A Csepeli Acélmű Martin üzemét már régen megszüntették. Az elhagyott bányák orbáni újraindítása olyan lenne, mintha Csepelen elrendelnék a martin-acél gyártását. Ahhoz, hogy ezeket a nagyipari létesítményeket valaha is újra lehessen indítani, nem elhagyni, gépeitől eszközeitől megfosztani, dolgozóit szétzavarni kellett volna, hanem - ha alacsonyabb szinten is - de üzemeltetni. Az teszi a bányanyitásokat szinte lehetetlenné, ami Csepelen az üzemindításokat is: az emberi szakmai folyamatosság megszakítása!
Lehet hallani, hogy az orosz gázszállítás várható akadályoztatása miatt az idén télen fűtőanyag hiány léphet fel. A magyar kormánypropaganda viszont azt sugallja, hogy nagy baj nincs, mert majd fatüzeléssel, favágással, a régi bányák megnyitásával ez a kérdés megoldható lesz. Bizonyára a csepelieknek (főleg az idősebbeknek) nem kell különösebben kihangsúlyozni, hogy ez több mint illúzió. Az elhagyott bányák újraindítása olyan lenne, mintha Csepelen elrendelnék a Csepel Művek üzembehelyezését!
Elvileg lehetséges, de a valóságban kivitelezhetetlen. Több kárt okozna, mint ami haszon remélhető lenne tőle! Nevetséges leegyszerűsítés, hogy ha bánya van, szén van akkor lehetséges a bányanyitás!
A Csepel Művek több üzemének újraindítása is elvileg lehetséges volna, mert sok üzemcsarnokok még megvan. Igaz ugyan, hogy ezek a feltételek elengedhetetlenek az üzemindításhoz, de közel sem elégségesek! Számtalan más is szükséges ahhoz, hogy