A szerénységgel nem vádolható csepeli papgájkommandó vezérei: Vida István, a Városkép Kft ügyvezetője és a Ábel Attila alpolgármester

A csepeli papagájkommandó vezérpapagája, a Csepeli Hírmondó (CSH) legutóbbi számának  címoldalán elhelyezett kép alatt olvasható: „A rendszerváltás utáni egyik legjelentősebb beruházás érkezik hamarosan a kerületbe” A CSH szerkesztője Borbély Lénárd polgármestertől idézett.

Az idézett mondattal több gondunk is van: Nem elsősorban arra gondolunk, hogy hibás az idézet, bár a KisFőnököt (a NagyFőnök Németh Szilárd) a CSH-nak illett volna pontosan idézni. Borbély úr ugyanis „legnagyobb beruházás” – ról beszélt. (lásd a CSH 2. oldalát)  Még azzal sincs bajunk, hogy a „beruházás” nem „érkezik”, hanem esetleg valamikor elindul vagy egyszer megvalósul.

Gondunk a mondatban lévő túlzással van, legyen az „legjelentősebb”, vagy „legnagyobb”, ami egyébként a csepeli fideszes vezetőkre jellemző. Mindig övék kell, hogy legyen a legnagyobb, legjobb, legszebb, a leginkább megfelelő, bármi is legyen az. Ha nem lehet, akkor csinálnak egy másikat, mint például

Na, ezt aztán ne! Kedves barátaim, társaim a baloldalon (jó intellektusok, fontos emberek, akikre sokan figyelnek), ne szórakozzatok velem. A választókkal pláne ne. Gyurcsány Ferenc kérdésesnek mondja az egykulcsos adót elutasító álláspontot, Hiller István a kerítésnél nem lát jobb megoldást. Nemcsak az a bajom, hogy az egykulcsos adó növelte a társadalmi különbségeket. Nem is csak az, hogy a kerítések -már ha működnek- csak egyik országból a másikba lökdösik a problémát és a menekülőket, és ha mindenki felállítja a maga szögesdrótját, akkor az utolsó állomáson már csak a tengerbe vagy az Iszlám Állam hóhérainak karjaiba lökhetik őket. (Persze nem működnek, aki a szerb határon nem akart pengét a húsába, az bejött a horváton, és így tovább. Ha meg nem erre jött, nem a kerítés riasztotta el, hanem a kérelmek statáriális, egyéni mérlegelés nélküli elbírálása.)

De a bajom nagyobb. Az egykulcsos adó és a kerítés több, mint önmaga. Az egykulcsos adó a részvétlenség, a szolidaritáshiány szimbóluma, a másokért érzett felelősség felmondása. A kerítés a pengék és uszító plakátok orbáni politikájának jelképe.

Igen, tudom, képviselni kell a választóinkat,

Azt hiszem, itt valami nagyon elgurult, és az nem a labda. Eseménydús hetünk volt, azzal kezdődött, hogy a demokrácia egyik legismertebb bajnoka, Pintér Sándor jogszabálymódosítást vezetett elő. Eszerint a sajtóban kötelező lehetne kémeket foglalkoztatni. Pontosabban foglakoztattatni, mert a besúgót a szerkesztőségnek kellene fizetnie. (Hamar megtanulnák ezek a titkosizék, milyen lehet ellenzéki lapnál egzisztálni.) De ez legyen az ő bajuk, mi innentől kezdve gyanakvás nélkül figyeljük az összes friss jelentkezőt, ami nyilván egyik célja volt Pintérnek.

A tervezetet egyébként megcáfolták, de ahhoz képest komoly apparátus készítette, sok oldalon át, ne mondjuk: szakmai alapon. Amikor kiderült, az Orwell-kormány rettentő hamar elmesélte nekünk, hogy itten félre- és melléértés történhetett, szándék ferde soha nem volt. A leírt, amúgy kristálytiszta szavakat – mint mindig – megint a balliberális sorosisták értették félre készakarva.

Hivatalosan nem lesznek hát kémek az újságnál. Hogy nem hivatalosan lesznek-e? Nos, ezzel számoljon el az, akinek azon az oldalon még van lelkiismerete. A kormánykommunikáció most abba öli mérhetetlen pénzügyi erejét, hogy letagadja.

Hanem jött a hét másik csudája, a kötelező focioktatás. Ezt is megcáfolták, de  ha szabad mondanunk, amit róla olvashattunk, picit aljasabb, kártékonyabb az előbb említettnél, amennyiben gyermekeinket veszi célba.

A kerület 2014-ben megválasztott polgármestere a voksolás első évfordulóján nyilatkozott a városvezetők közpénzen fenntartott hivatalos szócsövének, a Csepeli Hírmondónak. Borbély Lénárd a lap október 15-i számában két oldalas riportban fejtegette: „Sikeres volt az első évünk”. A kéthetente megjelenő lap azonban ennyivel nem elégszik meg, ha a sikerpropagandáról van szó. Pénz, paripa, energia nem számít…A szócső az „Egy év Csepelért” címmel készített nyolc oldalas mellékletében leltározza fel az eltelt esztendő eredményeit. De csak azt, amit Borbély és udvartartása annak tart, azon kívül semmi mást. Blogunk ezért  12 részes, hiánypótló sorozatot indított, amelyben bemutatjuk, mi az, ami kimaradt a közpénzen gyártott sikertörténetből. 

A negyedik rész:

Válaszol: Tarlós István főpolgármester:

Ennek csupán az elméleti lehetőségét vetettük fel a miniszterelnöknek írt, most kiszivárogtatott levélben. Fideszes polgármesterekkel azt vázoltuk, mi történhetne, ha a kormány kivonulna a BKV finanszírozásából, amit egyébként nem tehet meg. Még semmiről nem egyeztettünk, döntés sem született, így felelőtlennek tartom, hogy valakik ilyen tisztességtelen, rosszhiszemű módon riogatják a budapestieket. Bízom benne, és erre ígértet is kaptam, hogy még az idén egyeztethetek a BKV ügyéről a miniszterelnökkel. (Népszava)

Életének 84. évében, súlyos betegség következtében elhunyt Szabó László újságíró. Temetéséről később intézkednek.

Egy ország ismerte a Kék fény című tévéműsorból, amely a konszolidációt erősítendő a hajdani „létező szocializmus” országaiban - 1964-től - először beszélt arról, hogy van bűnözés a szocializmusban is, egy-egy bűneset felderítéséhez még a nézők segítségét is kérték. Azt kevesebben tudták róla, hogy a Népszabadságnál dolgozott, pedig három és fél évtizedig írta, szerkesztette, vezette a párt központi lapjának belpolitikai rovatát. Kivételes munkabírással, tekintéllyel, eréllyel.

„Sohasem voltam rendőr. Harminchat évig újságíróként dolgoztam, írtam huszonnyolc könyvet. A pályámat a párt központi lapjánál, a Szabad Népnél kezdtem, innen kerültem a televízióba, ahol olyanokkal dolgoztam együtt, mint Molnár Margit, Szepesi György és Stefka István. Én a régi rendszernek voltam az újságírója, hittem a szocializmusban, hittem abban, hogy belülről megjavítható a rendszer...

Márton-napi vigasságok Csepelen! Mindenkit várnak november 8-án, vasárnap a Radnóti Miklós Művelődési Háznál.

A program:

Az Auróra cirkáló ma is Szentpéterváron, az egykori Leningrádban, a Néván áll, és őrzi a titkát vagy a történelemről és a legendákról beszél. Ami biztos:  gondozzák. Többszöri átfestés, a vörös betűk befeketítése után is látható a történelem tanúja. Tanúja a történelem. A demokratikus köztársaságról, a munkásellenőrzésről, a földesúri földek magántulajdonának megszüntetéséről és a háború befejezéséről szóló programjuk sokak tetszését elnyerte

Forrás: Múlt-kor történelmi magazin, MTI és Wikipédia: Kilencvennyolc éve, 1917. november 7-én (az orosz naptár szerint október 25-én) győzött "a nagy októberi szocialista forradalom" Oroszországban.

Az első világháború véres harcaiba belefáradt hatalmas országban sztrájkok és tiltakozások után 1917. március 12-én győzött a polgári demokratikus forradalom, három nappal később lemondott II. Miklós cár. Az országban kettős hatalom alakult ki a szovjetek (közvetlenül választott tanácsok) és az ideiglenes kormány között.

A külföldi "kényszertartózkodásukból" hazatérő bolsevik vezetők (Lenin, Trockij, Zinovjev, Buharin) a forradalom továbbvitelét tűzték ki célul, megvonták a támogatást az ideiglenes kormánytól és a szovjetekben igyekeztek átvenni a hatalmat. A demokratikus köztársaságról, a munkásellenőrzésről, a földesúri földek magántulajdonának megszüntetéséről és a háború befejezéséről szóló programjuk sokak tetszését elnyerte.

Itt hamarosan nemzeti szégyenkiállítás nyílik!

Ezzel a felirattal is elláthatták volna a parlament népjóléti bizottsága ülésének helyet adó terem ajtaját a fideszes képvi­selők, amikor a Nemzeti Minimum elnevezésű határozati javaslatról szavaztak. A kormánypárt korábban aláírásával rögzítette: támogatja a gyermekéhezés felszámolását célzó programot. Hogy aztán az Országgyűlés illetékes testületé­ben már azt is megakadályozzák, hogy az ügy a parlament elé kerüljön.

A politikusok szánalmas magyarázatokkal indokolták nem voksukat. Például közölték: az ügy immár baloldali kampánytéma lett.

Mármint az, hogy egyetlen gyerek se éhezzen Magyarországon. Tényleg támogathatatlan kezdeményezés. Elvégre ha egy LMP-s meg egy szoci is azt akarja, hogy ne maradjon éhes egy gyerek sem, a kormánypárt­nak automatikusan el kell távolodnia az ügytől. Sőt már azzal gesztust tesz, hogy

Csepeli Szabó Béla archív portréképe

Levél Garai Gáborhoz, az "árnyak udvarába" 

A felvétel Göncz Árpád tegnapi temetésén készült, ahol Orbán Viktor miniszterelnök magánemberként vett részt.

Film szöveg nélkül:

Több ezres tömeg búcsúztatta péntek délután az október 6-án, életének 94. évében elhunyt Göncz Árpád volt államfőt az Óbudai temető 16-os parcellájában. Mécs Imre búcsúbeszédében azt mondta, a szeretet embere volt, de tudott határozott és kemény is lenni. Végakaratának megfelelően a volt köztársasági elnök nem kapott dísztemetést, s a politikusok is csak magánemberként jelenhettek meg.

A temetésen készült fotókat itt tekintheti meg.

A szertartást Bálint András színművész szavai kísérték végig. Koncz Zsuzsa és Bródy János a Ha én rózsa volnék című legendás dalt, Göncz Árpád egyik kedvencét énekelték el megrendítő körülmények között:

A számos magyar és külföldi állami vezető, politikus és közéleti személyiség között Áder János köztársasági elnök mellett megjelent Sólyom László és Schmitt Pál volt államfő, továbbá Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök is. Orbán Viktor miniszterelnök az állami vezetőktől távol, a gyászoló tömeg utolsó soraiban hallgatta végig a szertartást felesége társaságában. Jelen volt Medgyessy Péter és Boross Péter volt miniszterelnök, valamint

Ma helyezik végső nyugalomra az Óbudai temetőben Göncz Árpádot. Az életének 94. évében, október 6-án elhunyt volt köztársasági elnök temetése 15 órakor kezdődik a temető 16-os parcellájánál.

A Magyar Írószövetség, az Országgyűlés és a Magyar Köztársaság volt elnökének ravatalánál  római katolikus szertartás keretében Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát vesz búcsút Göncz Árpádtól és Mécs Imre mond búcsúbeszédet. A temetésen közreműködik Koncz Zsuzsa, Bródy János és Bálint András. „Mindenkit várunk, aki tisztelettel kíván adózni Göncz Árpád emlékének" – írta a család a gyászjelentésben, azt kérve, hogy a búcsúzók csak egy-egy szál virággal róják le kegyeletüket, a koszorúra szánt összeggel pedig a Kézenfogva Alapítványt támogassák.

A temetésen – amelyet közvetít a Duna televízió és az ATV – részt vesz  

Szenteczky János jogerősen pert nyert a Csepeli Városgazda Zrt volt vezérigazgatójával, Werner Péterrel szemben (Képünkön a pervesztes: Werner Péter)

Blogunk és a Csepel újság Facebook-oldal többször jelezte: A botrányos ügyekről mélyen hallgat a csepeli lakájmédia. Most is ezt teszi. Blogunk a Csepeli Hírmondó aktuális számából kimaradt témák listájánál több hónapja folyamatosan közli a következőket: „A Magyar Narancs 2013. június 13-i számában több oldalas, tényfeltáró írás jelent meg A Csepel-Szentlőrinc tengely címmel, amelyben a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának vélhetően szabálytalan ügyleteiről is részletesen olvashattunk. (A cikk blogunkban itt olvasható) Az önkormányzat vezetése, a Csepeli Hírmondó nem reagált az MSZP Csepeli Szervezetének ezzel kapcsolatos nyílt levelére, amelyben az MSZP-sek követelik a gazdasági társaság összes vezetőjének menesztését, amelyet a testületi ülések egyikén a fideszes többség leszavazott. A vezérigazgató úr ügyeit tárgyalta a Népszabadság tavalyi, május 28-i, „Százmilliós zavaros fejlesztés” című cikke is, amelyet azóta is elhallgat az önkormányzat vezetése és a Csepeli Hírmondó is. Miért? 

Kérdésünkre válasz eddig soha sem érkezett Csepel mai kerületvezetőitől. Mi vártunk türelmesen. Nem hiába.’ Tegnap kaptunk egy hírt. A kerületvezetők, a szócsöveik ezt sem teszik a kirakatba. Hagyományainkhoz híven mi ezt is közzétesszük helyettük. 

Értesülésünk szerint Szenteczky János, a Csevak Zrt egykori vezérigazgatója, a csepeli szocialisták elnöke, önkormányzati képviselője jogerősen pert nyert abban a perben, amelyet Werner Péter, a Csevak jogutódjaként 2010-ben megalakult Csepeli Városgazda Zrt volt vezérigazgatója indított ellene jó hírnév megsértése miatt. Werner Péternek a ‑ jó hírneve védelmében benyújtott ‑ keresetét a Fővárosi Ítélő Tábla jogerősen elutasította, és ezzel helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék első fokú ítéletét. Úgy tudjuk, Werner Péternek ráadásként még jelentős összeget is kell fizetnie Szenteczky János részére.

Az előzmények, mint jeleztük,  

Holnap, november 6-án helyezik végső nyugalomra az Óbudai temetőben Göncz Árpádot. Az életének 94. évében, október 6-án elhunyt volt köztársasági elnök temetése pénteken 15 órakor kezdődik a temető 16-os parcellájánál.

A Magyar Írószövetség, az Országgyűlés és a Magyar Köztársaság volt elnökének ravatalánál  római katolikus szertartás keretében Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát vesz búcsút Göncz Árpádtól. A temetésen közreműködik Koncz Zsuzsa, Bródy János és Bálint András. „Mindenkit várunk, aki tisztelettel kíván adózni Göncz Árpád emlékének" – írta a család a gyászjelentésben, azt kérve, hogy a búcsúzók csak egy-egy szál virággal róják le kegyeletüket, a koszorúra szánt összeggel pedig a Kézenfogva Alapítványt támogassák.

A temetésen – amelyet közvetít a Duna televízió – részt vesz

A Csillagtelep, Rózsadomb, Vízmű lakótelep. és Háros lakói igen gyakran szenvedői a kerület déli részét sújtó dugónak. Ennek két alapvető oka van. Az elkészült és az el nem készült infrastrukturális fejlesztések. Az első okhoz tartozik, hogy elkészült a szigeti gerincút első szakasza, ami Tökölig korszerű úthálózattal segíti az agglomeráció lakosainak közlekedését, valamint az MO kiszélesítése és ezzel együtt megnövekedett áteresztő képessége.

A második ok pedig az, hogy ezeket nem követték a Budapest XXI. kerület útfejlesztései. 2010 előtt elkezdődött a csepeli gerincút (Teller Ede út) építése, a Fidesz érában a HÉV végállomásnál leállt! Nagy baj, mert hajnalban és reggelente, az MO felöl érkező megnövekedett kamion és személygépkocsi forgalom, (délután meg az ellenkező irányú közlekedés) teszi szinte lehetetlenné naponta a fenti körzetekben élő lakók közlekedését.

Könnyen belátható, hogy hiba volt a nagy nehezen megindult csepeli gerincút továbbépítésének leállítása.

Aki a kormány ígéreteit figyeli, jobb, ha azt sem hiszi el, amit kérdeznek, pláne, amit mondanak.

A Nagy Fülkeforradalom győzteseinek szinte első dolga volt, hogy elkonfiskálták az „zemberek” 3000 milliárd forintnyi magán-nyugdíjpénztári megtakarítását, mondván, hogy rossz helyen van az a pénz a „tőzsdéző pénztáraknál”, majd a szirénszavú, mindig igazat mondó nyugdíjvédelmi biztos megvédi öregkorunk biztonságát. Mindenki nyugodjon meg, az a pénz kinek-kinek az egyéni számlájára kerül majd, s ha eljön az ideje, megfialva visszaadja az állam nyugdíj formájában.

Azóta Selmeczi Gabriella  a pénz és a nyugdíjszámla ígérete is eltűnt a színről. A napokban előbb

A Fidesz jövő heti tisztújító kongresszusán nem lesz se nyílt verseny, se meglepetés. A párt keddi elnökségi ülésén, a Népszabadsághoz kiszivárgott hírek szerint, hivatalossá vált, hogy Orbán Viktornak nem lesz kihívója. A párt elnöki posztjára csak őt jelölték, Kövér László pedig marad a választmány elnöke.

A korábbi négy alelnökből három távozik, csak Pelczné Gáll Ildikó őrzi meg posztját. A három üres helyre Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Kubatov Gábor kapott jelölést. A Népszabadság úgy tudja, a kongresszuson az előzetes hírekkel szemben