ÉRZÉKETLENSÉG

„A sajnos egyre szaporodó temetéseken való megjelenési kötelezettségem egyik eseménye volt a végtisztesség megadása Nedoma Miklósnak, aki a csepeli közélet meghatározó és igen befolyásos embere volt a hetvenes nyolcvanas éveknek.” - Így kezdi bejegyzését saját közösségi oldalán Horváth Gyula. Írását így folytatja:

„Nemoda Miklós tanácsi osztályvezető, és IKV igazgatóként is tevékenykedett. Munkássága nyomokat hagyott a kerületen! /A munkatársai, neveltjei, igen sokáig (egyesek napjainkig) befolyással, vannak az önkormányzati gazdasági, pénzügyi tevékenységére. Sajnos, ahogy csökken a számuk, úgy növekszik, a szemléletből, - a szakmai tartás hiányából - eredeztethető hibák és bűnös mulasztások száma/

Nedoma Miklós sikereinek több produktuma is jelen van kerületünk értékei között. Többek közt annak a ’Tanácsi Sporttelepnek’ a megalkotása is az ő nevéhez fűződik, amit Borbély Lénárd nagy vehemenciával éppen mostanság veret szét.

Csepel jelenlegi vezetőinek persze fogalmuk sincs arról, hogy

A foci VB-szurkolóknak a sör mellé kalap lehet, de ársapka nincs, melegben ez nem praktikus. Sörözés közben sem feledhető: a nemzetközi szövetségek pénzimádata elvette tőlünk kedvelt játékunkat – a focit. Mára klubcsapatok helyett világválogatottak, nemzeti csapatok helyett honosítógyárak szelekciói lépnek pályára.

Van bajnokság, ahol a nyári rajtkor lehet tudni, ki fog nyerni – a szakkommentátorok ezért váltak szórakoztatóipari szakmunkásokká.

Európában a Bajnokok Ligája ősszel pénztermelő üzemmódba kapcsol, tétje nincs, egy outsidert alibiből mindig beengednek a tavaszi főtáblára, hogy ünnepelhessen kicsit a nagyokkal. A futball ma már nem is csapatjáték. A „sztárjátékos” dönti el, ki lép pályára, zsarolja a klubot, felbontja a szerződését, meneszti az edzőt – minezt potom heti 5-600 ezerért euróban.

Most elvitték a vb-t a Perzsa-öbölbe, ahol

Bátorságból, emberségből adtak leckét pöffeszkedő politikusoknak a polgári engedetlenséggel tiltakozó jedlikes pedagógusok és a tanáraikat támogató jedlikes diákok. A pénteki diákdemonstrációról szóló fotó – a Táncsics utcai épület évek óta húzódó átalakítása miatt – a csillagtelepi ideiglenes intézményben készült. Csepel vezetői és a kezükben tartott szócsövek erről egy szót sem hajlandók közölni.

A november 24-i csúfos kudarc (nem fogadták el a polgármester 3 fontos előterjesztését) kiküszöbölése érdekében 30-ára rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze Borbély Lénárd polgármester. 

Két, korábban leszavazott előterjesztés megtárgyalását és elfogadását kérte a testülettől, a harmadik leszavazott javaslatát, az idei költségvetési rendeletmódosítás ismételt megtárgyalását már nem tűzte napirendre. Lehet, hogy belátta, nincs értelme, meg egyébként is a módosítás nélkül is dönthet, bizonyos határok között, a költségvetési keretek közötti átcsoportosításokról. 

Két másik előterjesztése viszont fontos volt a polgármester számára: január 1-től 11,2 százalékkal emelni akarta a vállalkozókat sújtó adókat (építmény- és telekadó), illetve rendezni akarta a

A hiba a rendszerben a tanulókkal van már megint. Lázadoznak, okoskodnak tüntetgetnek – helyettünk is. És az azért jó, hogy uraik és parancsolóik kicsit reszketni méltóztatnak.

Mint azt a legmagasabb helyről közölték, semmi összefüggés nincs a pedagógusok bére és a tankerületi vezetők jutalma között. És azért nincs, mert blablabla, blabla és blabla. Sőt, még blabla. Aki tovább kötözködik és nyilvánosságra hozza a tankerületi vezetők többmilliós jutalmát az a törvény teljes szigorával néz szembe. És Pintér Sándor nagyon tud nézni.

Ez már csak azért is vicces, mert szerintem azt kellene megbüntetni, aki egy átlagos iskolai alkalmazott bérét teszi közzé. Azt, hogy kétszáz-egynéhány ezer forintot kap valaki, aki diplomát szerzett. S nemcsak azért, mert az ország szégyene. A kormány szégyene. De azért is, mert kiderül belőle, hogy

Van egy méltatlanul, vagy inkább felháborítóan mellőzött emléktábla Csepelen, a polgármesteri hivatal falán. Ez a Szent Imre téri márványtábla emléket állít annak a 78 évvel ezelőtti, Magyarországon egyedülálló hősies ellenállásnak, amellyel a csepeliek megakadályozták, hogy a második világháború végnapjaiban, 1944. december 4. és 6.  között a megszálló német náci haderő és magyar szövetségesei, a nyilasok kiürítsék a községet.

A csepeli gyárak, üzemek munkásai a község lakóival együtt a főtéren tüntetve megtagadták a kiürítési parancs végrehajtását, szembeszálltak  a kivezényelt fegyveresekkel, és nem költöztek el Csepelről. Kormos Lászó WM gyári kommunista ifjúmunkás a foglyok kiszabadításáért vívott tűzharcban életét vesztette.

A nyilas uralom idején lezajlott, az országban egyetlen tömegtüntetés bizonyította Csepel népének bátorságát. Az emberek felháborodásukban nemcsak a kiürítés ellen emelték fel a szavukat, kifejezésre juttatták a német nácik és a nyilasok iránti ellenszenvüket, békevágyukat is.

Emlékezzünk! Idézzük fel a 78 éve történt eseményeket:

Nehézkes elolvasni az élelmiszerek termékcímkéit, nemcsak azért, mert a helyszűke miatt alig olvasható betűkkel írják, hanem a tartalmuk miatt is. Sokszor nem tudni, hogy élelmiszer boltban vagyunk-e, vagy valamilyen alkimista barlangban. Ám miután ezekkel az árukkal vannak tele a polcok, végülis élelmiszert, illetve néhány esetben annak nevezett illúziót viszünk haza. Már nem is nézzük, hogy valójában mit. A legtöbb esetben a csomagolás alapján vásárolunk. Ha szép, ha csábító, és

Korábbi tiltakozás a Jedlik gimnázium csillagtelepi ideiglenes épületének bejáratánál

December 2-től határozatlan idejű polgári engedetlenségbe kezd a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium 22 pedagógusa – derült ki a Dél-Pesti Tankerület tanárai és szülői nevű Facebook-csoportban megjelent bejegyzésből. A tanárok így fejezik ki szolidaritásukat többek között „a tiltakozásuk miatt elbocsátott” 13 budapesti pedagógus mellett. A munkamegtagadással nyilvánítják ki, hogy nem értenek egyet „a szakmai párbeszédre nem hajlandó, diktatórikus oktatáspolitikával”. 

A következőkben változtatás nélkül közöljük a tiltakozó jedlikes pedagógusok nyilatkozatát és a tiltakozó pedagógusok névsorát:

A kerületi vezérkart az  egyre súlyosabb vezetési válság és a mind nagyobb közéleti gondok nyomasztják. A fideszes polgármesterrel és a két helyettesével pénzügyi kérdésekben szembe fordult a Fidesz-frakció

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) november 30-án megjelent 23. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.

 Az év 23. lapszáma „hozta önmagát”. Vegyessaláta: kevés szöveg, az is Borbély Lénárd polgármester szemszögéből, az önkormányzat helyzetéről; még kevesebb, a kerületben hatalmat gyakorló Fidesz-frakció többségének többszöri kiszavazásáról; az ellenzék önkormányzati ügyekkel kapcsolatos véleményéről; és sok semmitmondó „színes” írás, elsősorban azoknak, akik rendszeres olvasók, s gyakorlatilag innen értesülnek a kerületben zajló, tulajdonos által fontosnak tartott eseményekről.

Most sem fértek bele a 24 oldalba az itt lakókat foglalkoztató mindennapi ügyekről, a lakosokat érdeklő legfontosabb kérdésekről, a gazdasági válság, az elszabadult infláció csepelieket is érintő hatásairól szóló hírek, tájékoztatók, vélemények. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Az elfekvőről mindenki tudja, micsoda. Hivatalos nevén: ápolási osztály, esetleg ágyak a krónikus osztályon. A kórházak tájékoztatóiban ilyesmi olvasható róluk: „aktív orvosi ellátásra nem szoruló, önmagukat ellátni nem képes, a családi gondozást átmenetileg nélkülöző betegek számára” adnak férőhelyet. Az „átmenet” gyakran örökre szól.

A dolgozó családtagok vagy a hasonlóan idős, gyenge házastárs nem tudják vállalni az éjjel-nappal gondozást. A Covid idején hazapaterolt betegek esete (köszönjük, Kásler doktor) intő példával szolgál.

Kínos mosoly és kínlódás.  Németh Szilárd nem Csepel országgyűlési képviselője, a csepeliek háromszor szavazták le. Ezek után ki hatalmazta fel, hogy Csepel nevében beszéljen?

Megdöbbentő, de eddig senki sem hiányolta, hogy Németh Szilárd nem volt ott a Szent Imre téri adventi gyertyagyújtáson. Ilyen hálátlanok lennének a hívei és lekötelezettjei? Éveken át ő nélkülözhetetlen tartozéka volt az ilyen és ehhez hasonló önkormányzati ájtatosságnak. Nem egyszer maga gyújtotta meg a gyertyát, de hol van az már?

A rezsibiztos (sértődötten, önkéntesen vagy valamilyen kényszer hatására) száműzött lett. Új társaságban, a Kis-Duna partján, a birkózó akadémiai monstrumban gyújtogatott és üzent gyújtó hangú jókívánságot advent alkalmából.

Németh Szilárd akadémiai birodalmi központjában, a KIMBÁ-ban más gyújtó hangú beszéd is elhangzott.

Hu, hu, hu, hu! Ezt kiabálta békés-boldogan néhány öklét rázó agysebész a zalaegerszegi futballstadion lelátóján nem rég az NB I-es fordulóban.

A Honvédért szorító szektorban ültek, s mivel ruházatuk a kispesti színeket mintázta, a klub szurkolóiként lehetett őket azonosítani. Az alpáriság felháborította Moniz zalaegerszegi vezetőedzőt, aki leállíttatta a játékot a bíróval, beszaladt a pályára, és mivel a feltehetően hallásproblémákkal küzdő játékvezető nem kívánt reagálni az aljas inszinuációra, lehívta a fűről a csapatát.

Moniz holland állampolgár. Történetesen színes bőrű. Olyan kulturális közegből érkezett, ahol a kirekesztés megbélyegzendő, elítélendő és megvetést érdemlő. A magyar nem ilyen. Sőt: pont a kormányzat tolja eszeveszett erővel az ilyen-olyan társadalmi csoportok megbélyegzését. A legalább egy évtizede tartó toxikus propaganda a társadalmi szövet egyre mélyebb rétegeibe épül be. Az emberek és szervezetek elfordítják a fejüket, süketnek és vaknak tettetik magukat, nehogy

November 24-én kudarcot vallott vele, mára ezért hívta össze ismét a képviselő-testületi ülést a polgármester. Rendkívüli lesz.

A múlt héten úgy szervezte Borbély Lénárd a fiaskóval végződött "nehéz szülést", hogy arra a délelőtt 9 órai kezdés miatt minél kevesebben menjenek el. Most a a foci világbajnokságban bízik, ezért rakta 18 órára az ülést. A jelek azt mutatják: a kerületvezető nem szeretné, hogy

"Népünk immár oda jutott spirituálisan, hogy inkább hisz Viktor apánk mézes szavainak, semmint a szemének vagy a tök üres bukszájának, és neki van igaza. Olyan, hogy a rezsi a mi pénzünket elvigye, olyan nincs és nem is lehet, Rezsi Szilárd azt semmi körülmények között meg nem engedné. Vagy ha mégis, akkor Viktor apánk elcsapná, és keresne másik rezsibiztost, még nagyobbat, még kövérebbet, még roppantabb bográcsút"

Drága Magyarországon a gáz ára, ez a Piac és Profit egyik cikkének a címe volt a múlt hét elején. A szöveg példával is szolgált, Hajdúszoboszló önkormányzata gázt akart vásárolni, a közbeszerzési felhívásra egyetlen ajánlattevő, az állami tulajdonban levő MVM Next Zrt. jelentkezett. Ajánlatuk a korábbi ár tizenhétszerese.

Hajdúszoboszló népét a fönti affér vélhetőleg nem kavarta fel különösebben, végtére is ez az önkormányzat biznisze, majd megoldja valahogy. A lakosság igazából még el se kezdett gyanakodni. Majd amikor

A kerületvezető látványpolitizálása közben Csepel csúszik. Csak csúszik, csúszik. Egyre lejjebb…

Viharos ülést tartott nem rég az önkormányzat képviselő-testülete. Ott derült ki, hogy nyolc év után Borbély Lénárd fideszes polgármester már nem tudja kézben tartani saját frakcióját. Leszavazták! Leszavazták a költségvetést módosító javaslatát, amely a helyi képviselő-testület éves politikai-gazdasági programját hivatott megvalósítani.

Sőt: a polgármester adóemelési javaslatát, illetve a Csepeli Városgazda Zrt. szeptemberi kettéválasztásából adódó további feladatokat meghatározó, jogilag fontos javaslatot sem támogatták, így a testület többsége (ellenzék+fideszesek egy része) háromszor fektette kétvállra a polgármestert.

Aki ezt a saját szemével akarja látni, az nézze meg a Borbély Lénárd fb-oldalán lévő videófelvételt.

Úgy tűnik, a polgármestert felkészületlenül érte az a káosz, amit Fidesz-frakció többsége okozott, amikor

Rosszul tetszett olvasni: nem szájhős, hanem sálhős. A száját ki sem kellett nyitnia, egy árva szót sem szólt. Magyar ember evés közben nem beszél, ő pedig épp kiharapni igyekezett egy darabot a szomszédaink rokonszenvének maradékából. Egy szó nélkül, egyetlen sállal sikerült – Ludassy Máriát idézve – a kisantantot összehoznia. Mit gürizett ezért annak idején kormányaink sora, ő meg egy perc alatt megoldotta!

Németh Szilárd: "Teljesítjük az ígéretünket és megőrizzük a nyugdíjak értékét!”"

Sokan hiteltelennek és hihetetlennek tartják, de mi elhisszük, ha a kerületünkben lakó rezsibiztos mondja: neki is van becsületbeli ügye. Erről ő maga, Németh Szilárd nyilatkozott, miközben a jelek szerint oda sem figyel arra, mit közzé tesz saját fb oldalán, ahol vakon követi Orbánt és a fideszes kampánykorifeusokat. Nemrég az alábbiakat íratta/írta ki közösségi (fb) oldalára:

 „Idén is lesz 13. havi nyugdíj és nyugdíjprémium is várható!

2010-ben megígértük: megvédjük a nyugdíjakat! Számunkra ez becsületbeli ügy, és a gazdaság teljesítménye megengedi az idősek további támogatását.

Teljesítjük az ígéretünket és megőrizzük a nyugdíjak értékét!”

Ami csak két helyen nem állja meg a helyét. 

1) Idén már nem lesz 13. havi nyugdíj, mert év elején már kifizették. Továbbá:

Az infláció nem látszik mérséklődni, sőt. Élelmiszerek drágulásában bárkit lenyomunk Európában. Eközben az ország energiaszámlája elviszi a GDP csaknem 10 százalékát, magyarul ennyi kerül ki a gazdaságból.

Bár még éves összehasonlításban összejött a gazdasági növekedés, megérkezett az első olyan negyedév, amikor már mínuszban vagyunk. A tankönyv szerint, ha ez megismétlődik, akkor már recesszió van. Ez nem meglepetés, a kérdés csak annyi, hogy hol a gödör alja és mikor koppanunk.

Nagy a baj, a hangos anyázás mellett, igyekeznek papíron mindent megcsinálni, amit az EU kér a pénzért cserébe. Nem verik nagydobra, de

Csepeliek átverése, beugratása.  Másfél órán keresztül csak azt olvashattuk a kerületvezetői felvételen: "Következik a közmeghallgatás!" Nem következett! Mi történt? Nem tudjuk. Állítólag volt. Lehet, hogy a testületi ülés vitája, vagy a polgármester háromszori leszavazása, kiverte a biztosítékot? 

Viharos ülést tartott csütörtökön az önkormányzat képviselő-testülete, eredményeként kiderült, nyolc év után már nem tudja Borbély Lénárd polgármester kézben tartani saját frakcióját. Leszavazták! Leszavazták a költségvetést módosító javaslatát, amely a helyi képviselő-testület éves politikai-gazdasági programját hivatott megvalósítani. Sőt a polgármester adóemelési javaslatát, illetve a Csepeli Városgazda Zrt. szeptemberi kettéválasztásából adódó további feladatokat meghatározó, jogilag fontos javaslatot sem támogatták, így a testület többsége (ellenzék+fideszesek egy része) háromszor fektette kétvállra a polgármestert. (lásd Borbély Lénárd fb oldalán lévő videófelvételt.)

Úgy tűnik, a polgármestert felkészületlenül érte az a káosz, amit Fidesz-frakció többsége okozott, amikor együtt szavazott az ellenzékkel, éppen, a három legfontosabb témában. Hogy mi lesz a folytatás, mikor lesz elfogadott költségvetési módosítás,

"Elég csak ránézni a magyar válogatott hazai meccsein a fekete pólós seregre, meghallani a szélsőjobbos szemléletüket, skandálásaikat. Nos, elsősorban nekik szól az a sál, amelyet a kormányfő a görögök elleni mérkőzésen viselt, és amelyen nemzetközi felháborodást kiváltva Nagy-Magyarország térkép szerepelt."

A foci nem politika – mondá a miniszterelnök, és ebben mélyen egyetértünk. Azaz, dehogy értünk egyet, a foci igen is politika, bizonyos országokban biztosan az.

Gondoljunk csak az iráni futballisták tiltakozására a mostani futball-világbajnokságon, vagy a szaúdiak győzelmét követő országosan elrendelt munkaszüneti napra, szóval akármit is mond Orbán Viktor, a világ legnépszerűbb játéka a labdarúgás, naná, hogy igyekszenek ezt kihasználni a vezető politikusok.

A magyar kormányfő

120 éve  kezdődött a ma már legendás történet.  A Weiss testvérek - Bertold és Manfréd -  bérbe vették Csepelen, a Duna partján lévő János-legelőt.  1892. december 10-én benyújtották a „telep- és építési engedély” iránti kérelmüket a ráckevei főszolgabíróhoz. Képünkön  az egykori Csepel Művek elődje, a magyar ipar és a monarchia “koronagyémántja",  a felépült WM-gyár, vagyis a Weiss Manfréd Művek már a 20. század elején.  A kortársak  „csepeli csodának” nevezték, hiszen a GDP-bővüléséhez 10 százalékkal járult hozzá Weiss Manfréd üzeme.

Elődjét, a Weiss-konzervgyárat eredetileg a VII. kerületi Lövölde téren hozta létre Weiss Manfréd és bátyja, Bertold, 1882-ben, Weiss Berthold és Manfréd Első Magyar Conserv Gyár néven. Pár hónap múlva áttelepültek a mai Soroksári út közelébe. A gyár 1886-tól tölténytárakat, majd lőszereket is előállított. 1892-ben a 'Weiss Manfréd Lőszergyár az akkor még szinte puszta Csepelre költözött, miután az üzemben robbanás történt. Négy évvel később Weiss Bertold kilépett. Az 1890-es évek végére Weiss Manfréd kohóval, öntödével, hengerdével, még később acélművel egészítette ki az üzemet. A 250 hektáron elterülő gyártelep 216 épületből állt. A fő megrendelő a hadsereg volt. Az első világháború éveiben a gyár dolgozóinak létszáma közel 30 ezerre duzzadt...

A gyáralapító olyan ember volt, akinek a

Micsoda különbség?! Miközben 2010 óta a nyugdíjak összege 70 százalékkal nőtt, aközben a parlamenti képviselők alapilletménye ötszörösére emelkedett, a miniszterelnök bére majdnem két és félszer annyi, mint amikor másodszor került hatalomra, mellé képviselőként is megkapja az alapösszeget. Aztán az együtt 4,8 millióból nem tudja, mennyit visz el a megemelt rezsi

Hetek óta attól hangos a kormánysajtó, hogy jóságos és igazságos vezetőink a falatot a saját szájuktól megvonva nagy adományt izzadtak ki a magyar nyugdíjasoknak. Kifizetik nekik az alultervezett infláció miatt járó nyugdíjkiegészítést és a tetejébe maximum tízezer forintos prémiumot is adnak, ami a mostani vészterhes időkben példátlanul nemes gesztus. Bezzeg a baloldal és főleg a gátlástalan Bajnai-kormány, Gyurcsányról nem is beszélve annak idején miket követett el! Hát nézzük!