Mit kívánt Nagy József 15 éve? „Azt még szeretném kívánni, hogy a politikusok, akiknek véleménye fényévnyire van egymástól, most karácsony ünnepén átgondolnák, hogy mégiscsak az együttműködés viheti előre az országot, nem a torzsalkodás, a szeretetlenség.”

Viharos időket éltünk 2006 őszén, telén (is), így érkeztünk el a karácsonyi készülődéshez. A Csepel újság az évi utolsó számában több ismert személyt kérdezett meg arról, hogy mit jelent neki a karácsony. A válaszok közül most kettőt idézünk fel:

Nagy József, a Munkásotthon igazgatója:

Nekem mindig is a családot, a szeretet, a békességet jelentette és jelenti a karácsony. Jelenti az emberek egymás iránti tiszteletét. Ez az emberiség legszebb ünnepe.

Karácsonyi ajándéknak is felfoghatom, hogy a Munkásotthon színháztermét meg tudtuk újíttatni. Ez óriási dolog a csepelieknek. Hat év alatt mintegy hatvan millióba került a felújítás.

Ami engem illet, nekem

Ferenc pápa üzenetének a magva az irgalmas szamaritánus története: vegyük észre a bajba jutottat, a rászorulót, aki ajtónkon kopogtat”– foglalja össze a vatikáni hírügynökség a pápa mondanivalóját. Erre kell forrásként támaszkodnunk, mert a pártállamosított MTI tudósításai között nem találtunk beszámolót erről.

Volt egyszer egy magyar film, a Csinibaba, amelyben Timár Péter rendező, egy régen eltűnt, ma – akkor – már igazán tréfásnak ható világon gúnyolódott, ahol Gálvölgyi János, mikor egy hangszóróba a lottószámokat olvassa fel és odaér, hogy 56 – akkor csak legyint egyet és nem mondja be, mert nem akarja megzavarni ezzel az izgató számmal – 56 – a közönség bongyor fejecskéjét.

Mint azt tudjuk, az élet gyakran utánozza a művészetet.

A pápa a minap Leszboszon járt. Oké, Leszboszon – ez már maga is első hallásra olyasmi, amitől óvni kell a magyar polgárokat. Bár felteszem, hogy a

Jól kifogtuk! Jól kifogta: Borbély Lénárd polgármester neve, fotója most csak tizenkilencszer szerepelt a csepeliek közpénzéből nyomott évzáró Csepeli Hírmondóban. Ráadásként a címlap képet mi adjuk ajándékba…

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) december 15-én megjelent 23. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Egy hónapnyi szünet után jelent meg a Csepeli Hírmondó idei utolsó száma. A karácsonyi lap 8 oldallal bővült, a 32 oldalon karácsonyi rendezvények, az ünnepre való készülődés, illetve kulturális és sport rendezvények programjai olvashatók. Az Aktuális rovat két legfontosabb írása a november végi testületi ülés és a Jedlik Gimnázium felújítása. Az ünnep kapcsán szót kapott cukrászmester, főigazgató, mentő szakápoló, rendőrkapitány, néprajzkutató, színésznő, továbbá mások mellett Borbély Lénárd is, akinek neve, fotója összesen tizenkilencszer szerepelt a lapban.

A csepelieket év végén is foglalkoztató események, kérdések, az önkormányzatokat sújtó jogi és pénzügyi kormányzati döntések, a kerület valós járványügyi helyzete, az M0 ismételt lezárása miatti közlekedési feszültségek, Csepel időnkénti, egyre sűrűbben tapasztalható „bedugulása”, csakúgy mint a csepeliek mindennapi gondjai, most is hiányoztak a Csepeli Hírmondóból..

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Közmunkáért egyéni hála. A tanulmány szerzői szerint ez a Fidesz-hez részint valóban hű, a közmunkáért ténylegesen hálás, részint politikailag irányított, és ezt nem feltétlenül bánó népesség a magyar lakosság több, mint felét teszi ki, már csak azért is, mert az elmúlt harminc évben az elszegényedett városiak közül sokan költöztek vidékre.

Egy viszonylag friss tanulmány szerint 2018-ban a falvak lakosságának 58 százaléka szavazott a Fideszre, a nehézéletű térségekben meg 65 százalék. Nem mondhatni persze, hogy teljesen ingyen, a közmunkapénz, a templomfelújítások, a helyi fejlesztések összegei komoly meggyőző erővel bírhatnak, de ha mégsem, az igazából soha el nem tűnt feudális függési viszonyok restaurálása totálissá és tutivá teszi annak az állampopulista rendszernek a működését, amelyet Kovách Imre és Czibere Ibolya írt le.

Vagy elég lett volna lemásolni a régi viszonyokat rögzítő korábbi felméréseket? Hiszen a templom, a nagygazdák, és a helyi hatalom hármasa régi, bevált trió, amelyből

Idei utolsó ülését tartja a Csepel önkormányzatának képviselő-testülete ma délután, öt órakor a polgármesteri hivatalban. A közzétett meghívó szerint várhatóan 11 napirendet tárgyal a testület. A július elején jóváhagyott féléves munkatervben még 4 napirendet tervezett a polgármester, szerda délutánig már 11-re módosította eredeti javaslatát.

Hogy végül hány előterjesztés kerül a képviselők elé, az – az eddigi tapasztalatok szerint –, csak a helyszínen, az utolsó pillanatokban dől el. A fontosabb előterjesztésekkel kapcsolatos megjegyzéseink, kérdéseink, ‑ amelyekre, reméljük, választ is kapunk a testületi ülésen ‑ a következők:

Napirend előtt:

Tájékoztató az előző testületi ülés óta végzett munkáról  (T-5)

Előadó: Borbély Lénárd polgármester
A tájékoztató mellékletét képező, a jegyző által készített dokumentumból kiderült, hogy a Fővárosi Kormányhivatal és a Csepeli Önkormányzat jogerősen, pert vesztett a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. által indított „helyi adó ügyben indult közigazgatási jogvitá”-ban. Az alpereseknek összesen egy millió forint felülvizsgálati perköltséget kell fizetni. Mi vezetett a pereskedéshez, s ki a felelős az

„A nemzet én vagyok!” – jelentheti ki Orbán Viktor, annak nyomán, ahogy XIV. Lajos francia király az állammal azonosította önmagát. Szó szerint ezt így (még) nem mondta ki a miniszterelnök, de hogy így gondolja és így is cselekszik, arra a gyakorlatban már számos bizonyítékkal szolgált.

Elgondolkodtak-e a mostanában a szavak jelentéséről? Pontosabban a szavak jelentésének a megváltozásáról, amit a NER pusztítása okoz az anyanyelvünkben?

És akkor kezdjük mindjárt az elején. A NER, ugye, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a rövidítése, bár sokan inkább az elnyomásra asszociálhatnak a középső E betűről, és tegyük hozzá joggal. Mert itt aztán mindenről van szó, csak együttműködésről nem. Csak annyiban működik ez az „együttműködés”, hogy aki nem működik együtt az Orbán-rendszerrel, az megnézheti magát. Repül az állásából, nem kap állami megbízásokat, kiéheztetik és kivéreztetik, a javait, a vállalkozását elrabolják – fényes nappal. Szóval

Németh Szilárd a Jedlik Ányos Gimnázium romjain és a csepeliek hátán akar felkapaszkodni Orbánhoz a Parlamentbe és a Budai Várba?

Németh Szilárd István, a Fidesz-KDNP pártlistás képviselője, parlamenti államtitkár, a hozzám is eljutott karácsonyi és újévi üdvözlőlap tanúsága szerint, harmadszor is megpróbálja. A postaládába bedobott üdvözlőlapon ugyanis az aláírás a következő: 

Németh Szilárd István

AZ ÖN KÉPVISELŐJELÖLTJE

Budapest, 17. választókerület

Nekem ugyan nem képviselőjelöltem, de legalább megtudtam, Németh Rezsi Szilárd tehát újra próbálkozik. Nemhiába tagja a parlament bátrainak, a Fidesz-KDNP pártszövetség 133 fős gombnyomogató frakciójának.

Két vereség után, jövőre harmadszor is elindul az országgyűlési választásokon, Budapest, 17. választókerület (Csepel-Soroksár) képviselőjeként. A 2018-as vereség után befutott hatalmas karrierje, illetve az utóbbi hónapok történései, megnövekedett aktivitása miatt számomra egyértelmű volt indulása. 

Legutóbbi veresége óta, amikor is Szabó Szabolcs több mint 5 százalékkal másodszor is legyőzte, listán bejutott a parlamentbe, majd funkció- és feladathalmozásba kezdett:

Tegnap az országgyűlésben júniusig meghosszabbították a veszélyhelyzetet. A politikusok már 2020 eleje óta, a koronavírus megjelenésekor a demokráciákban példátlan jogosítványokat kaptak az állampolgárok életének szabályozására.

Éltek ezekkel az eszközökkel. Az első intézkedéseket maguk a választók követelték ki, a korlátozások egy részére pedig bizonyosan szükség is volt, de az okozott károkat, és az olyan túlkapásokat, mint az otthoni viselkedés szabályozása, az utcai beszélgetés, vagy a parkban sétálás betiltása viszont legalább utólag érdemes rajtuk számonkérni, most pedig már tényleg csak olyan korlátozásokat szabad elfogadni, amik tényleg szükségesek. És bizony az életnek vannak olyan területei, ahol a politikusoknak semmi keresnivalójuk nincs.

A probléma az, hogy

Hozzáértőknek kell kipróbálni az újabb fegyvereket. Németh Szilárd  állítólag ehhez is ért. Pont ehhez ne értene?

Németh Szilárd fb oldalán folytatja reménytelen küzdelmét a rezsi költségek emelkedése ellen, azt állítva, hogy „Működik a rezsicsökkentés: Táborfalván is 480 forintért tankolnak az emberek.”

Hogy miért éppen ott mutatta be a rezsicsökkentés hatását? Azért, mert ott próbálta ki, a hadsereg parancsnokával együtt, a magyar szakemberek által kifejlesztett két új kézifegyvert. Hiába’, hozzáértőknek kell kipróbálni az újabb fegyvereket. Németh Szilárd  állítólag ehhez is ért. Pont ehhez ne értene?

Hogy miért rezsicsökkentés a

A szakemberek szerint csak a jéghegy csúcsát látjuk most, és sokkal nagyobb emelkedésekre kell számítanunk jövőre, mivel a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen anyagok, mint a gázolaj, a gáz, a műtrágya ára nagyon gyorsan emelkedik.

A kenyér jövő évi árával kapcsolatban nem tudott semmi jóval biztatni minket, kenyérevőket Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egykori szakállamtitkára a Klubrádióban. A nyilatkozó szerint a liszt árában 30-40 százalékos emelkedés várható, azaz ahol most 120-130 forint a liszt, ott a közeljövőben 170-180 forint lesz. 

És a kenyér árának emelkedése nem is áll meg, mert

Keverés, kavarás Orbán kötcsei buliján. Ahogy igazságtalan a megkülönböztetés két alföldi város között, ugyanúgy igazságtalan és a többiekkel szembeni mérhetetlen bűn az, amit Csepelen Németh Szilárd tesz a Birkózó Akadémia,  a Csepel SC egésze és a Jedlik gimnázium beruházással, és sok más dologban

Lázár János adta át –a 15 éve készülő – vasút-villamos járatot Szeged és Hódmezővásárhely között! A fideszes politikus nem titkolta, hogy a beruházásra egy fillér se ment Hódmezővásárhelyről, meg Szegedről.

Akkor meg honnan? Azt a sok milliárdot elő kellett valahonnan teremteni.

A pénzt azok a települések fizették, ahol nincs olyan befolyásos Fidesz-barát vezér, mint Hódmezővásárhelyen Lázár. Tehát ezt a vasutat fizette Budapest, fizette Csepel is!

Ez pedig igazságtalan, sőt bűnös tett! Azokkal szembeni bűntény, akik

Nem kellene mindig okoskodni, nem kell folyton rendet teremteni, nem kell egy központi csillár alá terelni a kontinenst, hogy a kopár fényben mindenki egyforma legyen. Olyan könnyű lenne belátni, hogy a fosztogatás sosem produktív, ha a többségtől elveszünk valamit, attól a kisebbség nem lesz több, nem gyarapszik semmivel

Ha a bürokrácia beleharap egy témába, valamiféle okozati lánc végtermékébe tehát, azt addig rágja, csócsálja, és marcangolja, amíg a saját okszerű édesanyja sem ismeri fel többé.

A bürokrácia mindent eltúloz, és egyben mindent el is értéktelenít, gépies működésében nincs és nem is lehet helye mértéktartásnak, ésszerűségnek, a hatás és ellenhatás arányos felmérésének. A bürokrácia ugyanis nem mesterséges értelem, csak mesterséges.

Hogy végtelen és pártatlan érzékenységünket demonstráljuk, most

A magasból minden nagyon szép, de a föld közelében Csepelen (is) zsilipeli a híreket a hatalom.  Zárt a rendszer, olykor csak résnyire nyitják meg a kapukat, hogy kizúduljanak az ígéretek. Teljesítésükhöz azonban többnyire nincs határidő...

Szerdán tette közzé a magyarepitok.hu, hogy „Megújul és szivattyúteleppel bővül a Soroksári-Dunát ellátó csepeli komplexum”. A Kvassay vízerőtelepet az Országos Vízügyi Főigazgatóság beruházásában, Csepel északi csúcsán fejleszti a Colas Alterra Zrt és a Strabag Generálépítő Kft. A két cég konzorciumot hozott létre, amely összesen 9,767 milliárd forintért vállalta a teljes fejlesztés kivitelezését. A kivitelezés megkezdésének és befejezésének határideje nem szerepel a közleményben. 

https://magyarepitok.hu/vizgazdalkodas/2021/12/megujul-es-szivattyuteleppel-bovul-az-orszag-egyik-legfontosabb-vizerotelepe 

….

A választási siker mindenáron való hajszolása feledékennyé, sőt esetenként cinikussá teszi a hatalomhoz ragaszkodó pártkatonákat – jutott eszünkbe Borbély Lénárd polgármester december 7-én, a csepel.hu-n közzétett tájékoztatóját olvasva. Az írás a képviselő-testület november 25-i ülésén jóváhagyott

A pénzromlás mértéke októberben már 6,5 százalékra emelkedett. Szakértők szerint  nem zárható ki, hogy a jövő évi magas bérnövekedésből az idei évben látottnál is jóval nagyobb szeletet hasít majd ki az infláció.

Ismét ütemes bérnövekedésről számolt be legfrissebb gyorstájékoztatójában a KSH: eszerint szeptemberben az átlagkereset bruttó 428 100, nettó 284 700 forint volt. Mindkettő 9,1 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest.

Ezek a számok azonban csak annak a 2,8 millió alkalmazott bérének az átlagát mutatják meg, akik napi 8 órában, legalább 5 fős cégeknél dolgoznak, miközben a KSH szerint a foglalkoztatottak száma immár 4,68 millióra rúg. A kisebb cégeknél munkát vállalók kereseti viszonyairól a gyorstájékoztatóban ugyan nem esik szó, a kapcsolódó frissített táblázatokból azonban látszik, hogy az ő jövedelmük alacsonyabb.

A munkáltatók teljes körénél

Nem mese ez, hanem sajnos maga a valóság: szégyen és gyalázat.  Nem a régmúltban, hanem néhány napja jegyezték fel. Igaz, a fájdalmas  esemény kiindulópontja, a bestiális gyilkosság 77 évvel ezelőtt, 1944. decemberében történt. A megemlékezést beszennyező jelenkori főszereplő helyett azonban mi szégyenkezünk, amikor a neve mellé odaírják, hogy ő is csepeli…

Pápai Gábornak a Népszava pénteki számában jelent meg egy zseniális karikatúrája. A művész két darutollas csendőr szájába adja a kérdést: „Milyen kihívással kell megküzdeni keresztény kultúránknak '44-ben?” A jól felismerhető Németh Szilárd válasza ez: „Logisztikai.”

A Fidesz-politikus beszédet mondott az 1944. december 8-án kivégzett Kiss János altábornagy kőszegi sírjánál. Az MTI szerint így fogalmazott: „Ma ugyanolyan, Magyarország keresztény kultúráját, nemzeti örökségét, a magyarok jövőjét fenyegető, erőszakos kihívásokkal kell szembenézni, mint 1944-ben.” (2021.12.08.) A karikaturista ama logisztikai kihívásra utalt, hogy 1944-ben a német megszállókkal érkezett Eichmann SS-alezredes néhány tucat emberével kezdte szervezni a „zsidótlanítást”, és mintegy 200 ezer magyar állampolgár közreműködésével gettósított, majd bevagonírozott 437 ezer magyar állampolgárt.

A napokban állt fel Németországban az új, szocdem kancellár vezette kormány, és

Völner Pálnak, a hivatali vesztegetéssel meggyanúsított fideszes igazságügyi államtitkárnak szabadságmegváltás címén is jár pénz, ha esetleg még bennragadtak volna szabadnapjai. Bár a helyzetre tekintettel elképzelhető, hogy csak egy kicsit ugyan, de jobban járna, ha természetben vehetné ki a szabadságát, és nem akarná azt megváltani.

Mindenre azért nem gondolhat még egy kétharmados többséggel rendelkező jogalkotó sem. Így például állítólag nincs jogszabályi alapja annak, hogy hát azért már mégse fizessék ki a háromhavi munkabért a tisztségéről lemondott igazságügyi államtitkárnak abban az esetben, ha a munkaviszony megszűnésének hátterében történetesen egy folytatólagosan elkövetett bűncselekmény gyanúja áll. Völner Pál esetében ez

Alakuló ülés előtti sorakozó a Szent Imre téren 2019 őszén. Annak ellenére, hogy a választási eredményként az ellenzék és a Fidesz darabra ugyanannyi mandátumot szerzett, mégsem történhetett meg a vezetőváltás Csepelen. De még a személyi kultuszra épülő korlátlan fideszes hatalom megregulázásának esélye sem. A kiszámíthatatlanok, a tömegbázissal nem rendelkezők ugyanis ilyen-olyan előnyökért a Fideszhez álltak!

A Népszavában nemrég  arról értekeztek, hogy egyes vélemények szerint a pártok kigolyózták a civileket az előválasztás esélyesei közül. Az előválasztással kapcsolatban nekem is vérmesebb reményeim voltak, de a bajt egyáltalán nem a civilek esélytelenségében látom.

Demokráciában kialakult tradicionális rendszerben a pártok, - a politikai vezetés irányát és személyeink kiválasztását illetően - kiemelt helyzetben vannak. Az állam és társadalom vezetése is hozzáértést, szakértelmet igénylő feladat. Bármennyire is nehezen elfogadhatónak látszik, mégis évszázados tény, hogy ezek a szervezetek azok, ahol felnőnek, csiszolódnak, és gyakorlatot szereznek az emberek arra, hogy vezetői ambícióikat megmutassák, és kiszámítható alternatívát mutassanak. Nem hiszek a semmiből jött emberek felhőtlen tisztaságában. Idegenkedek és nagy bajok forrásaként tekintek a kiszámíthatatlan szárnyalásban!

 Csepelen a2019-es önkormányzati választás éppen erre mutat példát. Az esélyteremtést összekevertük az elvtelen egyenlősdivel. Mindenkit, aki

Völner Pál fideszes volt államtitkárral együtt ma három bűnöző,-legalábbis az ügyészség által annak tekintett ember- biztosítja az Orbán-rendszer kétharmadát. Stílusos. Zsák megtalálja a foltját, bűnös politika a bűnöző gombnyomóját.

2020. december: vádemelés Boldog István fideszes képviselő ellen. A vád: hivatali vesztegetések elfogadása uniós fejlesztési támogatások ügyében, közbeszerzési eljárásokban elkövetett bűncselekmények, lezsírozott projektek. Mindez egy általa irányított hálózat segítségével.

2021. február: vádemelés Simonka György fideszes képviselő ellen. A vád: uniós és magyar közpénzeket érintő költségvetési csalás. Mindez bűnszervezetben. Az ügyészség nyolc és fél évet javasol.

2021. december: kezdeményezik Völner Pál fideszes képviselő, igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését. A gyanú: hivatali vesztegetések elfogadása. Mindez bűnszervezetben.

Az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartva is elképzelhetjük, hány hír szivároghatott (zúdulhatott) ki az üzemszerű disznóságokról, ha ezúttal az ügyészség nem tudta-akarta a szokásos módon eltussolni az ügyet.

Legalább két tanulság levonható:

Vágányzár a Corvin-csomópontnál naponta többször, a csúcsforgalmi időszakban is. Ennyi jutott a csepelieknek. A fideszes kerületvezetők a lakosság megkérdezése nélkül egyeztek meg a céggel...

Egyetlen település közlekedési rendszere sem egyik percről a másikra omlik össze, hanem annak hosszú folyamata van. Csepelen is már a rendszerváltástól kezdődően látszott, hogy amennyiben szerves és tartalmi változást nem tesznek, a káosz elkerülhetetlen. Ezt felismerte már Hajdú Béla polgármester is, ezért elképzeléseiben már szerepelt a HÉV gyors villamossá, valamint a gerincút Csepel belvárosát elkerülő szakasza elkészítésének terve. Az ezredforduló előtt hat évvel felállt szocialista vezetés is kemény tárgyalásokba, erős érdekérvényesítésbe kezdett a két meghatározó közlekedési szakasz megépítéséért.

A kerületi vezetés elérte, hogy a főváros a HÉV alsó és felső vezetékeit, megállóit, végállomásának épületeit felújítsa és 2008-ban elkezdődött a gerincút építése is.

Mindezekkel párhuzamosan elkezdték Csepel belváros parkolási rendszerének tervezését és kialakítását. Önkormányzatunk akkoriban eredményesen pályázott a belterületek parkolási rendszereinek kialakítására lehetőséget biztosító Európai Uniós lehetőségekre. A pénz az

Verbális agresszióval fölpiszkált ösztönök, avagy a Hír TV Sajtóklubjának jegyzőkönyve

Szakmai kötelességem, hogy rendszeresen nézzem a Hír TV műsorát, benne a Sajtóklub (Bayer Zsolt, Bencsik András, Gajdics Ottó, Néző László, Huth Gergely) média-tornamutatványait. A legkevésbé sem irigylem Gyuricza Pétert, aki vaskos könyvben tette közzé az adásokat, a „közelmúlt lenyomatát, egyben tükrét” (Így beszélnek ők a Sajtóklubban), már a bevezetőben figyelmeztetve az olvasót: „ne hagyja, hogy tisztánlátását durva, szándékosan bántó, sértő szövegek homályosítsák el”.

Nem nagy felismerés, nem is mai, tudjuk: aki a nyelvet – s vele a közbeszédet – uralja, az uralja a politikát, a közéletet is – ezt mondják ma tematizálásnak. Aki figyelte az utóbbi évtizedek magyar politikai mozgásait és azok nyelvét, megfigyelhette, miként uralja el a magyar nyelvet a NER. Még csak a kormányfő dakota közmondásai sem kellettek hozzá; ezek nélkül is követhető volt a politikai ellenzék kiszorítása a nyelvi térből – amiről ők maguk is tehetnek –, a fogalmak és nemzeti szimbólumok kisajátítása, amit csak fölerősített a Sajtóklub sokszor alpári nyelvezete. Súlyosabb ennél, hogy Bayer Zsolt fekáliával maszatolja be a

Arról nem nyilatkozott sem Borbély Lénárd, sem Németh Szilárd, hogy milyen az intézmény egészének, benne a háziorvosi ellátásnak a helyzete, az ott dolgozó orvosok, asszisztensek, ápolónők mennyire elégedettek megbecsülésükkel, illetve milyen visszajelzések vannak a csepeli lakosok részéről munkájukkal kapcsolatban. Arról sem szóltak, hogy a „folyamatban” lévő volt csepeli szülőotthon felújítása, amelyről csak beszélnek, beszélnek és beszélnek, még mindig csak a tervezésnél tart, két évvel a fejlesztés első bejelentése után. 

Borbély Lénárd polgármester azt állította az Ábel Attila alpolgármester által kézben tartott kerületi lakájmédiában (elsőként a CSH-ban), hogy „...az Egészséges Budapest Program keretében – az önkormányzat hozzájárulásával együtt –, csaknem négymilliárd forintot költünk a csepeli egészségügy fejlesztésére.” A csepel.hu-ban már azt is hozzátette, hogy 2019-től.

A mostanában – ebből az összegből –, megvásárolt eszközöket, mivel Németh Szilárd is részesülni akart a dicsőségből, együtt adták át, egy sajtótájékoztató keretében a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat vezetőjének.

A sajtótájékoztatóról tudósító újságok egy része szerint