Horváth Gyula írja blogbejegyzésében:"A vezetés immár bevett gyakorlatának tekinthető, hogy olyanok jutalmazását is beiktatják, akiknek semmi köze nem volt - és nincs ma sem - a kerületünkhöz. Az idei október 23-i ünnepség és kitüntetésdömping is erről szólt. A kitüntetettek közül jó néhányan, semmilyen kötődéssel nem rendelkeznek az itt élőkhöz, érdemeik mondvacsináltak, és "GPS segítsége nélkül sosem találták volna meg" a Királyerdei Művelődési Házat. Az a látszat keletkezett, hogy a kitűnő csepeli emberek kitüntetése, - megalázó módon - kizárólag azt a célt szolgálta, hogy legitimálja az arra érdemtelen, de a mostani ideológiát kiszolgáló haszonélvezők szárnyalását...Az ünnepségen Kovács Sándoron kívül egyetlen csepeli ötvenhatost sem láttam. Nem voltak ott a mártírok leszármazottai, a munkástanácsok emberei, és nem volt ott Csepel lakossága sem. Megint "sikerült" egy belterjes ünnepséget szervezni akkor, amikor népünknek ebben a zűrzavaros világban a megértésre, az egymás értékeinek felkarolására lenne leginkább szüksége. Az ősök, az ünnep kapcsán alkalmat teremtettek erre, de kerületünk mai vezetői nem értették meg a kor szavát, saját erejük fitogtatására, nem létező tekintélyük erősítésére használták az eseményt. - Csepel korábbi alpolgármesterének fentiekben idézett írását teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük: