A Fidesz vezére levezette a maga módján azt is, hogy miért lapátolták ki az állami pénzt 1000 milliárdos nagyságrendben a családnak és a barátoknak. Valamiféle piramist vázolt, aminek a tetején a nagy és erős nemzeti vállalatok vannak, amik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Aha. Beton. Azt tudunk termelni közpénzből.
Kijöttek a siralmas GDP-adatok, úgy látszik, ezen még a KSH sem tud nagyon szépíteni. Ennek kapcsán emlékezzünk meg Orbán Viktor tusnádfürdői kinyilatkoztatásának egy olyan részéről, amivel nem nagyon foglalkoztak. A világok harca-vízió fárasztóan hosszú és némileg csapongó levezetése mellett a miniszterelnök ismét megerősítette: maradunk összeszerelő nemzet. "Termelni” fogunk.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alacsony hozzáadott értékű részmunkákat végzünk, alacsony bérekért, hatalmas állami támogatással. Aztán ha a világgazdaság éppen rossz irányba indul, vagy csak valamire éppen nincs kereslet, akkor az nálunk azonnal beüt, lásd a
1966-ban mutatták be, és 1967-ben kezdték meg a sorozatgyártását, néhányév múlva már több tízezren használták itthon és külföldön
Orbán Viktor felgyűrte az ingujját, belepökött a tenyerébe, és alaposan megemelte a miniszterei fizetését. A mezei tárcavezetők (plusz 14 százalék) 3,5 millió, a versenyszférából érkezett topmenedzserek (Nagy és Lantos) 6,3 milliót guríthatnak haza havonta (plusz 27 százalék). Orbán megemelte magát is rendesen, de már korábban, most 6,5 millió üti a különös politikai ketrecharcban kérgesedett tenyerét neki. A hivatali dolgozók bérére viszont stopot rendeltek el. Így szép kerek a Fidesz-rendszer és az Orbán-világ Magyarországon
Borbélynak a választási győzelem után most új ellenséget kell keresnie, bár az is valószínű, hogy Németh még nem adta fel a pénzre, a nagyon sok pénzre menő harcot
Ki fogja rendezni a békepárti Budapesti Olimpia megnyitó ünnepségét? Pályázatot írtak ki a feladatra, két alkalmas jelölt is indult, Vidnyánszky Attila és Vidnyánszky Attila. A zsűri hosszú hezitálás után végülis a jobbikat választotta, Vidnyánszky Attilát, miután nyilvánosan kijelentette, hogy semmiféle buzulás aztán itt nem lesz. A kabalaállat megtervezése gyorsan megvolt. A templom egere került fel a plakátokra és plüssjátékként a gyerekek és a gyűjtők kezébe
Az interjúban előkerült a csepeli választási eredmény is: Borbély Lénárd, a Fideszből kiebrudalt polgármester simán újrázott, az ellenlábasa, Németh Szilárd által favorizált fideszes jelölt csúnyán kikapott. Kovács Péter még azt is megpendítette, hogy Németh Szilárdnak (képünkön) – nem mellesleg a Fidesz alelnökének – le kellene mondania választókerületi elnöki tisztségéről.
Talpnyalóinak, híveinek tök mindegy, hogy Orbán mit csinál, így is, úgy is megtapsolják. Még akkor is, ha látják, ahogy a tegnap nagyszájú ifjú demokratája az első medvebrummogásra haptákba fekszik. Két gázmolekuláért elárul szövetségest, értéket, eszmét, Valójában Orbán nem más mint Oroszország lobbistája, aki úgy röpköd eligazításra Putyinhoz, ahogy a megafonos slapajok járnak a Karmelitába az adófizetők pénzén vett luxusterepjáróikkal.
Felújítás 2020-ban volt. Nem nyúltak a hídhoz és utolsó utáni megoldásként a tehervonatok továbbra is közlekedhetnek a Soroksári út és a Csepel-sziget között.
Hosszú utat járt be a Nemzeti Színház vezérigazgatója az elmúlt nyolc hónapban. A novemberi, a teátrumban történt baleset után közvetlenül lemondott, aztán mégis maradt, a legutóbbi televíziós interjújában pedig már egyértelműen az egyik lezuhant színészt tette felelőssé. Lezajlott közben egy belső vizsgálat, de nagyon sok megválaszolatlan kérdés maradt, és még nem zárult le a rendőrségi vizsgálat.
Mintha ez is a politikai alku része lenne: ti nem firtatjátok, hogy lopunk, csalunk, hazudunk, házasságot törünk, mi meg elfordítjuk a fejünket, amikor gyerekeket abuzáltok. Itt tartunk: ezt a kurzust – egyházastul, Fideszestül – nem a pedofília zavarja, hanem csak az, ha botrány lesz belőle.
Aki odafigyel Orbán Viktor nyári rendszeres tusványosi beszédjeire, nem szenved hiányt globális víziókból, emlékezetes bemondásokból, megmagyarázandó viccekből, néha provokatív gondolatbombákból. Egy másfél órás politikai beszéd mellé odaülni nem könnyű; a hívek az áhítathoz, az ellenfelek és kritikusok a megbotránkozáshoz keresnek anyagot, ha ezt megteszik.
Van ok a szégyenkezésre! Amit Németh Szilárd elkezdett, azt folytatja Borbély Lénárd is, ha Csepel múltjáról van szó
Az olimpiai megnyitónak volt legalább egy olyan pillanata, amely kapcsán nem indult el azonnal vita, hogy kellett-e és így kellett-e: az a néhány perc, amikor Céline Dion az Eiffel torony mellett elénekelte a
Évtizedeken át olimpiai bajnokokat adott az országnak a Csepel SC, a maradékain marakodó kerületi kiskirályok csak a botrányokat termelik nagyüzemben
A város jótéteménye volt. Fagyijának ízét ma is a számban érzem, pedig ebben az élményben negyvennél is több éve volt utoljára részem. Egyedi jelenség volt ő kisvárosunkban.
A Balatonpart egyik legszebb üdülője, a Csepel SZOT-üdülő, Siófok balatonszéplaki részén állt. Mellette közvetlenül a Csepel Vas- és Fémművek gyermeküdülője volt. A gyerekek a Csepel üdülőbe jártak át ebédelni, vacsorázni, a reggelit és az uzsonnát az ősparki pavilonban kapták meg. (Ma már, a sokszoros átalakítás után, az 1990-es évek közepe óta ez is wellness szálló.). 1945 után a rendszerváltásig sok száz család, sok ezer gyerek nyaralt itt, amíg lehetett. (A Csepel Művek vállalatainak és intézményeinek az ország számos üdülő helyén üzemelő tucatnyi egykori nyaralóiról most nem is beszélünk.)
Sokak szerint az országot fehérgalléros bűnözők vezetik. Miért pont a szerződéses katonák felvételénél lenne probléma a büntetett előélet? Ők legalább letöltötték, illetve letöltik büntetésüket.
Hat éven át helyi jogszabályi környezeti háttér nélkül intéztette a hivatallal az osztogatást a polgármester?
A szegény sorból származó őrmestert nem tekintették „párbajképes úriembernek” Horthy hadseregében. Válogatott sem lehetett, sőt. Laktanyafogságot kapott, amiért versenyezni merészelt feljebbvalóival, pláne hogy sokkal jobban lőtt náluk. Amikor 3 évvel a 2. világháború vége után a nyakába akasztották első olimpiai aranyérmét, az újdonsült bajnok bal kézzel fogadta a gratulációkat, fekete bőrkesztyűbe bújtatott jobbját mereven tartva a törzse mellett. Ez a kivételes sportember, Takács Károly (1910‒76) sportlövő, az ötalakos gyorstüzelő pisztoly kétszeres olimpiai győztese (1948: London, 1952: Helsinki), harmincötszörös magyar bajnok sohasem adta fel.
Pórázon vagy szabadon? - teszik fel a drámai kérdést a CSH-ban. A Csepeli Hírmondó már régóta választott: a póráz mellett döntött. Először Németh Szilárd, majd pedig Borbély Lénárd kritikátlan kiszolgálása közben eddig is egyoldalú politikai lap volt, most már azonban egyre unalmasabb lesz az egyszemélyes (borbélyi) hatalom dicsőítése miatt.
"Most már óvatos vagyok, ha az Andrássy útra, az operába váltok jegyet, mert közbejöhet még a Magyar–Szovjet Baráti Társaság létrehozásának látványos megünneplése"