Közleménybe adta a Fidesz, hogy érezzem magam megbecsülve, mert nemcsak dolgozhattam az utóbbi évtizedekben, hanem gyerekeket is nevelhettem. A férjem meg örüljön, hogy dolgozhatott és még jó sokáig folytathatja. Hát ezen egy kicsit elgondolkodtam. Legelőször azon, hogy ekkora marhaság közreadásánál vajon remegett-e annak a keze, aki a Fidesz frakció sajtóirodáján megnyomta az enter gombot.
Másodsorban azon, vajon elrontottunk-e valamit, amikor a párommal együtt neveltük a gyerekeinket, ha nekem volt sürgős munkám, ő is megtalálta a pelenka két végét. A lányom is, a fiam is azt mondja, köszönik, nekik ez így volt jó. Mindketten akkor érezzük jól magunkat, ha tőlük és a munkahelyünkről is elismerést kapunk.
Harmadrészt a Fidesz frakció közleménye óta töröm a fejem, ha „a férfiaknak a legnagyobb megbecsülés a munka és az, ha szükség van rájuk”, akkor mit mondjunk a 60-hoz közeli barátainknak, akiket már kirúgtak és évek óta hiába pályáznak hetente tíz állásra. Többségüknek semmi bevétele – őket így becsüli meg a Fidesz. Vagy mivel bátorítsuk azt, akit