Sokba kerül az orbáni kamuzás, pedig lehetne értelmes kérdésekre is válaszolni

A kormány által  elindított legutóbbi Nemzeti Konzultáció immár a tizenharmadik volt. Az első 2011 februárjában az új alkotmányról szólt, és a visszaküldött levelek száma nem érte el az egymilliót.

Két esetben csak online lehetett szavazni, akkor a válaszadók száma épphogy 300 és 500 ezer felett volt.

2017-ben elérte a csúcsot: 2,3 millióan küldték vissza a Soros-tervről szóló kérdőívet. Innen csökkent erre az évre talán 1,2 millióra.

Miért lanyhul az érdeklődés? Azért, mert

Ráday Mihály Belépett és elámult: Mióta van ez itt? – kérdezte. Mondtam, hogy 1920 óta. Talán emlékeznek rá, akkor az ő televíziós városvédő műsorában (Unokáink is látni fogják) készített erről a házról egy műsort. Ez nagyon sokat jelentett! Ennek segítségével kezdeményeztük a védetté nyilvánítását! Ma, ennek a teremnek helyi védettsége van.

- A városvédő a Munkásotthon újjáépített, értékőrző színháztermének erkélyén.  Ráday Mihály (1942-2021)  olyan ember volt, olyan mély nyomokat hagyott a városban és az emberek gondolkodásában, amelyek megváltoztatták az épített értékekről való gondolkodást .

A fenti sorokat közösségi oldalán Horváth Gyula kerületi önkormányzati képviselő írta. Bolla Dezső csepeli helytörténész pedig a következőket mondta az egyik előadásában a legendás városvédőről: „Ráday Mihály városvédő, televíziós szerkesztő, az egyik alkalommal – talán 1995-ben lehetett – eljött a Munkásotthonba (pont el volt törve a lába, de eljött) egy kiállítás-megnyitóra. Mondtam neki: Ráday úr, mutatnék egy szép termet Önnek. Azt válaszolta: De ne kelljen messzire menni, mert fáj a lábam. Mondtam neki, nem kell sehova sem menni, és kinyitottam az ajtót.

Horváth Gyula személyes visszaemlékezését így folytatja Ráday Mihályról:

Az ember sokszor kerül abba a helyzetbe, hogy élete során sose mondja meg annak az embernek, akit szeret és tisztel, hogy

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában az „izmos középosztályról”. Ezt a furcsa kifejezést nem én találtam ki, hanem a magyar miniszterelnök használta a Kossuth Rádióban. Szerintem elsősorban azért, hogy megnyugtassa a híveit, meg saját magát. Egyszerűbben megfogalmazva: csúnyán beijedt és most fütyörészik a sötétben.

A jelenség nem új, pár hónapja tapasztalni Orbán Viktornál, hogy bajban van, és ez látszik is rajta. Elvesztette a fonalat, amióta már a

Az ország közlekedési rendszerének legfontosabb fejlesztési ügyei úsznak el a semmibe. Az immár átláthatatlan ígéret cunamik a befektetők, a gazdasági szereplők, az érintett rendszerek, intézmények, de az emberek bizalmát is megrengetik.

WC-k felújításával, 2026-ig 1000 új autóbusz vásárlásával, 100 vasúti kocsi felújításával, a vasúti kocsik takarításával, klímák beszerelésével is foglalkozott Lázár János miniszter a sajtótájékoztatóján, ahol 10 pontos vállalást tett közzé. https://444.hu/2025/01/08/lazar-ha-20-percet-kesik-a-vonat-vagy-a-busz-az-utas-visszakapja-a-jegyar-felet

    A tavaly augusztusban meghirdetett ötpontos konkrét akciótervéről, pl. az 500 kilométernyi új vasúthálózat megépítéséről, a Gubacsi híd újjáépítéséről, a 45 éves járműpark megújításáról most egy szót sem ejtett. Elmondta viszont, hogy az elmúlt években az egészségügy, az oktatás prioritást élvezett a költségvetésben, ami egyébként erősen vitatható. Most azonban ~ 2 milliárdos hitellel, EU-s támogatással a 10 pontos vállalása megvalósulhat. (Az EU-s hitelnek semmi esélye már, így a 10 pontos ígérete nagy része is ígéret maradhat.) Ennek ellenére

Napestig tudnánk taglalni, miért érett meg az Orbán-rendszer a nyom nélküli pusztulásra, de hely hiányában legyen elég itt és most a Fábry-Bayer-ügy. Fábry sértett nyilatkozata a Kossuth-díjról, amelyet elsinkófált tőle a kormánya (pitiáner ócskaság, mondja, hogy azt sem mondták neki, fityfülütty, de már nem is kér a dicsőségből, „ezektől semmit, drágám”), és Bayer publicista kirohanása, amelyben aljas, szarembernek nevezte Fábryt.

A törvény szerint az idei csepeli költségvetési rendelet-tervezetet Borbély Lénárd polgármester február 15-ig volna köteles beterjeszteni a képviselő-testületnek. A csepeli képviselő-testület azonban november 28-án – ugyancsak a polgármester javaslatára - február 27-re tűzte ki az idei első ülését, amelynek tervezett napirendjei között egyelőre nem szerepel a 2025-ös költségvetési rendelet tervezetének benyújtása.

Keményen sarcol az Orbán-kormány, szinte már mindenről lemondtak a kivéreztetett önkormányzatok címmel olvasható helyzetkép az önkormányzatok költségvetési támogatásáról, a Népszavában. A cikk szerint az infláció, a szolidaritási hozzájárulás miatt az elmúlt öt évben egyre rosszabb helyzetbe kerültek a helyi önkormányzatok.

Csepelre ez nem igaz, mert

Trükkös átverés számháborúval.  Egyrészt használják a pénzünket a visszaváltásig, másrészt nem kis nyereséghez jut a hulladékkezelő cég, amely minden legyártott palack után megkapja a maga 50 forintját. Mi jut az eszembe erről?

Én kifizetem a palackért az 50 forintot, visszaváltáskor mindössze annyi történik, hogy a kiadásomat visszakapom, és ha ügyes vagyok, és nem kell autózni a REpontig, akkor akár nulla is lehet a szaldó.

Tehát: egyrészt fáradok a visszaváltással, mert nem mindig ott van a lyuk, ahol vettem az árut, és ha épp nem működik, akkor irány a sárga fedelű kuka. Akkor máris a kukázó (szerencsétlen sorsú ember, legyen neki), vagy a hulladékkezelő cég nyert.

Várom a számháborút a sikerről: ennyi meg ennyi millió palackot

„Azt meg végképp nem értem, hogy ezeket a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatokat a vizsgáló szervek miért nem vetik össze a tényleges vagyonosodásukkal? Igen rövid idő alatt bizonyíték keletkezne arról, hogy a delikvens bevételei, és a vagyonosodása között van, vagy nincs harmónia! Ha nincs egyezség, akkor meg számon kéne kérni, hogy miből van az árnyékban pihenő pénz?”

A csepeli és az országos médiában is megjelentek a képviselők vagyonnyilatkozatainak véleményezései. Megállapítható, hogy nincs semmi újdonság az elemzésekben.

A mostani nyilatkozatok is csupán erősíthetik az embereknek azt a vélekedését, miszerint a vagyonnyilatkozatoknak, a tényleges vagyonhoz semmi köze nincs. Kevés olyan ember van, aki komolyan veszi a törvényalkotó elvárását és beír minden tulajdonát, minden vagyonelemét képező javadalmazását a vagyonnyilatkozatába.

Annak idején

Magyarország kirablása zavartalanul folyik. Ne tessék izgulni ezért. Háborús infláció, vámháború, orosz agresszió, Trump és a többi. A lopásban nincs szünet. Az eredmény a legtöbb területen elég jól látszik. elég legyen most csak arra utalni, hogy az egyébként fegyelmileg kiherélt orvosi kamara szerint évente 60 ezer ember életét lehetne megmenteni, ha jobban szervezett lenne az ellátás.

Hatvanezer ember, ez valamivel több, mint Békéscsaba teljes lakossága. A kórházakban 482 napos várólisták alakultak ki. De, mint tudjuk, aki például a zuglói uzsoki kórházban lecsenget milliókat, az a volt zuglói fideszes polgármesternek és mai liblingnek, Papcsák Ferencnek az előrekerülhet. Mindenki annyit él, amennyije van. Mondhatjuk a sor fenntartása a fideszes liblingek elemi érdeke. Mert ha mindenki időben hozzájutna az ellátáshoz, akkor

A Corvin-csomópontnak már csak ez hiányzik. Nem rég derült ki, hogy kínai-kazah-magyar terminál épül a Csepel-szigeten.  A terminál használata miatt Csepelen tovább nő majd a zsúfoltság az utakon. Mit tesz, mit szól ehhez a kerülti vezérkar? 

    A Világgazdaság híre szerint a kazah államfő magyarországi látogatásakor írták alá a megállapodást, amely az „eddiginél is több kínai és kazah áru Magyarországra, azon keresztül Európába érkezését, egyben az ellenkező irányú szállítások útját kövezi ki.”

Az új, intermodális terminál pontos Csepel-szigeti helyszíne még nincs kijelölve, de a cikk szerint „a logisztikára szakosodott Csepel-sziget kézenfekvő választás lenne, ott a kazah társaság tavaly óta már működtet egy magyarországi érdekeltséget.” Valószínűleg még több év is eltelik a beruházás megvalósulásáig, de a csepeli közlekedési viszonyok jelenlegi helyzete indokolhatja alábbi megjegyzéseinket:

Ha lenne pénzem, most pályázatot írnék ki. A pályázat arról szólna, hogy fejtsék meg Orbán Viktor legújabb Kossuth Rádió-beli gondolatát; írják le, mit is gondolt a szerző, hogy illeszkedik az egyik mondat a másikba. A pályaműveknek be kellene mutatni a gondolatfutam logikai kapcsolódásait, illetve azt, hogy az ellentétes tartalmú kijelentések, hogyan tudnak egyszerre igazzá válni. 

Szóval, nincs pénz a szerencsés megfejtők díjazására, bár, azt hiszem, egy fillért se kellene költenem, mert a felkínált rejtvényre nincs, nem lehet megoldás. Illetve egy mégiscsak van: Orbán Viktor. Másként: a miniszterelnök azt mond, amit akar, nincs szüksége arra, hogy állításai értelmezhetőek legyenek, az Orbán-fanok (Deutsch Tamás és tsai, stílszerűbben: and company) úgyis azonnal visszhangozni fogják szavait. De azért, hogy ne legyen rébusz a rejtvény (haha...), íme az idézet: 

„Amerika más nézeteket képvisel a szankciókkal kapcsolatban, egészen pontosan az amerikaiak és az európaiak két, egymással szöges ellentétben lévő dolgot mondanak. Az európaiak azt mondják, hogy a szankciókat folytatni kell, sőt, súlyosbítani kell annak érdekében, hogy az ukránok megnyerjék a háborút Oroszországban. (…) Az amerikaiak éppen ezért nem szankciót akarnak, hanem békét. Tehát az európaiak béke helyett akarnak szankciót. Az amerikaiak békét akarnak, és a béke elérésének egyik eszköze a szankció. Tehát ők azt mondják, hogy tárgyaljatok, ha nem tárgyaltok, akkor még súlyosabb szankciók is lehetnek, de ez két egészen különböző kávéház. Az európai logika teljesen más, mint az amerikai, az egyik háborús logika, a másik pedig békelogika” 

Megjegyzem: nem az ukránok háborúznak Oroszországban, ahogy ezt Orbán állította, hanem

Meghökkentette a csepelieket Lázár János, aki a sajtótájékoztatóján többek közt arról beszélt, hogy 2026-ban elkezdődhet a Gubacsi híd kiváltását célzó új kis-dunai átkelő megépítése. Ez jó hír! A minisztert bizonyára figyelmeztették, hogy a nevéhez köthető sok ezer milliárdos beruházások törlése után itt lenne az ideje, hogy valami pozitívumokról is beszéljen! Mégpedig úgy, hogy az ígérgetés mézesmadzagján egy fővárisi nagyberuházás szerepeljen.

Nem lenne meglepő, ha kiderülne, a bejelentést ezek a szempontok is inspirálták! Lázárnak a pénztelenség miatt kiosztott „Budapest ellenességét” ugyanis sikerült olyan jól és hitelesen eljátszania, hogy az már az egész kormányra rátelepült.

Most meg, hogy - Orbán Viktor „eltapsikolt” egy éppen akkora EU-s támogatást, (400 milliárd Ft) amiből a HÉV hálózatok bővítését, járműbeszerzését, és állomás felújítását lehetett volna megoldani, kell valami látványosságot az Orbán-rendszer kirakatába rakni! Erre találták ki a Gubacsi hidat, aminek a megkezdését a választás évére, 2026-ra prognosztizálták.

Sok évtizedes tapasztalat, hogy a választási évre prognosztizált beruházások azok, amiket szemfényvesztésként, az emberek átverésére tesznek be a

Az első fél évben nem lesz nagy bérkiáramlás. A munkaerőpiaci helyzet is romlik, nő a munkanélküliség, márpedig ilyen helyzetben a bérből és fizetésből élők nem fogják növelni a fogyasztásukat, hanem még inkább spórolnak. Márpedig "a magyar gazdaság legnagyobb problémája, hogy a magyarok nem hajlandók költeni, fogyasztani" – ezt szajkózza a kormány. Pedig ez tévedés.

Tavaly az elemzői becslések szerint a magyar lakosság 3,5 százalékkal növelte a fogyasztását, a növekedés egy kicsit már meg is haladja az elmúlt tíz év 3,3 százalékos átlagát. Vagyis makrooldalról nézve nincs itt semmi látnivaló: a magyar lakosság a gazdaság vacak állapota ellenére (vö.: kb. 0,5 százalékos éves gazdasági növekedés) megtette, amit meg kell tenni. Amivel gond van, az a külső kereslet és az állami, céges beruházások hiánya, a költségvetés magas hiánya, a bizalomhiány – emiatt nincs növekedés.

De nézzük a fogyasztás kérdését alulnézetből: az idén várhatóan újra gyorsul az infláció, a

A csepeli polgármester és a képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozatát most sem hozták nyilvánosságra az önkormányzat weblapján csak úgy mint az októberi beiktatás után. Borbély úrék 15 éven át - nagyon helyesen – fontosnak tartották, hogy a csepel.hu-n a vagyonnyilatkozatok megjelenjenek és visszamenőleg is elérhetők legyenek. Mi változott?

Határidőre leadták az országgyűlési képviselők a 2024. december 24-i állapotnak megfelelő vagyonnyilatkozataikat, amelyek február 1-tő megtekinthetők az Országgyűlés honlapján. (www.parlament.hu) 

    A csepeli polgármester és a képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozatát most sem hozták nyilvánosságra. Legutóbb, amikor a testület megalakulását követően az egyik képviselő rákérdezett, hogy miért nem, a jegyző ezt válaszolta:

 „…bár ez közérdekből nyilvános, mégsem fogják azokat feltölteni a csepel.hu-ra” 

Akkor blogunk ígyy reagált a jegyző véleményére: https://csepeliek.blog.hu/2024/12/01/egy_het_csepelen_hallhatatlan_kozmeghallgatas_harc_az_ovodakert_borbely_csapata_titkolni_akarja_vagy#more18742008   

Most 

Orbánék pénzt akarnak, minél többet és nyomot akarnak hagyni maguk után. Minden áron. Bármilyen kótya-vetyével.  Józanul mással nehezen magyarázható, hogy  miért adtak el 85 hektárt Budapesten, a Hősök tere mögött anélkül, hogy kaptak volna bármiféle garanciát az építészeti minőségre. Sőt, még azt a vékonyka gyeplőt is eldobták, amit a jelenleg hatályos építési szabályok betartatása jelenthetne, hiszen a magyar kormány már be is vállalta, hogy a kényük szerint átírja azokat.

Budapest elbír még egy-két felhőkarcolót. A budai Vár meghamisított múltja után néhány kortárs jel még valamiféle építészeti egyensúlyt is hozhat(na). De ez aligha magassági kérdés. Attól még lehet rút, hogy az égbe ér, ahogy törpetornyok is lehetnek gagyik.

Fontosabb, hogy mennyire lesz egyedi, izgalmas, jövőt igéző. Az emirátusi befektetői csoportnak lenne pénze efféle úri huncutságokra. Dubaj ékessége, a 828 méter magas Burdzs Kalifa az emirátus ambícióinak és

Kinek jutna ma eszébe megkérdezni egy csepeli pályakezdő fiataltól: hogy érzi magát? Ötven éve, 1971-ben Kormos Valéria, a népszerű Ifjúsági Magazin kritikus riportere tette fel ezt a kérdést a Csepel Művekben, a Szerszámgépgyárban. A válaszok nyomán olyan korkép rajzolódott ki, amely ma is érdekes lehet.

A továbbiakban Kormos Valéria közvetítésével az ötvennégy évvel ezelőtti csepeli fiataloké  a szó:

„Dolgozni kezdenek. Az iskolapadból vagy más munkahelyről jönnek. – Az első hetekben még egyformán bizonytalanok. Később már arra is figyelnek, ami körülöttük történik.

Hogy érzed itt magad? – kérdeztem tőlük a Csepeli Szerszámgépgyár üzemeit járva. Beszélgettünk irodában, gyárudvaron, Ebédszünetben vagy éppen munkapad mellett – mikor hogy adódott.

A kérdést tulajdonképpen csak „indítónak” szántam, a többit már ők mondták el magukról.

Finommechanikai üzem. A legszélső esztergapad mellett vékony, barna hajú lány dolgozik. Varga Ilona pár hónapja tett szakmunkásvizsgát.
— Eredetileg varrónő akartam lenni, de nem sikerült. Jelentkeztem cipőfelsőrész készítőnek, oda sem vettek fel. Akkor már annyira el voltam keseredve, hogy mindegy volt, mit választok, csak szakmám legyen. Ahhoz képest, hogy fogalmam sem volt arról, milyen egy esztergapad — nagyon megszerettem ezt a foglalkozást. Amíg iskolába jártam, kollégista voltam. Most, hogy felszabadultam, lakás után kellett néznem. Ha a gyáriak nem segítenek, nem is tudom, mihez kezdek. Egy albérleti szoba a

A minap a metró mozgólépcsőjén arra lettem figyelmes, hogy mindenki felkapva a fejét az ellenoldalt nézi. Csodát láttam: egy ifjú hölgy kilógott a sorból, az egyenfekete, az egyenszürke, az egyenbézs és az itt-ott fehéren szeplős tömegből. Elegáns világos  kabát és piros sapka volt rajta.

Azonnal eszembe jutott egy korábbi, kellemetlenül induló eset, aminek ketten, egy gyönyörű hölgy és én voltunk a szereplői.

Történt, hogy egy Duna-parti kávéház  lépcsőjén a szemem ismeretlenül és minden bizonnyal udvariatlanul fennakadt a hölgyön. Szóvá is tette.

Azonnal bemutatkoztam, és elnézését kértem az udvariatlanságomért, de végre-valahára üdítő volt egy csinos, elegánsan öltözött, a színeket bátran, de kiváló ízléssel variáló teremtésre ránézni ebben az egyenszíntelen hazai környezetben.

Annyit mondott:

A csepeli óvodabezárások ellenzőinek véleményéről, megalapozott több oldalról indokolt, megoldást tartalmazó javaslatairól egy szót sem mer szólni a sok tízmillió forintos közpénzből kiadott Csepeli Hírmondó, pedig a lap költségeinek fedezésében az óvodák megmaradásáért küzdő szülők és óvónők pénze is benne van.

Ami a Csepeli Hírmondó január 29-én megjelent idei második számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.

    A lapban nyolc oldal az aktuális önkormányzati ügyekről, egy a civil élet eseményeiről, egy iskolai képzés eredményeiről, kettő a kultúráról, három a sportról szól, a többi a reklám és a hirdetés. 

    Azújságban nem kaptak helyet sem az embereket foglalkoztató gondokat bemutató írások; a hat csepeli óvoda bezárását megelőzően a polgármester által felvállalt egyeztetések, pedig a februári képviselő-testületi ülésen már dönteni kell az ügyben; az idei költségvetési rendelet-tervezet előkészítéséről, az egyre szaporodó bűnügyi és közlekedésrendészeti ügyekről szóló hírek; stb. 

    Megemlítjük még, hogy a közösségi médiában megjelent, az önkormányzati munkát időnként jogosan kritizáló olvasói véleményekre, az esetenként felvetődő kerületi ügyekre (lásd pl. a fentieket) most sem reagált a szerkesztőség vagy lap tulajdonosa, vagyis az önkormányzatot irányító polgármester vagy valamelyik helyettese, ami jól mutatja az önkormányzati vezetők olvasókkal kapcsolatos nézetét.

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Itt van már január vége, de Csepel kerületvezetője és udvartartása hallgat,  pedig hej, de szeretnek bulizni, ünnepelni, fennkölt megemlékezéseket tartani. Egy hónapon át lett volna erre lehetőségük, de hallgattak mint.., de hagyjuk! A Csepeli Hírmondóban is csak tegnap jelent meg néhány sor. Blogunk korábban pótolta ezt a hiányt. Szerencsére nem maradtunk magunkra. Horváth Gyula, Csepel közéletének ismert résztvevője így írt a kerületvezetők által eltitkolt jeles évfordulóról:

„Január elsején ünnepelhettük volna Nagy-Budapest megalakulásának 75. évfordulóját. Csepel jelenlegi szeparatista vezetői azonban nem láttak a dologban népszerűség növelő opciót. Karácsony Gergely főpolgármestert ez alkalommal Újpestre látogatott és ott mondott megemlékező beszédet. Pedig közelebb lett volna Csepel! Csepel azonban mindig mindenkinek olyan volt, mint a forró krumpli.

A politikai rendszerek többsége az 1800-as évek második felében ide telepedett ipar, és a vele szorosan összekapcsolódó munkásság miatt idegenkedve nézett rá! Bizonyára a nagy Budapestbe való befogadásának is lehetett némi politikai alapja.

1950-ben Magyarországon a szocialista rendszer képviselte a hatalmat. Elveik és jelszavaik a munkások hatalmát éltették! Így a csepeli munkás-kerület kihagyása a Nagy-Budapest bővítési programból, a hatalmi elvekkel is szembement volna. Meg is változtatták a társadalmi viszonyokat, benne elsősorban a

Az fel sem merül az Orbán-rendszer névadójában és állandó tettestársaiban, hogy nem volna szabad a Bayer Zsoltokat, Menczer Tamásokat, Kocsis Mátékat  felügyelet nélkül a nyilvánosságba engedni, vagy a hatalmi körök és az effektív verőlegények kapcsolatát intézményesíteni?

Kitaposom a beledet, te rühes kommunista zugfirkász; azt is meg fogod bánni, hogy megszülettél – írta kedvesen egy keresztény lelkületű honfitársunk a minap, reakcióként egy cikkre, amely azt tette szóvá, hogy az egykori szakszervezeti üdülők helyén burjánzó apartman-fürtök területére havi nettó kétmillió alatt nem nagyon van bejárás.

Naponta érkeznek ilyen szívhez szóló megkeresések (amelyeket a Facebook nem csak eljuttat hozzánk, de archivál is) az ellenzéki hírportálok szerkesztőségeibe.. Tényleg felháborító lehet, ha hír adunk arról, hogy a munkásosztály nem hajlandó némán belenyugodni az Orbán-rendszer évei alatt újra elnyert alattvalói státuszába.

A jelenségben azonban nem a fenyegetőzés a legaggasztóbb, és nem is az, hogy mennyire tömeges lett az önként aljasulás és a hatalommal történő határtalan, szervilis azonosulás. Hanem az, hogy a