Szendvicsszagot érzek! Szendvicsszagot érzek!
Minisztereket, pontosabban miniszterjelölteket hallgatni élmény. Ne tévessze meg Önöket, hogy a miniszterek bizottsági meghallgatásán a képviselők arcán ez kevésbé tükröződik. Andalító dallamokat hallgatni sem rossz, mesét vagy vicceket sem, de a miniszteri bemutatkozás mindezeknek a kombinációja. Idősebbek emlékeznek a régi rádiókabaré szignáljára: „Hallgassunk kabarét, a kabaré az nagyszerű dolog…” Modern átiratban ez már így hangzana: „Hallgassunk minisztert, a miniszter az nagyszerű dolog./ Jobb, mint a miniszter, nincs is talán, amíg a föld forog.”
Minisztereket nem azért jó hallgatni, mintha sokat tudnánk meg a konkrét terveikről. Ezek nem is különösebben számítanak, eddig is inkább a kormányfő döntött, most meg pláne. Egy törvénymódosítás nyomán a miniszterek a munkatársaikat sem választhatják ki maguk: a Miniszterelnökségen egy politikai komisszárként működö államtitkár a főnöke nevében megvétózhatja bármely munkatársukat, osztályvezetői szinttől fölfelé. Ha valaki önállóskodik, akkor