A kerületi vezérkart az egyre súlyosabb vezetési válság és a mind nagyobb közéleti gondok nyomasztják. A fideszes polgármesterrel és a két helyettesével pénzügyi kérdésekben szembe fordult a Fidesz-frakció
Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) november 30-án megjelent 23. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.
Az év 23. lapszáma „hozta önmagát”. Vegyessaláta: kevés szöveg, az is Borbély Lénárd polgármester szemszögéből, az önkormányzat helyzetéről; még kevesebb, a kerületben hatalmat gyakorló Fidesz-frakció többségének többszöri kiszavazásáról; az ellenzék önkormányzati ügyekkel kapcsolatos véleményéről; és sok semmitmondó „színes” írás, elsősorban azoknak, akik rendszeres olvasók, s gyakorlatilag innen értesülnek a kerületben zajló, tulajdonos által fontosnak tartott eseményekről.
Most sem fértek bele a 24 oldalba az itt lakókat foglalkoztató mindennapi ügyekről, a lakosokat érdeklő legfontosabb kérdésekről, a gazdasági válság, az elszabadult infláció csepelieket is érintő hatásairól szóló hírek, tájékoztatók, vélemények.
Véleményünk a lap néhány írásáról:
Az elfekvőről mindenki tudja, micsoda. Hivatalos nevén: ápolási osztály, esetleg ágyak a krónikus osztályon. A kórházak tájékoztatóiban ilyesmi olvasható róluk: „aktív orvosi ellátásra nem szoruló, önmagukat ellátni nem képes, a családi gondozást átmenetileg nélkülöző betegek számára” adnak férőhelyet.
Kínos mosoly és kínlódás. Németh Szilárd nem Csepel országgyűlési képviselője, a csepeliek háromszor szavazták le. Ezek után ki hatalmazta fel, hogy Csepel nevében beszéljen?
November 24-én kudarcot vallott vele, mára ezért hívta össze ismét a képviselő-testületi ülést a polgármester.
"Népünk immár oda jutott spirituálisan, hogy inkább hisz Viktor apánk mézes szavainak, semmint a szemének vagy a tök üres bukszájának, és neki van igaza. Olyan, hogy a rezsi a mi pénzünket elvigye, olyan nincs és nem is lehet, Rezsi Szilárd azt semmi körülmények között meg nem engedné. Vagy ha mégis, akkor Viktor apánk elcsapná, és keresne másik rezsibiztost, még nagyobbat, még kövérebbet, még roppantabb bográcsút"
A kerületvezető látványpolitizálása közben Csepel csúszik. Csak csúszik, csúszik. Egyre lejjebb…
Rosszul tetszett olvasni: nem szájhős, hanem sálhős. A száját ki sem kellett nyitnia, egy árva szót sem szólt. Magyar ember evés közben nem beszél, ő pedig épp kiharapni igyekezett egy darabot a szomszédaink rokonszenvének maradékából. Egy szó nélkül, egyetlen sállal sikerült – Ludassy Máriát idézve – a kisantantot összehoznia. Mit gürizett ezért annak idején kormányaink sora, ő meg egy perc alatt megoldotta!
Németh Szilárd: "Teljesítjük az ígéretünket és megőrizzük a nyugdíjak értékét!”"
Az infláció nem látszik mérséklődni, sőt. Élelmiszerek drágulásában bárkit lenyomunk Európában. Eközben az ország energiaszámlája elviszi a GDP csaknem 10 százalékát, magyarul ennyi kerül ki a gazdaságból.
Csepeliek átverése, beugratása. Másfél órán keresztül csak azt olvashattuk a kerületvezetői felvételen: "Következik a közmeghallgatás!" Nem következett! Mi történt? Nem tudjuk. Állítólag volt. Lehet, hogy a testületi ülés vitája, vagy a polgármester háromszori leszavazása, kiverte a biztosítékot?
120 éve kezdődött a ma már legendás történet. A Weiss testvérek - Bertold és Manfréd - bérbe vették Csepelen, a Duna partján lévő János-legelőt. 1892. december 10-én benyújtották a „telep- és építési engedély” iránti kérelmüket a ráckevei főszolgabíróhoz. Képünkön az egykori Csepel Művek elődje, a magyar ipar és a monarchia “koronagyémántja", a felépült WM-gyár, vagyis a Weiss Manfréd Művek már a 20. század elején. A kortársak „csepeli csodának” nevezték, hiszen a GDP-bővüléséhez 10 százalékkal járult hozzá Weiss Manfréd üzeme.
Micsoda különbség?! Miközben 2010 óta a nyugdíjak összege 70 százalékkal nőtt, aközben a parlamenti képviselők alapilletménye ötszörösére emelkedett, a miniszterelnök bére majdnem két és félszer annyi, mint amikor másodszor került hatalomra, mellé képviselőként is megkapja az alapösszeget. Aztán az együtt 4,8 millióból nem tudja, mennyit visz el a megemelt rezsi
Ez már több mint egy kisiklás! Mit jelent a Fidesz nyelvéről magyarra fordítva, hogy előre megyünk nem hátra? Szemléltető oktatás a Boráros tértől a csepeli végállomásig
Eddig sem volt sok kétségem afelől, hogy pártunk és kormányunk nagyjai nem járnak vásárolni – legalábbis oda, ahova a köznép néhány naponta biztosan. De ha lett volna ilyen kétségem, mostanra biztosan elenyészett volna.
Minek nézi a csepelieket ez a kerületvezetői garnitúra?
A Völner-ügy kirobbanása után sokan találgatták, mi történhetett, hogy egy ilyen nagyágyú is rajtaveszíthet. A lebukott igazságügyi államtitkár – a vádirat szerint - üvöltően hanyag lehetett, így képes volt például az Igazságügyi Minisztérium (!) parkolójában, térfigyelő kamerák alatt átvenni kenőpénzt.
Most is látni ahogy évek óta égnek meredten egyhelyben, torzóként áll a Táncsics Mihály utcában
A naivitás, félrevezethetőség önhiba? A gondoskodásra szoruló a felelős azért, hogy hagyta magát az állam fejeseitől, profi manipulátoraitól félrevezetni, mert még idén év elején is elhitte, hogy a 13. havi nyugdíj, vagy az szja mentesség megmenti a bajtól, a hétszeres gázártól?
Egy hónappal ezelőtt a sétányoknál élő csepeliek gondosan távol tartották magukat attól az ünnepségtől, amelyen az önkormányzat fideszes vezetői Wittner Mária nevére keresztelték el az ott kialakított parkot. A sétányi csepelieket ugyanis sem a polgármester, sem más nem kérdezte meg arról, hogy akarják vagy nem akarják ezt a névadót. Bocsánatot eddig azóta sem kért senki tőlük a "mulasztásért"