Lehet élni a Marson is: valószínűleg lehet, legalábbis technikailag, de azért a döntő többség nem szeretné kipróbálni. A magyar kormányfő ennek ellenére 1999 óta hajtogatja – a hívei megértően hümmögnek, mindenki mást a hideg leli tőle –, hogy van élet az EU-n kívül is. Egyébként tényleg van, hiszen a világ országainak nagyobbik fele nem EU-tag – de azért nem kellene kipróbálni, ha sok évtized után bejutottunk oda.
Az inkább az érzelmekre ható, eredetileg sem különösebben cizellált érvrendszer újabb elemeként most mindenesetre azt hallhatjuk naponta – Szijjártótól, Nagy Mártontól, Orbántól -, hogy Magyarország működik az EU-támogatások nélkül is.
Erre az állításra még a fentieknél is hangsúlyosabban érvényes a Fidesz-kommunikáció nulladik szabálya (ha sokáig ismételgetnek valamit, gondold az ellenkezőjét, és nem fogsz mellényúlni), amit immár tapasztalatból is tudunk: Magyarország olyannyira működik, hogy az ukrajnai háború nyomában járó válságok a magyar gazdaságot rázták meg a legrémesebben, az