A csepelieket akarják lóvá tenni? A szemünknek higgyünk vagy Borbély Lénárdnak?

A kerület polgármesteréről és három helyetteséről -‑ a csepelitől kezdve az országos médiáig, sajtóig ‑ sokan megírták, hogy Németh Szilárd hathatós közreműködésével valamennyiüket kizárták a Fideszből. Bár Borbély Lénárd újra és újra hűségesküt tesz az Orbán-kormány és az őt kirúgó szervezet mellett, azért nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy a kialakult helyzetből profitáljon a jövő évi választásra. Igyekszik magát függetlennek feltüntetni az ezzel járó szavazatgyarapítás reményében.

És akkor tessék! Beüt a ménkü.

Az elkötelezetten kormánypárti (fideszes) Metro azt írta Borbély Lénárdról, hogy fideszes polgármester.

A bejelentéshez az

Ha valaki szereti a bohózatot, rá kell kattintania honvédelmi miniszterünk közösségi oldalára. Egyik fotóján divatos öltönyében, középkori fegyverrel a kezében próbál ijesztgetni minket páncélba öltözött vitézek között!

A képaláírásból kiderül, meglátogatta a Hunyadi János életéről készülő minisorozat forgatását.

Mintha egy OKJ-s Dugovics Titusz-képző tanfolyam előadója lenne: Kemény munka, elhivatottság, bátorság és akaraterő – ezekre a katonaerényekre mi, mai magyarok is támaszkodhatunk. Mert a tét ma sem kisebb, mint Magyarország békéje, Európa biztonsága.

Valami nagyon nem stimmelhet, mert

 Egyre nő Németh Szilárd étvágya, amit nem csak a közösségi oldalán posztolt ételkülönlegességek igazolnak, de egyik "szerény" közleménye is alátámaszt. Most már nem elégszik meg a Csepel SC eddig megszerzett létesítményei, illetve a hozzá csatlakozó sportegyesületek bekebelezésével. Megírta Borbély Lénárdnak, hogy az általa létrehozott új Csepel SC, ingyen és bérmentve „átvenné és működtetné…a CSUSE-t és a Laurencz László Sportcsarnokot is.” Sőt, minden csepeli sportegyesület előtt nyitva áll a kapuja. 

    Az ajánlat nem söpörhető le csak úgy, simán az asztalról, bár számtalan kérdést felvet, legelsősorban azt, hogy miből kívánja hosszú távon fenntartani az egyesületet, illetve a sportcsarnokot. Valószínűleg állami pénzből, hiszen hazánkban kevés olyan sportlétesítmény és sportklub van, amely megél az állami támogatás nélkül. Ráadásul mindkét intézmény az önkormányzat tulajdonában van. A Csepeli Utánpótlás Sportegyesületet, annak ellenére, hogy nem önkormányzati feladat, Borbély Lénárd hozta létre és működteti, önkormányzati pénzből. Saját sportpályát is létrehozott az

Hazánkban az elmúlt tizenhárom évben sikerült megvalósítani a latin-amerikai társadalmi modellt: a szupergazdagok vékony, de a hatalomhoz foggal-körömmel ragaszkodó rétegét elszegényedett milliók tartják el, egy lerabolt, félig romos országban

Nemcsak a nyár, az ősz is forrónak ígérkezik. És nem elsősorban meteorológiai értelemben. Üres a kassza, a kormány újabb megszorításokra kényszerül, csak éppen ezt a szót sem szabad kiejteniük. Legalábbis nekik nem.

A kérdés csak az, hogy vajon a szemfényvesztéssel, a 110 %-os teljesítményen pörgő propagandával el lehet-e hitetni a szavazók többségével, hogy valójában a Duna és a Tisza és megtelt tejjel és mézzel, tán már ki is öntött, akkora itt a jólét.

Amikor megjönnek az első közüzemi számlák, amikor meg kell venni az idei tanszercsomagot, az új tornacipőt a gyereknek, amikor

Cirmos sétányi utcakép a benyújtott engedélyezési tervhez. A beruházásról, a lakásépítésről többszöri kérés ellenére sem volt hajlandó tájékoztatást adni a polgármester, aki ugyanúgy nem szólt erről semmit mint a telket az önkormányzattól megvásárló új tulajdonos

    A Cirmos sétány 4. alatti volt Pedagógus Szálló területére tervezett beruházással kapcsolatos dokumentumok egy része blogunk birtokába került.

Megtudtuk, hogy a Fővárosi Kormányhivatal illetékes főosztályához érkezett dokumentum szerint a tulajdonos hat darab több lakásos társasház (fszt+4 emelet) megépítésére nyújtott be kérelmet a hivatalhoz, 2023. június 6-án.

    A dokumentumok szerint a terveket hónapokkal korábban készítették el, miközben folyamatosan arról tájékoztatták az érdeklődőket, hogy nincs még eldöntve mit terveznek a területen. Semmibe vették a csepelieket, az ott lakókat, a közvéleményt, a fejlesztések után érdeklődő önkormányzati képviselőket.

Arról nem is beszélve, hogy

Lázár János nekiront a jogosítványszerzés feltételeinek, jöhetnek az állami vagy a Nemzeti Autósiskolák, vagy a külföldi gyártmányú autóval oktatók kiszorítása is. Az  utóbbi nyilván vicc, előbbiektől pedig az Isten óvjon meg bennünket, de egyébként hajrá János, ezt most csináld végig rendesen, ne úgy mint a bürokráciacsökkentést.

Hajrá János, mert a mindig esedékes KRESZ módosítás, meg a 50-es táblánál 120-al hajtók tényleg szigorú bírságolása mellett csak meg kéne végre piszkálni azt a kérdést is, hogy a magyar sofőrök egy részének miért egy kenőpénzből élő kvázi maffián múlik a jogosítványa.

Hogy mekkora részének, azt kéne először kideríteni, de hát erre van a Nézőpont Intézet. Az én nem reprezentatív kutatásom alapján vannak ebből a szempontból

A Csepeli HÉV útvonalának meghosszabbításához fűzött illúziók, beváltatlan ígéretek, például "az ötös metró", vagy a Kálvin téri metró csatlakoztatás miatt egyre csak tolódik a Boráros tér végleges arculatának kiépítése. A városvezetők azt korán felismerték, hogy a legnagyobb utasforgalom a Csepeli HÉV, a 4-6-os villamos és dél-pesti autóbuszok között volt, tehát elsősorban ezek állomását kellett biztonságosan összekötni álmodozás helyett.

A meglévő aluljárórendszert elbontották, az újat a szintbeli keresztezések megszüntetésével, a megváltozott térstruktúrához illeszkedően alakították ki. A Boráros tér átépítésének a tervezést ötven éve, 1973-ban kezdte a FŐMTERV, a beruházási programot a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1977-ban fogadta el. Már a tervezésnél - tehát éppen 50 éve - helyet kellett biztosítani a HÉV tervezett továbbvezetésére a Kálvin tér felé, valamint a rakparton az 5. metróvonal kijáratához. A folytatást, a tervek és az  ígéretek megvalósulását jól ismerik a csepeliek. A következő összeálíltás öt évtizedet ölel át:

A magyar kormánypropagandát nem fekete öves Ki miben tudósoknak találták fel, az hétszentség. Vegyük ezt az egyenletet: a magyar szabadságharcos nép = legyen béke = a békéhez erő kell = vegyünk sok fegyvert = aki meg mást mond, az háborúpárti. Pont olyan képtelenül hangzó dilinyó, mint amikor valaki heterogén, keresztény országról delirál, majd a csilivili stadion VIP-páholyából nézi, ahogy odalent fekete és arab focisták küzdenek a gyepen.

Persze érthető, tényleg nehéz elmagyarázni a népnek, hogy vannak idők, amikor egy öngyilkos drón inkább életmentő befektetés, mint ötven lélegeztetőgép. Például ha az ország közelségében egy olyan terrorállam liheg, mint a putyini Oroszország. A mi országunk többnyire tarthatatlan síkvidék, ahol

"Kormányzati iratok szerint a kínai vasúti vegyianyag-elosztó projektről szóló kormányzati döntés már tavasszal megszületett, a hivatalos megállapodást a magyar és kínai fél idén szeptemberben tervezi megkötni.”

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján sokakban felmerült a gyanú, hogy a kormány a Budapest határában tervezett kínai vegyianyag-elosztó ügyében is elhallgatja a valóságot. Nemrég ugyanis a 444.hu az alábbi hírt közölte: „Kínai vegyianyag-elosztó Budapest határában: Rogán Antal februárban támogató levelet küldött, a jövő hónapban már le is szerződhetnek”  

https://444.hu/2023/08/07/kinai-vegyianyag-eloszto-budapest-hataraban-rogan-antal-februarban-tamogato-levelet-kuldott-a-jovo-honapban-mar-le-is-szerzodhetnek 

    A hírt azért közöljük, mert

Bárhonnan nézzük: mintha két kerékkel kevesebb volna néhány közszereplőnek az áldatlan vitában.  Ezért a megoldás, az érdekegyeztetés,  az átállás és ha kell, akkor az átülés fájdalmas lesz...

Amíg ketrecharcban hozunk döntést nemzeti ügyeinkről, addig ketrecharcos nemzet maradunk. Aminek sok hasznát vennénk a Muhi csatában (időgép kellene csak a mongolok megállításához, vagy egy nemzeti kurzusrajzfilm), de nem sokra megyünk a nyers erővel akkor, ha egy védett kerékpársáv ügyében akarunk dűlőre jutni. És egyáltalán: nincs észszerű döntés, amit érdemes volna ziháló földharcban eldönteni, hiszen az ököljog zárójelbe teszi az értelmet, a gondolkodás kifejezetten ellenjavallt pofozkodás idején, mert minél cizelláltabban érvel az ember, annál több orbitális parasztlengő akadhat be az állcsúcsára.

Ebben a Nagy Nemzeti Cséphadarásban élünk tizenharmadik éve (plusz a bemelegítés), de

Csepel kerületvezetője már az alapkőletételnél is hiányzott. Az építkezés és a Borbély-Németh párharc legújabb – jedlikes ‑ fejezete azonban a végéhez közeledik. A polgármester saját sajtójában megelőlegeztette saját dicsőségét. Valószínűleg nem kell sokat várni már a rezsibiztos válaszára sem. A kabaréban csak az a szomorú, hogy milliárdokba kerül, és elhomályosíthat egy közelgő gimnáziumavatót

Amit tudni lehet: Borbély Lénárd kampányújsága, az Ábel Attila alpolgármester által vezényelt Csepeli Hírmondó így szerénykedett: Közös siker Csepelen: kormányzati támogatással megújult a Jedlik Ányos Gimnázium 

    A CSH-ban megjelent összeállítás azonban nem más mint öt oldal dicshimnusz Borbély Lénárd, a gimnázium kormányzati támogatással és beruházással megvalósult újjáépítéséért végzett, mintegy hatéves heroikus küzdelméről. Hogy miért kellett öt oldalt írni az ügyről, újra és újra leírni az ismert dolgokat, azt talán a polgármester és a cikk szerzője, Borbély közvetlen munkatársa, TK tudja.

    Talán a 3. oldal alján lévő keretezett cikk adja az egyik magyarázatot. Az írás „Borbély Lénárd: Fantasztikus beruházással gazdagodott Csepel, köszönjük a Magyar Kormány támogatását!” címet kapta. Azaz a Fideszből való kirúgása után Borbély rendkívül fontos kampányszempontja a kormányfői támogatás elnyerése, ezért a „kormányzati támogatás” többször is olvasható az írásban. Mert ő maradt, aki volt, s erről már többször is nyilatkozott, a kormány és Orbán Viktor feltétlen híve. Csak most pártonkívüliként szolgálja a kormányt és annak Kedves Vezetőjét. 

    A hosszú ömlengés másik indoka lehet, hogy megelőzze

A csepeli Jedlik jövőjéről Csepel polgármestere nélkül tárgyalt a Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán, Németh Szilárd és Dudás Zoltán atya.  Tisztességes tájékoztatás még ma sincs a megbeszélés várható  következményeiről

A Csepeli vagyok nevű világhálós csoport közösségi oldalán hozták nyilvánosságra Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő és Rétvári Bence BM államtitkár közötti levélváltást.

A képviselő asszony a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium fenntartói jogának esetleges változására kérdezett rá, amire az államtitkár július 13-án azt válaszolta, hogy „a fenntartói jog átadásáról kormányzati döntés nem született.”

Így kell mellébeszélni, elterelni a figyelmet a lényegről. A lényeget ugyanis Németh Szilárd fb oldalán tette közzé: 

„Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, Tóth Endre tankerületi igazgatóhelyettes, Süle László főtanácsadó úrral és Dudás Zoltán atyával. Szeptember 1-jén tanévnyitó! Hajrá, Jedlik! Hajrá, Csepel!”  

    Blogunk is foglalkozott a témával a Németh Szilárd át fogja játszani a Jedliket az egyháznak?” cmű

A cívisváros húszszázalékos bölcse magához képest is zsibbasztó ökörségeket beszélt.

A klímaváltozás okozta nagy meleg, a söripar és Kósa Lajos összefüggenek, mondhatni kölcsönhatásban vannak egymással. Például a debreceni Farmer Expón egész biztosan:  a szónoki emelvényhez menet mintha kacskaringósabb lett volna Lajos karbonlábnyoma, másfelől a cívisváros húszszázalékos bölcse magához képest is zsibbasztó ökörségeket beszélt.

Az még úgy-ahogy oké, hogy „II. Szulejmán, Dzsingisz kán, Joszip Visszarionovics komolyabb figurák voltak, mint Ursula von Der Leyen”. Mondjuk mohácsi Szulejmán, aki kinyírta a druszát, speciel I. volt. Igaz, a II. osztályos törikönyvben szerepelt, Lajosunkban nyilván felrémlett a kapufának használt könyv borítója. (Szerencsére akkor még nem volt 12 osztályos rendszer, különben például a Szent István-os borító okán alighanem „10. évfolyam Istvánról” szónokolna.) Az viszont rejtély, honnan szedte, hogy

Botrány árnyékolta be a nyár nagy részét Csepelen. Másutt a strand a szabadság, a felszabadulás helyszíne, kerületünkben az évek óta tartó politikai cirkuszé, aminek 195 millió forintos zűrös számláját még az óriási vihar sem fújta el. A következményei még sokáig mérgezik majd a helyi közéletet. A konfliktus július végén, augusztus elején tetőzött:

Borbély Lénárd polgármester az egyik péntek délután értesítette a képviselőket, hogy hétfőn reggel 9órára rendkívüli zárt testületi ülést hívott össze. Közölte a tervezett napirendeket is, azonban a két előterjesztés anyagát a képviselők csak a helyszínen tekinthettek meg. Az ülésen nem jelent meg a Fidesz-frakció egyetlen tagja sem, úgy látszik tudtak valamit és tudatosan maradtak távol. 

    A résztvevők,

Régről tudjuk, annak a bizonyos korsónak mi a sorsa, amelyik a kúthoz járogat. És a magyar kormány kezd egy ilyen vészjósló úton korsósodni.

Különös hely ez a Magyarország. Feltűnt már ez a XX. század első felében a világ jobbik (műveltebb, rátermettebb, felelősségteljesebb, előrelátóbb...) felének, hogy ez a nincsenek és a legek országa egyszerre. Akkor a tenger nélküli tengernagy, a király nélküli királyság persze inkább csak kis hercig – bár elég kicsinyes – hőzöngésnek látszott, amolyan kivagyiság ez, mondták sokan, és pezsgőspohár után nyúltak.

Ki hitte volna, hogy ez hagyományteremtő kor volt, s majd ismét lesz, ismét jő egy újabb rezsim, amelyik a nincsenek és a legek dichotómiájától begőzölve újra bohóctréfaként tekint a politikára. Ez ugyan sok fájdalom, sok vér okozója volt, amikor e kivagyisággal nagypolitikai szintre lépve Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak, vagy a Szovjetuniónak és... és hát lett ebből ami lett, fátyol nem lehet reá, de lépjünk túl – gondolták sokan.

Nem, most látszik, hogy nem túl, hanem megint bele sikerült lépni: vegyük azt például, hogy

Borbély Lénárd polgármester és  helyettese, Ábel Attila alpolgármester a csepeliek felejtésében bízik, de sajátmaguk gyártották azokat a dokumentumokat, amelyek évek múltán is emlékeztetnek arra, hogy mit tettek Csepellel

Érdemes megnézni az Ábel Attila szerint sose hazudó Csepeli Hírmondó (amit egyébként bírósági ítélettel pénzbüntetéssel sújtottak, egyoldalú tájékoztatásért) 2019 június 19-i számának 6. oldalát.

Itt a képviselő testület strandról folytatott vitájából adnak az ellenzékkel szembeni malíciával töltött tájékoztatást.

Ebben azért olvasható

Augusztus 19. és 27. között tartják a Budapesti Atlétikai Világbajnokság versenyeit. Ezek egyik „kulcshelyszíne” az Atlétikai Edzőközpont, Csepel északi részén. Ennek ellenére a sporteseményekkel járó közlekedési változásokról eddig nem adott tájékoztatást a kerületi önkormányzat. Pedig van és lesz szép számmal...

A vb miatt jelentős változások várhatók a kerület közlekedési rendjében is. Idézzük a kerületre vonatkozó, szeptember 15-ig tartó forgalmi rend változásokat: 

„A Nemzeti Atlétikai Központ a Rákóczi- (volt Lágymányosi-) hídtól délre, a Soroksári út és a Duna között helyezkedik el (térkép), ahol a nehéz-tehergépjármű-forgalomnak hosszú évek óta eleve célforgalmas, engedélymentes közlekedése van gyakorlatban a közeli iparterületek és a Csepel-sziget északi csücskén fekvő logisztikai parkok, létesítmények kiszolgálása miatt. 

Ez a városrész azonban kiemelten érintett lesz a versenyek időszakában, ezért a főváros déli területén a kamionosoknak is tilalmakra, közlekedési fennakadásokra kell számítaniuk, különösen a

Szép lenne, ha tudnánk felhőtlenül együtt ünnepelni, nemzeti összetartozást érezni, nem mindent a politika szűrőjén át nézni. Új, szelídebb hagyományokat teremteni, mondjuk augusztusi hullócsillagokat bámulni egy pléden

Alig lehetnek hazánkban, akiknek nincsenek az augusztus 20-i tűzijátékról kellemes gyermekkori élményei. Van bennük meghittség, pedig összefolynak, akár a karácsonyok, szilveszterek.  Együtt a család, rokonok és barátok jönnek át.  Bár itthon nincs államilag jóárasított sör és perec, anyukám hidegtálakat varázsol, és falatkákat tűzdel színes műanyag koktélpálcikákra.

Felnőtt fejjel másra gondolok: a 2006-os horror-tűzijátékra, világvége-hangulattal,

„Új áruház nyílt, fényes, tágas, hatalmas üvegdoboz. Egyemeletes épület, de — kevés kivétellel — csak a földszintjén árusítanak. Akkora osztatlan területen, hogy kisebb város vásártérnek megirigyelhetné. Az is: vásártér, kirakva rajta a sokféle áru, hogy a terem utcáin a föl-alá járva kedvére válogathasson a nép. De hát fedélalatti vásár ez; nem lacipecsenye, hanem kávé illata csapja meg a jövő-menő ember orrát. Az üvegdoboz Budapest tizenkettedik áruháza. Csepelen épült, a város peremén."

A sziget áruháza címmel a Képes Újság  az 1966. augusztus elsején megnyílt Csepel Áruház első napjairól  számolt be. A következőket írta a riporter: