A fertőzés a nyelvet, a magyar nyelvet támadja meg. Mindenki őrizze meg a nyugalmát! Ez a kórság, bár veszélyes, de csak a csepeli Fidesz-médiára. A bacilus a buzgó, álszent és magyarkodó hivatalos szócsöveket, a lakájmédiát fertőzi. A betegségben szenvedők arról ismerhetők fel, hogy rongálják a magyar nyelvet. Ájtatosan és imamalom szerűen hivatkoznak Trianonra, folyamatosan kommunistáznak, átveszik Bayer Zsolt rasszista szövegeit, fórumaikon összekacsintanak a zsidózókkal, de valójában saját antiszemita ikonjaik nevét sem képesek leírni tisztességesen.
A Csepel újság értesülése szerint Németh Szilárd polgármester aláírása nélkül nem fizethették ki az 5,8 millió forintos célprémiumot az önkormányzat egyik gazdasági társasági vezetőjének. Miként korábban beszámoltunk róla, a Blikk közölte, hogy 5,8 millió forintos célprémiumot kapott Csepel egyik önkormányzati cégének vezetője. A helyi fideszes média azóta is mélyen hallgat arról, hogy a Városkép Kft vagy a Csevak-utód Városgazda Zrt első embere részesült ebben a tekintélyes summában. Olvasóink, persze nem tettek lakatot a szájukra, ők tudni vélik, hogy kié lett ez az összeg. A kétesélyes kvíz eredménye ma már közömbösnek tűnik, hiszen - miként ismét a Blikk közli - Orbán viktor felszólította a polgármestereket a jutalmakkal kapcsolatban, "szerdáig fizessék azt vissza, vagy fordítsák ellenőrizhető módon jótékonysági célokra, az általuk vezetett településen". (Részletek itt)
Érdeklődéssel várjuk a hivatalos fideszes szócsövek közlését: Csepelen milyen jótékonysági célra fordítják a kifizetett 5,8 millió forintos célprémiumot?
Csepelen az SZTK-ban megszűnt a 14 év alatti gyerekek sebészeti ellátása, csupán elsősegélyt nyújtanak. A területileg illetékes gyermeksebészeti ellátás a Józsefvárosban van.
A csepeli fideszes városvezetés nem törődik a csepeliek tisztességes tájékoztatásával. A hivatalos szócsőből Németh Szilárd polgármester fényezése és Nyirő József dicsőitése, a pofátlan propaganda kiszorítja a legfontosabb információkat is. Fényező és a fényezett nyilván már régóta tudja, de az érdekelteket előzetesen nem tájékoztatta arról, amiről a Zöld Csepel Blog a bejegyzésében és a Zöld Alma egyesület e-mailban értesíti mindazokat, akiket elér. A levelet változtatás nélkül közöljük:
A csepeli fideszes városvezetők és az általuk a Csevak-utód Városgazda Zrt-nél alkalmazott haveri kör kedvenc foglalatossága a jutalomfelvétel, a kirúgás és a feljelentés. Ezt utóbbit, vagyis a feljelentgetést folyamatos műszakban, időt, pénzt nem kímélve űzik 3. éve, hatalomra kerülésük óta. Rémtörténetek keringenek közszájon Csepel szerte. A dokumentálható tények még rémségesebbek. Ilyen például, amiről Szenteczky János, az MSZP csepeli szervezetének elnöke, önkormányzati frakciójának vezetője számol be bírósági iratokkal alátámasztva. Miként a szocialista képviselő megjegyzi: "a Fidesz csepeli politikusai úgy próbálják meg az esélyes politikai ellenfeleiket hátráltatni, illetve megfélemlíteni, hogy olyan feljelentések garmadáját teszik meg ellenük, amelyek előbb, utóbb az eljárások bűncselekmény hiányában történő megszüntetéséhez vezetnek" Szenteczky János ezt írja:
Szurkolói vélemény: "És szomorú, hogy nem áll melléjük a csepeli városvezetésből senki." (Az elutasítás)
A Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) versenybizottsága kizárta a bajnokságból a Csepelt. Az MRSZ-nek az MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint erre azért került sor, mert a klub férfi felnőtt csapata három mérkőzésen nem jelent meg. A döntés nyomán a Csepeli Röplabda Club Sportegyesület összes eredményét törölték. A csepeliek egy éve még negyedik helyen végeztek a Magyar Kupában. A Csepeli Röplabda Club honlapján a következőt olvashatjuk:
A Csepel újság látogatottsága az index adatai tükrében:
Az érdeklődést köszönjük! Várjuk olvasóink további jelzéseit, információit változatlanul a csepelujsag45@gmail.com címre vagy itt a blogon.
Gyurcsány Ferenc volt az egyes számú célpont a sukorói beruházással kapcsolatos szégyenletes Fidesz-hadjáratnál. A méregkeverők terve dugába dőlt, de több egykori vezető ellen ma is folytatják a sokak szerint koncepciós eljárást. A bíróság előtt elképesztő dolgok derülnek ki a büntető eljárás korábbi szakaszáról. A vádlott vádol:
"Amíg élek minden megemlékezésen, koszorúzáson részt veszek, mert édesapám ott a Don-kanyarban esett szovjet fogságba, ötévi szenvedés után, 1948 végén jött haza; bátyja ugyanott eltűnt, sohasem láthattuk többé." - Többek között ezzel a személyes emlékkel idézi fel a magyar családokat ért doni katasztrófa 70 évvel ezelőtti történetét Dobák István, a csepeli szocialisták elnökhelyettese és önkormányzati képviselője, aki elöljáróban arról szól, hogy miért háborította fel és miért késztette írásra egy emberi érzéseket sértő meghívó:
Részmegállapodást írt alá az emberi erőforrások minisztere és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) hétfőn Budapesten.
Balog Zoltán miniszter közlése szerint az ideiglenes megállapodás erre az évre szól, a felek fenntartják a jogot, hogy a jövő évben változtassanak.
A nyolc pontból álló egyezség rögzíti, hogy azon a 16 szakon – a többi között a jogász- és a közgazdászképzésben – is lesznek állami férőhelyek, amelyeken eredetileg csak önköltséges formában lehetett volna tanulni. A dokumentum mellékleteként meghatározták az érintett szakokra bejutáshoz szükséges ponthatárokat, amelyek 425 és 470 pont között mozognak. A legmagasabb, 470 pont a kommunikáció és médiatudomány területen lesz, míg alkalmazott közgazdaságtan, jogász és nemzetközi tanulmányok szakokon 465 pontot határoztak meg.
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket. Az emléknapon országszerte sok kulturális és művészeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat. (Wikipédia) Mai csepeli program itt.
Hatvanhét évvel ezelőtt, a II. világháború befejezése után néhány hónappal, a náci pusztításra korabeli válaszként született potsdami egyezmény alapján 1946. január 19-én kezdődött meg a magyarországi németek kitelepítése. Országszerte és Csepelen is megemlékeztek a családok ezreinek életét feldúló eseményekről. Dobák István, az MSZP önkormányzati képviselője (képünkön középen) a csepelimszp.hu című hírportálon írásában összefoglalta a tragikus történéseket, azok következményeit, és az emléknap, valamint az emlékezés jelentőségét:
A Fidesz választási ígéreteiből Csepelen semmi sem valósul meg. A csepeliek már tudomásul vették, hogy Németh Szilárd polgármester és mameluk serege soha nem épít fedett uszodát, és nem szerzi vissza a Csepeli Kórházat sem. Új kórházat sem fognak építeni. Azt azonban, hogy az átverésen és a habverésen túl még a sok százmillió forintért átalakított, korszerű műszerparkkal felszerelt Áruház téri orvosi rendelőt, az SZTK-t és a csillagtelepi szakrendelőt is odalökjék a Fidesz-kormány kénye-kedvére mint az iskolákat, nos, ezt nem akarják elfogadni. A VOX által idézett hír Csepelen is nagy felháborodást váltott ki, ezért újabb és újabb kérdéseket indukált. A polgármesternek kell felelni értük és rájuk, bármennyire is bujkál a felelősség elől.
Ami a Csepeli Hírmondóból (CSH) kimaradt, mi közzé tesszük – 2013. 1. szám, január 17.:
már más nyomja a lapot, ígéretek csődje, tisztázatlan pénzügyek, kerülgetett hivatalvezető, helyreigazítás Ábel Attila alpolgármester lódítása
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó című lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Döntsön az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó, január 17-én megjelent 1. számából:
Horváth Gyula legutóbbi blogbejegyzésében a gerincút névadójának életéből, és a tudós csepeli családtagjainak hétköznapjairól olyan képeket villant fel, amelyeket csak kevesen ismertek eddig.
Az elmúlt napokban születésnapja alkalmából sok megemlékező írás jelenik meg Teller Ede atomtudósról. Nagyon egyetértek azzal, ha egy világhírű magyar tudós munkásságáról megemlékeznek. Még inkább örülök akkor, ha nem "Ede Teller" név összetételben és nem "külföldön magyarnak mondott" szóhasználatban. Teller Ede köztudottan olyan magyar származású tudós volt, aki a zsidónak született ebben az országban. Ebből következően, vagy más ok miatt (már csak Ő tudja) boldogulását és tudományos zsenialitását külföldön, az Amerikai Egyesült Államokban fejtette ki.
Iszonyatos szakadék tátong a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, a jövedelemkülönbségek ráadásul egyre nagyobbak – erről Ferge Zsuzsa szociológus beszélt a társadalmi egyenlőtlenségekről és annak politikai veszélyeiről tartott előadásában, a Politikatörténeti Intézetben.
Nagyon kevés embernek van ma munkája, de már maga a munka sem véd meg a szegénységtől, az elmúlt két és fél évben ugyanis soha nem látott mértékben növekedett a dolgozó szegények száma -mondta Szegeden Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa.
"A kormányzó erők saját csapdájuk fogságába keveredtek és tehetetlenül vergődnek a rájuk tekeredett és mind erősebben szorító pitonnal szemben. Az agresszív szélsőséges elemek pedig egyre bátrabbak, egyre erőszakosabbak. A Fidesz próbál úgy kicsúszni a szorításból, hogy (szélső) jobb irányába menekül. Horthy, Wass, Nyírő, stb. De ez nem elég a radikálisoknak. A céljuk a hatalom. Addig zavarják, űzik a Fideszt, míg elgyengülve ki nem dől, és ők akadály nélkül célhoz nem érnek. A Fidesz, hogy versenyben maradjon, ebben a verbális csatában a nemzetállam vízióját kergeti." - Ezeket a sorokat olvashatjuk Horváth Gyula blogján. A fociból eredeztetett, és onnan messzire, a magyar társadalmat napjainkban mélyen érintő kérdésekig eljutó gondolatokat tartalmazó publicisztikát változtatás nélkül ajánljuk olvasóink figyelmébe:
Ki írta az alábbi levélrészletet?
"Minden erőfeszítésünk ellenére államosításra kerültek az iskoláink, s az állami intézményfenntartó központ vette át fenntartásukat. Az iskolai nevelés-oktatás állami irányítás alá került, az önkormányzat elveszítette a pedagógiai munkával kapcsolatos jogait, s mindössze az ingó és ingatlan vagyont működteti 2013 januárjától....Sajnálatos, hogy ez a fővárosi szinten is elismert, jól felépített, színes és színvonalas oktatási rendszer bizonytalan helyzetbe került. Bízom benne, hogy érezték: minden beruházásunk, fejlesztésünk, anyagi és erkölcsi elismerésünk a gyermekeket, Önöket és a pedagógiai munkát volt hivatva szolgálni...Csak remélni tudom, hogy Önök, gyermekeik és a pedagógusok nem lesznek vesztesei ennek az átalakításnak."
Könnyítésként eláruljuk, sajnos nem Németh Szilárd, Csepel jelenlegi fideszes polgármesterétől származnak a fenti, önkényesen kiragadott sorok. Legalább küzdött volna egykori kollégáiért, a csepeli pedagógusokért és főként a csepeli gyerekek, diákok érdekeiért, az iskolai hálózatért. De nem, ő önként (és dalolva?) adta át államosításra a csepeli iskolákat. Ő a tettes tettestársaival együtt. De ki írta a levelet? A helyes megfejtés és a teljes levél a folytatásban:
Potyók Tamás debreceni festőművész képeiből nyílt kiállítás január 17-én, a Hricsovínyi Galériában. A megnyitón Cs. Tóth János, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. igazgatója üdvözölte a jelenlévőket. A Madrass zenekar tagjainak zenés köszöntőjét követően Somogyi Béla, Debrecen város kulturális, szociális és oktatási ügyekért felelős alpolgármestere méltatta a fiatal művész szerepét a megyei jogú város kulturális életében, és csepeliek figyelmébe ajánlotta a kiállítást. Üdvözölte a kiállítást és a művészt, a jelenlévő csepeli alpolgármester, Ábel Attila is, majd Cs. Tóth János személyes hangvételű, művészeti értékelése és a Madrass zenekar előadása után a résztvevők megtekintették a tárlatot.