120 éve  kezdődött a ma már legendás történet.  A Weiss testvérek - Bertold és Manfréd -  bérbe vették Csepelen, a Duna partján lévő János-legelőt.  1892. december 10-én benyújtották a „telep- és építési engedély” iránti kérelmüket a ráckevei főszolgabíróhoz. Képünkön  az egykori Csepel Művek elődje, a magyar ipar és a monarchia “koronagyémántja",  a felépült WM-gyár, vagyis a Weiss Manfréd Művek már a 20. század elején.  A kortársak  „csepeli csodának” nevezték, hiszen a GDP-bővüléséhez 10 százalékkal járult hozzá Weiss Manfréd üzeme.

Elődjét, a Weiss-konzervgyárat eredetileg a VII. kerületi Lövölde téren hozta létre Weiss Manfréd és bátyja, Bertold, 1882-ben, Weiss Berthold és Manfréd Első Magyar Conserv Gyár néven. Pár hónap múlva áttelepültek a mai Soroksári út közelébe. A gyár 1886-tól tölténytárakat, majd lőszereket is előállított. 1892-ben a 'Weiss Manfréd Lőszergyár az akkor még szinte puszta Csepelre költözött, miután az üzemben robbanás történt. Négy évvel később Weiss Bertold kilépett. Az 1890-es évek végére Weiss Manfréd kohóval, öntödével, hengerdével, még később acélművel egészítette ki az üzemet. A 250 hektáron elterülő gyártelep 216 épületből állt. A fő megrendelő a hadsereg volt. Az első világháború éveiben a gyár dolgozóinak létszáma közel 30 ezerre duzzadt...

A gyáralapító olyan ember volt, akinek a

Micsoda különbség?! Miközben 2010 óta a nyugdíjak összege 70 százalékkal nőtt, aközben a parlamenti képviselők alapilletménye ötszörösére emelkedett, a miniszterelnök bére majdnem két és félszer annyi, mint amikor másodszor került hatalomra, mellé képviselőként is megkapja az alapösszeget. Aztán az együtt 4,8 millióból nem tudja, mennyit visz el a megemelt rezsi

Hetek óta attól hangos a kormánysajtó, hogy jóságos és igazságos vezetőink a falatot a saját szájuktól megvonva nagy adományt izzadtak ki a magyar nyugdíjasoknak. Kifizetik nekik az alultervezett infláció miatt járó nyugdíjkiegészítést és a tetejébe maximum tízezer forintos prémiumot is adnak, ami a mostani vészterhes időkben példátlanul nemes gesztus. Bezzeg a baloldal és főleg a gátlástalan Bajnai-kormány, Gyurcsányról nem is beszélve annak idején miket követett el! Hát nézzük!

Ez már több mint egy kisiklás! Mit jelent a Fidesz nyelvéről magyarra fordítva, hogy előre megyünk nem hátra? Szemléltető oktatás a Boráros tértől a csepeli végállomásig

Még legalább 10 évig zötykölődhetünk a hatvanéves HÉV-szerelvényeken – írta a hvg.hu  A cikk az utóbbi két évtized HÉV-vel kapcsolatos terveit, ígérgetéseit veszi számba.

Egyértelmű, hogy a csepeli fideszes ígéreteknek semmi gazdasági alapjuk nem volt, s végül a gazdasági válság adta meg a végső „döfést”. A kijózanodás évtizede következhet:

Minek nézi a csepelieket ez a kerületvezetői garnitúra?

A munkaterv szerint idei utolsó ülését tartja ma reggel 9 órától az önkormányzat képviselő-testülete a polgármesteri hivatalban. Valamikor az ülés befejezésekor kerül sorra a képviselő-testületi közmeghallgatás, amely törvényi előírás. Múlt hét pénteken, az ülésre készült meghívó tervezetének nyilvánosságra hozatalakor a polgármester a meghívóban még 25 előterjesztés tárgyalására tett javaslatot. Tegnap azonban már 27-nél tartott, s lehet, hogy a kezdéskor tovább bővül a megtárgyalásra javasolt előterjesztések száma.

Gondunk azonban nem ez. A kora délelőtti kezdés azt jelenti, hogy a polgármester nem várja a testületi ülésre a munkába járó csepelieket, inkább csak  a hivatali és az intézményi vezetők, valamint a mozgósított fideszes aktivisták

A Völner-ügy kirobbanása után sokan találgatták, mi történhetett, hogy egy ilyen nagyágyú is rajtaveszíthet. A lebukott igazságügyi államtitkár  – a vádirat szerint - üvöltően hanyag lehetett, így képes volt például az Igazságügyi Minisztérium (!) parkolójában, térfigyelő kamerák alatt átvenni kenőpénzt.

Van, hogy a maffia hatékonyabb bűnüldöző, mint az igazságszolgáltatás. 

A maffia ugyan szoros, nem ritkán családi alapon szerveződő közösség, ám ha egyesek hanyagságból vagy balszerencséből, ám túl sok kompromittáló bizonyítékot hagynak maguk után, akkor a szervezet pillanatok alatt pontot tesz az ügyükre. Keresetlenebbül: lelövik mint a kutyát. A Fidesz annyiban más, mint a „sima” maffia, hogy itt nem fekvő nyolcas jár az ilyennek, hanem ülő nyolcas. Így az ügyészség most Völner Pálnak is nyolc év letöltendőt szánna.

Most is látni ahogy évek óta égnek meredten egyhelyben, torzóként áll a Táncsics Mihály utcában

„A polgármester az évek óta tartó elhibázott gazdaságpolitikája rákényszerítette, hogy egy takarékossági elképzeléssel ijesztgesse a kerület lakosságát. Sok minden megalapozatlanul, kapkodó megszorító intézkedésként szerepelt benne" – írja saját közösségi oldalán Horváth Gyula, majd így folytatja:

„Persze azokról az eszközökről egy szó sem esik, amelyek 2010 óta a keze ügyében vannak, csak üzemeltetni kellene!

Ilyen a Táncsics Mihály utcai Gyermekorvosi rendelő tetején lévő „napkohó”. Ezt még

A naivitás, félrevezethetőség önhiba? A gondoskodásra szoruló a felelős azért, hogy hagyta magát az állam fejeseitől, profi manipulátoraitól félrevezetni, mert még idén év elején is elhitte, hogy a 13. havi nyugdíj, vagy az szja mentesség megmenti a bajtól, a hétszeres gázártól?

Azt mondja a kormány, hogy az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős. Jöhetnék azzal, hogy ez a Fidesz háza táján Lázár miniszter első, leáldozott fénykora óta azt jelenti: mindenki annyit ér, amennyije van, de nem teszem, mert a szociális törvény tervezett módosítása szerint van megoldás.

Ha önhibáján kívül mégis bajba kerül az illető, leültetheti a családját, hogy beszélgessenek kicsit a jövőről. Persze csak az övéről, a család többi tagja itt csak mint kiszolgáló, gondoskodó személyzet kerül szóba, akinek kötelességei vannak, de esélyei egy jobb életre az első számú felelőshöz hasonlóan nincsenek.

Egy hónappal ezelőtt a sétányoknál élő csepeliek gondosan távol tartották magukat attól az ünnepségtől, amelyen az önkormányzat fideszes vezetői Wittner Mária nevére keresztelték el az ott kialakított parkot. A sétányi csepelieket ugyanis sem a polgármester, sem más nem kérdezte meg arról, hogy akarják vagy nem akarják ezt a névadót. Bocsánatot eddig azóta sem kért senki  tőlük a "mulasztásért" 

Sokan provokációnk tartották az egészet, mert Csepelen rengeteg olyan elhunyt személyiség van, aki igazán méltó lehetne egy ilyen kezdeményezésre. Mindez nem zavarta a közpénzből finanszírozott Csepeli Hírmondót, hogy három oldalas írásában tudósítson a kínos szeánszról is. Sőt!  A tudósítás végén keretezett írásban közöltek egy jegyzetet, amely szerint

Varga Zs. András Kúria-elnök korábban többször szóba hozta, hogy esetleg Magyarországon vissza kellene állítani az „apostoli királyságot” a „szabad királyválasztással” egyetemben. Ezért javasolta, hogy a Magyar Köztársaság névből vegyék ki a „köztársaságot”, hogy könnyebb legyen az átállás. Név akkor nem hangzott el, hogy ki legyen a király. Úgyhogy most itt állunk a legnagyobb bizonytalanságban.

A minap a Fidesz-közeli legfőbb ügyész, Polt Péter és a szintén Fidesz-közelinek mondható Handó Tünde egykori főbíró után a bírók szervezetének két képviselője is találkozott az éppen aktuális amerikai nagykövettel.

Lett erre nagy haddelhadd a függetlenségre oly kényes Fidesz-közeli körökben!

Nevezetesen arról van szó, hogy a bíróságok még nincsnek teljes egészében megerőszakolva és lábhoz szoktatva, mert akadnak még bírók, akik komolyan veszik a hivatásukat. Nyilvánvalóan őket

A Fidesz-frakciót (képünkön) ez sem zavarja? A polgármester a csepeli megszorító csomag kihirdetése előtt annak tartalmáról tárgyalni sem volt hajlandó testületi ülésen. Ez annak a bizonyítéka, hogy nem kíván együttműködni az önkormányzat legfelsőbb döntéshozó szervével, a képviselő-testülettel, az érintett civil közösségekkel, miközben mindenki mástól együttműködést és támogatást vár el. Elvbarátai mindezt tétlenül nézik…

Borbély Lénárd polgármester meghozta első, jelentősebb, csepeli rezsivédelmi intézkedéseit. Ezekkel kapcsolatban néhány megjegyzésünk van:

> A leírtak szerint az intézkedési csomag a polgármester és néhány társasági, intézményi vezető megegyezéseként jött létre, nem érzékelhető mögötte az érintett közösségek egészének egyetértése és együttműködése, nem is beszélve a társadalmi, politikai háttér véleményének hiányáról. Borbély úr a témáról

Javában zajlik a brüsszeli szankciókról szóló árnyjáték, amit a dús fantáziával megáldott kormányzati agytrösztben elneveztek nemzeti konzultációnak. A jó ízléssel távoli ismeretségben sem lévő, a Fidesz csillapíthatatlannak mondott békevágyát sajátos módon megjelenítő bombás plakátok ellepték az országot. Ha a kormány oktatásügyben lenne annyira erős, mint népbutító propagandában, akkor a finn tanárok már gyalogos zarándoklatokat indítottak volna a csodatévő helyként tisztelt magyar iskolákba.

„A szankciók romba döntik Európa gazdaságát, ezt nem hagyhatjuk!” – írta ki Orbán Viktor kormányfő a közösségi oldalára a minap, és tréfás kedvében még hozzátette, hogy „Magyarország érdekeit újra és újra meg fogjuk védeni”.

Kövér László is elengedte magát. A fideszes házelnök a „Mondjunk nemet a szankciókra!” elnevezésű országjárás részeként 

A csepeli gyerekek oktatásának jobb feltételeiért, a megalázóan alacsony bérek felemeléséért, a sztrájkjogért demonstráltak a csepeli Kölcsey iskola pedagógusai is. Kerületünkben 9 iskolában több mint 150 tanár, tanító vállalta a kiállást a tanítványaiért, a jogérvényesítésért, a szolidaritásért

Majdnem három hét után mert megszólalni Borbély Lénárd Csepel polgármestere a posták bezárása ügyében. Mint ismeretes, még október 28-án jelentette be a Magyar Posta vezetése, hogy ideiglenesen szünetelti 210 településen 366 postahivatal működését. Kerületünkben az öt postahivatalból hármat zártak be, gyakorlatilag ellehetetlenítve, hosszabb utazásra kényszerítve ezzel egyes kerületi városrészek (pl. Királyerdő, Csillagtelep) többezeres, leginkább nyugdíjas és mozgásában korlátozott lakosságát.

Miután önkormányzati szövetségek, települési polgármesterek szólaltak meg, tiltakoztak az ügyben, javaslatokat tettek a helyben bezárásra ítélt posta önkormányzati működtetésére, Borbély úr november 15-én saját közösségi oldalán közzé tette a posta vezérigazgatójának írt nyílt levelét, amelyben a Csepelre vonatkozó döntés „átgondolását” kérte. 

A leveléből azonban kimaradt(!) a Kossuth Lajos utca 111-113. sz. alatti Csepel 2 posta bezárása, de

Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy „a szankciós politika egy lépés a háború felé. Ha valaki szankciók révén beavatkozik egy katonai konfliktusba, akkor állást is foglal, és egy lépést tesz az egyik harcoló fél irányába, vagyis a háború irányába.”

Ezzel szemben a tény az, hogy szankciókat azért szoktak elrendelni, hogy ne katonai beavatkozással, hanem gazdasági eszközökkel próbálják jobb belátásra bírni azokat az országokat, amelyek felrúgják a nemzetközi jogot és rendet. Ha az EU nem alkalmazna szankciókat, azzal is állást foglalna: méghozzá az agresszor Oroszország mellett, amely büntetlenül folytathatná tovább háborúját. Csak nem ezt szeretné Orbán? Remélem, nem jól értem.

Azt is megismételte Orbán (ugyanott), hogy

Az itt látható, most következő 14 kép a rendszerváltás kínjainak kiszolgáltatott csepeli üzemekben, a bizonytalanságban élő és dolgozó munkások között készült 32 éve. A korabeli fotók és főként az arcok magukért, magunkról beszélnek.

Az idő lassan elmossa, de az emlékezet és a fotó megőrzi az 1989-1990-es rendszerváltást.

Miközben tengernyi kép idézi az eufórikus pillanatokat, a tüntetéseket, az új pártok megalakulását, a köztársság kikiáltását, az első szabadon választott parlament üléseit, addig a rendszerváltás kiszolgáltatottjait, a gyári munkásokat elkerülte a reflektorfény és a kamera.

Ezt a hiányt akkoriban szinte észrevétlenül enyhítette Erdei Katalin, aki

Az infláció és az átlagbérek közötti csatában a jövedelmek kiütéses vereséget szenvedtek. Csökkent a fizetések vásárlóereje. Negyedével-harrmadával lett drágább az élet, mint egy esztendeje, s jövőre sem lesz rózsásabb a helyzet.

Többszörösen is furcsának mondható jelenség tanúi vagyunk 2022 őszén. Már az is szokatlan volt, hogy az első félévben - egy minden oldalról válsággal fenyegető környezetben - olyan mértékben tudott növekedni a magyar gazdaság, hogy számos területen a munkaerőhiányt csak a folyamatosan emelkedő bérekkel lehetett némileg kompenzálni.

Ez természetesen felpörgette az ár-bérspirált, miáltal a magasabb jövedelmet adó cégek költségei megnövekedtek, s ezt szemrebbenés nélkül  áthárítottak, a felhasználókra, a fogyasztókra, ezáltal alaposan felgyorsítva az inflációt.

Ettől félnek csak igazán a fideszes kerületvezetők: zsúfolt széksorok, óriási érdeklődés, éles kérdések, heves vita egy régi, 2016-os ESTI közmeghallgatáson. Akkor határozták el: ilyet sohasem akarnak látni többé. November 24-én is ezért tartják REGGEL a közmeghallgatást. Így, aki dolgozik, nem lesz ott, nem kérdez, nem vitatkozik.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) november 16-án megjelent 22. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket.

Ismét megjelent a Csepeli Hírmondó: 24 oldal a kerület legutóbbi két hetéről, mármint amit és ahogy ők, a lap tulajdonosai és a hozzájuk alkalmazkodó szerkesztőségiek látták/látják. Most hét oldalon mesélik el, értelmezik az „Aktuális”, az önkormányzat vezetésének fontos ügyeket, öt oldalt kaptak a valamilyen bevételt is jelentő hirdetések, míg a többit a szabadidő, kultúra, a civil élet, és a sport eseményeivel „töltötték” meg.  

Most sem fértek bele a 24 oldalba az itt lakókat foglalkoztató mindennapi ügyekről, a lakosokat érdeklő legfontosabb kérdésekről, a gazdasági válság, az elszabadult infláció csepelieket is érintő hatásairól szóló hírek, tájékoztatók, vélemények. 

Véleményünk a lap néhány írásáról:

Szerezhet tisztséget, foroghat felsőbb körökben, lehet díszvendég, viselhet divatos cipőt, ha a tükörbe néz, akkor is egy mezítlábas, esetleg bocskoros gyalog marad. Költözhet várba, lehet arénák, kisvasutak, kastélyok ura, akkor sem polgár, alázatra, deresre született, de amikor korbácsot vesz a kezébe, nagyot üt.

Dehogy akarom az iskolák mostanában lyukas történelem óráit betömni. Rosszkedvemben (rezsi, infláció, uszítás) idézem fel az Úr 1514-es évének fontos epizódját, amikor valami Székely ember, ismertebb nevén Dózsa György megölt egy királyi adószedőt, Nagytúr (ma Szlovákia) mezővárosában, elvette a pénzét, és ezzel végérvényesen háborúba hívta, a rablógyilkosságtól lelkes parasztságot.

Dózsából később mártír lett, lila-fehérben világhírű csapat: Szusza, Bene, Törőcsik márkanevekkel, aztán a hitványabb: propaganda miniszter, vak komondorokkal karambolozó, pedagógusokat lenéző, nem létező ellenségektől rettegő, a törvényeken átgázoló, a javakért bárkit megsemmisítő valaki, durvábban, senkiházi. Egyes számban a brancs.

Olyan, mint a

A csepeli pedagógusok helyzetéről, tiltakozásaikról a polgármester a helyi nyilvános fórumokon egy szót sem szól

Borbély úr folytatta hónapok óta tartó csalimese sorozatát a világhálón, közelebbről a saját közösségi (fb) oldalán. Legutóbbi öt és félperces meséjében, volt minden, ami szem-szájnak ingere, amit már korábban, a médiában ‑ fb, csepel.hu, Csepeli Hírmondó, twitter, Instagramm, Hír Tv ‑ is elmesélt. Mindez közpénzből, róla szólt. Kudarcairól azonban nem szokott mesélni, így a legutóbbi mese is hiányos volt. 

Kimaradt például, hogy ismét fel kell újítani a tüdőgondozót. Kimaradt továbbá a

Az inflációt nem csak a fegyverek ropogása váltotta ki, hanem a választási pénzeső, az eddig ezermilliárdos nagyságrendben tolt, felelőtlenül olcsó hitel, a haverok gátlástalan finanszírozása, a presztízsberuházások, az elsinkófált pénzek, az igazán ma sem adóztatott „luxusprofitok”, például az olajüzletben vagy a kaszinóiparban és másutt is.

A pillanat közgazdaságtani leckéjét tanuljuk: túl sok pénz költése változatlan gazdasági produkció mellett inflációhoz vezet. A költségvetés tűrőképességén túl fenntartott energiahazugságot villámszerű fordulat, hétszeres lakossági gázár és tízszeres vállalkozói áramár követte. A rezsinövelést nem a hirtelen megvilágosodás okozta, hanem a kormányzati csődtől való félelem, aminek bejelentésére addig vártak, amíg a

Felébredt Csepel polgármestere, tárgyalást kezdeményezett a Magyar Posta vezérigazgatójával. -  Miközben a Szent Imre téri postának megkegyelmeztek, több csepeli  postahivatalt simán be lehetett zárni, még a helyi önkormányzatot sem kellett tájékoztatni. Le lehet kapcsolni a közvilágítási rendszereket, de a sportcsarnokok, stadionok bezárásához kormányzati egyetértés kell.

A Magyar Posta Csepel 5 postafiókjából, 3-at(!) bezárt. Miközben másutt már fideszes városvezetők is napok óta tiltakoznak a tervszerűtlen bezárások és az előzetes tájékoztatás teljes hiánya miatt, addig a mi kerületvezetőink jó szokásuk szerint, sokáig  hallgattak, úgy tűnt, simán tudomásul vették a bezárásokat. Pedig érdemes lett volna megszólalnia, hiszen most csak 2 posta maradt több mint 70 ezer lakos számára: a Szent Imre téri Csepel 1 posta, illetve a Széchenyi István u. 92/b. sz. alatti Csepel 5 posta.

Nincs sok remény a bezárt fiókok újranyitására, ami súlyosan érintheti a nyugdíjasokat,  illetve az