És kacagnak az áldozataikon, ahogy az a hiénáknál szokás

Sikeres csapaton ne változtass – régi fociszabály. De játékrendszert átvenni mindig jó. Csak adaptálni kell: ha nálunk a tőzsde nem piaci, hanem politikai, akkor azt vedd a kezedbe. Nem a tőzsde farkasai kellenek hát hozzá, hanem a Karmelita hiénái.

A különbség az, hogy az elsőknél a megtermeltek lerablása a cél, a másodiknál az elosztásé. Az elosztást meg központosítással jól kézbe lehet kaparintani.

Aztán fentről lefelé csak mindvégig pénzszomjas hiénák kellenek hozzá, minden szinten és minden szférában. Akik kiszimatolják és szétmarcangolják a nem behódoló termelőket, a civil szférát meg a sajtót, ami leleplezne.

Csepelen 13 év után most először ad közvetítést élő, egyenes adásban a közpénzből horribilis összegért fenntartott önkormányzati média a képviselő-testület ma délelőtti üléséről ITT.

Az idén harmadszor ülésezik a csepeli képviselő-testület. A tanácskozás 9órakor kezdődik. A csepel.hu-n közreadott meghívó szerint a polgármester 26 napirendet javasolt megtárgyalni. Várhatóan lesz néhány napirend, amely komoly vitát válthat ki, s talán az is kiderülhet, hogy a polgármester Fidesz-ből való kirúgása után a fideszes frakció hogyan kívánja kezelni a két fél közötti szakítást. Néhány előterjesztésből az is kiolvasható, hogy Borbély továbbra sem kíván együttműködni a testület többségével, úgy gondolja a veszélyhelyzet megadta a felhatalmazást a polgármesteri „kormányzásra”. Lásd tegnap megjelent heti összefoglalónkat: 

https://csepeliek.blog.hu/2023/04/23/egy_het_csepelen_mutogatas_az_uj_gerincut_helyett_sztrajkra_keszulo_tanarok_hazug_multidezes_kitekin#more18108152 

A mai napirend-tervezet fontosabb javaslataival kapcsolatos kérdéseink:

Békét, nyugalmat sugároz a táj a Kis-Dunán a fahíddal, de vannak, akik  ezt az átkelőt átverésre használnák

Még hétfőn jelentette be a polgármester, hogy április 24-én, hétfőn, 9 órára összehívta az önkormányzat képviselő-testületi ülését. Borbély Lénárd egyelőre 26 előterjesztést javasol megtárgyalni. A tervezett napirendek közül kettőre, a járóbeteg-ellátás további működésével foglalkozó, illetve csepeli gerincút építési előkészületeinek folytatásával kapcsolatos előterjesztésekre hívjuk fel olvasóink figyelmét. 

Mint ismeretes a kormányzat március 31-ig várta a szakrendelővel rendelkező önkormányzatok válaszát, egyetértenek-e az általa tervezett intézkedésekkel, azaz a rendelők államosításával. Borbély Lénárd – határidőn túli –, válasza:

A kormány béna, nem tud megbirkózni sem az európai uniós követelményekkel, sem a magyar gazdaság rendbehozatalával és irányításával – véli Ágh Attila professzor.

A politológus úgy látja, ha továbbra is a „rendetlenkedő” tagállam leszünk, az EU ugyan nem tud kizárni soraiból, de sokáig a partvonalon tarthat. Így teljesen lecsúszunk és azért fog az ország küzdeni, hogy megőrizhesse utolsó előtti helyét a tagállamok között. A professzorral a Fidesz legutóbbi választási győzelme óta eltelt egy évet értékeltük.

Miként  látja az elmúlt egy év történéseit a FIDESZ – KDNP új kormányzati ciklusában? 

A Fidesz 2022-es áprilisi látványos győzelmével politikai patthelyzet alakult ki. Mégpedig azért, mert a győztes ugyan már a választás előtt belecsúszott a válságkezelés válságába, mégis nyert. Ez a válság tovább mélyült egy év alatt, három alapvető okból is:

Írás a lapon: „A vas- és fémmunkások sztrájkja. Weisz Manfréd csepeli tölténygyárának sztrájkoló munkásai. Büngösdy Gyula (Erzsébetfalva) fölvétele.”

Napjainkban sokan, sok pénzért és sikeresen gondoskodnak arról, hogy a feledés homálya borítsa be Csepel történetének fontos, sok évtizeddel vagy több mint egy évszázaddal ezelőtti eseményeit. Az egykori legendás ‑ baloldalisággal nem vádolható ‑ polgári újság, a Tolnai Világlapja azonban őrzi a tényeket. A most következő tudósítás 1905 áprilisában adta hírül országnak, világnak a következőket:

„A budapesti vas- és fémmunkások sztrájkja.

A budapesti vas- és fémmunkások sztrájkba léptek a minap, hogy munkaadóiktól emberségesebb bánásmódot és tisztességesebb munkadíjat vívjanak ki, miután méltányos kívánságaikat a gyártulajdonosok békésutón teljesíteni nem akarták. Budapest vas- és fémgyáraiban ettől a perecztől fogva szünetelt minden munka. Elhallgatott a pöröly, nem füstöltek többé a kémények s a gyárak hatalmas tölgyfa-kapuit bezárták.

Ez a sztrájk óriási méreteinél fogva kilépett a közönséges bérharczok közül s valóságos

Adler László, a Tények főszerkesztője) és Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója átveszi a Kommunikációért Nívódíjat az Országházban -  Fotó: MTI/Kovács Attila

Mivel idestova 13 éve élünk diktatórikus, államkapitalista viszonyok között, így azon már nem lepődünk meg, hogy az évi 130 milliárd (!) forintból gazdálkodó, jelenleg 780 főt (!) foglalkoztató mamutintézményt is felügyelő médihatóság (NMHH) ahelyett, hogy a törvényben meghatározott feladatának megfelelően a médiumok törvényes működése és a sajtószabadság érvényesülése felett őrködne, valójában a kormánypárti médiahegemónia zavartalan építését, a tisztességes versenyfeltételek felszámolását, a vélemény- és szólásszabadság korlátozását tekinti feladatának. 

Most azonban új színfolttal bővült a Hatóság eszköztára. Immár nem csak a

„Vigyázat, csalnak!” – figyelmeztet az önkormányzati szócső a kecsegtető ajánlatok veszélyeire 

A Csepeli Hírmondónál minden változatlan. Lassan 12 éve szolgálja – a csepeliek helyett –, gazdáját, a kerületi önkormányzat mindenkori vezetőjét, most éppen Borbély Lénárdot, aki nagyon akar újrázni a következő évi polgármesteri választáson.

A CSH meg is tesz mindent az ügyért. Most például három oldalt kapott, amelyben mindenáron szeretné bizonyítani: ő maradt, aki volt, pártonkívüliként is a kormány hű katonája, s „Bármi is történik, Csepel érdekeiből…” nem tud engedni. Arról viszont most sem beszélt, s az interjút jegyző közvetlen munkatársa, a Polgármesteri Kabinet fő-fő sajtófelelőse sem kérdezett rá: mit csinált az elmúlt kilenc évben, amikor a HÉV, a gerincút folytatása vagy pl. a Gubacsi híd felújítása ügyében kellett volna a kerület érdekei mellett kiállni. 

A lapban egyébként szó volt még a szabálytalanul parkolókról, a Táncsics utca egy részének felújításáról, a kerületieket becsapni szándékozók elleni rendőrségi harcról, a kultúráról, a sportról és bőven a

Az Orbán-rezsimben semmi nem az, aminek látszik. Másként: ellepi a hazugság. Ha elfedni nem is tudja a lényeget. Most éppen megint a kormányzás mikéntjéről szóló közjogi szabályok speciális szabályairól van szó, az úgynevezett veszélyhelyzet meghosszabbításáról, ami a rendkívüli jogrend egyik fajtája.

Nem untatnám az olvasókat a tavaly november óta új és ijesztő szabályozás részleteivel, erről Bárándy Péter, Vörös Imre és Mészáros Gábor alaposan beszámolt az érdeklődőknek, írásaik elérhetőek. Elég két dolgot tudnunk: egyrészt, hogy a kormány (értsd: Orbán Viktor) olyan felhatalmazást kapott magától, amelynek segítségével rövid úton erővel (akár fegyveres erővel is) elhallgattathat bármilyen rendszerellenes tevékenységet.

A jog nyelvén: az alkotmányos rend megdöntése érdekében történő szervezkedést. Különösebb jogászi érzék nélkül is észrevehető, e szervezkedésnek nem kell erőszakosnak lennie, elég ha két-három magyar összehajol. Másrészt, hogy valójában semmilyen tényleges ok nincs semmilyen rendkívüli helyzet megállapítására. Tehát a valóság és a hatalom egyszemélyi gyakorlásának nincsenek korlátai. Beszéljünk most már világosan és egyszerűen: önkényuralom.

Nem észrevehetetlenül és nem is lassan, hanem tudatosan és módszeresen úgy alakították a kormányzást, hogy

Stratégiai együttműködés Csepel, Soroksár és Pesterzsébet közös fejlesztéséért. Ezt hirdeti a saját fb oldalára kitett fotóval a rezsibiztos. Kérdéseink: miért hiányzik a képről Csepel polgármestere? Mikor döntött a csepeli képviselő-testület arról, hogy stratégiai együttműködés keretében fejlesztik a három kerületet, ráadásul Németh Szilárd irányításával?

Több témáról közölt szöveggel ellátott képet Németh Szilárd rezsibiztos a saját közösségi oldalán.

Az átalunk kiemelt ügyekben – szerény véleményünk szerint ‑  sértődötten, dühödten megy szembe, Borbély Lénárd polgármesterrel, illetve a

 „Még mindig nincs kibeszélve, hogy az ellenzék részéről mi lett elrontva 2022-ben, inkább az egymásra mutogatás megy." Mögötte és mellette van egy olyan csapat, amelyikkel mindig  jól tudott együtt dolgozni. A három választási győzelmében sok-sok egyeztetés és  rengeteg munka van.

A Fidesz pontosan tudja, hatalmának megtartásához azt kell állítania magáról, hogy középen van. Hasonlóan fontosnak tartja, hogy az ellenzékiek között ne erősödjön, hanem csökkenjen a bizalom, viszont a politikai tömörülések száma nőjön.

Minél többen vannak, akik egyre jobban haragszanak egymásra valamilyen régi történet miatt, annál nehezebb létrehozni egy egységesen működő, egységesen kommunikáló, egyfelé húzó ellenzéket – mondta a Klikk Tv Tíz című műsorában Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője, a Momentum frakciójának tagja.

Szabó Szabolcs háromszor nyert egyéniben, mindig Németh Szilárdot győzte le. Szerinte sokszor jobb eredményt lehetne kihozni a választókerületekből, és az, hogy a

Bencsik András, Csepel díszhuszára  ma a jobboldal egyik média főszereplője

A HírTV Sajtóklubjában, Bencsik Gábor azt nyilatkozta, hogy Budapest utcáit a március 15-i  ünnep alatt a Fidesz távollétében ellepték a svábbogarak, még továbbá Karácsony Gergely főpolgármester azért nevezte Budapestet köztársaságnak, mert a fővárosban nem magyarok, csupán emberek élnek.  Keresztény „hívő” főszerkesztőnk valóban kedvelte mindig is a radikális identitásképző lelkesítő nyelvhasználatot.

Példának okáért Bencsik a Népszabadság 1986. október 17-i számának első oldalán a következő kis publicisztikát jelentette meg, kizárólag már akkor az akkori „hite” radikális és könyörtelen képviseletével. Íme Bencsik András cikke:

A vendégmunkások miatt lehetnek majd nehéz napjai Csepel nehéz emberének?

Németh Szilárd fb-oldalán közzétette kommunikációs lózung gyűjteményének újabb darabját, Orbán Viktor erősen vitatható mondatainak újabb gyöngyszemét. Eszerint: „Magyarország a magyaroké, a munkahelyek is elsősorban a magyaroké. Orbán Viktor”.

Tudjuk, a pártkatona legfőbb ismérve, hogy nem kérdez, azonnal végrehajtja a parancsot. Németh évek óta ezt teszi, közösségi oldalán ritkán fogalmaz meg önálló véleményt. Lehet, hogy már nincs is?

Ezért figyelmébe ajánljuk, hogy

Hogyan is lehetne boldog a többség egy olyan országban, amely folyamatosan a kormány által szított félelemben él, ahol lassan egy évtizede veszélyhelyzetet imitál a hatalom. Ahol a társadalomi csoportok tagjai között a legerősebb kohéziós erő a többi társadalmi csoport iránti gyűlölet.

Úgy látszik a tavasz a boldogságkeresés ideje is. Nemcsak a magánéletben, hanem a tudományos kutatások területén is. Egyre másra kerülnek napvilágra olyan nemzetközi vizsgálatok eredményei, amelyek a világ országaiban élő emberek boldogságát, elégedettségét próbálják mérni.

A boldogság persze nagyon összetett, nehezen definiálható és mérhető fogalom, a kutatók mégis rendre megpróbálják országokra bontva számszerűsíteni az érzés jelenlétét, intenzitását. A törekvés érthető, hiszen mi végre is születik az ember a világra, ha nem azért, hogy boldog legyen.

Az egykor szebb napokat látott Hollandi úti ifjúsági tábor körül a bontás és a rombolás zaját is  elnyomta a  Csepeli közpénzből fizetett médiaricsaj

Nyárra elkészül az ifjúsági tábor – olvashatjuk, hallhatjuk az örömhírt a csepeli  vezérkar összes médiájában. (A közpénzből telik rá bőségesen)

A médiazaj minden más információt, tényt elnyom. A volt ifjúsági tábor – nagy csinnadrattával (álkonzultációval, hatalmas kommunikációs kampánnyal, lakossági fórummal) beharangozott –, átépítése tavaly júliusában kezdődött, s a polgármester ígérete szerint „nyárra elkészül”. A CSH például a polgármester valamikori mondatát idézi: 

Nagyjából ennyi maradt a helyi demokráciából. Harcoljunk azért, hogy legalább ezt ne rabolják el tőlünk!

A harminchárom esztendővel ezelőtti rendszerváltozás egyik legsikeresebb és máig maradandó döntése a helyi önkormányzatok létrehozása volt. Maga az elnevezés ugyan szerencsétlen, hiszen az önkormányzó kifejezést alapvetően az államhatalomtól független szervezek, kamarák belső működésére szokták használni.

A helyi hatáskörű, a lakosság által választott testületeket a legtöbb európai nyelven „tanácsnak” (der Rat, council, rada, stb.) nevezik, de a magyar rendszerváltozás lázában a törvény megalkotói szabadulni akartak a kommunista rendszer által is használt, amúgy régi és bevált kifejezéstől. Az önkormányzatok kissé magasztosan fogalmazva a népfelség elvét szolgálják azzal, hogy

Tájékoztatásnak álcázott önfényező  kerületvezetői kampány közpénzből a Kis-Duna parti építkezésről

A polgármester által hónapokkal ezelőtt elindított, havi egy-két alkalommal levetített 5-6 perces kisfilmek újabb epizódját nézhetik végig azok, akik kíváncsiak sikertörténeteire, önmaga, közpénzből finanszírozott népszerűsítésére. Pénteken délután adta közzé saját közösségi oldalán azt a több mint öt és félperces kisfilmet, amelyben kedvenc fejlesztésének helyszínéről, a „közösségi tervezéssel” elindított, s most már épülő ifjúsági tábor területéről szólhatott a csepeliekhez.

Sokadszor hallhattuk a tábor létrejöttének hősi történetét. Sok-sok éve „tűzték zászlójukra” a Kis-Duna partot, s azóta folytatja hősi küzdelmét a part beépítését, „magasépítését”, azaz 18 méteres szállodát, több száz lakás építését akarók ellen. Lesz itt minden, ami szem-szájnak ingere, s az igazi csodát majd a sorozat következő részére ígérik.

Végignézve és meghallgatva Borbély Lénárd monológját, van néhány megjegyzésünk:

Egy kialakuló diktatúrában rengeteg betiltanivaló akad, azt sem tudjuk, honnan támad néha egy-egy szabad hang. Hát szükség van ezer és tízezer feljelentőre, önkéntes próbacsendőrre.

A szabad sajtó az utolsókat nyögi Magyarországon, meg is van az eredménye. A polgárok egyre nagyobb része hajlamos fergeteges hazugságokat elhinni, lásd a legújabb felmérést arról, hogy ki tehet a méteres magyar inflációról, amely úgy tűnik a kevés kivétel közé tartozik, aki/ami dacolni merészel a kis vezető parancsainak. Mert az hiába toppantott a lábacskájával, hogy legyen egyszámjegyű év végére, az egyelőre akkora, hogy

Olvasóinknak igaza van! Jól tudják: tíz éve még művészi, látványos mozaikok díszítették a CSM főkapuja közelében, a HÉV-megállónál lévő üzletet.

Megtisztelő figyelem övezte nem rég azt a bejegyzésünket, amelyik Csepel korábbi főépítészének, dr. Polinszky Tibornak a fotóival húzta el a paravánt az Ady és a Kossuthutca sarkán lévő egykori ABC mozaikjai elől. Többen jelezték, hogy tudomásuk szerint az egykori Tanácsház téren, amely a rendszerváltás óta újra Szent Imre nevét viseli, szintén volt több látványos mozaik a korabeli Szövetség ABC-ben és a hozzá kapcsolódó bisztróban

Olvasóinknak igaza van, jól tudják! Az üzletház mai napig tartó átalakulásával, tulajdonosváltásaival itt nem foglalkozunk, most csak az egykori – nekünk nagyon tetsző – mozaikokat mutatjuk be több fotóval. A leírásért köszönet Bárány Tibornak, a Csepel Újság és a 21. kerületi Hírhatár közelmúltba elhunyt főszerkesztőjének, valamint a képek többségét készítő fotósnak, Ády-nak.

Bárány Tibor többek között ezt írta csaknem 10 éve, 2014 februárjában:

„Bezárt január végén a Csepel Művek főbejáratánál található élelmiszerüzlet, a hajdani „Egyeskapu ABC”, amelynek hivatalos neve Duna Szövetség ABC Áruház volt. A 90-es években a retro-kinézetű épület némi ráncfelvarráson esett át, a hátsó „akváriumnak” becézett

A nemzet nagy szabójánál minden stimmel, csak a szezon és a fazon van összekeverve

Azt állította  Orbán Viktor, hogy azért van szükség nálunk akkumulátorgyártásra, mert a járműiparhoz köthető üzemekben 300 ezer ember dolgozik, és az ő családjuk megélhetése forog kockán.

Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar autógyárakban összesen körülbelül 20 ezer embert alkalmaznak, a szélesebb értelemben vett járműiparban pedig 150 ezret. Kinek higgyünk? Orbánnak vagy a számoknak? 

Azt is állította Orbán, hogy