Utálom az egészet! - kiabálta a 17 éves lány. Akkor és ott nyilván komolyan gondolta, hogy gyűlöli az egész világot. Szokott ez így lenni a kamaszoknál. Alexandra Trusova korához illő daccal reagált arra, hogy „csak” ezüstöt nyert Pekingben. Elmosódott sminkkel teli arcát vörös kesztyűs kezébe temetve keresett, de nem talált vigaszt
Fiatalabb honfitársa, Kamila Valijeva is épp úgy reagált a kudarcra, ahogy egy 15 éves: elsírta magát. Szülei, edzői és sportvezetői elég érettnek tartották ahhoz, hogy olimpiai versenyző legyen, igaz, ahhoz nem, hogy tudja, amit egy óvodásnak is tudnia kell: a nagypapa gyógyszeréhez nem nyúlhat.
A sportrajongók azt is gondolhatták volna, hogy egy tinilánynak inkább a matekdolgozat eredménye, az épp undok barátnő, vagy egy bimbózó szerelem miatt kellene izgulnia, ám ehelyett ámulva nézték a fekete-vörös farsangi jelmezbe - bocs: kűrruhába – bújtatott korcsolyazsenit, aki szenzációsan ugrotta a négyfordulatosokat a rövidprogramban. A doppingvád ellenére is tovább versenyző Valijeva azután a szabadprogramban hibázott, és
Csepelen ezen a héten sem fértek bele a közpénz milliókból gyártott, de a kerületi Fidesz által kisajátított média tudósításaiba a csepeli ellenzék magyar és ukrán menekülteket segítő kezdeményezéseiről szóló hírek. Pedig Szabó Szabolcs (képünkön), Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője és a helyi ellenzék, valamint egyes civil csoportok derekasan, áldozatkészen kivették részüket az ukrajnai menekülteket segítő akcióikból.
Higgyük el Orbánnak, hogy hétfőtől ledolgozzák a műtéti várólistákat, mert „rugalmas kapacitástervezéssel” mindent megold az országos kórházi főigazgatóság? Az, amelyik eddig katonákat vezényeltetett a kórházakba. Talán épp azokat, akik most meg a keleti határhoz lettek küldve, a következő feladatra, a „stratégiai nyugalom” fenntartására. Minden alkalommal, amikor Orbán száját elhagyja ez a lózung, egyre idegesebb leszek, ahogy Rejtő remekének szereplői is, miután egy hivatalosság azt kiabálta, hogy „mindenki őrizze meg a nyugalmát, nincs semmi baj….”
Homályos kép, homályosuló emlék: tizenöt éve még természetes volt, ma már - ki tudja miért?, de - lehetetlen. Különböző pártok csepeli képviselői vitáztak, BESZÉLGETTEK egymással élő, egyenes adásban Csepel jövőjéről...
Miért éppen március 31-ig, vagyis véletlenül pont a választásig kell kiszórni a laptopokat, amikor jelenleg kormányzati ukázra tilos a digitális oktatás. Eddig miért nem volt fontos az osztogatás, noha a 2016-ban elfogadott Digitális Oktatási Stratégia alapján a pedagógusoknak 2019-re kellett volna állami laptophoz jutniuk? S ha már a DOS, akkor hogyan áll az ígéret, hogy 2020-ra minden iskolában szélessávú internet és megfelelő kapacitású wifi segíti majd az oktatást?
Kisiklott. Nagy veszteségként kell elkönyvelni a már célegyenesbe fordult csepeli HÉV-kocsi tender kudarcát, lefújását és – Csepel közvetlen szomszédságában ‑ a Fudan egyetem térfoglalását a Diákváros rovására. Most a közpark ígérete lett a sláger….Amikor egy projekt besülni látszik, azonnal elővesznek egy másikat, és annak a kommunikációjával elfedik az előző bukását. Emiatt rengeteg a kiírás, amivel iszonyatosan felverték a tervezési díjakat és ezért a költségek elszálltak
A középkorú asszony csak legyint a marokra szorított szatyra fölött: nem akar ő tudni semmiről, napok óta se tévé, se rádió, a netre rá se néz, mert mindenhonnan csak a háború dől rá. Neki meg ott van a saját baja.
Vártuk, csak vártuk az új csepeli csodákat, de Csepelen nincsenek csodák. Ezért nem csodálkozunk azon, ami a Szent Imre téri elvarázsolt kastélyban történt.
Mélységes szégyent érzek azok nevében is, akiknek még nem szóltak gazdáik, hogy mást kell már gondolni, így az állami propagandaadókon továbbra is mentegetik a menthetetlent, magyarázzák a magyarázhatatlan, Oroszország Ukrajna elleni háborúját. És mi ez ahhoz képest, hogy a kormány megtiltotta, hogy Magyarországon keresztül fegyvert szállítson az EU Ukrajnának? Mindenesetre, reménykedésre ad alapot, hogy az agymosás nem ért csontot, sokan, nagyon sokan vannak magyarok, akik akkor is tudják mi a helyes, ha az ellenkezőjét állítják nekik szemforgató uszítómesterek. 
Az elképesztő, felháborító tényről szóló hír elterjedt az országban: Csepelen vigyázzon az ide pályázó orvos, mert itt szégyenszemre megtörténhetett, hogy a fideszes városvezetők nem várták igazán, hanem kiutálták és megalázták a háziorvos-jelöltet.
Orbánnál az soha sem kerül szóba, hogy miből élnek azok, akik már álláskeresési járadékra sem jogosultak. Nekik nem ér semmit a benzinstop, hisz nincs autójuk; a kamatstop, hisz nem kapnak hitelt egy banktól sem; s a rezsistop sem sokat segít, amikor csak szociális tűzifával tudnak fűteni vagy már azzal sem, és lopni kényszerülnek...
Azok voltak a szép idők, Orbán, Tarlós meg én együtt – nosztalgiázott Németh Szilárd fideszes politikus a csepeli közpark koncepcióterveinek bemutatásakor. Példát is hozott a gyümölcsöző együttműködésre, az új csepeli birkózócsarnokot. Ahonnan az első időkben éppen azokat zárták ki – a csepeli birkózókat -, akiknek épült. Kellett a hely Németh frissen gründolt egyesületének.
„Az áruló nem válogat, júdáscsók, elvtársi, testvéri ölelés, kitüntetés, jöhet minden, színház az élete, kellenek a kellékek. Az áruló, attól áruló, hogy nincs emlékezete, nincs lelkiismerete, elfelejti, hogy akit most ellenségként emleget, arra korábban barátként hivatkozott.” 
A kerékpár a létező legegyszerűbb jármű, a biciklizés a legenergiahatékonyabb közlekedési mód – a sors iróniája, hogy a globalizálódott termelést szétziláló koronavírus-járvány épp a bringaiparban okoz krónikus hiányt. Magyarországon jellemzően „csak” összeszerelő üzemek működnek, de ugyanez igaz egész Európára, sőt Észak-Amerikára, Ausztráliára is. Az alkatrészeket – beleértve a főrészeket, például a vázakat is – a Távol-Keletről szerzik be. Kínában a járvány kitörése után a gyártás viszonylag hamar helyreállt, Európában azonban sok üzem csak korlátozott kapacitással működött.
Ha Orbán marad április 3. után, akkor egy szép nap arra ébredhetünk, hogy jönnek a nyájas kínaiak és elmagyarázzák, hogy minden magyar ember, a csecsemőket és a haldoklókat is közéjük értve, annyival tartozik őnekik, amennyi a testsúlya aranyban, persze ezt nem muszáj azonnal kifizetni, részletfizetési kedvezményt kapunk. Vezérünk evvel párhuzamosan bevonul a magyar panteonba, uralmát a tankönyvek történelmünk legdicsőbb és legboldogabb korszakaként emlegetik.
A SZTRÁJK ALAPJOG! Ezzel a szlogennel indult a múlt héten a tanárok polgári engedetlenségi akciója, amelyhez a héten több csepeli iskola is csatlakozott. Képünkön: demonstráló pedagógusok a Jedlik Ányos Gimnáziumból
Sok a video, sok a fénykép: hóba dermedt orosz katona holtteste, csecsemőjét a metróalagútban szoptató anya, véres arcú nő, akinek a képe szinte az összes brit tabloidra felkerült, egy szál automatával az aszfalton hasaló gárdisták a tankok útjában, szétlőtt ukrán óvoda, és mennyi halálkép lesz még.
"Lehetőséget adunk a továbbképzésre, a szakmai fejlődésre: a szakmunkásképző intézetet végzetteknek azzal, hogy a Csepel Művek szakközépiskolájában 3 év alatt érettségizhetnek. Tanulmányi idejükre felmentést kapnak a katonai szolgálat alól. Az érettségizett szakmunkások előtt nyitva állnak az egyetemek, a főiskolák, a felsőfokú tanintézetek." - Az 1982-es képen Göbölyös Lajos szakoktató Szabó Ferenc munkáját ellenőrzi a csepeli Bajáki Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet esztergályos kabinetjében. MTI Fotó: Fehér József
Én csak azt szeretném tudni, hogy a rémálmok honnan erednek. Miféle rettenetes hatalmak küldik rám őket, kiféle-miféle ellenséges hadak közelítnek, hogy leterítsenek? Pedig ha tudnák, hogy már nem is védekeznék! Ugyan, minek? Hiszen a harcban elestem: nem akarok sem tőlük, sem tőletek, sem másoktól semmit.
A csepeli közlekedés feszültségeiről, például a Táncsics és a Szent István utca sarkán szinte naponta előforduló balesetek okairól, a törések és zúzások megelőzésének lehetőségeiről nincs kép, nincs cikk, nincs közösségi vita az évi több tízmillióból előállított önkormányzati lapban. Marad a várakozás: ki lesz a következő?
És, ha egyszer mégis, lánckerék taposna...„Tegnap reggel sok tekintetben új világra ébredtünk. Oroszország jelen állapotában nem tekinthető a nemzetközi élet civilizált résztvevőjének, s a háború miatt mindenhol, itthon is nehezebb lesz az élet. Világosan kell látnunk, hogy ezért ki a felelős.”