Mit keres Csillagtelepen Radnóti  Miklós szellemisége mellett Wass Albert árnya?

Sötétben, sötét ügyet visznek végbe ma este Csepelen. Az egésznek csak a célja és az eredménye világos: A cél: provokálni a csepelieket, az eredmény: Csepel szégyene. A Radnóti Miklós Művelődési ház előtt, a nácizmus áldozatává lett mártír magyar költő csillagtelepi szobrának közelében a náci eszmékkel szimpatizáló, több antiszemita művet produkáló Wass Albert szobrát avatják fel. Az aktust Wass Albert emlékesttel teszi teljessé a csepeli önkormányzat, amelynek nevével és nevében - háta mögött képviselő-testületi döntéssel - Borbély Lénárd hívja a közönséget a sötétbe, a 18 órakor kezdődő szeánszra.

A meghívóból nem derül ki, hogy az emlékműsort ki rendezi és kik lépnek fel benne. Ez is sötétben marad estig...

Hangsúlyozzuk: A tudatlanság enyhítő körülmény lenne az ötlet és a meghívó kiagyalóinak, de ha mindezt tudatosan teszik, akkor számukra nincs mentség. A nácizmus áldozatának szobra közelébe tenni a náci eszmékkel szimpatizáló, a nácikat és a hazai kiszolgálóikat támogató, szélsőségesen antiszemita  műveiről elhíresült író szobrát az nem más mint  provokáció. Megosztást provokáló akció a csepeliekkel szemben, rájátszás alantas ösztönök felszítására, undorító, átlátszó politikai célok  elérése érdekében. Ezt a megállapítást erősíti  a szégyenletes akcióról szóló híreket névvel, címmel kommentáló csepeliek sora. Az alábbiakban  a mérsékeltebbnek tekinthető véleményekből nyújtunk válogatott ízelítőt:

A csepeli önkormányzat hivatalos  Facebebook oldala már előrevetíti az éles megosztottságot.  A ma esti eseményről szóló hírhez többek között ilyen megjegyzéseket fűztek: 

- Felháborító disznóság, kegyeletsértés, szégyen Csepelnek!!!!! (V.Z.)

Százezrek tiltakoztak Londonban,  ahol újra és újra felcsendült egy ismerős dallam...

Egy dal járja be Európát. Sőt, a világot. Reneszánszát éli az olasz ellenállók partizándala, az „O bella, ciao”. Tudják, így kezdődik: Eljött a hajnal, elébe mentem..” Persze, nálunk is ismerik a partizán búcsúját szép kedvesétől: „Ha meghalok majd, mint annyi társam,/ Legyél te az, ki eltemet!” Legalább a refrénjét biztosan: „Ó, bella, csao, bella csao, bella csao, csao, csao, csao!” De ma már nemcsak a szerelemről, a halálról és a partizánokról szól. Mindenfajta szabadságküzdelem nemzetközi himnuszává lett. Egy szaklap azok közé a zenék közé sorolta, amelyek megváltoztatták a világot.

Megmozdulásaikon ezt énekelték a Brexitet ellenző britek, a „Je suis Charlie” jelvényt viselő franciák, az Erdogan ellen lázadó isztambuliak, a brazil nők, tiltakozva

Radnóti Miklós

Csepelen, a mártír költő szobra közelében, a róla elnevezett művelődési ház előtti parkban állítják fel a költő gyilkosainak eszméivel szimpatizáló Wass Albert szobrát

"A 12. számú holttest. Ruházat: Hosszú steppelt szürke kabát, kötött nadrág, turista bakancs. Külvizsgálat: A holttest derékban kettévált, igen kevés, szappanná vált lágyrész, nyitott testűrökkel. Tarkópikkely baloldalán belövés, fejtetőnél kilövés....A tisztiorvos megjegyzése: A kihantolás során a 12. holttest nadrágja hátsó zsebében találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt napon megszárítottuk és a talajtól óvatosan megtisztítottuk: ez a jegyzőkönyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra…"

Csak bízni lehet abban, hogy a fenti  exhumálási jegyzőkönyvet és a hozzá vezető tragikus történelmi utat nem ismeri a "Csepeli Önkormányzat". Ez a megnevezés szerepel ugyanis azon a Borbély Lénárd polgármester által aláírt meghívón, amely 2020. január 8-ra, vagyis holnapra Wass Albert szobrának avatására invitálja a csepelieket. A Wass Albert-szobrot Radnóti Miklós szobrának szomszédságában akarják felavatni. A "Csepeli Önkormányzat" - Borbély Lénárddal az élen - ennyivel nem éri be, a szoboravató után Wass Albert-emlékműsort rendez a Radnóti Miklós Művelődési Házban.

A tudatlanság enyhítő körülmény lenne az ötlet és a meghívó kiagyalóinak, de ha mindezt tudatosan teszik, akkor számukra nincs mentség. A nácizmus áldozatának szobra közelébe tenni a náci eszmékkel szimpatizáló, a nácikat és a hazai kiszolgálóikat támogató, szélsőségesen antiszemita  műveiről elhíresült író szobrát az nem más mint  provokáció. Megosztást provokáló akció a csepeliekkel szemben, rájátszás alantas ösztönök felszítására, undorító, átlátszó politikai célok  elérése érdekében.

Valaki ellopott tőled 40 ezer forintot. Észre sem vetted? Akinél a pénz van, annak biztosan feltűnt – tízmilliószor 40 ezer forint azért már elég szép összeg. És ha nem is gondolsz rá a sajátodként (pedig jobb helyen lenne nálad), a hiánya neked is fáj.

A Forbes gazdasági magazin friss összeállítása szerint Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar: 407,7 milliárd forintnyi vagyon van a felcsúti gázszerelő nevén. A többségnek, akik a pénzt munkával keresik, és ha nem is máról holnapra, de hónapról hónapra élnek, a százmilliárdos összegek nem mondanak semmit, ezért célszerű más léptéket használni: minden magyar ember valamivel több mint 40 ezer forintot dobott be a Mészáros & Tsa. feliratú perselybe.

A nagyívű tervek harsogása közben sehol nincs szó a kerület számára fontos fejlesztésekről, a csepeli közlekedést meghatározóan érintő,  sok milliárdos beruházásokról: a Gubacsi híd két sávossá tételéről, a Galvani hídról, a Corvin csomópont kétszintessé tételéről, a csepeli HÉV felújításáról és meghosszabbításáról, a csepeli gerincút folytatásáról...

Az atlétikai vébé már biztos – a többi bizonytalan, mint a kutya vacsorája. A mondat első része a főváros feltételeit elfogadó kormányhatározatból következik, második része az én véleményem. Hogy mire alapozom vélekedésemet? Az előre látható, a szakemberek által előrevetített világgazdasági, uniós és magyar gazdasági változásokra. Mindenek előtt arra, hogy a következő években várhatóan lassul a magyar gazdaság növekedése, amelyre, ráadásul komoly hatása lehet az uniós támogatások csökkenésének is. Ennek következményeként újra átgondolásra kerülhetnek a korábban hozott fontos gazdaságpolitikai döntések. Nem vagyok biztos abban, hogy a 2023-as atlétikai vb feltételeként megfogalmazott, több száz milliárdot igénylő fővárosi közgyűlési feltételek valamelyike, a kormány tavaly év végi elfogadó határozata ellenére sem kerül később feláldozásra, az orbáni szent cél, a vb mindenáron

"Az, hogy Orbán nem vette észre időben a társadalom hangulatváltozását, a növekvő undort a kleptokráciával szemben, több ezer középszintű kádernek és a hozzájuk kötődő családi-baráti hálónak került sokba."

Az Orbán rendszernek különösen sok dolga lesz az idén, a legfontosabb azonban nem az ellenfelek legyengítése és tönkretétele, a szemmel már alig látható autonómiák letörése, a propaganda gépezet újjáépítése, a fontosabb társadalmi csoportok jóltartása lesz. Az már kevés, hogy a rezsim erőt mutat, az erő tartósságába vetett hitet kellene visszaadni a meghökkent Fidesz-híveknek és a megbotránkozott orbánista elitnek az önkormányzati választások után.

Az, hogy Orbán nem vette észre időben a társadalom hangulatváltozását, a növekvő undort a kleptokráciával szemben, az több ezer

Anya és lánya: Székely Éva és Gyarmati Andrea - "Végül megnézem még anyut. Elég abszurdnak érzem, ahogy azt mondom, „boldog új évet”. Azt feleli, „neked is”, és nem vagyok benne biztos, hogy tudja, kinek mondja ezt."

Lesétálok a bankjegy-automatához, döbbenetesen hosszú a sor, elvégre az év utolsó napját írjuk. Azért egyszer csak sorra kerülök, felveszem a pénz, be a tárcába, tárca be a táskába, amikor megszólít az utánam következő bácsi, segítenék-e neki. „Kimentem a divatból, nem értem ezeket a gépeket, félek tőlük.” Ez az indok.

Szálfamagas, elegáns pasas, kezében bot; összeszorul a szívem: stílusa, mint nagypapámé volt.

Folytatja: „Hiába nőttem ilyen magasra, kifog rajtam a világ.”Csevegünk, kiderül, százkilencvennyolc centi magas és kilencvennyolc éves az úr.

Lopva a sorra nézek, meglep, hogy senki nem türelmetlenkedik, sőt, mosolyog a nép. Szilveszteri angyal szállhat el épp felettünk.

Felveszem a bácsi pénzét, a kezébe adom, ő is mint én: bankjegyek be a tárcába, a tárca be a táskába, akkurátusan, aztán boldog új évet kíván, s engedélyt kér, hogy megöleljen.Az engedélyt megadom, kacag a sor.

Nagy-Huszein Tibor: "Ha az ellenzék valóban nyerni akar, akkor létre kell hoznia a győzelemre esélyes egyetlen ellenzéki pártot, vagy pártszövetséget. Aki valóban méltó akar lenni a nép olyan mértékű bizalmára, hogy azzal kormányt/rendszert lehet váltani, annak vállalnia kell az ehhez szükséges kompromisszumokat, szervezetét és személyét illetően is. Mégpedig minél előbb."

Formabontó lesz ez a poszt. Blogunk ugyanis nem szokott pártok belügyeivel foglalkozni. Most azért teszünk kivételt, mert Horváth Gyula, Csepel ismert ellenzéki (DK), baloldali politikusa saját Facebook oldalán joggal tette közzé Nagy-Huszein Tibornak, a DK két éve lemondott alelnökének írását. Ebben a különösen kritikus cikkben - a mi megítélésünk szerint - olyan gondolatok kaptak teret, amelyek nem biztos, hogy népszerűek lesznek a DK felső köreiben, de úgy véljük,  megvalósításuk nélkülözhetetlen az újabb rendszerváltáshoz, a negyedik Magyar Köztársaság megalapozásához:

Kedves Barátaim!

Ahhoz, hogy a DK egy rendszerváltásra is képes demokratikus ellenzéki erő része lehessen, ahhoz, hogy ezzel a felelősséggel élni tudjon a DK, mindent megelőzően magát kell alkalmassá tenni erre a szerepre, és arra, hogy az ellenzék más pártban politizáló része is fenntartás nélkül elfogadja.

A DK most

Csepeli Szabó Béla: PEST, 1892  (Megjelent az Acélsziget című 1977-es antológiában)

1892 januárja volt, de az idő annyira kezesen viselkedett, hogy a konflis- és omnibuszkocsisok még karácsony után két héttel is kesztyű nélkül fogták a lovak hajtószárát, és el-elfeledkezve kölcsönös ellenszenvükről - időnként meglengették egymás felé magas, keskeny karimájú kalapjukat:

- Hohoóó, cimborám! Hová kocog a gebéd?

- Hát oda, ahová a tiéd! A tavasz elé!

- No, csak vigyázz! Jöhet még a kutyára dér!...

És jött is.

Január 12-én délben - az ördög tudja honnan, talán a Kárpátok hasadékaiból - hirtelen hideg szél bújt elő. Elfújta a napot, és elképesztő hóesést zúdítva alá, órákon belül fehér, sarkvidéki tájjá változtatta a várost. A konflisok és omnibuszok valósággal belegabalyodtak a hóba, és a többségükben bajszos, szakállas kocsisok egy csapásra káromkodó hóemberekké változtak.

- Hé! Ne vágj elém azzal a bricskával, mert rád hajtok!...

- Te? Azzal a vén csatalóval? Inkább támogasd el a Herz Árminhoz, hogy szalámit csináljon belőle a szegény gyerekeknek!

- No megállj, te gazember! Ezt még megkeserülőd! - s már pattogtak is a hosszú ostorszíjak a levegőben és

A vizes VB-re 7,5 milliárd forintért a baloldali kép szerinti Duna Arénát ígérte a kormány. Végül 49 milliárdért olyan lett mint ami a jobboldali fotón látható. Amikor a beruházásért felelős kormánybiztost, Fürjes Balázst erről kérdezték, azt mondta, az első terv egy blöff volt, ami szerinte természetes az ilyen pályázatoknál. A Csepeli Nagyerdő Programról ki és mennyit fog blöffölni, mikor, kitől, hanyadik blöff után tudjuk meg a valóságot?

Budapest vezetése támogatja a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, miután Karácsony Gergely főpolgármester ígéretet kapott feltételei teljesítésére. A kormány az elkövetkező öt évben 50 milliárd forintot fordít a budapesti járóbeteg- és szakellátásra, beindul a zöldfelületek növelését célzó Csepeli Nagyerdő Program, a vb-vel kapcsolatos minden szerződés, pénzköltés nyilvános, átlátható lesz.

Ezek az ígéretek. Volt belőlük korábban is sok, melyek aztán nem teljesültek vagy nem úgy valósultak meg, ahogy ígérték. A budapesti és balatonfüredi közös rendezésű 2017-es vizes világbajnokságra 7,5 milliárdos uszodát terveztek, a Duna Aréna végül 49 milliárd forintért épült fel.  Amikor a beruházásért felelős kormánybiztost, Fürjes Balázst erről kérdezték, azt mondta, az első terv egy blöff volt, ami szerinte természetes az

Mindeközben Jumurdzsák, aki mióta elvesztette a talizmánját arra kényszerült, hogy fideszes hecclapokat olvasson, azon morfondírozott, hogy mégis a muszlim lehet a leghatékonyabb a világon. Merthogy a szakértő Maróth Miklós effendi szerint ők csak napi húsz percet, ha dolgoznak. No most, ha napi húsz perc csatával – mert ki mondja, hogy a csata nem munka – sikeresen elfoglalták a fél világot és évszázadokig megtartották, akkor csak tudnak valamit.

Hej te puska puska vagy, nem csinos kis fruska vagy – verte a vigyázzmenetet a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok osztálya, hogy csak úgy porzott a szent anyaföld a lábuk alatt.

De nem késett rá a válasz:

Ropognak a gépfegyverek,
Bomba robban, sír a berek.
Hol az ágyú, azt kiáltja,
A magyarnak nincsen párja!
Seje-haja-haj, hát előre!
Igazságot Magyarországnak!

- visszhangozta a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történelemtudományok Osztályából verbuvált rohamcsapat, mert ők különösen műveltek voltak. És ahogy megvillant a perzselő nap sugarában bajonettjük hegyén a táncoló fény, hát még a

Figyelmetlenség vagy tudatos megszüntetés? A csillogó kormányzati látványtervről csak a csepeli HÉV hiányzik

Az Index cikke szerint a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján a kormány elfogadta a fővárosi önkormányzat feltételeit a 2023-ban megrendezendő budapesti atlétikai világbajnoksággal kapcsolatban. Mint ismeretes, a tervek szerint az eseménynek helyet adó stadiont a Ferencvároshoz tartozó IX. kerületi területen és a Csepel-sziget északi csúcsán, a XXI. kerületben építik fel.)

A határozatban megjelentek szerint a kormány üdvözli, hogy a fővárosi közgyűlés is rábólintott a rendezvényre, és felkérte az érintett minisztereket, kormánybiztosokat, hogy a közgyűlési javaslatai alapján álljanak neki a munkának.

"Egyúttal felkérték többek között Karácsony Gergely főpolgármestert, valamint a Magyar Atlétikai Szövetség elnökét, hogy közös levélben tájékoztassák a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget, az IAAF-et arról, hogy a 2023-as esemény megrendezéséhez szükséges támogatás megvan. Az IAAF ugyanis korábban

A hatalom mai urai erre nem akarnak emlékezni, és ettől a felirattól, ettől a transzparenstől tartanak a legjobban...

Vége a 2019-es évnek, goodbye! Számolhatnánk úgy is, hogy vége az évtizednek. Vagy: vége egy emberöltőnek, amely 1989-ben kezdődött. Az esendő hajlamos arra, hogy az ilyen időfordulóktól valamit várjon. De ha ezt tesszük, akkor sem jutunk sokra.

Visszatekintve úgy tűnik, valamivel talán tisztább világképet láttunk magunk előtt harminc éve, a rendszerváltozáskor, mint ma, de arra nem tudunk válaszolni, hogy azt a képet a csalóka optimizmusunk festette-e fel, miközben az ismeretlenbe ugrottunk. Vakok voltunk vagy bátrak? Mindenesetre kritikátlanul zuhantunk bele egy új világba, szinte mindegy volt, milyen is ez az új világ, csak legyen mind távolabb attól, amit elhagytunk. Ma pedig ha körülnézünk, újabb káoszban találjuk magunkat. Egy olyan világban, amelyben

Az egykori Csepel Vas- és Fémművek gyárkéményei -  Felszeletelt bennünket a történelem, mint cukrász a tortát. De az igazak nem vesztették szem elől egymást

"Ez egy kis ország. Itt mindenki érdekelve volt valamilyen politikai mozgalomban. Pro és kontra. Itt egyszer az életben mindenkinek kihúzták a politikai nyerőszámát. Itt egyszer az életben mindenki leszámolhatott az ellenségével. Itt a leszámolóval is leszámoltak. Ez egy kis ország. Olyan, mint egy nagy család.

Mi vakon hittünk és látva csalódtunk. Összetörtünk és kiegyenesedtünk. Mi magasra tartottuk a zászlót, amit később kivertek a kezünkből.  

Nincs még egy nemzedék, amelynek tagjai ilyen messzire kerültek egymástól. Felszeletelt bennünket a történelem, mint cukrász a tortát. De az igazak nem vesztették szem elől egymást. Mint ahogy a gazemberek is egymásra találtak...Ránk lehet számítani. Ránk kell számítani. Ránk nem lehet nem számítani! Velünk akkor is számolni kell, ha nem számolnak velünk..." 

HANYAS VAGY? Szilágyi György monológját előadja Kálmán György

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén...című versével

szerkesztőségünk a Csepel újság, valamint a csepeliek.blog.hu minden olvasójának 2020-ra jó egészséget, sikerekben gazdag, boldog és békés új évet kíván

Nem kívánok senkinek se 
különösebben nagy dolgot. 
Mindenki, amennyire tud, 
legyen boldog. 
Érje el, ki mit szeretne, 
s ha elérte, többre vágyjon, 
s megint többre. Tiszta szívből 
ezt kívánom. 
Szaporodjon ez az ország 
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’, 
s ki honnan jött, soha soha 
ne feledje. 
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,

Hamarosan véget ér 2019. Aki teheti, számvetést készít, és búcsút int a távozó évnek. Mi köszönjük olvasóink egyre nagyobb érdeklődését, és a szilveszterestéhez, a szilveszteréjszakához meghitt, vidám társaságot, jó szórakozást kívánunk Horváth Jenő  és Rákosi János dalával, amit a feledhetetlen emlékű Máté Péter adott elő:

Még néhány perc és éjfélt üt az óra

Én tudtam azt, hogy nem tart örökké semmi,
nekünk is egyszer búcsúzni kell.
Előre készültem rá, hogy ne fájjon úgy,
hogy majd könnyű szívvel menjek el.

Még néhány perc és éjfélt üt az óra,
elfáradtam, lassan hazamegyek.

A HÉV évtizedeken át háborítatlanul kötötte össze  Csepelt a  Boráros térrel. Ma az egykori gyorsvasútnak ködös a jelene és homályos a jövője.  Nem rég még a megszüntetés gondolata is terítékre került 

Holnap, 2020. január elsején jubilál a főváros. Hetven éve, 1950. január 1-jén jött létre Nagy-Budapest, miután a fővároshoz csatoltak 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget. Az előterjesztést, amely alapján a főváros a mai határai között létezik, Budapest Főváros Levéltárában őrzik.

A levéltár  közleménye szerint az intézményben őrzik Preisich Gábor építész Nagy-Budapest határai című előterjesztését. A becsatolandó településekre és a főváros új határának megállapítására vonatkozólag ezt a javaslatot fogadták el 1949. április 5-én, annyi különbséggel, hogy Preisich Békásmegyerből csak Csillaghegyet kívánta becsatolni – írták.

A környező településeket az Országgyűlés 1949. december 20-án megszavazott 1949. évi 26. törvénye alapján csatolták Budapesthez.

Ekkor lett Budapest része Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Újpest, Békásmegyer, Cinkota, Soroksár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Pestlőrinc, Pestimre  és Rákospalota is

A főváros területe ezzel több mint a kétszeresére,

Hofi Géza életében több mint három évtizeden át felesége, Gitta szolgáltatta a biztos hátteret, akivel másodikos gimnazistaként ismerkedtek össze, és együtt vészelték át az embert próbáló időszakokat is. 1959-ben keltek egybe, 36 éves házasságuknak az asszony betegsége, majd 1995 elején bekövetkezett halála vetett véget. 

Az elkövetkező hónapok nagyon megviselték, de nem hagyhatta el magát, mert kiderült, rohamosan romló látása miatt komoly műtét vár rá. A megpróbáltatások közepette aztán a szerelem is váratlanul betoppant az életébe. 

Hofi Gézát a véletlen hozta össze Ildikóval

"Soha nem hittem volna, hogy túl ennyi fizikális és mentális problémán és gyötrődésen, még fel tud lobbanni a szerelem lángja ebben az ütött-kopott szívben. Nem tudom, hol volt még erre hely, de volt, az biztos, mert feleségül vette Ildikót" - mesélte barátja, Malek Miklós a Hofi naplója című kötetben. 

Hofi Géza félretárcsázott egy számot, így ismerkedett meg Ildikóval, akit még a legelső telefonbeszélgetésük végén meg is hívott az Élelem bére című darabjának 850. előadására. Sorsszerű volt a

Jövőre  szíveskedjenek értékeikre fokozottan vigyázni. Ahogy Kossuth írta a köztársaság zászlajáról: „Lobogtassák azt erős kézzel fennen, magasan!” Magasból nehezebb ellopni...

Régebben a zsúfolt buszon, villamoson, de az áruházak ünnepi tumultusában is figyelmeztetett a hangosbemondó: vigyázzanak értéktárgyaikra, a tömegben zsebtolvajok tevékenykedhetnek! 

Könnyű azt mondani. Pláne, hogy a zsebtolvajok mellett eszmetolvajok is ólálkodnak az ünnepi forgatagban. Ellenük kevés lesz a táskát becipzárazni. Rutinosak: sikerrel loptak már mindenféle eszmét. A „nemzet”-tel kezdték, mára teljesen a magukénak tekintik. Akár a közpénz, elvesztette közérték-jellegét. Igaz, mi málén tűrtük, nem kiabáltunk, tán el is ment a kedvünk, hogy emlegessük. Hiba volt. Csak vérszemet kaptak. Egy füst alatt ellopták az „együttműködés”-t is, egész rendszert neveztek el róla. Elvégre olyasmit érdemes lopni, aminek az ember maga híján van. - Írja év végi, Lopják a köztársaságot? című publicisztikájában Lendvai Ildikó, majd a cikkét így folytatja:

Minél jobban utálták a civil szervezeteket, annál nagyobb szükségét érezték, hogy a „civil” szót eltulajdonítsák a CÖF számára, ahogy a „békét” a Békemenetnek.

De ki gondolta volna, hogy még a „köztársaság”-ra is szemet vetnek? Hiszen maguk akarták szemétre dobni. „A köztársaság csak egy ruha”, üres szó, mondták már 2006-ban. Képesek voltak új Alaptörvényt hozni, több mint 500 törvényhelyet módosítani, az országhatáron a táblákat, a kormányszerveknél a levélpapírokat lecserélni, csak hogy mindenhonnan eltűnjön a „Magyar Köztársaság” megnevezés. Az erő és

A kormány kigolyózta a szakmai tudást

Kevés a kéményseprő Magyarországon, ezért a katasztrófavédelem sürgősen megkezdte kéményseprők toborzását. Azért kevés a kéményseprő, mert a kormány a rezsicsökkentés jegyében annyira levitte az árakat, hogy a kéményseprő cégek sorra tönkremennek, hiszen a bevételük csaknem a harmadával csökkent.

Viszont egy olyan országban, mint Magyarország, ahol a házakon általában kémények merednek az ég felé, hogy ott menjen ki a füst, időként ki kell takarítani a füstjáratokat és ellenőrizni a tűzhelyeket. Korábban nyilván fölvetődött a kormányban is, hogy esetleg meg lehetne szüntetni a kéménytisztítást, az ország demográfiai helyzete azonban ezt sajnos kizárta, értve ezen, hogy rosszul szellőző kémény esetén a tökéletlen égés következtében szén-monoxid képződik, s hiába olyannyira sikeresek a kormány reformjai, ezek nem kompenzálhatják a fűtési idényben szén-monoxid-mérgezés okozta