120 éve kezdődött a ma már legendás történet. A Weiss testvérek - Bertold és Manfréd - bérbe vették Csepelen, a Duna partján lévő János-legelőt. 1892. december 10-én benyújtották a „telep- és építési engedély” iránti kérelmüket a ráckevei főszolgabíróhoz. Képünkön az egykori Csepel Művek elődje, a magyar ipar és a monarchia “koronagyémántja", a felépült WM-gyár, vagyis a Weiss Manfréd Művek már a 20. század elején. A kortársak „csepeli csodának” nevezték, hiszen a GDP-bővüléséhez 10 százalékkal járult hozzá Weiss Manfréd üzeme.
Elődjét, a Weiss-konzervgyárat eredetileg a VII. kerületi Lövölde téren hozta létre Weiss Manfréd és bátyja, Bertold, 1882-ben, Weiss Berthold és Manfréd Első Magyar Conserv Gyár néven. Pár hónap múlva áttelepültek a mai Soroksári út közelébe. A gyár 1886-tól tölténytárakat, majd lőszereket is előállított. 1892-ben a 'Weiss Manfréd Lőszergyár az akkor még szinte puszta Csepelre költözött, miután az üzemben robbanás történt. Négy évvel később Weiss Bertold kilépett. Az 1890-es évek végére Weiss Manfréd kohóval, öntödével, hengerdével, még később acélművel egészítette ki az üzemet. A 250 hektáron elterülő gyártelep 216 épületből állt. A fő megrendelő a hadsereg volt. Az első világháború éveiben a gyár dolgozóinak létszáma közel 30 ezerre duzzadt...
A gyáralapító olyan ember volt, akinek a