Három, szigetcsúcsi területen lévő telek megvásárlásáról még 2018-ban döntött a képviselő-testület. A vétel pontos időpontja és ára azóta sem lett nyilvánosságra hozva. Mi az oka a tájékoztatás elmaradásának? Mennyiért vette meg az önkormányzat az érintett ingatlanokat? Mennyiért és miért adta el ugyanezeket az ingatlanokat három évvel később a polgármester a képviselő-testület megkérdezése nélkül?

Másfél éve, 2021. októberében eladott a polgármester – a képviselő-testület véleményének kikérése nélkül –, hét csepeli ingatlant, köztük azt a három szigetcsúcsi telket, amelyet még 2018-ban vett meg az önkormányzat. Kinek érte meg az üzlet: az önkormányzatnak vagy a vevőnek, az önkormányzat által évek óta favorizált, megrendelésekkel kitömött Gerulus Kft-nek? A kérdés azóta foglalkoztat, amióta olvastam a legfőbb ügyész parlamentben elhangzott mondatait, miszerint

A Fidesz-kormány kiárusítaná a hazai várakat, kastélyokat és egyéb műemlékeket. (Képünkön az eladósorba került tiszadobi kastély.) Előbb-utóbb lehet hozzá jobbágy, kaloda is? Talán még királyunk is lesz egyszer...

Minden akkor csap át borzongásba, ha a Lázár János vezette minisztérium két jogszabálytervében is célul tűzi ki a hazai műemlékek méltó hasznosítását. A közzétett verzióban csak ösztönzésről és állami pénzosztásról esik szó – „főként” pályázati rendszerben nyújtanak majd támogatást, de nem kizárólagosan. Ez a kiskapu ordas nagy orbáni kifizetőhellyé válhat egyetlen perc alatt.

A valóság persze a mi világunkban már nem is az apró betűs részben bújik meg, hanem a titkolt verzióban, amit nem bocsátottak társadalmi vitára, viszont kiderül belőle, hogy kiárusítanák a hazai várakat, kastélyokat és egyéb műemlékeket. Természetesen csak azért, hogy

1978. április 13-án, 17 óra 10 perckor az egyik Csepel felől érkező HÉV szerelvény fékezés nélkül belerohant a Boráros téri - akkor még a vágány vonalában lévő - állomásépületbe. A hatkocsis vonat jóformán letarolta az épületet. 

A Boráros téri HÉV-végállomáson azon a 45 évvel ezelőtti napon a csúcsforgalom és az eső miatt a megszokottnál többen tartózkodtak. A katasztrófában 18 ember vesztette életét (ketten a kórházban haltak bele sérüléseikbe). A sajtó a korszakban megszokottól eltérően részletesen foglalkozott a balesettel, annak okaival és a bírósági tárgyalással, de a tömegszerencsétlenség híre a tengerentúli magyar lapokhoz is eljutott.

A katasztrófa után perceken belül a helyszínre érkeztek a tűzoltóság és a mentőszolgálat járművei. Az elhunytak mellett négyen (más források szerint öten) életveszélyesen, heten súlyosan, tizenegyen pedig könnyebben sérültek meg, rajtuk kívül tizenkilenc főt helyszíni ellátás után hazaengedtek. A szerelvényben és az állomásépületben összesen 2,5 millió forintnyi kár keletkezett, ráadásul az állomást el is kellett bontani. A ma látható épület már

Az összetartozást erősítő történelmi jelkép lenne Nagy-Magyarország vagy éppen egy olyan szimbólum, ami idehaza is megosztja az embereket?

Mi köze a futballnak a magyar történelem jobboldali kisajátításához? És egyáltalán: sport még a foci vagy a politizálásnak egy

Már 13 éve hiánycikk Csepelen a tisztességes közéleti verseny, a közös akarat és a közös munka, amelyeknek az  egyik legfontosabb feltétele, a kölcsönös bizalom 

Március idusán még nem tudtuk, csak sejtettük, hogy mi várható a Németh Szilárd aktív közreműködésével feloszlatott kerületi Fidesz-nél. Csak úgy mint máskor, a koszorúk díszesek, a virágok színpompásak voltak most is az SZTK előtti ünnepségen. Azóta a koszorúkat elhordta valamelyik Csevak-utód, elhervadtak a virágok és kizárták az újjáalakuló pártból Csepel fideszes polgármesterét, valamint a helyettesét, Ábel Attilát is.

Ezért érdemes felidézni, amit a március 15-i, a Görgey téren elhangzott ünnepi beszédében Borbély Lénárd mondott: 

„…a magyar nemzet boldogulása csakis közös akarattal és munkálkodással sikerülhet. És ugyanez a helyzet Csepelen is.” 

https://csepel.hu/hireink/esemenyek/item/14836-az-1848-49-es-szabadsagharcra-es-forradalomra-emlekeztek 

Egyetértve a kiragadott mondattal ezúton kérdezzük a polgármestertől: polgármestersége kilenc éve alatt mit tett a közös akarat és a közös munkálkodás megteremtése érdekében?

Leült-e valamikor a képviselő-testület ellenzéki tagjaival, a kerületben működő pártok, civil szervezetek, szakszervezetek és gazdasági szervezetek képviselőivel együtt megtárgyalni a kerület helyzetét, áttekinteni azokat a

A püspök úr elmondta, hogy most a válság miatt „újból szerényebben fogunk élni, de ez jót tehet  nekünk is, a világnak is”. Majd lefoglalta a kenyai luxusszafarit a családnak...

A Facebook kifürkészhetetlen algoritmusa hozott össze Balog Zoltán püspök úrral, akinek a profilja a minap felbukkant a képernyőmön. Az a gyanúm, hogy egy debreceni Facebook-oldal kötött össze minket, ugyanis Balog egykoron ugyanabban az épületben tanult, mint én.  A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumáról van szó, amelyik általános iskolaként is működött az 50-es években.   

Balog úr nyilvános fotói szerint igencsak szeret utazni.  Családi sítúra az unokákkal.  Talán Svájc? Vagy Franciaország?  Aztán egy

Hosszú hónapok után ismét kinyitotta kapuit a Csepeli Munkásotthon.

Az intézmény közösségi oldalán olvasható tájékoztatás szerint a Munkásotthonban újra a régi rend szerint folytatódnak a közösségi programok, a klubok, kisközösségek foglalkozásai, s működik a jegypénztár is. Újra elindult, s nagy sikert aratott a vasárnapi táncos délután is. 

A következő hetek programjairól a művelődési ház hivatalos honlapján részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők. Néhány érdekesebb program: Apacuka koncert; Frakk, macskák réme, mesemusical ásványbörze, Tamási Lajos Irodalmi Klub könyvbemutatója stb.

Örülve a hírnek, megjegyezzük az önkormányzati költségvetésben biztosított támogatás mellett egyre inkább időszerű lesz a polgármester által megígért felújítás elindítása, amelynek elmaradása nehéz helyzetbe hozhatja a Csepeli Munkásotthon Alapítvány vezetőit. 

**********

Miközben még mindig nincs a Csepeli Önkormányzat képviselő-testületének állásfoglalása a kormány újabb államosítási törekvéséről, a szakrendelő intézetek önkormányzatoktól való elvételéről, egyre több kritika olvasható a csepeli közösségi oldalakon a szemészeti szakrendelés gondjairól. Az alapvető probléma, hogy

A 200 éve született Petőfi Sándor 1847-es sorai  csaknem két évszázad múltán, a mai Költészet Napján is fájdalmasan aktuálisak:

Jókedvet, sok vidámságot és boldogságot kívánunk húsvét hétfőre!

A legéletteljesebb szokások közé tartozik ma is a húsvét hétfői öntözés. Igaz, napjainkban a korábbinál jóval kevesebben indulnak a locsoló körutakra.

Húsvét másnapja a vidámság, a mulatság ideje. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. Vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik.

Bár a környező népek jelentős része ismeri (dívik például a lengyeleknél), a szlovákoknál, cseheknél és a különböző germán népeknél öntözés helyett vesszővel való csapkodást találunk, hasonló termékenységvarázsló célzattal és

Kritikus órák jönnek az utakon, mintha húsvét hétfőn kötelező lenne inni. Nem kötelező, sőt tilos, ha valaki gépkocsit vezet, de  ennek ellenére sokan mégis poharazás után  ülnek az autóba...A rendőrök mellett a biztosítók sem tolerálják, ha ügyfelük ittasan vezet

Zérótolerancia ide, fokozott közúti ellenőrzések oda, sajnos várhatóan idén húsvétkor is rengetegen ülnek majd kapatosan a volán mögé. Tavaly közel száz személyi sérüléses baleset történt a húsvéti hosszú hétvége során, számos esetben az ital okozta a bajt.

Kevesen gondolnak bele, hogy

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,/ És neki szánok lombot és zenét./ E zene túlzeng majd minden harangot,/  S betölt e Húsvét majd minden reményt./ Addig zöld ágban és piros virágban/ Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

Gyarmati Andrea édesanyjával, Székely Évával. "Megfordult, rám meredt, fülig szaladt a szája, és így szólt: Valahonnan ismerős voltál, de nem tudtalak hová tenni. Aztán, ahogy kikacagta magát, a maga őszinte stílusában hozzátette: Megkergültél, kislányom?"

Hosszú hajú kisasszonyt hoz be a rendelésre az édesapja, de akad az aktuális megfázásnál is komolyabb problémájuk: a gyerek úszik, nem is rosszul, apuka szentül állítja, hogy komoly tehetség, de hát a lányka nem engedi levágatni a haját. És itt kerülök képbe én, a több szempontból is szakértő; konkrétan az lenne a feladatom, hogy beszéljem rá a gyereket a drasztikus frizuraváltásra.

„Más is úszik hosszú hajjal” – ez az ő fő érve. (Nem mellesleg épp usziból jön, természetesen vizes hajjal.)

Kattognak a kerekek az agyamban. Mondjam az igazat, miszerint

Ezt a mozaik képet és  a társait is eltakarták, de a látványt a volt csepeli főépítész megmentette

Ha nyitott szemmel járjuk Csepelt, akkor sok érdekességre figyelhetünk fel. Csepel egykori főépítésze, dr. Polinszky Tibor szerencsére fényképezőgépet is vitt magával, ha munkája során a kerület utcáit, építményeit járta. Újabb szerencse, hogy meg is örökítette a ma már (vagy még egyelőre) láthatatlan értékeket.

A főépítész csaknem egy évtizede, írt és fotózott. Megfigyeléséről 2014-ben ezt írta:

„Csepeli XXI. Ady Endre út és Kossuth Lajos utca sarkán lévő élelmiszerüzlet  átépítése kapcsán lakossági bejelentés érkezett az épületben meglévő "védett mozaikfal" megóvása érdekében.

Keletkezés ideje: a lakóteleppel egyidőben átadott akkori Bisztro és ABC üzlet nyitásakor már elkészült, 1971 - 1972-ben. Készítő:

Húsvét környékén sokszor mi is kérdezgetjük egy-egy ordító igazságtalanság, vagy a hazugságok láttán, miért nem lép közbe a Mindenható.

Jól emlékszem még, amint a nyolcvanas években a nagyszombati körmeneteken én vihettem Krisztus szobrát. Ugyan akkoriban már nem számított különösebb politikai állásfoglalásnak, ha valaki rendszeresen templomba járt, legalábbis gyerekként egyáltalán nem érzékeltem ezt, mégis akkor és ott úgy gondoltam, hogy valami különleges és emelkedett esemény részese lehetek, mintha én is megéltem volna Krisztus feltámadását.

Rég volt már, de ezek az emlékek máig élénken élnek bennem. Talán azért is, mert a vallás természetesen magánügy ugyan, de számomra szent dolog, és a hit egyfajta meggyalázásának tartom, ha valaki – akár politikus, akár egyházi személyiség, vagy bárki – visszaél vele. Azokat sem tudom megérteni, akik

Tényeket elfedő lakkozás a valódi tájékoztatás helyett a kerületi önkormányzat lapjában az Ady-lakótelepen megtartott lakossági fórumról, az ott élők növekvő gondjainak megoldási lehetőségeiről

Hat oldalt kapott a mostani számban a lap Aktuális rovata, amelyben a szerkesztőség egy lakossági fórumot, a fideszes helyi belharcot, a Táncsics utca felújítását, egy pályázatot, a Csepeli Sportsziget Programot és egy molesztáló elfogását tartott elfogadhatónak. Jutott még hely, a több oldal közlemény, programajánló és hirdetés mellett, az egészségügynek, kultúrának, a sportnak és két oldal egy-egy emberi portrénak is. Eredmények, sikerek, fejlesztések, némi egyoldalú politika, a szokásos „vegyessaláta” – ennyi a lap legújabb száma.

Most sem volt fogadókészség a megjelentetett cikkekben felvetett problémák hátterének bemutatására, az itt élők helyzetére, vagy pl. a húsvéti felkészülés anyagi gondjainak bemutatására, az egészségügy feszültségeire, a csepeli vállalkozásokat foglalkoztató gondok, a kerületi pártok aktuális témákkal kapcsolatos véleményének ismertetésére.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

"Csettintésre jött apus kedvenc intézőtisztje, Lölő bácsi, 9,3 milliárdból lezárta a partot, a valaha hangulatos öböl cölöpházait ledózerolta"

Történt egyszer, hogy az öreg király Ráhel leánya, Parndorfnál járt, körbenézett és hála a méregdrága helvéciai magánegyetemnek, menedzserül mondva egyből meglátta a helyben a turisztikai potenciált.

Fel is hívta apust, hogy a magyar oldalra is kéne egy csudapalota. Az öreg királyt sem érdekelték a részletek, hogy például a mi oldalunkon a tó folyamatosan feliszapolódó, félszikes mocsár, ahol a nem létező klímaváltozás miatt csökken a vízszint, ma már főszezonban vitorlázás helyett gyakran csak iszapbírkózni lehet.

Miután apus kiadta a parancsot, a rendszert jól ismerő udvaroncoknak eszébe sem volt ellentmondani, inkább

Orbán levele és a kincstári propaganda útban a csepeli végállomás felé

A miniszterelnöki levél után a kormány sok tízmillióba került újságja is megérkezett végre a csepeli nyugdíjasokhoz.

Jókor. Ez a lap címe, és tényleg jókor jött, ugyanis a miniszterelnök sokadik levelét sem olvasó, azt rögtön a kukába hajító csepeliek ezt is az újabb kormányfői levéllel együtt  dobták/dobhatják a szemétbe. Igazuk volt/van. A 16 oldalas propagandakiadvány csak az emberekről, mindennapi életéről, megélhetési gondjairól és valódi csökkentésük megoldási lehetőségeiről NEM szól. 

Akkor vajon miről és kinek? Nem titok:

Itt van Szijjártó hajdani perui nagykövete, a 19 ezer pedofil fotóval lebukott Kaleta Gábor esete. Akit nagy titokban csempésztek haza, s ügyét majd’ egy évig megpróbálták elleplezni.

Onnan lehet tudni, bajban a kormány vagy a Fidesz, hogy Orbán Viktor kardcsörtetve harcot hirdet valaki vagy valakik ellen. A NER-t érintő kínos – esetenként bűnvádilag elkent – ügy, gazdasági visszaesés, félresikerült intézkedés, külpolitikai vesszőfutás, korrupciós botrány, no és persze parlamenti vagy önkormányzati választás közeledtével a Vezénylő Tábornok megest ellenséget mutat és harcba szólítja híveit. Így harsant a kormányfői kürt az elmúlt években a migránsok, Soros György, Brüsszel, a CEU, az országot „háborúba sodró” baloldal, a civil szervezetek, a bíróságok, vagy éppen az LMBTQ-közösség ellen. Miniszterelnöki intésre megint beindult propagandagépezet.

Az évértékelő alapján ismét nagy a baj, akkora, hogy

A helyi fideszes alakulat feloszlatásának és  “újjászervezésének” a célja  a belső konfliktusok  megoldása erőből, az  ellenállás felszámolása vagy éppen a helyezkedés, a főúr kegyeinek keresése – ez is jelzi, hogy a Fidesz ráfordul a 2024-es önkormányzati választásra.

A csepeli mellett már féltucat másik helyi Fidesz-szervezetet feloszlattak az elmúlt hónapokban. Az “újjászervezés” oka lehet az, hogy a csoportok nem hozzák a pártközpont által elvárt eredményt, így simítják el a belső ellentéteket, és gyakran pozícióharcoknak is véget vetnek ezzel. A Fidesz régóta kezeli így, erőből a “gyulladásos gócokat”.

Csepeltől és Újbudától Erzsébetvároson és Derecskén át Egerig és Jászberényig összesen hét Fidesz-alapszervezetet oszlattak fel országszerte csak az elmúlt pár hónapban. Legalábbis ennyiről tudunk, mivel a kormánypárt nem veri mindig nagy dobra, hogy a Fidesz megfogalmazása szerint “újjászerveztek” egy helyi csoportot. Ha mégis kifejezetten közlik, annak általában a demonstratív, elrettentő szándék a célja. A párt alapszabálya szerint ez a radikális megoldás 

Alig ocsúdtunk fel a zenei tanács okozta meglepetésből, Demeter Szilárd (képünk jobb oldalán), az orbáni kultúrfelelős újra szöges bakancscsal vitte ki az embereket a komfortzónájukból.

A Klubrádiótól elvett frekvencián sugárzó Spirit FM műsorában ezúttal a Sziget Fesztivál megszüntetésének gondolatával játszott el. Igaz, még nem „feszültek be”, csak évente újra kell tárgyalni a gaz imperialistákkal a feltételeket, például a magyar zenészek fellépési lehetőségeit. Szükség is van az ügynökségi nyomásgyakorlásra, a regnálása előtt a színpadokon látott magyarok nyilván óbudai délibábok voltak csupán.

Müller Péter Sziámival ellentétben ilyen szélsebesen kevesek szembesülhettek rossz

Nagy port kavart a botrány, még a kerület határait is átlépte, aztán visszhangtalan csend lett körülötte. Azóta a csepeli közösből szépen csordogálnak a forintban kifejezett önkormányzati milliók és százezrek. Minden törvényes, vagy ha nem, hát majd azzá teszik…

Velünk együtt néhány olvasónknak ez fáj, de meghajlunk a többség és a helyi ellenzék hallgatása előtt.

Csupán emlékeztetőül: Százmillióért vett büdzsé – címmel közölt hosszabb írást a Népszava, az idei csepeli költségvetés elfogadásának furcsa körülményeiről. A cikk a nepszava.hu-n még ma is elérhető:

https://nepszava.hu/3187522_csepel-nemeth-szilard-kozpenz-csepel-sc-onkormanyzat-koltsegvetes 

Rövid idézet a cikkből: 

„Németh ezután a Diákvárosról szóló törvénybe becsempészve minősíttette kiemelt beruházássá a sporttelep átépítését és az önkormányzat megkerülésével készített egy 52,5 milliárdos fejlesztési tervet. Az idén a legjobban szponzorált sportklubok közé is bejátszotta a Csepel SC-t, így aligha hiányzik nekik ez a 111 millió forint. De az örökös rezsibiztos a „kicsiért” is lehajol, főként, ha