Igazi szent tehenet visznek mostanában a vágóhídra. Mi sem mutatja jobban a baj mértékét, mint hogy erre is el kellett szánniuk magukat. Az általános rezsicsökkentés nemcsak gazdasági eszköz volt. hanem jelkép. Most a jelkép is megy a vágóhídra. Megy a vágóhídra Orbán mindenhatóságának és csalhatatlanságának mítosza is. Pál, Kata, Péter, jó reggelt - mondja a gyerekdal. Különös tekintettel katára. És a szomorúan bőgő szent tehénre.

Végre feketén-fehéren kiderült: én vagyok a hibás. Egyelőre még csak a kata kinyírásában, de szerintem előbb-utóbb kiviláglik, hogy a Fidesz szent tehenét: a rezsicsökkentést is én terelem a vágóhíd felé. A miniszterelnök bemondta a rádióban: a katát a nyugdíjasok kedvéért kellett statáriálisan kivégezni. Én ugyan nem kértem, de azzal, hogy elköltöm a nyugdíjamat, kétségkívül ráutaló magatartást tanúsítottam.

Felelősségemben azért osztoznak az

Lámpás utca - II. -Rákóczi Ferenc út kereszteződés. Új lett az útburkolat, de régi és változatlan a megoldatlan közlekedési probléma, a kamionok ki- és befordulása A megoldáshoz a közlekedni vágyó lakosság fejével kéne gondolkodni és nem a politikai ellenlábasok egymást elvtelenül kritizáló, és ellehetetlenítő arroganciájának kéne uralkodni. 

Pacsi. A polgármester facebook oldalán láthatjuk, hogy a kerület megválasztott vezetője mennyi fontos dolog átadásán szerepel. Ez abból a szempontból jó, hogy a kerületünk lakosságát tájékoztatja azokról a fontos dolgokról, amik a működés, a fejlődés és a szórakozás lehetőségeinek bővülését jelentik. Másrészt viszont rossz, ha a szereplése izléstelenül túldimenzionált. Ez utóbbi esetben ugyanis a közcélú tájékoztatásból, egyéni haszonszerzésre irányuló magamutogatás lesz.

Jól láthatóan a reprezentáció mennyiségi korlátlansága következtében itt minőségi romlás következett be. A magamutogatás eltúlzott és önhasznú elemeinek burjánzása következtében az emberek már nem azt figyelik, hogy mi van a hivatalos tájékoztatásban, hanem azt, hogy mi maradt ki belőle. A mostani reklám cunamiból kimaradt a Lámpás utcai közúti kereszteződés átépítése! Pedig érne az ügy annyit, mint egy disznótoros reggeli, vagy egy focipályán végzett díjátadás.

Miért is maradt ki ez az esemény a polgármesteri reklámokból?

Az agyi mélyszántás miatt a választók tömegei téves koordináták szerint navigálnak, hiszen folyamatosan hazudnak nekik a válság okáról és hatásáról, sokan nem érzékelik a kormány súlyos felelősségét a helyzet kialakulásában és kezelésében.

Olvasom, hogy a Fidesz erkölcsi válságba sodródott, elvesztette a hatalmat, csak nincs, aki átvenné azt. A Fidesz veszteségét majd lemérik a közvéleménykutatók. A hatalmat nem vesztették el, az biztos. Nem létező erkölcsei válságba sem sodorhatták.

Az látható, hogy az infláció, a súlyos energiaköltség-emelés kezelése zavart okoz a kormányzásban, s hogy a népnek a rohanó inflációra telepedő brutális energiaszámla nagyon fog fájni. A hosszú halogatás és félrekezelés miatt szükség lett valamilyen erős terápiára. A mostani nem klasszikus sokkterápia, de ütős és váratlan, akár egy durva házipálinka. Az intézkedések hevességét a kormányzati békeidők elvesztésével járó hisztéria okozza, továbbá a félelem, hogy

Várjuk a polgármester és a rezsibiztos válaszát legalább két a kérdésre: 1.) Nem kellene végre már az egymással folytatott hatalmi harcuk helyett a kerületet és a Csepel-szigetet érintő problémahalmazra koncentrálni? 2.) Nem kellene végre együttműködni, szóba állni a gondok megoldásáért azokkal, akik akarnak és tudnak változtatni?

Éppen egy hete foglalkozott blogunk a csepelieket is jelentősen érintő három témával: a polgármester hárosi hatósági ellenőrzésével, a csepeli HÉV fejlesztésének kormányzati leállításával és az iskolák esetleges fafűtésre történő átállítását előíró belügyminisztériumi döntéssel. 

https://csepeliek.blog.hu/2022/07/31/egy_het_haros_miatt_saros_a_fideszes_csepeli_varosvezetes_szembesites_a_valosaggal_csepeliek_atveres

Miközben sok százan olvasták az írást, több kerületi közösségi oldal is átvette, sokan egyetértőleg szóltak hozzá, a kerületi önkormányzat hivatalos oldala  és a polgármester nem vették a fáradtságot, hogy reagáljanak a cikkben megfogalmazott kritikákra, javaslatokra, netán

Majd ősszel? Magától? Ha százszor nem hallottuk, hát egyszer sem. Majd ősszel jön az igazi rezsisokk, meg az 1000 forintos kenyér, a kata-árvák bedőlése, a tanárhiány és a fával fűtött iskolai kályhák. Majd akkor felébred az ország, és vele az ellenzék. Nem unatkozunk addig sem, az biztos. A nagyközönség félőrülten próbálja elérni az MVM-et, bediktálni a még olcsón ketyegő órájának állását.

Grószmutter, mi dolgozunk, de magának úgysincs más dolga, hallgassa azt a szép zenét a telefonon a kezelő kapcsolásáig. Nem, interneten már próbáltuk, de lefagyott a rendszer. (Kafkai feladat: ha volt ELMŰ-s vagy, ne ezt, hanem azt a számod hívd! Nem, mégsem azt. Ne itt regisztrálj, itt visszadobják! A szomszéd néninek nem dobták vissza. Persze, mert ő véletlenül oltásra jelentkezett, oda vitte a mérőállást.)

A subler titkai. Szénégető Pál, a Csepeli I. számú Tanulóintézet oktatója a tolómérő vagyis ahogy a legtöbben ismerik, a subler használatával ismertette meg az elsőéves ipari tanulókat 60 éve 

Utólag nagyon sok az okos ember, aki elmondja, ő  1987-ben, 35 évvel ezelőtt is tudta, hogy már jön, már itt van, 1989-ben rendszerváltás lesz. Most nem róluk fogunk hírt adni, hanem azokról, akik élték a hétköznapjaikat, közben a gyerekeik és a családjuk jövőjének alakulásával voltak elfoglalva. Ők – a legtöbb emberrel együtt Csepelen ‑ a rendszerváltásnak még nyomát sem érzékelték.

Mi leszel, ha nagy leszel? - tették fel a sok évtizede ismert kérdést 1987-ben is a 8. osztályt végzett vagy a kissé tanácstalan érettségizett gyermekeiknek. A válaszhoz, a felelős döntéshez az iskolák mellett az újságokból is kaphattak segítséget a továbbtanulás előtt állók.

Öles betűk harsogták a Pajtás című gyermeklapban: „Fiatalok jelentkezzetek szakmunkástanulónak a Csepel Művek Szerszámgépgyárába! Biztos jövő, biztos megélhetés!” A részletekről így írtak:

Akikért minden évben harang szól: Hirosima és Nagaszaki halottjai. 1945. augusztus 6. Hirosima japán város felett felrobban az amerikai Enola Gay B-29 bombázóról  ledobott „Little Boy” nevű, minden eddiginél szörnyűbb tömegpusztító fegyver. Ez az „atomkor” kezdete, amelynek első napjától fogva az emberiség nem tud szabadulni az atomháború rémétől.

A harcban bevetett első atombomba, amely a II. világháborús angolszász szövetségesek és a náci Németország között „fegyverkezési hajszából” született  nem utolsósorban több hazájából menekült magyar tudós, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Hevesy György és Neumann János közreműködésével,  (Hitlerék az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy sikerül előállítaniuk a „csodafegyvert”) 64,1 kg  82,7 %-ra dúsított uránt tartalmazott, rombolóereje 15 000  tonna TNT-ének felelt meg.

A helyi idő szerint reggel 8.15-kor bekövetkezett kataklizma Hirosima 70 ezer lakosának azonnali halálát okozta, és legalább ugyanennyien haltak meg a későbbiek során vagy a robbanás idején elszenvedett égési sérülésektől és a radioaktív sugárzásoktól.  A pusztítást még nagyobbá tette, hogy

Lesz vagy nem lesz kötelezően fizető parkolás Csepelen? Nemrég adtunk hírt a Fővárosi Közgyűlés  parkolási díjat emelő döntéséről, amelyet több fideszes polgármester, így Borbély Lénárd is megszavazott, annak ellenére, hogy hat éve azt ígérte, amíg ő a polgármester, addig a csepeliek biztosan nem fognak fizetni a parkolásért.

Blogunk már írt a témáról: ITT

Az önkormányzat nem tudott válaszolni írásunkra, a Népszava azonban Marad a parkolás a kerületeknél címmel közölt cikke ismét érintette a parkolást.

A cikk szerint az előző önkormányzati ciklusok korrupciógyanús ügyeivel foglalkozó vizsgálóbizottság ülésén Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, hogy a kerületekben önkormányzati cég

Ha kell a brüsszeli eu-s lóvé, akkor Orbán miért rúgja  orrba naponta  azt, akinél a kassza kulcsa van, ha meg nem kell, minek a cirkusz az ígérvényekkel? Ráadásul a vezér felajánlásai parasztvakításnak is gyengék

A kormány, merthogy kell neki a pénz, az elemzők legalábbis így tudják, és erre utal a magyar miniszterektől szokatlan túlmozgás is Brüsszelben, mindenféle engedményeket kínál a helyreállítási összegekért. Például azt, hogy rögvest társadalmi párbeszédbe fog minden nagyobb szabású döntése előtt, vagy mondjuk visszaállít egy antikorrupciós bizottságot, persze szigorúan a minisztérium felügyelete alatt, hogy azért ne kanászodjon el túlságosan stb.

Majd azonnal átveri a parlamenten a kata bedöntését, és a rezsicsökkentés kiherélését a

Lehet, hogy sosem lesz másmilyen. Mintha tényleg megállt volna az idő. Jó, hát akkor itt fogunk élni...

Az ételfutár annyira meglepődött, hogy köszöntem neki a lépcsőházban –pedig nem is hozzám hozta a kaját –, hogy minden áron adni akart egy pizzát nekem is. Aztán vásárolni menet az utcán rám köszönt egy cuki, ismeretlen kislány, amikor elbringázott mellettem, és nem is csókolommal, szóval csodálatos dolgok történnek az emberrel a csepeli utcákon akkor is, ha végül hétezret fizet a boltban azért, ami fél éve még négyezer volt.

Eredetileg a világot gazdasági és mentális válságba taszító, alkalmatlan politikusokról akartam írni, és hogy azért csinálták, mert a Facebookon éppen az volt a népszerű, de végül is tízszer is voltam futni az elmúlt két hétben, sportolás közben pedig a fenének van kedve alkalmatlan politikusokra gondolni.

Jó lenne úszni is egyet a szabadban, talán a Dunában, kicsit illegálisan, mert a Balaton drága, ajaj, na most eszembe jutott Orbán Viktor.

Ha ellenzéki politikus lennék, akkor

Már a nyáron tudta, hogy baj lesz, bár először nem hitték el, hogy a lakásuk rezsiköltsége tényleg annyi lesz, amennyit a fiuk  július végén, a kormány rezsiemelési bejelentése után  kiszámolt nekik.  Félreraktak, amennyit tudtak, de enniük kellett, a gyógyszereket meg kellett venniük, amikor pedig náluk volt az unokájuk, sosem bírta ki, hogy ne vegyen neki legalább három gombóc fagylaltot. „Van, amin nem spórolunk” – mondogatta.

Kellemetlenül érezte magát. Utoljára a 2008-ban csúszott pár hónapot, de végül egy családi kölcsön segítségével tudta rendezni a számlákat, pedig a szomszédjánál akkor lekapcsolták az áramot.

Bár sajnálta a nénit – akinél, amíg élt, nem lett többet áram –, azért volt benne némi büszkeség azért, mert a válság ellenére a feleségével együtt talpon tudtak maradni, idővel megadták a tartozásaikat is.

Megígérte magának, hogy soha többé nem kerül ilyen helyzetbe.

Most megint nem tud fizetni. Pedig

Félek, hogy a választáson vereséget szenvedett Németh Szilárd megbokrosodik és akkor mi  lesz a Jedlikkel és a Csepel SC-vel?!

Mert hiába a vigyorgó fotó, meg a vidám beállítás, átsüt, hogy nagyon megütötte őt ez a választási fiaskó. Úgy gondolta, hogy annyi jót tett Csepelért, annyi állami pénzt talicskázott ide, hogy ezért simán megérdemelte volna a győzelmet.

És mit kapott?

Egy méretes zakót! Nem is először, hanem zsinórban harmadszor!

Dr. Szabó Szabolcs, az ifjú egyetemi tanárember utasította magabiztosan maga mögé a rezsibiztos pacalfőzőt! Ezzel Németh Szilárd az egyik legrosszabb fideszes „eredményt” produkálta az országban. Az idáig is nagyon rossz statisztikáját rontotta még tovább: a nevével fémjelzett hat országgyűlési választásból ötön masszívan elverték!

Valószínűleg alaptalan lenne a félelmem attól, hogy Németh Szilárd ezután magába fordul!

Nem fog meghasonlani, nem fogja átértékelni az életét, és nem fog megváltozni!

Nekünk, csepelieknek pedig, most (bizonyos értelemben) ez lehet a szerencsénk.

Mert, ha a megszégyenítésétől megbokrosodva itt hagyna csapot-papot, akkor bajba lennénk.

Akkor már biztos, (persze most se kizárt) hogy Németh Szilárd csepeli „áldásos” tevékenységéből csak a pusztítás maradna ránk. Még a reménye is elveszne annak, hogy

A rómaiaknál még cirkuszt adtak a kenyér mellé. Magyarországon 2022-ben tűzijátékot kínálnak, miközben a kenyérből egyre kevesebb és vékonyabb szelet jut. Éppen ezért a  példátlan megszorítások idején legalábbis merész, hogy azt ne mondjuk, végtelenül ízléstelen tíz- és százmilliókat elpuffogtatni a 'gusztushuszadikai égbolton

A mindenkori Orbán-kormányok klasszikus mintát követnek, amikor – a mind kevésbé vajas – kenyér mellé bőven mérik a cirkuszt is. Így volt ez az ezredfordulón, amikor a királyi koronával meg az államalapító uralkodónak tulajdonított, mumifikálódott jobb kézzel bűvészkedtek, és így járnak el akkor is, amikor félmeztelen férfiakat zavarnak ki az Andrássy útra, hogy Szentistvánkor a felsőtestükre sprézett háromszögvonalzóval szimbolizáljanak valamit.

Giccsben utolérhetetlenek, ezt el kell ismernünk, és Kálmán Imre meg Zerkovitz Béla országában ez már fél siker. Kolbász, demizson, gyerekiahórahamersz, lávendpísz… na ja, in der Josefstadt.

Vehetnék persze felnőttszámba is a magyar társadalmat, tekinthetnének ránk úgy, mint

A felolvasott szövegében elfelejtette megemlíteni, hogy mibe került eddig Orbán és az ő rezsivédelme az országnak. A Csepelen megbukott politikus újra és újra bizonyítja, hogy a csepeliek jól döntöttek, amikor áprilisban elküldték melegebb éghajlatra. Sajnos, most a települési vízművek bánják, hogy vígaszágon a honvédelem helyett a rezsiharcot tette a kezébe Orbán.

Mi sem mutatja ez jobban mint az a nagy színjáték vagy inkább tragikomédia, amelynek a parlament.hu, illetve a youtube.com nézői lehettek a részesei, ha figyelemmel kísérték Németh Szilárd rezsibiztos kormánybiztos hozzászólását, illetve meghallgatták Koncz Zsófia államtitkár válaszát.  https://www.youtube.com/watch?v=r6mNsJ0plrk 

Kutyakomédia, amit csak azok néznek, vesznek meg, akiket be tudnak csapni. A többség azonban tudja, hogy

Eddig mintegy kétezer milliárd forintot „vett vissza” megszorításokkal a kormány. És akkor most jön hozzá ez a hétfő. A megélhetési után a rezsiköltségek is az egekbe ugrana, hiszen sávossá vált a gáz- és áramdíj. Ez különösen fájni fog sokaknak, hiszen a kormány érzéketlenül nem vett figyelembe se kort, se élethelyzeteket, se szociális szempontokat. Mert kell a pénz az Orbán-kormánynak

A hét első napja egy borzalmas nap. Úgy általában is, de most különösen. A tegnapi napot a kormány tette emlékezetessé, hiszen fennen hirdette sokáig: mindenkit megvéd, s akárcsak az élet, a gáz- és áramár is örök, senki ne aggódjon a jövő miatt, főleg ne is tegyen érte.

A választás előtt jólétünk bizonyságául kiosztott úgy kétezer milliárd forintot a kiválasztottaknak. Voltak, akiknek a szavazataikért cserébe, másoknak, hogy ne lázongjanak. Ígért ehhez még fűt-fát, de

A sajnálatos tény az, hogy a Kis-Duna partját átalakító, a fás, ligetes, füves területét a saját képére formáló magamutogatók egy új diktatúra termékei

A Fideszhez közeli Infó rádió bemondta, hogy Csepelen átalakítják, és családbaráttá teszik az ifjúsági parkot. Csak kicsit lepődtem meg, nem nagyon, mert Borbély Lénárd mindenre képes! Mindenesetre szöget ütött a fejembe, hogy valójában mit is takar ez az újabb önfényezés. Kiderült, hogy ezzel is úgy van, mint a régi Szovjetunió béli jereváni rádió volt anno. Ott bemondták, hogy Moszkvában Moszkvicsokat osztogatnak! A valóság meg az, hogy nem Moszkvában, hanem Leningrádban, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak!

A népnemzeti újságírónak mindegy, hogy az ifjúsági Park, vagy az Ifjúsági Tábor (régi nevén: Tanácsi Ifjúsági és sporttábor)! A lelke mélyén a tollnok tudta ugyanis, hogy csak formai hibát vétett, amikor összekeverte a két intézményt.

A tudósítás lényege ugyanis

Amszterdamban vagy Stockholmban senki nem hajlandó voksokat veszíteni azért, hogy Hatvanpuszta felépülhessen, és versenyképes legyen mondjuk Putyin titkos dácsájával.

Most az a helyzet van, amikor az utcában már mindenkit felszólítottunk rá, hogy éljen házaséletet a fűnyírójával, viszont mégiscsak sürgősen le kellene nyírni a füvet. Egyszóval nagyon kellene egy masina, de már csak azokhoz fordulhatunk, akiknél korábban kihúztuk a gyufát.

Bármilyen allegóriába csomagoljuk is, az elmúlt hetek részben a forintárfolyamból, részben a kormány brüsszeli mozgásából – az ilyesfajta lényegtelen információktól megkímélt pártmédia-fogyasztókat leszámítva - minden gondolkodó ember számára nyilvánvalóvá vált, hogy nagy a baj. Az

Hárosi tájkép polgármesterrel, a kíséretével és a be nem váltott évtizedes ígéreteket megtetőző újabb ígéretekkel

Kedden megírta a csepel.hu, hogy „Hatósági ellenőrzés volt Hároson”. A polgármester több képet is megosztott az ottani, elképesztő állapotokról.  Mi most felvillantjuk a mai állapotokhoz vezető előzményeket:

A hárosi terület fejlesztéséhez a fővárosi önkormányzat közgyűlési támogatásra a Kerületi Szabályozás Terv jóváhagyására volt és van szükség. Még a fideszesek 2010-es választási győzelme előtt a szocialista vezetés, hosszú egyeztetés után, javaslatot tett az akkori képviselő-testületnek a KSZT első részének elkészítésére, „Javaslat a Csepel-Háros 1., 2., 3. szektor Kerületi Szabályozási Tervekkel kapcsolatos döntésekre.” A testületi többség elfogadta a javaslatot, a fideszesek nem támogatták. (csepel.hu, a képviselő-testület 2010. június 15-i ülésének jegyzőkönyve)

Néhány héttel később, 2010. szeptember 17-én az akkori Csepel újság lehozta a „Fidesz-KDNP önkormányzati program”-ját, amelyben azt írják a narancsos politikusok, hogy „Hárost belterületbe kell vonni!” Igazuk volt, ehhez azonban kellettek a szabályozási tervek, amelyeknek első részét korábban elutasították, majd komoly beruházásokra lett volna szükség.

Azóta 12 év telt el, a Fidesz-KDNP akkori programjából nem lett semmi, Németh Szilárd, majd Borbély Lénárd polgármestersége alatt sem. Igaz, a

"És erre a hálátlan kormányfő Bécsben kecses politikai vetkőzőszámot bemutatva, egy laza mozdulattal kibújt tegnapi mondataiból, mondván, ő igaziból kulturális-civilizációs különbségekre gondolt. Csak hát néha félreérthetően fogalmaz”.

Akinek a miniszterelnök fajelméleti fejtegetése után tátva maradt a szája, az jobb, ha vissza se csukta. Felesleges fáradság lett volna. Azóta csak úgy sorjáztak az „ezt azért nem gondoltam volna” típusú további események.

"Ritkán előzi meg olyan várakozás egy-egy új üzlet megnyitását, mint most a csepeli áruházét. A munkáskerüet hetvenezer  lakóját eddig ugyanis mindössze 6—8 apró iparcikküzlet szolgálta ki, s ezek is annyira elavultak, hogy most már majd valamennyit lebontják vagy más célra hasznosítják. - Különleges építészeti megoldások - Ajtó helyett légfüggöny - Átcsoportosítható osztályok - A huszonnégymillió forintos beruházással épült, látványosan szép Csepel Áruházat hétfőn délben 2 órakor nyitják meg. "

Így kezdődik a Népszava 1966. július 31-i vasárnapi számában Gál Zsuzsa tudósítása. Az újságíró így folytatta a cikket:

"A Csepel Áruház, amelyet tegnap mutattak be a szakembereknek és az újságíróknak, látszólag minden várakozásnak megfelel. Ha nem is a legnagyobb, de a legszélesebb profilú áruháza a fővárosnak: ruházati cikkeken kívül a többi között bútort, bőrdíszműt, rövidárut, edényeket, elektromos cikkeket, illatszert, papírt, lakástextilt, fotó- és optikai cikkeket kínál. Raktára harmincmillió forintos árukészlettel várja nemcsak Csepel, hanem az egész környék — Erzsébet, Kispest, Ráckeve, Szigetszentmiklós — lakóit.

Az új áruház, amely Csepel leendő városközpontjában kapott helyet,

A sokat vitatott Galvani  híd látványtervéből nem lett semmi. A választások előtti orbáni osztogatás után most orbáni megszorítások következnek. Csepelnek ebből kijut bőven. A beruházások többsége még csak az előkészítés és a tervezés szakaszában járt, így torzók nem maradnak utánuk. Számlák viszont igen...

János Budapestet sohasem szerette. Tarlós István mondta ezt, miután a kormányba kerülésén ügyködő Lázár azon elmélkedett, hogy a fővárost a kormány fejlesztette eddig is, nem Tarlós. Egymás elleni iszonyuk visszatérő humorforrása volt az előző önkormányzati ciklusoknak. A kacagás nem volt szívből jövő, hiszen Orbán már akkor azzal léptette le Tarlóst, hogy számára a főváros nem finanszírozási, hanem „irodalmi kérdés”. Azután a Fidesz kétszer is elvesztette Budapestet. Előbb az önkormányzati, majd az országgyűlési választásokon. Orbán pedig nem felejt és nem bocsát meg. Főként, ha zsigeri gyűlöletét is táplálhatja vele.

Jó társra talált ehhez Lázár Jánosban, aki szerint