még soha, de reméljük, hogy majd ma válaszokat kapunk kérdéseinkre a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől vagy a helyetteseitől.

Idei első ülését tartja ma délelőtt 9 órai kezdettel a csepeli önkormányzat képviselő-testülete a Szent Imre téri polgármesteri hivatalban . Jelentős várakozás előzte meg az ülést, hiszen a tavalyi utolsó két testületi ülésen gyakorlatilag nem volt már a polgármester mögött többségi támogatás ‑ mint később kiderült ‑ a helyi fideszes belharcok miatt, ami  a kerületi Fidesz-alapszervezet megszüntetéséhez, feloszlatásához vezetett.  Akkor a költségvetési módosítást, az idei adóemelést, és a Csepeli Városgazda Zrt kettéválasztásával kapcsolatos feladatmegosztási szerződés elfogadását utasította el a többség.

A módosított testületi meghívó alapján a polgármester szerdán 17 órakor 15 előterjesztés megvitatását kezdeményezte a mai ülésre, de a novemberben és decemberben leszavazott előterjesztésekre ‑ a meghívó szerdai állapota szerint ‑ nem kívánt visszatérni. Az idei év költségvetetési terve megoldhatja gondjait, ha elfogadják, adóemelési javaslata már nem valósítható meg, a Csepeli Városgazda Zrt kettéválasztása kapcsán

A karmelita kolostor bérlője itt éppen összeroppan a közrádió mikrofonállványának súlyos kérdései miatt...

Tudjuk, hogy a magyar miniszterelnök lételeme a hazudozás, a magyar emberek félrevezetése és butaságban tartása, de annyi agyalágyult, ellentmondásos zagyvasággal, amennyit legutóbb hallhattunk vagy olvashattunk tőle, viszonylag ritkán tisztel meg bennünket.

Csütörtökön már többet fogunk tudni az eltitkolt tényekről? Csepel fideszes vezérei el akarják hallgatni a kerület vezetőit  megingató döntések hátterét, és letiltották az üggyel való foglalkozást? Hogy meddig, azt a holnapi nap és a következő hetek eseményei jelentősen befolyásolhatják. 

Leszavazták Csepel polgármesterét. A fideszes politikust fideszes társai puccsolták meg (fideszes rezsibiztosi háttérrel) még december első napjaiban a kerületi költségvetés módosításával és a vagyonkezelő feldarabolásával foglalkozó rendkívüli képviselő-testületi ülésen.

Azóta – hivatalos fideszes kerületi körökben és a lakájmédiájukban is – néma csend honol, csak a pletykák keringenek az utcákon.

A Csepeli Hírmondónak és csepel.hu-nak jelentős, jól fizetett újságírói gárdája van, de a stáb december óta nem volt képes utánajárni az eseményeknek, feltenni néhány kérdést a fideszes ellenszavazatok okainak felderítése érdekében vagy megkérdezni az ellenzéki képviselőket, mi a véleményük a testületi ülésen történtekről. A főkommunikátor alpolgármester ezt a kínos ügyet a

Ködös, imbolygó az út a közeli jövőbe. Csepelen sok száz milliót eltapsoltak strandra, Kimbára, focipályákra, Dagi kocsmára, parkokra és Csepelhez nem kötődő személyek emlékhelyeire. Ez a felelőtlen költekezés olyan feneketlen vödör lett, amit már a kormány helyi protekciós kedvezményezettjei sem tudtak újratölteni…

A polgármester évértékelési optimizmusával ellentétben, a valóság az, hogy a csepeli önkormányzat fennállása egyik legnehezebb évét zárta. A jövő lehetőségeinek latolgatásánál viszont a megszűnés, a felszámolás és a gazdasági ellehetetlenülés is a kialakuló opciók egyike lehet. Ezeknek oka, hogy a kerület vezethetősége, - a politikai döntéshozók megosztottsága és hatalmi vetekedése miatt - teljesen ellehetetlenült. Amennyiben ez a gyakorlat folytatódik, annak a következményei lehetnek: 1, Csepelnek nem lesz költségvetése, 2, a testület feloszlatása a törvények értelmében elkerülhetetlenné válik 3, törvényességi vizsgálatok indulnak, 4, a polgármester helyzete tarthatatlanná válik.

Valljuk be: rosszabb és bizonytalanabb helyzet nem nagyon létezik! Ezt el kellett volna mondania a polgármesternek, ha a valós helyzetről akart beszélni. Ő azonban

Ismerős ez a figura! Miként használta ki az Orbán-kormány  az állandóvá tett veszélyhelyzetet? Igen sok friss és lejárt szavatosságú jogszabály található, amelynek semmi köze sincs a migrációhoz, a világjárványhoz vagy a háborúhoz.

Mostanában ismét divatba jött a kvíz. Az én kérdésem az lenne: vajon tudja-e a tisztelt olvasó, mióta és hányféle válság-, illetve veszélyhelyzetben élünk? A kettő között nincs más lényeges különbség, mint az éppen aktuális elnevezésük, illetve az Alaptörvény módosításainak időpontjai. Vagyis nyugodtan kijelenthetjük, hogyimmáron nyolcadik éve tart a „kivételes jogrend”,magyarán az, hogy Orbán Viktor kénye-kedve szerint rendeletekkel kormányozhat. Ráadásul ezek a veszélyhelyzetek – kisebb szünetekkel – párhuzamosan is hatályban vannak a jogalkotás és a demokrácia nagyobb dicsőségére.

Kezdődött az egész 2015-ben a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel”, amelyet

A rezsibiztos bejelentése: „Csepel kapujában épül ez a világszínvonalú létesítmény, ami jóval több, mint versenyközpont, itt a vb után óriási lehetőség nyílik a környék lakóinak a kikapcsolódásra. Külön öröm számunkra, hogy a beruházásnak köszönhetően kerékpárút is épül és az új gyalogoshídon át a Duna partján végig lehet tekerni Csepelig." A mi földhözragadt kéréseink: ki kérte, milyen hosszú lesz az ÚJABB  kerékpárút és mennyibe fog kerülni ez nekünk?

A helyi fideszes médiában nem közölték az örömhírt, amiről pedig nem más, mint a Honvédelmi minisztérium sportért felelős államtitkár közleményben számolt be.

Nevezetesen arról van szó, hogy hogy több államtitkár, kormánybiztos, köztük Németh Szilárd rezsibiztos-kormánybiztos megtekintette az idei világbajnokságra épülő Nemzeti Atlétikai Központot.

Idézünk a közleményből:

Orbánék most pár milliárd forintért megpróbálnak újabb belviszályt szítani, provokálni azokat, akik még nem adták, fel, hogy ahhoz, hogy egyszer itt jobb világ legyen minőségi oktatás is kell.

A magyar közoktatás egyik nagy gondja a méltatlanul alacsony fizetések sora. Aki nem akar nyomorogni, mélyen értelmiségi életszínvonal alatt élni, az már el is kerüli a tanári pályát. Aki mégis marad, az, ha csak nem fanatikus vagy rendelkezik jól kereső eltartóval, vagy menekül vagy huszadikán már csirkefarhátat eszik, miközben egy egész társadalom csodálkozik azon, hogy akkor mégis miért húzzák ilyen sokan erős kussban az igát.

Nemrégiben az egyik legsikeresebb magyar valódi vállalkozó, aki

Csepel polgármesterét kizárták a csepeli Jedlik gimnázium új épületszárnyának  alapkőletételéből pont egy éve

Borbély és Németh évek óta tartó hatalmi harca idén is rányomja bélyegét a csepeli közéletre, befolyásolja kettejük mozgását, hatással lesz az önkormányzat idei eredményére és/vagy eredménytelenségére is.

Borbély Lénárd a Kis-Duna part „megnyerése érdekében tavaly januárban közvéleménykutatást indított, hogy Németh ne szerezhesse meg a KIMBA csarnok melletti volt ifjúsági tábor területét. Lakossági fórumot tartott a területen, majd önállóan döntött az ifjúsági tábor fejlesztéséről.

Németh január végén, a polgármester nélkül, lerakta a Jedlik Ányos Gimnázium új épületszárnyának alapkövét.

Kölcsönösen

"A hatalom önkényesen eldönti, hogy erőfölényből, hatalmával visszaélve, az alá-fölérendeltség helyzetét felhasználva rákényszeríti a másik félre a saját akaratát. Ez sérti a felek egyenjogúságának elvét, a tisztességes eljárás elvét és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét egyaránt. És mindezt az Alkotmánybíróság képtelen volt felismerni!"

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása

A Tóth Ilonáról elnevezett szakorvosi rendelőben, (az SZTK-ban) gyakran szünetelnek vagy elmaradnak egyes szakorvosi szolgáltatások. Mi lehet az oka? Mit tett/tesz a kerületi önkormányzat a helyzet megoldása érdekében? Csepelen is komoly gondok vannak az egészségügyben?

Borbély Lénárd polgármester megtekintette a csillagtelepi postát vagy, ahogy ő írta, a „postán kezdtem a napot” – olvashattuk az fb oldalán. Békeidőben sem kis hír, hogy a polgármester elmegy egy intézménybe, ám most,  fontos kommunikációs eseménynek szánták a kitüntető látogatást.

A Magyar Posta ugyanis tavaly november 12-től 366 postát zárt be „ideigenesen”, köztük az öt csepeliből hármat. Borbély Lénárd kisebb huzavona után elérte, hogy január 2-től ismét kinyitott az egyik, a csillagtelepi. Éppen ideje volt a

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

A magyar Országgyűlés 2022. december 7-i ülésnapján  elfogadott egy  határozatot, amelynek értelmében a Himnusz befejezésének 200. évfordulójára emlékezve – január 22-ét hivatalos állami emléknapként a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította. A határozat  szerint