Tudom, hogy Ferenczi Krisztina a magyar oknyomozó újságírás papnője. Alázata, elhivatottsága, munkabírása tette azzá. Tudom, hogy eltökélten képviselte és kereste az igazságot és tudom, hogy tudta is, mit keres. Tudom, hogy olyan riportokat és könyveket hagyott maga után, amelyekből az Új Magyar Köztársaságban majd tanítani fogják, hogyan lehet alkotmányosan és törvényesen elpusztítani a demokráciát.Tudom, hogy fiatal lány kora óta verseket írt, első kötetének a kiadásán dolgozott. Tudom, hogy családregényt akart írni, abból forgatókönyvet, egy filmről álmodott, amelyben eljátssza saját magát, mert tudom, hogy színésznő volt és szeretett magára színésznőként gondolni. Akkor is, amikor maffiavezérekkel beszélt, utánuk nyomozott. Élvezte a szerepet, hogy szituációban van és látja magát kívülről is. Tudta, hogy amikor elhajt Mészáros Lőrinc portájától jogosan hajolhatna meg és arathatna tapsvihart, bár nem látta senki. Éppen ezért ejtett rabul Teknős Miklós fotója.

Van egy fotó. A színésznő a kifagyott mezőn vág át, tart valahonnan valahová. Háta mögött bármelyik település határára jellemző buckák, csenevész fák. Kijelölt ösvény nincsen, előtte nem járt arra senki, a jeges fűben

A Palkovics László vezette minisztérium propagandistái már azt sem tudták, mit mondjanak, hogy elfedjék a tényeket...

A Népszavához a hétvégén eljutott egy prezentáció arról, milyen javaslatot tett a kormány az Európai Bizottságnak a 2021 és 2027 között Magyarországnak járó EU-támogatásokról, és hogyan térítenék el az EU-pénzeket Budapesttől. Az anyagról hétfőn részletes írást közöltünk. Hétfő délutánig a kormány és a pártsajtó álláspontja az volt, hogy nincs ilyen javaslat (a hirado.hu-n e sorok írásakor is olvasható: a hír nem, csak a „cáfolat”, ami a sajtóban nem számít bevett eljárásnak), a Népszava közlése alaptalan.

Estére a kormányzati megközelítés oda módosult, hogy mégiscsak van javaslat, de Budapest „prioritásként” szerepel benne. Utóbbi nem igaz: Budapestet említik ugyan, de nem prioritásként.

Nyilván az lett volna a legegyszerűbb, ha

Gergely Zsófia, a cikk szerzője. Nélküle még ma is titokban tartanák a sikkasztást

Hol volt, hol nem volt egy tanár, akire azért ragadt iskolájában a „fideszes tanár úr” címke, mert köztudott volt a kormánypárti kötődés, ami posztot is hozott: az V. kerületi önkormányzat egyik bizottságában is ott csücsült, mint a Fidesz–KDNP delegáltja. Utólag persze megaciki, hogy pont a jogi bizottságba tetszettek berakni, hiszen ezzel paralel elkezdte megpumpolni az iskolai alapítvány rá bízott pénzét. Tudják, amit a sok hülye szülő, meg öregdiák összedob, hogy a gyerekeket majd ebből vigyék kirándulni, meg az állatkertbe.

A tanár úrnál volt a bankkártya, simán csapolhatta a közöst, csak akkor tűnt fel a hiány a suliban, amikor több mint 3 millió hiányzott.

És mit csinált az iskola? Gyorsan szabadságra küldték, majd eltüntették, ráadásul a többi kollégájával aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot, nehogy már kitudódjon. Mégis így lett, mert akadt egyetlen egy tanár, aki

Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője, dr. Szabó Szabolcs elemzést és kemény bírálatot írt az orbáni politika, retorika újabb elborzasztó, rengeteg társadalmi veszélyt hordozó eleméről. A következőkben ezt ajánljuk olvasóink figyelmébe:

Úgy látszik nem működik már elég hatékonyan a migránsellenes Fideszes kommunikáció, így keresni kezdték azt a társadalmi csoportot, aki ellene hatékonyabban lehet hergelni az embereket. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy ennyire képesek csak a Fidesz kommunikációs gurui, azt meg különösen veszélyesnek tartom, hogy a cigányok kerültek a fókuszba. Ha ezen a trekken marad Orbán és a Fidesz, akkor sokkal nagyobb és mélyrehatóbb károkat fognak okozni, mint amit az elmúlt években a „migránsellenes” kampány okozott.

Mi történt? Nem is oly régen kezdte el Horváth László (aki valamiért csak „Horváth Laci”-ként nevezi magát a hivatalos Facebook oldalán) heves megyei Fideszes képviselő, aki a gyöngyöspatai iskolai szegregációs per kapcsán kezdett el valótlanságokat terjeszteni. Azt állította, hogy bele fog rokkanni a település, ha ki kell fizetnie a jogerős döntés miatt a szegregált iskolába kényszerített cigányoknak megítélt 100 millió forintot.

Fújhatják? Kövér László a Fidelitas kongresszusán. A Fidesz ifjúsági szervezete elő is állt egy nagyszerű ötlettel: neked van már szelfid Kölcseyvel? 

Régóta tudható, hogy a fiatal demokraták pártnevében sem a jelző, sem a jelzett szó nem fedi a valóságot, ám a kormányzó elit csak az önkormányzati választások után kezdett riadozni attól, hogy a fiatalok között növekvő mértékben illanhat el a sármja.

A demokráciát illetően a félelmeket továbbra is átengedi az ellenzékének. L. Simon László egyenesen azt mondta, hogy sajnos éppen az egyetemisták, tehát a jövő véleményformálói igyekeznek távol tartani magukat a Fidesztől, ezt az ő 2002-ben született lányától tudja, akinek

1.) A KEZDETEK ÉS AZ ELŐZMÉNYEK

Március 14-én lesz 100 éves a Csepeli Munkásotthon. Készülve az ország-, világszerte ismert, elismert, megbecsült, többszörösen kitüntetett intézmény centenáriumi ünnepségére, arra vállalkoztunk, hogy az ünnepség időpontjáig megjelenő  írásokban megpróbáljuk feleleveníteni a küzdelmes, de mégis nagyszerű, ma is élő kulturális értékeket és hagyományokat teremtő évszázad néhány, általunk fontosnak tartott történését, az intézmény létrejöttének kezdeteitől, a kezdetek körülményeitől napjainkig.  

Még 1903-ban kezdődött. Akkor alakultak meg a csepeli munkások helyi szervezetei, amelyek éveken át a helyi Niederkirchner-, Molnár-, Pickerman-féle vendéglőkben élték szervezeti életüket. Öt évvel később azonban felmerült egy munkásotthon építésének terve. Vásároltak is egy telket a munkások, kiskereskedők, ÁFOSZ tagok,stb., által összeadott pénzből. Három év kellett azonban a Munkásotthon Szövetkezet megalakulásához.

A szövetkezet  alakuló ülésén elsősorban Népszava előfizetők és szocdem párttagok vettek részt. Ekkor kezdődött az évekig tartó gyűjtés, amelyet az első világháború kitörése is megnehezített, sőt egy időre meg is szakított. A munkások művelődési igényeinek erősödése azonban segített. A Munkás Műkedvelők Szövetsége 1915-ben a Zsilip-erdőben nagyszabású erdei ünnepséget szervezett, ahol a sok ezer munkás mellett megjelentek a kulturális csoportok tagjai, a helyi szakszervezetek, Dunaharaszti, Erzsébetfalva, Kispest, Soroksár és Újpest szociáldemokrata pártszervezeteinek képviselői is.

Folytatódott a gyűjtés – a Csepeli SZDP például évente 600 koronát

Csepelen egy hete Wass Albertet akarták tisztára mosni idős kormánypárti urak. Botrány lett belőle. Néhány napja  ifjú kormánypárti ficsúrok a magyar történelem legsötétebb fejezetének átírására tettek kísérletet. Botrány lett ebből is

Nem sok szót érdemelne a Fidelitas hangja, ha az nem a Fidesz hangja volna; nem annak az emlékezetpolitikának a része, amelyet a hatalom a világháborús magyar felelősséget elsikáló emlékművekkel, szobrokkal, a Horthy-rendszer rehabilitálásának szándékával gyakorol.

A szovjet csapatok doni áttörésének 77. évfordulójára emlékezett  a Fidelitas. A vereségre, aminek következményeként

A gyászoló család tájékoztatása szerint Imre Erzsébet, az egykori Csepel újság volt munkatársa, Csepel díszpolgára életének 82. évében január 3-án elhunyt. Temetése 2020. január 17-én, pénteken 14 óra 15 perckor lesz a Csepeli temetőben

Imre Erzsébet ezer szállal kötődött Csepelhez. Mint oly sokan, pályája elején ő is a gyárban dolgozott, és a munka mellett tanult, így szerzett diplomát az ELTE Bölcsészettudományi  Karán.  A Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárából érkezett a Csepel újsághoz. Ott évtizedeken át tudósított a munkások, technikusok, mérnökök, az alkotó emberek életéről. Több százan voltak és lehetnek még most is közöttünk olyanok, akiknek nevét, gondolatait Erzsike, az Imre Erzsike - mert így ismerték a legtöbben - örökítette meg. Később mások is felismerték semmihez sem hasonlítható munkabírását, pontosságát, és így lett a Hírlapkiadó Vállalat Központi Sajtószolgálatának munkatársa.

A rendszerváltás után 1995-ben újraindult Csepel újság ismét számíthatott cikkeire, és ő fáradhatatlanul adott hangot a munkahelyüket elvesztő, csepelieknek és  az ismét talpra álló, magukra talált munkásembereknek. Bölcsészként avatott tollal írt Csepel történelméről, az innen indult művészekről, a magyar irodalmi örökségről, emlékeztetett helyi, valamint országos történelmi jelentőségű eseményekre, személyekre, és bírálta a hétköznapok fonákságát.

Pályája során

Akik akkor túlélték: magyar, német és olasz hadifoglyok a Don-kanyarnál 1943 januárjában

Horthy katonája címmel írt cikket tegnap, a doni katasztrófa, a 2. Magyar Hadsereg pusztulásának 77. évfordulóján Horváth Gyula. A felkavaró, megdöbbentő publicisztikát változtatás nélkül közöljük:

Vidéken egy panzió által szervezett disznóvágáson különleges élményt jelent. Most is, - úgy, mint az ilyen eseményeken lenni szokott, amikorra a korlátlan étel, és italfogyasztás már elérte célját – akad olyan, aki produkálja magát. Most egy húszas évei közepén járó fiatalember ugrott oda a cigányhoz, és a fülébe ordította nótáját!

„Horthy Miklós katonája vagyok!...” Húzzátok!

A prímás, fagyos tekintettel húzta! A bőgősnek, és főleg a cimbalmosnak viszont, igen nehezére esett a hangszerét a nótához igazítani. Vágták a pofákat, csavargatták a fejüket! Pedig tudták, hogy ez a kuncsaft többet dug majd a prímás zsebébe, mint a máshol dukáló ezres. A testbeszédükön az látszott, hogy őseik fájdalma ül a lelkükre!

Az „úri közönség” hallgatott! Úgy tett, mintha

Nagy titkok tudói. Tudják, miként kell homályban hagyni, visszatartani az információt, érthetetlen, zagyva szöveggé tenni a fontos közleményeket, és hogyan lehet elriasztani a csepelieket attól, hogy beleszóljanak a közügyek intézésébe...

A címben feltett kérdésre, "Hogyan kell elborzasztani, eltávolítani a csepelieket a közélettől?", nagyon egyszerű a válasz: úgy, ahogy ezt a csepeli városvezetők főkommunikátorai csinálják.Ennél hatékonyabb elborzasztás nincs. Számtalan példát sorolhatnánk, de most csak a legaktuálisabbal hozakodunk elő.

Idetesszük egy ma délután négy órára meghirdetett csepeli fórum plakátját, és ebből  kiderül, hogy milyen furfangos a havi több százezer forinttal megfizetett kommunikációs stáb, és annak feje, a millión felüli jövedelemmel honorált Ábel Attila alpolgármester,  és a hasonlóan eleresztett, a csepel.hu-t legalább névleg kézben tartó Vida István mint az impresszumban szereplő cég főnöke, hogy Borbély Lénárd polgármesterről már ne is beszéljünk.

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a csepel.hu-n olvasható kacifántos szövegen. Egy biztos, egy sort sem írnak arról, hogy bárkit meghívnának a fórumra, de

Keserű hangvételű levelet juttatott el a HVG-hez Jilly Viktor a korábban tévés nyelvoktató műsorokban is szereplő angoltanár.

Fotó: Facebook/Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozat

Úgy látja, a szülők sikeresen érvelnek a tanári pálya ellen, hiszen a középiskolám 120 végzős diákja közül csak egyetlen tanuló jelentkezett pedagógusnak. Azt feltételezi, hogy a szülők legfőbb érve az, hogy bármely értelmiségi szakma anyagi kilátásai vonzóak, a tanáréi viszont nem.

Arra is rámutat, a magyar oktatás színvonala még mindig nem megfelelő, bizonyítja ezt a felvételihez kötelező nyelvvizsga javaslatának elbukása, valamint a siralmas PISA-teszteredmények.

Jilly Viktor ironikusan azt javasolja, járjon ezentúl hálapénz is a tanároknak. Hiszen azt, hogy 

az orvosok több mint fél évszázada súlyosan alul vannak fizetve, a társadalom nem fogadta el. A hálapénz, amelynek története egészen az 50-es évekig nyúlik vissza, segített abban, hogy egy szülő változatlanul az orvosi pályát javasolja gyermekének, hiszen „egy orvos mindig meg fog élni”

- írja.

Meglátása szerint a társadalom a rossz orvosokkal ellentétben a felkészületlen tanároktól nem fél. Az nem a testet, csak a lelket öli meg.

Az országos megütközést kiváltó csepeli Wass Albert szoboravatás egyik főszereplőjének jelentkezett Tarlós István egykori budapesti képviselő,  óbudai polgármester, volt budapesti főpolgármester. - Így kezdi publicisztikáját Horváth Gyula, csepeli ellenzéki (DK-s) önkormányzati képviselő, aki a továbbiakban azt elemzi, hogy a sokat megélt politikus honnan és miért jutott el oda, hogy ezt a dicstelen szerepet vállalja: 

A Fidesz tavaly októberi választási veresége után sokakban él a kíváncsiság, vajon miért is vonta meg bizalmát a pesti nép a két ciklusoson keresztül főpolgármesterként fungáló Tarlós Istvántól? Maga az érintett is, és sokan mások azzal magyarázzák bukását, hogy

Jött az áldás csőstül. Magyar családiház-típusterv. Érvényes 2010-től a szavatosság lejártáig

A király, az olyan ember, hogy bármerre jár is, ha megéhezik, beme­het bárkinek a kamrájába, és vághat magának szalonnát vagy kol­bászt, amekkorát csak akar. Ekként magyarázta nekem a hatalom ter­mészetrajzát Klarissza néni, több mint fél évszázaddal ezelőtt, és nem azért magyarázta így, hogy megértsem, hanem mert így gondolta maga is. Minden a királyé, a földek, az épületek, az állatok, ha megtet­szik neki valami, azt hazaviszi, és ha valaki tiltakozik, annak levágatja a fejét. De hát senki se tiltakozik.

Föntieket épp tíz éve írtam,  megjelent 2010. január nyolcadikán. Orbán ezeréves birodalma akkor még éppoly ideális formában létezett, mint az égi Jeruzsálem, avval a különbséggel, hogy utóbbi úgy is maradt, míg ellenben Orbánia bő négy hónappal később csakugyan alászállt az égből, ahogy az a Je­lenések könyvében írva vagyon.

Utána aztán jött az áldás csőstül. A

Leleplezés előtt. Borbély Lénárd (balról), Tarlós István (jobbról) és Wass Albert  (középen), sötétség fenn is, lenn is, az előtérben és a háttérben is

Csepel meggyalázott becsületéről, provokációról, szégyenről, aggodalomról és figyelmeztetésről írt, illetve jelentetett meg véleményeket a csepeliek.blog.hu az elmúlt hetekben a vitatott múltú Wass Albert Radnóti Miklós szobra mellé történt elhelyezése, illetve avatása kapcsán. Szerintem jogosan. Bár véleményem megegyezik a cikkek lényegével, most nem az foglalkoztat, hogy antiszemita, rasszista volt-e az erdélyi Válaszúton született, és a floridai Astorban öngyilkos lett író és költő. Arról sem idézek hozzáértő irodalmárokat, hogy valóban az „erdélyi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja”, „Magyarország és Erdély egyik legnépszerűbb írója” vagy sem, s hogy műveiben mennyire érhető tetten antiszemitizmusa. 

Mindössze három megjegyzésem van e piszkos üggyel kapcsolatban. Az egyik, hogy erősen megosztó személyiségről van szó, s nem csak a társadalmi, politikai közélet, a kultúra meghatározó személyiségei, de a csepeliek jelentős része is másképp ítéli meg a Wass Albertet, mint Borbély vagy Tarlós urak, a január 8-i szoboravatás szónokai. Mindezeknek óvatosságra, széles körű egyeztetésre kellett volna késztetnie a kerület polgármesterét, aki kampányában többször hangsúlyozta, hogy valamennyi csepeli polgármestere akar lenni. 

Második észrevételem, hogy

Dávid Ferenc: Természetesen az első perctől az utolsóig néztem/hallgattam a csütörtöki miniszterelnöki sajtótájékoztatót. 

Nem volt unalmas a rendezvény, a kormányfő sok kérdésre adott értékelhető és elfogadható választ, mégis úgy kapcsoltam ki a készüléket, hogy hiányérzetem volt. Zavart, hogy a kérdezők többször is feltették ugyanazt a kérdést és ilyenkor Orbán Viktor hosszan ismételte magát. Telt a drága idő és nem kerültek napirendre azok az ügyek, témakörök, amelyekkel kapcsolatban szerintem sokan vártunk volna tájékoztatást, magyarázatot. Néhányat megemlítek ezek közül:

Ez a tábla szomorú példa a mai csepeli viszonyokra. Úgy tesznek az illetékesek, mintha megértenék, elfogadnák a lakosság jogos panaszait. Megoldásnak pedig erre e problémára kitesznek egy táblát! Itt nem a cselekedet, a megoldás keresése, megoldása számít, hanem a látszat! Erre fizetnek prémiumot a bennfenteseknek...

A kutya szétrágta a papucsot, ezért kocsiba ültem és a Csepel Plázába hajtottam. A II. Rákóczi Ferenc útról, a Kossuth Lajos utcába fordultam. Itt egy rövid időre érinti az útvonal az Erdősor utcát. Megszokott tereptárgyakhoz képest változást tapasztaltam. Egy új táblát. Az eligazító tábla azt mutatja, hogy Csepel centrumában P+R parkoló van.

Én meg úgy tudom,  éppen az a baj, hogy nincs!
Igaz épült volna egy még 2009-ben, de azt az akkor hatalomra törő Fidesz megfúrta. A mesterségesen (felelőtlenül) felkorbácsolt lakossági tiltakozás elmosta! Azóta Csepel belvárosában ügyintézés, vásárlás, betegség okán nem lehet az itteni lakosoknak parkolót találni.

Nap, mint nap teli van a piaci parkoló, a Kossuth Lajos utcai cikk-cakk házak előtti parkoló, a Pláza parkolója, a Szent Imre tér, az összes fő- és mellékutca stb. az agglomerációból a HÉV-hez utazó dolgozók kocsijaival. A „PENI” is csak úgy tudta biztosítatni vásárlói számára a parkolási lehetőséget, hogy

Ha egyszer azt állítjuk, hogy nincs magyar jobboldali ideológia, amelynek alapján pragmatikusan kormányozni lehetne, mert a jobboldali politikai gondolkodás folyamatossága restaurálhatatlanul megszakadt 1945-ben, akkor azt is ki kell mondani: a baloldal sem áll jobban.

Horn Gyula Kádár-korban gyökerező pragmatizmusa óta, annyi év megújulási ígérete után sem volt képes meghatározni saját identitását, amelyre építve kormányzóképességét ma bizonyíthatná. Pedig csak így léphetne túl nem csupán az Orbán-kormányon, de így hirdethetne rendszerváltást is.

De évtizedek óta csak a toporgást látni. Jelzi ezt a fecsegő felszín, hogy egykori prominensei hagyják el a pártot, vagy hogy a

Szabó Péterné Csepelen mécsest gyújtott Radnóti Miklós emlékére, miközben Wass Albert szobrot avattak  a mártír magyar költő szobrától pár méterre, szintén a csillagtelepi Radnóti Miklós Művelődési Ház előtt! - Az eseményről Takács Krisztián számolt be saját Facebook oldalán.

Szabó Péterné előtt fejet hajtunk, tettéről csak egyet mondhatunk: KÖSZÖNJÜK!!!

Miként tegnap éjjel közzétettük, csepeliek egy csoportja szintén tiltakozott Wass Albert

Ezeken a romokon kellett új életet kezdeni Csepelen hetvenöt évvel ezelőtt

A második világháború befejező szakaszában, a szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulásának eredményeként hetvenöt évvel ezelőtt, 1945. január 9-én szabadult fel Csepel a náci német megszállás és a magyar nyilas uralom alól.  Az emlékezet és a történelem őrzi a tényeket.

Dr. Bolla Dezső helytörténész így ír a 75 éve történtekről:

Szigetszentmiklós elfoglalása után december 9-én a frontvonal egy hónapra Csepel déli határánál megrekedt. Furcsa hónap volt ez. A Weiss Manfréd Gyár bombáktól megkímélt kiürítésre nem került részén folyt a termelés, december 23-án 12.084 fõ dolgozott. Az aláaknázott Gubacsi-hídon menetrend szerint közlekedett a HÉV. Naponta vívtak rövid tűzpárbajt a Hárosra telepített szovjet aknavetők a Csillagtelepen állomásozó német tüzérekkel. Sárga csillagos munkaszolgálatosok tankcsapdákat, bunkereket építettek, futóárkokat ástak Csepel déli felén.

A védelmi rendszert

Siklósi Beatrix (képünkön) a Kossuth Rádió úgynevezett csatornaigazgatója lett, ami a sokat szenvedett intézmény történetének az utolsó előtti stációját jelzi

Orbán megint előretolt egy figurát, és megint olyat, aki a  rendszer szélsőjobboldali természetét hivatott erősíteni, azt a típusú kádert, aki nem vész el, és nem is alakul át, aki mindig és mindenhol ugyanúgy kirekesztő, antiszemita, és ostoba, köpönyegforgatással tehát nem vádolható.

Siklósi Beatrix a Kossuth Rádió úgynevezett csatornaigazgatója lett, ami a sokat szenvedett intézmény történetének az utolsó előtti stációját jelzi, és nem azért, mert alkalmatlan emberek soha nem ültek ebben a székben, hanem mert a középszer ennyire idiotisztikus, önimádó és megingathatalan elfajulása eddig itt kényelmetlennek számított.

Az új igazgató, aki többek között fajvédő kurucinfós hírek megosztásával, vagy épp a