Mintha Charles Dickens sorai elevenednének meg 2023-ban Magyarországon, miközben Máthé-Bogár Mónika megrázó élettörténetét hallgatom. Ez egy velejéig romlott rendszer kórképe, amelynek ereje a gyengék, az oltalomra szorulók, szegények, elesettek, rászorulók nyomorgatásában mutatkozik meg. Amely nemhogy nem segíti, hanem elfordítja a fejét, megveti és kiszolgáltatja a gyengéket.

Mónika 22 éves, kétgyermekes fiatalasszony, aki a Böjte Csaba vezetése alatt álló szovátai gyermekotthonban nőtt fel. Amit mesél az életéről, az őt ért szexuális bűncselekményekről, megaláztatásokról, fizikai és lelki bántalmazásokról az számunkra, a viszonylag stabil, polgári körülmények között élők számára, szinte felfoghatatlan. Egyszerre rettenetesen fájdalmas és szégyenteljes szembesülnünk azzal, hogy létezik egy másik Magyarország, amelyben gyermekek tízezrei élnek úgy, ahogyan kétszáz évvel ezelőtt a dickensi Angliában a Twist Olivérek éltek. Mert bár Mónika

A fotó 1937-es datálása és a tömeg a hídon arra enged következtetni, hogy a híd átadásakor készülhetett a felvétel.

Nem csak a pesti oldal feljárója hat ma szokatlanul, de két, azóta eltűnt építményt is láthatunk. Az egyik a jobbra látható Elevátor a Nehru park helyén, amelynek gőzgépes berendezései a dunai hajókról emelték ki a gabonát, majd a raktározást követően innen mentek tovább a

A sok vihart kavart gyári zászlós munkásszállón élők helyzetéről, a csak lassan csökkenő inflációról, a védőnői hálózat államosításának csepeli következményeiről, a szűnni nem akaró közlekedési problémákról, az ellenzék véleményéről a most megjelent, közpénzből kiadott Csepeli Hírmondó (CSH) sem ír.

De akkor mégis, mi érdekli a CSH-t, illetve a lap tartalmát ellenőrző, befolyásoló kerületvezetőket?

A lap új számában minden a régi. Csepel él, virul és nagyszerű jövő előtt áll. Az a néhány gond, ami még van, az Németh Szilárd, az ellenzék, azon belül is az MSZP helyi szervezetének a hibája. Ennyi az idei 13. szám, amely a június 28-i dátumot viseli.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Ha Orbán valamely embere kényelmetlenné  válik, akkor kivonják, áthelyezik, de gondoskodnak róla. Persze csak azokon, akik hűséges szolgálataik közben botlanak meg. 

Keleti hagyomány, hogy a beosztottnak erősen korlátozott jogai vannak. Már a rendi állam idején szembeötlő volt a különbség Nyugat és Kelet között. Szűcs Jenő említi példaként az Európa három történelmi régiója című híres esszéjében, hogy amíg egy frank hűbérúr számos dologban felelősséggel tartozik hűbérese életéért, biztonságáért, addig ilyen kötelezettség egy magyar úrnál szinte nem is létezik.

És hogy amíg egy nyugati hűbéreskü kölcsönös meghajlással és fejbiccentéssel zárul, addig egy keleti alávetett meg kell, hogy csókolja kényurának gyűrűs kezét, miközben földre térdepel. Akkor most ugorjunk!

A mai magyar hűbéri viszony is másolja ezt a keleti hagyományt. Kegy és hála rendszerben működik főnök és

A Jedlik gimnázium új szárnyának éveket csúszott építése a helyi politikai cirkuszok ellenére a végéhez közeledik. Eközben a kerületvezető és a rezsibiztos egymás közti harca a beruházásnál a saját dicsőségükért és a hatalomért tovább folyik Csepelhez méltatlan, dicstelen eszközökkel

Hű képet ad a csepeli önkormányzat vezetői és a képviselő-testület tagjai valamint a rezsibiztos közötti viszonyokról a befejezéséhez közeledő Jedlik gimnáziumi beruházás.

A helyi sajtóban, közösségi oldalakon képeket és véleményt láthatunk/olvashattunk politikusok látogatásról, amelyek Borbély Lénárd polgármester, Németh Szilárd Fidesz-alelnök és több képviselő, illetve a csepeli közösségi oldalakon jelentek meg. Ezekből kiderült, hogy a

Csak semmi erőszak és heveskedés! De ide a pénzt, a gyárat, Felcsút mindent visz!  A rablás most békés eszközökkel folyik, ami azt mutatja, hogy van fejlődés a világban.  És valóban, ez sokkal, de sokkal modernebb és kellemesebb. Éljen a civilizált rablások kora!

Ipari méretekben hülyítik a rossz iskolarendszerből kikerült hülyíthetőket, és ebben még az sem mentség, hogy elég sokan imádják, ha hülyítve vannak, és lelkesen szapulják Európa hőseit, az ukránokat. Ez a kellemes része a dolognak. A hasznos azok a száz- és százmilliárdok, amelyeket a propagandára hivatkozva lapátolnak ki a rendszerből. Akarom mondani, lopnak el. Égig érő összeg lehet ez már, ami elvesztette közpénz jellegét.

Nagyjából a trianoni szerződés aláírásának az évfordulóján a putyinista magyar propaganda közzétett egy kis filmecskét, amelyben arra bíztatják az ukránokat, hogy

A XXI. kerület vonzereje évek óta csökken. A helyi látványberuházások nem képesek megfordítani a lecsúszás folyamatát. Csepel változatlanul a lakást vásárlók népszerűségi listájának végén kullog a VISZONYLAG alacsony ingatlanárak ellenére is...

Szakértők szerint megduplázódott azoknak a kerületeknek a száma, amelyekben az ingatlanok ára meghaladta az egy millió forintot. A csepeli ingatlanok ára átlag 550 ezer forint/m2 körül mozog, ami a legalacsonyabb a fővárosi kerületek között. 

Ugyanakkor a lakosság száma évek óta fogy, már 70.000 alatt vagyunk, a lakosság elöregedése megállíthatatlannak tűnik. A kerületvezetőknek egyetlen ellenvetése sem volt ahhoz a

Adakozást a Széchenyiektől várnánk, de nincsenek gazdag arisztokratáink, akik szeretnék felvirágoztatni a kultúrát, a tudományt, és akiktől elfogadnánk a támogatást.  Mészáros Lőrinceink voltak-vannak. 

Tőlük az alamizsna nem kell, mert mégiscsak van némi büszkeségünk. (Aligha tudnánk találni olyan embert az országban, aki felnéz Mészáros Lőrincre.)

Az altruizmus, a civil aktivitás mindig fölös energiák terméke, és hogy nálunk ez igen nehezen bontakozik ki, annak oka, hogy állandóan Ausztriához mérjük az országot. Ha Bangladeshez mérnénk, hirtelen roppant gazdagnak érezhetnénk magunkat. Ám minden magyar kutató számára megdöbbenést okoz a harmadik világ, mert a boldogságérzet ott sokkal nagyobb, mint nálunk. Vajon

Rákay Philip, az Orbán-rendszer multimilliomos kegyence nem szégyelli magát, s belemar abba, akinek tehetsége és a vezértől eltérő véleménye van.

A világért sem szállnék bele a Rákay Philip, illetve Nagy Ervin, Gryllus Dorka és most már Sárosdi Lilla között zajló üzengetésbe, amelyben a csivavától kezdve az árufeltöltésen át számos művészetfilozófiai probléma is felmerült. A kíváncsi olvasó bármikor felhozhatja magát e tekintetben, hiszen a virtuális térben csak úgy habzik a tanárok és diákok ürügyén induló „polémia”, az alatt folyó fékezhetetlen kommentfolyam pedig minden tanulmánynál pontosabban jelzi a mélyben húzódó problémákat.

Persze az sem ma derült ki, hogy a visszavonhatatlanul átpolitizált kulturális térben már az ízlést és az értékítéletet is a pártosság formálja, vagyis az ellenoldalon álló „művész” eleve tehetségtelen, a produktuma pedig szemétre való. Az ezen felülemelkedő, esztétikai érvekkel dolgozó szempontrendszernek pedig semmi esélye, és

Bohócot csinált magából Németh Szilárd kormánybiztos, Orbán Viktor kuktája.

A Nagy Rezsiharcos korábban a PB-gázpalackok ügyében azt ígérte, rendezi a rezsicsökkentett árak cégek általi visszaállítását.

Szöges ellentétben korábbi hangzatos, populista ígérvényeivel, nem rég törvényjavaslatot nyújtott be, a gázpalackok hatósági árainak kivezetésére, ezzel a

Óriási felhajtással, harsogó reklámokkal akarják elűzni a mai kerületvezetők a 62 évvel ezelőtti királyerdei strandépítők emlékét, érdemeit. Felújítás helyett a jellegzetes építményeket lebonttatták, de az új, hamis csillogás nem fedi el a közpénz pazarlását, a ráfizetést, a drágaságot.

A polgármester hetek óta Csepel fejlesztéséről, elért sikereiről szónokol lakossásági fórumnak nevezett kampányrendezvényein, miközben a napi.hu  közzétette: „Csepelen a legolcsóbbak a lakásárak, míg Újbuda drágult a leginkább.” A 21. a „legolcsóbb kerület lett idén a fővárosban.”

A XXI. kerület vonzereje évek óta  nem változott, Csepel változatlanul nincs a lakást vásárlók népszerűségi listájának élén – az alacsony ingatlanárak ellenére. A szakértők 

A nemzetközi helyzet és az átverés fokozódik....Egyre nehezebb a dolga a duónak. A tegnapi nagyotmondás ma már semmire sem elég. A bőr nem a napozástól ég le az arcokról, miközben a főnök egyre többet követel...

Azt állította Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (Facebook-oldalán, Gyurcsányné Dobrev Klárának címezve), hogy „a kormány nem zárja ki a 30 év felettieket a babaváró támogatásból. (…) Amikor a maga kedves ura kormányzott, a fiatalok semmit nem kaptak az életkezdéshez. Jól értse, semmit! Maguk még azt is elvették, ami korábban volt. Eltörölték a családtámogatásokat, a gyermekek után járó adókedvezményt és az otthonteremtési programokat.”

Ezzel szemben a tény az, hogy az Orbán-kormány bizony kizárja a 30 év feletti nőket a babaváró támogatásból, csupán egy évig átmenetileg lehetővé teszi, hogy a terhességüket igazolók részesüljenek belőle. Mindenesetre, ha Kocsis nem tudná, a hitelt eddig igénybe vevők kétharmada idősebb volt 30 évesnél. Ami pedig a múltat illeti, a Gyurcsány-kormány nem vonta vissza az adókedvezményt, csak korlátok közé szorította, ellenben kétszeresére emelte a családi pótlékot. Amihez a Fidesz nem nyúlt hozzá, úgyhogy ma csak a töredékét éri. Kocsis szerint jobb, ha Dobrevék hallgatnának. Szerintem meg jobb lenne, ha Kocsisék nem üvöltöznének.

Amikor a mai televíziósok történelmi témákat feldolgozó stábja a szebb napokat megélt csepeli üzemek maradványi között forgatott, munkással nem sok helyen találkozott.  A lenagyobb élet a bunkerekben van, ahol rockzenekarok próbálnak a vastag falak között. Pedig évtizedekig az egyik legsikeresebb gyár volt. A riportban megkérdezték: vajon valóban tettek-e zsíroskenyeret a Lenin-szobor kezébe a tiltakozó csepeli munkások?

Az RTL a XXI. század című sorozatában az egykori Csepel Művekkel és a gyártelep mai helyzetével foglalkozott. A 25 perces éjszakai műsor ismert csepeli személyiségeket szóltatott meg a filmben. A TELJES RIPORT ITT NÉZHETŐ MEG

Az RTL műsorkészítői így ajánlották a nézők figyelmébe a műsort:

Gyártottak autót, teherautót, lóval vontatható mozgó konyhát, tábori sütőt, háztartási és mezőgazdasági eszközöket, működött itt és acél- és vasöntöde is az elmúlt 130 évben, de az ipari sikertörténet alfája a konzerv és a lőszer volt. A csepeli gyárban dolgozni azonban korántsem volt veszélytelen, a háborúk alatt pedig sokan fillérekért kockáztatták az életüket. Később stratégiai jelentőségénél fogva kiemelt figyelmet és bizonyos kiváltságokat is kapott a Csepel Művek több tízezer dolgozója, akiket többek között Hruscsov, Brezsnyev és Gorbacsov is meglátogatott. De vajon valóban tettek-e zsíros kenyeret tettek Lenin-szobor kezébe a tiltakozó csepeli munkások?

Amikor létrejött a gyár, akkor

Csepeliek egykori legendás kedvencei és gyakori vendégei  voltak a kerületi művelődési házakban. Solymos Tóni, Máté Péter és az Express Együttes 

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) kislemez-eladási listája így kezdődött 1973 júniusában: 1. Hull az elsárgult levél (Máté Péter), 2. Hull az elsárgult levél (Express együttes).

A duplázás azért fordulhatott elő, mert az az év februárjában rendezett Tessék választani! című táncdal-seregszemlén két előadóval is bemutatták a számokat. Magától értetődött, hogy Malek Miklós a saját zenekarával nyomja majd önmaga szerzeményét, csak az volt kérdés, az Express mellett ki másra bízzák a dalt.

Az ötven évvel ezelőtti MHV-lajstrom harmadik és negyedik helyén a Bergendy együttes állt a Darabokra törted a szívemmel, valamint a

Nagy-Magyarország térképe minden eltakarhat? Miért nem volt jelen a tárgyaláson Csepel polgármestere vagy képviselője, hiszen a Jedlik Ányos Gimnázium – ismereteink szerint –, még a Csepeli Önkormányzat vagyonának fontos eleme? Miért maradt ki az egyeztetésből a gimnázium igazgatója?

Németh Szilárd csütörtökön közölte közösségi oldalán hírt, hogy „Államigazgatási egyeztetés az új Jedlik Ányos Gimnáziumról Gulyás Gergely kancelláriaminiszter úrnál: Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, Tóth Endre tankerületi igazgatóhelyettes, Süle László főtanácsadó úrral és Dudás Zoltán atyával. Szeptember 1-jén tanévnyitó! Hajrá, Jedlik! Hajrá, Csepel!” 

Számítottunk a hírre, mivel a kerületi közvéleményben is több pletyka terjedt el a gimnázium egyháznak való átjátszásáról…. Vártuk, hogy Németh, szokása szerint

Ma már nincs szükség jó filmekre. Akármilyen vacak is lehet – az is – csak éppen sok pénzt lehessen általa lopni és nyomja azt a buta maszlagot, amit még az sem hisz el, aki megrendelte. Néző meg ugye nincs. Színvonaltalan, rossz, tehetségtelen, vacak, de leginkább gyáva, mert szolgaian hódol be egy kurzusnak. Cserébe irány a pénztár.

"Számunkra valamennyi művészet közül a legfontosabb a film." – jegyezte meg egy neves szakember. Azért emlékszem erre ilyen jól, mert a moziba menve olcsóbban lehetett jegyet venni, ha az embernek volt ifjúsági mozibérlete. És ennek az előlapjára írták ezt fel, azzal, hogy VI. Lenin mondta volna. Az olcsóbb jegy feltétele volt, hogy

Viharfelhők közelegnek Csepel felé. A Gubacsi hídtól az M0-ás körgyűrűig: egy tucat beruházást függesztett fel az Orbán-kormány

Egy év alatt 270 beruházást fagyasztottak be az Orbán-kormány, miközben sikeres gazdaság irányítástól és válságkezeléstől hangos a lakájmédia. A 444.hu által közzétett tájékoztató szerint a Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma 270 beruházást függesztett fel. https://444.hu/2023/06/07/egy-ev-alatt-270-beruhazast-fagyasztottak-be   

A befagyasztott beruházások közé több, összesen 12, Csepelre tervezett, illetve Csepelt érintő fejlesztés is belekerült. A kerület északi részére tervezett

Magam egyszerű sportújságíró vagyok. Ahogyan mondani szoktam: megragadtam Farkas Jancsi bal lábánál. Ezért a futballból merítek, és 1939. június 19-ét hozom fel, amely napon még nem kezdődött el a második világháború. Viszont az MLSZ élére kormánybiztost ültetett a Horthy rendszer - igencsak önleleplező indoklással...

Olvasom, hogy „eljött az ideje Horthy Miklós tisztességes megítélésének”. Olyan országban, ahol az éj leple alatt csempésznek ki emlékművet a pesti Szabadság térre, az aktualitás vitathatatlan.

Most már csak az a kérdés, mi esik a tisztességes megítélés körébe. A Numerus clausus 1920-ból? Az első zsidótörvény 1938-ból? A második 1939-ből?

Megbosszulta magát a kerületvezetők bosszúhadjárata. Hogyan és mikor számol el a csepeliek és a képviselő-testület előtt 420 millió forint közpénz sorsáról a polgármester?

Hatalomra jutása után, 2010-ben, illetve az azt követő években Németh Szilárd, majd később Borbély Lénárd is feljelentések és  perek sokaságát zúdította rá a rendőrségre, ügyészségre a 2010 előtti önkormányzati vezetők „bűneinek” bírósági elítélése érdekében. Még 2011-ben Vörös Csepel címmel könyvet is kiadtak Ábel Attila alpolgármester szerkesztésében. Ezt részletesen és tételesen cáfolta 2012-ben az MSZP helyi szervezetének elnöksége. https://csepeliek.blog.hu/2012/05/09/mitol_voros_csepel_fideszes_vezerkara_nyilt_level_a_csepeliekhez 

A bírósági eljárások esetében sem volt több sikere a fideszes kerületvezetőknek. Vesztettek például az Ady lakótelepi uniós felújítást végző