Kíséret járja be Csepelt, Németh Szilárd kísérete, és mindenre ráteszi a kezét, amire csak lehet, ami a csepelieknek érték: Csepel SC, Kis-Duna-part, városfejlesztés, sport és HÉV. Utódja, a kerületi polgármester pedig csak nézi, nézi a foglalást, és tehetetlenül hallgat vagy bólogat. Ebben a jó társaságban, a jövő évi választáshoz közeledve, Németh  megmutatja: ekkora ígéretet kaptok tőlem

Lakossági fórum volt kedden a csepeli HÉV ügyében. Online. Az elhangzottakról keveset tudtunk meg a fórumot tartó Borbély Lénárd polgármestertől és Vitézy Dávid BFK vezérigazgatótól, akik, május 12-én saját fb oldalukon közölték a hírt. A csepel.hu az előbbi tájékoztatóját vette át: https://csepel.hu/hireink/fejlesztesek/item/13377-mondja-el-velemenyet-a-h7-hev-fejleszteserol

Arról, hogy hányan vettek részt a „csepeli lakossági fórumon” mit kérdeztek, mondtak, senki nem írt le egy betűt sem. Az önkormányzati honlap szerint a csepeliek „hozzászólhattak...feltehették kérdéseiket is” Egészen elképesztő, hogy egy tájékoztatással foglalkozó honlap ennyivel megelégedjen. Borbély meg inkább önmagát idézte, Vitézy szerint a fejlesztés szükségességét „senki sem vitatta”, s a fórumról készült videofelvételt majd közzéteszik. Másnap, 13-án a vezérigazgató fb oldalán és a JouTobe-n meg is jelent egy felvétel, amelyen láthattuk és hallhattuk a vezérigazgatót, a kivitelezők első számú vezetőit és Borbély Lénárdot, összesen 1óra 16 perc 58 másodperc időtartamban. Utána se kép se hang, így ma sem tudjuk, hogy a notabilitások előadásai után hányan vettek részt a fórumon, kik szóltak hozzá, mondtak véleményt a nézők közül. Talán majd egyszer. Az azért érdekes, hogy sem Borbély, sem a csepel.hu nem tette közzé a vezérigazgató által feltett videofelvételt. Miért nem?

Van azonban néhány megjegyzésünk a leírtakhoz:

Azt állította Gulyás Gergely (képünkön), a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a kormányülésről tartott tájékoztatóján), hogy „olyan jól állunk az oltásokban, hogy lassan végeredményt hirdethetünk”.

Ezzel szemben a tény az, hogy ha ezt tennék, akkor kénytelenek lennének elismerni, hogy akármilyen jók az oltási számok, a lakosságot sokkal kevésbé tudták megvédeni a járványtól, mint az európai országok többsége. Továbbra is Magyarország vezeti ugyanis azt a világstatisztikát, amely szerint lakosságarányosan nálunk haltak meg a legtöbben a járványban. De még ha ezt a statisztikát többen vitatják is, az úgynevezett többlethalálozások száma alapján az Európai Unióban csak néhány kelet-európai országban volt több áldozat, mint nálunk, és a nyugatiak veszteségei egyértelműen kisebbek voltak. Végeredménynek tragikus.

Azt is állította Gulyás Gergely (ugyanott), hogy az Európai Unióhoz benyújtott gazdasági helyreállítási terv legfontosabb céljai nem változtak: a források 34 százalékát egészségügyi célokra, 25, illetve 20,5 százalékát pedig környezetbarát közlekedésre, valamint az oktatás fejlesztésére fordítanák.

Ezzel szemben a tény az, hogy

Az elmúlt  napokban több írás jelent meg a médiában a Budapestre tervezett kínai egyetemmel kapcsolatban. Érveltek ellene és mellette is sokan. 

A csepeli önkormányzat vezetői, szócsövei - weblapja és a Csepeli Hírmondó - azonban előkelő idegenként távol tartják magukat az egyetem elhelyezése körüli vitáktól.

Ez meglepő vagy inkább megdöbbentő, mert a nyilvánosságra került kormányzati tervek ismeretében   lehetséges, hogy Csepelre is jut a kínai egyetemből néhány darab. 

A Népszavában  megjelent Kínai egyetem: zavaros tervek, erős gúzs c. írás szerint a „Weiss Manfréd út mellett a szigetcsúcstól kezdődően hosszan elnyúlva”, egészen a tervezett Galvani hídig.  https://nepszava.hu/3116560_kinai-egyetem-zavaros-tervek-eros-guzs 

Az, hogy a kormány az

Ha nem dolgozik otthonról mindkét szülő, vagy nem élnek egy háztartásban, főként az édesanyákra hárul a legtöbb feladat, csak még több, mint a koronavírus-járvány előtt. Nagyrészt ők maradnak otthon a gyerekekkel - és ezzel együtt a háztartásban elvégzendő feladatok sokaságával. Tanulni, közben napi nyolc órát dolgozni, vinni a háztartást, és meleg ételt tenni a család elé elképesztő logisztikát és kitartást igényel.

Vannak családok, ahol a karantén ideje alatt otthon maradt apukák viszik a munka oroszlánrészét, becsülettel besegítenek a gyerekek tanulásában vagy a házimunka elvégzésében. Az egyedülálló apukákról sem szabad megfeledkezni, akik - az  egyedülálló anyukákhoz hasonlóan - minden egyes nap megküzdenek a kialakult helyzettel. Ugyanakkor sok családban igaz a mai napig, hogy a gyerekekkel való foglalkozás és a napi háztartásbeli teendők nagy része még mindig az édesanyákra hárul. Bár a házimunkát nem szokás beárazni, és értelemszerűen senki nem vár el pénzt az otthoni munkáért, de sokan még ma sincsenek tisztában azzal, mennyit ér egy otthon maradó szülő munkája.

Csillagászati a végösszeg, de részleteiben sem csekélység

Elméleti síkon megközelítve, érdekességképp összeszedtük, vajon milyen kiadással kell számolnia annak a szülőnek, aki a takarítást, főzést, vasalást és egyéb háztartási feladatokat valaki mással végeztetné el a világjárvány idején. A végösszeg megdöbbentő:

Németh Szilárd Gulyás Gergely társaságában joggal aggódott attól, hogy azért, amit éveken át mondott és tett a Csepel SC ellen, rá ne szakadjon a plafon a sportklub Béke téri stadionjának aulájában. A jelenleg többek között a Fidesz alelnöki címét is magáénak tudható Németh 2010-től négy éven át volt Csepel polgármestere. Akkor minden követ megmozgatott, hogy NE indulhasson meg semmiféle ingatlanfejlesztés a Csepel SC sportlétesítményeinek területén: változtatási tilalmat rendelt el, ami garancia volt arra, hogy a már akkor sem jó állapotban lévő épületek csendben el fognak pusztulni...

Németh Szilárd hete erősen indult. Rögtön a hét elején kedves látogatója érkezett a miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely személyében. A magas rangú vendég először rövid látogatást tett a Kozma István Birkózó Akadémián, ahol egyenként megtekintette az összes emléktáblát, majd meglátogatta a kápolnát, ahol egy Bibliát kapott ajándékba.

A meghitt pillanatok után a házigazda államtitkár és miniszter látogatója lépteit a Csepel SC Béke téri központja felé vette. Az épület már régóta elhanyagoltan áll. Ennek okát

Vannak néhányan, akik a lelátón és vannak több millióan, akik otthon, magukban éreznek kedvet a szotyi héjának eltávolításához

Tévedés, hogy csak az űrben létezik tartós súlytalanság. Földi körülmények között is viszonylag egyszerűen előállítható. Kell hozzá egy legalább évtizedes sikertelenséggel sújtott tevékenységi kör, továbbá a totális eredménytelenségre fittyet hányó, önkritikára, érdemi változtatásra képtelen vezérkar. No meg egy feneketlen bőségszaru.

Nem hiszem, hogy sokan lennének, akik e rövid bevezető után nem a magyar labdarúgásra asszociálnak. Legutóbb az U21-es Európa-bajnokság tárta elénk a szomorú valóságot. A korosztályos kontinens-vetélkedő hazai pályákon, megismétlem, itthon zajló csoportküzdelmeit három vereséggel, 2-11-es gólkülönbséggel abszolválta a házigazda.

Nulla pontos „teljesítményünk” akár pozitív megítélést is kaphat az elöljáróktól, hisz ez az utóbbi tíz év legjobb szereplése. E dekádban ugyanis az

Ma már csak emlék. Az Orbán-Fürjes-Vitézy trió a Kálvin téri álmot celebrálja, de a Boráros térig sem lehet eljutni Csepelről a HÉV-vel. A százszor megismételt kormányzati ígéretekről van szó. Azokról, amelyek a hamarosan kezdődő választási kampányban újult erővel törnek majd utat maguknak, mert az újszülötteknek minden vicc új. A szómágia már rendben van, váltogatják a semmitmondást, az ígéretek végrehajtásának határidejét.

Blogunk több írással is emlékezett a csepeli HÉV 70 éves történetére, de a jelenlegi helyzettel és  az évek óta folyó fejlesztés kérdéseivel is.  Például:

https://csepeliek.blog.hu/2021/04/18/lehidaltunk_a_keruletvezetok_gyavasaga_megdobbento_csepelen_egy_het_aprilis_12-tol_18-ig 

A fideszes kerületvezetők hivatalos szócsöve, a Csepeli Hírmondó évfordulós írásában  nem sokat elevenített föl az egykori hatalmas beruházás, építkezés történetéből. A cikk rövid emlékezésen túl a kormány 2018-as határozatára hivatkozik, amely a HÉV átfogó fejlesztéséről és Kálvin térig történő bevezetésének előkészítéséről döntött. Olvasóink, persze ebből már tudjákl, hogy a százszor megismételt ígéretekről van szó. Azokról, amelyek a hamarosan kezdődő választási kampányban újult erővel törnek majd utat maguknak, mert az újszülötteknek minden vicc új

A határozat után Fürjes Balázs államtitkár

G. Fodor Gábor (képünkön), aki annak az intézménynek a főnöke, amely csakis az Orbán rezsim jóvoltából költhet milliárdokat a közpénzből, könyvet írt a vezérről, és abban, micsoda meglepetés, az egekbe magasztalta őkelmét.

Ez azonban nem volt elég, ezért rendeztek egy nyilvános könyvbenutatót ahol az első vonalbeli talpnyalók, a rendszer kegyeltjei Stumpftól, Lánczin, Deutschon, Schmidt Marison keresztül Bayer Zsótiig, mind leróhatták a “kegyeletüket”. Lehet menni a pénztárba.

A mondanivaló lényege, túl azon, hogy Orbán persze korszakos géniusz, aki

Médiabotrány után. Csakúgy röpködnek  a tíz-, és százmilliók az önkormányzat körül, a biztonságra hivatkozva. Sokan élnek meg a csepeli közpénzből. Hogy miért így, miért ennyiért, az már más kérdés.

Alázzák és ütik a hajléktalanokat Csepelen, írta a 24.hu még 2018.  november 1-én, a Népszava meg folytatta: „Nem létező szervezet nevében terrorizálták a hajléktalanokat Csepelen” (2018.12.21.)  Azóta két és fél év telt el. A cégről, a Prev-Info Kft-ről, mert róla van szó, annak idején a 24.hu többek között ezt írta: „Csepel Önkormányzat Biztonsági Szolgálat” feliratos pólóba öltözött, kigyúrt emberek „a csepeli önkormányzat megbízásából utcalakókat vegzálnak, így igyekeznek eltüntetni őket a kerület belsejéből.” https://24.hu/belfold/2018/11/01/hajlektalanok-csepel/ 

Később blogunk is írt a botrányról. Írásunk megjelenése után Borbély Lénárd polgármester saját fb oldalán, válaszul a cikkekre, közleményt jelentetett meg: 

„Az önkormányzat a lakossági segítségkérésre végül a rendőrség, a közterület-felügyelet együttes fellépésével, valamint a vagyonvédelem biztosításával elérte, hogy rend legyen. Ezt a rendet a közterületeinken minden törvényes eszközzel a továbbiakban is fenn fogjuk tartani.” Arra nem tért ki, hogy mit takarnak a „vagyonvédelem biztosításával” szavak. https://csepeliek.blog.hu/2018/11/06/felelmet_kelteni_mar_tudnak_csepel_fideszes_varosvezetoi_de_vilagos_kerdesekre_keptelenek_valaszolni?fbclid=IwAR33CdLivVEF5zHosFk2vtxBK7TtOROY00OZX26UVxITneEaL0nch0Mj8Oc 

A Népszava azonban tovább foglalkozott a témával, s 2018 december 21-én a „Nem létező szervezet nevében terrorizálták a hajléktalanokat Csepelen” c. írásában ezt írta: 

Ha a magyar ellenzékről azt mondjuk, késésben van, akkor ez igaz az Unióra is: sokat nem lehet onnan sem várni. Magyarország autoriter állam, ahol nincs funkcionáló jogrend, nincsenek autonóm közintézmények, minden szervezet át van politizálva, és kötődik az uralkodó párthoz, amely a média megszállásával kezdte 2010-ben az illiberális (média)kormányzást.

Alaposan felkavarta az érzelmeket Tamás Gáspár Miklós filozófus felhívása az ATV bojkottjára. Felkavarta a mit is? A közvéleményt, a sajtót? A nyilvánosság még politikával foglalkozó mind csekélyebb, elaltatott részét?

TGM szerint az ATV csoport úgy szerezte meg a – morális értelemben – rablott holmit, a Klubrádió frekvenciáját, hogy közben azt a látszatot kelti (egy-két tévéműsorra hivatkozva), mintha ellenzéki, netán pártatlan médiavállalkozás lenne, holott működésének nagyobbik része "a magyarországi radikális jobboldal (a kormányzó erő) érdekeit szolgálja.” TGM ezt morálisan elfogadhatatlannak tartja. Iványi Gábor lelkész is csatlakozott TGM felhívásához, mondván, ebből a porhintő „ördögi játékból” az értelmiségnek ki kellene maradnia.

Több se kellett, a "sajtószabadságot féltve" megszólalt a kormánypárti Nemzeti Médiaszövetség is: az egész újságíró-társadalom nevében vissza kell utasítani azt a

Újabb ködös ígéretek, csicsás tervek, makettek helyett a csepeliek már azzal is beérnék, ha garanciát kapnának arra, hogy a csodásnál csodásabb víziók megvalósulásáig a HÉV ismét a Boráros térig jár majd, de minél előbb, és nem kell még évekig heringként utazniuk a járatpótló buszokon!

Miként korábban megírtuk, a csepel.hu-n és a honlap fb oldalán csütörtök délután megjelent, hogy a Budapesti Fejlesztési Központ online lakossági fórumot szervez, május 11-én, (vagyis ma) délután 17.30 órától a csepeli HÉV jövőjéről. Borbély Lénárd 80 perccel később saját fb oldalán már azt írta a csepel.hu-tól átvett szöveg felé:  „...lakossági fórumot tartunk...közösen.” Akkor most ki nem mond igazat? A tájékoztatóból viszont nem derült ki, hogy a projekt, amihez véleményeket kérnek, hol érhető el. Miért nem? Arról sincs hír, hogy a projekt készítése során kikérték-e az önkormányzat vezetésének véleményét a tervezett fejlesztésekről. A BFK a http://kiemeltkormanyzatiberuhazasokkozpontja.hu/kozlemeny linken közzétett „H5–H6/H7 vonalak összekötése – az észak-déli városi-elővárosi gyorsvasút fejlesztésének előkészítése” című projektje három feladatott fogalmaz meg:

 „> H7 Csepeli és H6 Ráckevei HÉV vonalak korszerűsítése, összekapcsolása és meghosszabbítása a Kálvin térig

> H5 Szentendrei HÉV vonal korszerűsítése

> Részletes megvalósíthatósági tanulmány készítése az észak-déli városi-elővárosi gyorsvasút fejlesztésének Duna alatti összekötésére és az

Orbán már februárban azt nyilatkozta: majd a Nemzeti Konzultáció dönti el, mire lehet használni a védettségi igazolványt. Szinte látom, ahogy a nyugdíjas házaspárok ezrei a konyhaasztal fölött átbeszélik a dolgot, aztán a férj így szól az asszonynak: azt írd be, hogy lehessen vele Bahreinbe menni! A reumatológiára úgyis várni kell. A nemzet akarata szent, így aztán most mehetünk. Nem kötelező, mert demokrácia van.

Bródy János annak idején dalban örökítette meg személyi igazolványát. Még a számát is elénekelte: „Személyi igazolvány, az én igazi párom:/ AU-IV 385223”.

Manapság van a személyinél is fontosabb igazolványunk. Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: én vagyok a V 11350367. Mármint a védettségi igazolványom szerint. Bródy vallott az érzelmeiről is: „Személyi igazolvány, mindennél fontosabb nekem./ Személyi igazolvány, néha úgy becézem: kis SZIG-em.” A személyi engem speciel hidegen hagy, sőt még a lakcímkártya sem dobogtatja meg a szívem különösebben. Úgy vagyok velük, mint Petőfi a Kárpátokkal: „tán csodállak, ámde nem szeretlek”. A védettségi igazolvány, az más. Felszabadító élmény, ha csak rá gondolok. Őt már én is hajlandó vagyok becézgetni: kis VIG-em. „Börtönéből szabadult sas lelkem”, illetve az lesz, ha majd

Csepelre jönnek, Csepelről mennek...Itt nemcsak a sávokat tolták el. A folyamatos javítgatás miatt állandósul a zsúfoltság, a közlekedési káosz. Nem látszik a vége...

Saruk, sarkak és sarak. A saruk évezredek óta az ember közlekedését, járását megkönnyítő alkalmatosságok voltak. A sarkakról pedig sokaknak Achillesz egyetlen sérthető pontja jut az eszébe. A csepeliek hónapok óta újra ízelítőt kaptak abból, mi történhet akkor, ha a saruk tönkremennek...

Megint az M0-ás hidakról van szó. Most még nem az eltörött hidat alátámasztó saru-öntvények hibájából adódó korlátozásból jött a baj, hanem „csak” egy balesetből, meg a híd közelében (szerintem teljesen felesleges pénzszórással) épített zajvédő falak szerelési munkálatai okoztak elviselhetetlen dugót. Mert mint mi csepeliek már évtized óta látjuk, - ha valakinek az útigazgatóság vezetői közül úri jókedve úgy hozza, hétvégére, /de hetekre is/ leállíthat sávokat hidakat. Lehetnek ezek választópanelek, világítótestek, vagy terelőkorlátok, de akár dilatációs rácsok, aszfalt kopóréteg karbantartása is, - azonnal  csökkentik a híd áteresztő képességének akár felét is. Hadd szívjon a nemzetközi szállítmányozás!

Miért?  Csak!

Félreértés ne essék, ezek nem műszaki okok! Ezek elfuserált emberi intézkedések!

És miért teszik ezek a többségében fideszes politikai kinevetettek? Mert megtehetik! Náluk ugyanis semminek nincs, és nem is lehet következménye!

A neheze pedig még hátra van. Mára minden érdeklődő tudhatja, hogy az M0-ás Deák Ferenc híd

A válasz a címbeli kérdésre két egyszerű és cseppet sem megnyugtató szó: párhuzamos állam. 

Nyilvánvalóan nem függetlenül az aktuális közvéleménykutatási adatoktól, tavaly merülhetett fel először a fideszes táborban annak a lehetősége, hogy a soron következő választást akár el is veszíthetik. Ettől aztán az eddigi tíz év alatt megszállottan centralizáló kormányzat politikája 180 fokot fordult (hogy az ilyen fordulat nem idegen a Fidesztől, azt már 1992-ben is láthattuk). Elkezdődött a nemzeti vagyon baráti kezekbe történő kiszervezése, immár ezermilliárdos nagyságrendben.

Ennek ágyazott meg az Alaptörvény kilencedik módosítása azzal, hogy a már korábban is létező közhasznú tevékenységet folytató közérdekű vagyonkezelő alapítványokat alkotmányos védelem alá helyezték úgy, hogy csak sarkalatos törvénnyel lehet hozzájuk nyúlni. Az Országgyűlés az április 27-i ülésnapján fogadta el – persze kizárólag a kormánypártok szavazataival – az ezen alapítványokra vonatkozó szabályokat tartalmazó törvényt. Úgy tűnik, annyi optimizmus maradt a Fidesz háza táján, hogy a mostani ellenzék kétharmados győzelmét el sem tudják képzelni – és nagy valószínűséggel ebben igazuk is lesz. Így aztán – az ugyancsak április 27-én megszavazott törvénycsomagot is figyelembe véve – ott tartunk, hogy

Nem oszlanak a viharfelhők a legendás pálya felett. Németh Szilárd állami támogatással megvásárolta a Csepel SC Alapítványt tulajdonló és irányító Kft-t. Ezzel és a Hollandi úti birkózó akadémiával nem csak hatalmas ingatlanvagyonra tett szert az általa létrehozott és működtetett KIMBA nevű alapítvány, hanem meghatározó, államilag is támogatott szereplőjévé vált a csepeli sportnak. És, egyeztetés nélkül diktál, szervez, csábítgatja birodalmába a valamikori Csepel SC keretei között működő sportegyesületeket. Lásd például a Csepel Birkózó Club esetét:

A hétfői magyarnarancs.hu szerint változatlanul nincs előrelépés a Csepel SC Alapítvány és a hozzá tartozó többhektáros ingatlanvagyon változtatási tilalmának feloldása ügyében.

https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-kapott-zold-utat-nemeth-szilard-birkozoakademiaja-a-fideszes-onkormanyzattol-237940 

Elvileg nem is lehet, hiszen az önkormányzat képviselő–testületi ülése még nem oldotta fel a területre vonatkozó változtatási tilalmat, de a polgármester – valószínűleg a Németh Szilárd és közte lévő, egyre élesedni látszó személyi és szakmai ellentétek miatt –, nem is mutat semmilyen szándékot a tilalom feloldására. A szakmai ellentétek egyik oka éppen a Csepel SC helyzetének és  jövőjének megítélése lehet. Borbély Lénárd az önkormányzat tulajdonában/kezelésében képzelte el a sportklub vagyonát, illetve az ott működő sportegyesületek irányítását, Németh Szilárd azonban ősszel

Nálunk a haza és az M1 nem lehet ellenzékben

Azt állította  Orbán, hogy „a magyar közszolgálati televízió kevésbé kormánypárti, mint a német”.

Ezzel szemben a tény az, hogy ez legalább két okból lehetetlen. Az egyik, hogy a német kormánykoalíció tagjai több kérdésben is különböző vonalat visznek, míg a Fidesz-KDNP kizárólag Orbán mindenkori álláspontját képviseli. Ezért a magyar „közszolgálati” média abszolút egyhangú. A másik ok pedig, hogy a német közszolgálati tévékben az ellenzék pártjait és képviselőit nemcsak rendszeresen megszólaltatják és vitára hívják, de nem tekintik nemzetellenesnek, mint a magyarban. Míg nálunk a haza és az M1 nem lehet ellenzékben.

Azt állította Orbán Viktor (a postoj.sk szlovák internetes portálnak), hogy ő azért nem ódzkodott a keleti oltóanyagok magyarországi alkalmazásától, mert „a mi ellenőrző hatóságunk világszínvonalú. Nem engedtük automatikusan forgalomba hozni az orosz meg a kínai vakcinát; azt a mi ellenőrző hatóságunknak engedélyeznie kellett”.

Ezzel szemben a tény az, hogy

Kinek jutna ma eszébe megkérdezni egy csepeli pályakezdő fiataltól: hogy érzi magát? Ötven éve, 1971-ben Kormos Valéria, a népszerű Ifjúsági Magazin kritikus riportere tette fel ezt a kérdést a Csepel Művekben, a Szerszámgépgyárban. A válaszok nyomán olyan korkép rajzolódott ki, amely ma is érdekes lehet. Az egykori 20 év körüli pályakezdők ma hetvenes éveiket kezdik

A továbbiakban Kormos Valéria közvetítésével az ötven évvel ezelőtti csepeli fiataloké  a szó:

„Dolgozni kezdenek. Az iskolapadból vagy más munkahelyről jönnek. – Az első hetekben még egyformán bizonytalanok. Később már arra is figyelnek, ami körülöttük történik.

Hogy érzed itt magad? – kérdeztem tőlük a Csepeli Szerszámgépgyár üzemeit járva. Beszélgettünk irodában, gyárudvaron, Ebédszünetben vagy éppen munkapad mellett – mikor hogy adódott.

A kérdést tulajdonképpen csak „indítónak” szántam, a többit már ők mondták el magukról.

Finommechanikai üzem. A legszélső esztergapad mellett vékony, barna hajú lány dolgozik. Varga Ilona pár hónapja tett szakmunkásvizsgát.
— Eredetileg varrónő akartam lenni, de nem sikerült. Jelentkeztem cipőfelsőrész készítőnek, oda sem vettek fel. Akkor már annyira el voltam keseredve, hogy mindegy volt, mit választok, csak szakmám legyen. Ahhoz képest, hogy fogalmam sem volt arról, milyen egy esztergapad — nagyon megszerettem ezt a foglalkozást. Amíg iskolába jártam, kollégista voltam. Most, hogy felszabadultam, lakás után kellett néznem. Ha a gyáriak nem segítenek, nem is tudom, mihez kezdek. Egy albérleti szoba a

Vége a háborúnak! A győzelmet és a békét ünnepelték önfeledten Londonban

Hetvenhat évvel ezelőtt, 1945. május 8-án és 9-én a hitleri német  birodalom feltétel nélkül letette a fegyvereket, megadta magát, kapitulált a szövetséges antifasiszta államok meghatalmazott képviselői előtt, és ezzel földrészünkön véget ért a leírhatatlan szenvedéseket, borzalmakat, pusztítást okozó, hat éven át tartó második világháború. Európában azóta minden évben ünnepelnek és emlékeznek május 8-án és 9-én.

Alfred Jodl tábornok írta alá a náci Németország, a III. birodalom kapitulációs okmányait a győztes szövetséges haderők képviselői előtt

1945. május 8. a náci Németország feletti győzelem napja. Akkor is, ha Magyarország a vesztes oldalon állt, s ezt követően hamarosan egy másik diktatúra rendezkedett be. Amikor ezt egyértelművé teszik a tankönyvek, erről sugároz filmeket a köztelevízió, a diákjaink vetélkedőkön találkoznak e kérdéssel, tanítványaink megkérdezik déd- és nagyszüleiket, hogy az ő családjukat miként érintette a háború, s annak befejezése, ez a mindannyiunk életét alapjában meghatározó téma közéleti kérdéssé válik. Amikor mindez megtörténik, valójában akkor ér véget számunkra a második világháború. S itthon otthon leszünk: Magyarországon, Európában.  Erről szól Miklósi Lászlónak, a Történelemtanárok Egylete elnökének most következő írása:

Folytatása következik? Az olvasóknak lennének javaslatai…Komoly változások zajlottak az előző két hét óta a Csepeli Hírmondó szerkesztőségében, amiről a lap nem ír semmit. Nyomozni kell. Mi nyomoztunk. Az impresszumig jutottunk. És láttuk, hogy nem látjuk… Két újságíró kikerült a lap készítői közül, így hét főre csökkent a szerkesztőség létszáma!

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  május 5-én megjelent 9. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Igaz, a polgármesteri hivatalban működő polgármesteri kabinetben 3 fős „sajtó csoport” is foglalkozik a helyi médiával. A csoportvezető rendszeresen írogat a CSH-ban. Sőt egy új szerzőt is sejtet a Csepeli Munkásotthonnal foglalkozó írás, amelyet „MK” jegyzett.

A változások okait nem ismertette, nem közölte sem a főszerkesztő, sem a tulajdonos. Miért? Így teret adtak a találgatásoknak, amelyek között, néhány olvasónk, elengedve fantáziáját, úgy véli: biztos lesz még további változás, talán még a kiadóban, a Városkép Kft-ben is… 

Egyébként minden változatlan, a lap szerkesztésének fő elve, továbbra is a kormányzati és helyi önkormányzati elvárások visszaigazolása, a hatalom kiszolgálása. Most sem kaptak teret a helyi civil szervezetek, politikai pártok másképp gondolkodó képviselői, de változatlanul nem található az összeállításban semmilyen reagálás a helyi ellenzéki médiában olvasható, a járvány kezelésével kapcsolatos kritikus véleményekre, javaslatokra. 

Véleményünk a lap néhány cikkéről:

Bertolt Brecht, a nácizmus elől emigrációba kényszerült, immár örökéletű német drámaíró nem titkolt választ adott arra, kit akart megállítani a múlt század első felében, amikor megírta a mindmáig világszerte újra és újra színpadra kerülő, „Állítsátok meg Arturo Uit!”-t.  Azért, hogy biztosan ne essék félreértés, az 1941-ben végleges formába öntött, de már 1934-től alakuló színdarabja eredeti címének ezt adta: „Das Leben Hitlers: Reichstagsbrand und der Prozess” (Hitler élete: a Reichstag égése és a per”).

Arra viszont ma alighanem Brecht sem nem tudna biztos választ adni, hogy kik, hol élnek Arturo Uik, akiket meg kell állítani, hogy ne zúdítsanak végzetesen tragikus bajokat, okok sokasága miatt oly zavaros új világunkban.  És – ami nem kevésbé fontos – kik azok, akik, ha kell, közös érdekből meg is állítják őket?!

Újra és újra aggódó meghökkenéssel fogadom, amikor látom, olvasom, hallgatom azt, amit

A polgármester akkor tartja a fogadóóráját, amikor akarja. Így az előre jelentkező csepeliek nem tudhatják, hogy mikor kapnak lehetőséget a -  vészhelyzet miatt most kizárólag - telefonon történő beszélgetésre.

Fogadóórát tartott a polgármester április 20-án, bár ezt nem írta meg az önkormányzat hivatalos weblapja, a csepel.hu, csak Borbély Lénárd  a  saját közösségi (Fb) oldalán közölte. 

És akinek nincs számítógépe, internetje, az honnan szerezhet tudomást róla? 

Nem szokás ezekről a fogadóórákról részletes tájékoztatást adni, az azonban érdekes, hogy a csepel.hu-n „polgármesteri fogadóóra” címen 20 tételt jeleznek, de valóban csak 9 olvasható. Ezek között van véradás, emléktábla koszorúzás, emléknap. Egy sincs viszont ami konkrétan erről szólna.

Még érdekesebb: