Üzenget, vásárol, magyarázkodik

Hatalmas harci sikereket könyvelhetett el az ország legfőbb rezsibiztosa, Németh Szilárd Fidesz-alelnök, országgyűlési képviselő.

A heti.tv-ben, a Hirtv-ben a TV2-n és az Energiaügyi Minisztérium konferenciáján védte meg a hazai és nemzetközi támadások kereszttüzében álló rezsicsökkentést, a magyar családokat, a magyar határokat, a hazát.

Emellett még arra is volt ereje, hogy - miheztartás végett - üzenjen az amerikai elnöknek és az USA magyar nagykövetének arról, hogy

Mindig bajban vannak az Orbán-rezsim hivatásos dicsőítői, amikor a Mészáros-jelenséget kell (?) megmagyarázniuk: a nagyipari léptékű lopásra, bármennyire a rendszer lényege is, valójában nincs rendszerkonform magyarázat. Mármint ha a rendszert valóban kereszténynek tételezzük...

mint tette az a fiatalember, aki egy református táborban vonta kérdőre Gulyás Gergelyt a hetedik parancsolat kormánypolitika rangjára emelt üzemszerű megsértéséért. A miniszter alaposan bele is gabalyodott a válaszba, pedig ő még az intelligensebb próbálkozók közé tartozik: igyekezett a nemzeti büszkeség felől közelíteni, de a végeredményt tekintve valószínűleg jobban járt volna a sztereotip Gyurcsányozással.

Mit is mondott Gulyás? Azt, hogy a

Németh Szilárd 2010-es hatalomra kerülése után megkezdődött a csepeli múlt eltörlése, egyes elemeinek átértelmezése, levitézlett díszhuszárok  parádéztatása és és egykori popsztárok futtatása.  Ezt a módszert azóta is gátlástalanul folytatják a rezsibiztos Szent Imre téri utódai, hogy elhomályosítsák, semmivé tegyék Csepel valódi történelmét

Nagy csinnadrattával ünnepelte a Csepeli Önkormányzat július 18-át, Csepel újratelepítésének 311. évfordulóját. Az ünnepségről nem csak kisfilm készült, a csepel.hu is leadta az eseményekről készült hírt.

A tudósítás elején olvasható: „1712 július 18-án, 311 éve írták alá azt az úrbéri szerződést, amelynek köszönhetően a török hódoltság után újra benépesült Csepel és újraindult az élet az egykori nagyközségben.”

Történelmi tény: "Csepel község újratelepítésére 1717-ben", tehát öt évvel később került sor. Igen ám, de így a rezsibiztos sohasem rendezhetett volna 300 éves öntömjénező parádét, mert 2017-ben már nem ő volt a polgármester... 

     A téma kapcsán van néhány további megjegyzésünk:

Az egyetemes magyar sport egyik legkellemetlenebb pillanataként vonul be az emlékezetbe, amikor Kubatov Gábor, a legnépszerűbb magyar klub elnöke szó szerint könyörög a szurkolóknak – ne szépítsük – az életéért, hatalmon maradásáért. A kormánypárt egyik legbefolyásosabb politikusa áll a stadionon kívüli kordon alsó fokán, és a túloldalon lévő dühödt tömeghez beszél a VERESÉG után.

Testtartása görnyedt, hangja elcsukló, már-már a sírás határán, gesztikulációja, testbeszéde nem idézi azt a magabiztos vezetőt, aki önmagáról írt könyvet a FTC nevében „Új korszak – Az első tíz év” címmel. Azokhoz beszél, akik azt gondolják magukról, hogy a Ferencvárost velük lehet és kell azonosítani, mivel ők a Ferencváros.

A kigyúrt palik jellemzően izompólóban és aranysassal díszített fuksszal a nyakukban hallgatják. Kezük és a lelkük ökölben. Kubatov Gábor nekik igyekszik magyarázni a

Viharos idők járnak Csepelen. Régen látott özönvíz zúdult az utcákra orkán és égzengés kíséretében. A károk pontos nagysága ma még ismeretlen. A csepeliek segítőkészségének azonban megannyi jelével találkozhattak azok, akik két frontátvonulás között a kerületben jártak. Az itt élők közül sokan nem vártak a hivatalos szervekre, hanem szomszédokkal összefogva láttak hozzá a rendcsináláshoz. A nagy kár mellett ez is a vihar hozadéka. Előtte viszont a helyi közélet viharai cibálták a kerületvezetők tekintélyét.

    Botrányos képviselő-testületi üléssel indult a hét. Borbély Lénárd polgármester még a múlt hét péntek délutánján értesítette a képviselőket, hogy hétfőn reggel 9 órára rendkívüli zárt testületi ülést hívott össze. A napirendre tűzött két előterjesztés írásos anyagát a képviselők viszont csak a helyszínen tekinthettek meg. Az ülésen nem jelent meg a Fidesz-frakció egyetlen tagja sem, úgy látszik tudtak valamit és

Akikért minden évben harang szól: Hirosima és Nagaszaki halottjai. 1945. augusztus 6. Hirosima japán város felett felrobban az amerikai Enola Gay B-29 bombázóról  ledobott „Little Boy” nevű, minden eddiginél szörnyűbb tömegpusztító fegyver. Ez az „atomkor” kezdete, amelynek első napjától fogva az emberiség nem tud szabadulni az atomháború rémétől.

A harcban bevetett első atombomba, amely a II. világháborús angolszász szövetségesek és a náci Németország között „fegyverkezési hajszából” született  nem utolsósorban több hazájából menekült magyar tudós, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Hevesy György és Neumann János közreműködésével,  (Hitlerék az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy sikerül előállítaniuk a „csodafegyvert”) 64,1 kg  82,7 %-ra dúsított uránt tartalmazott, rombolóereje 15 000  tonna TNT-ének felelt meg.

A helyi idő szerint reggel 8.15-kor bekövetkezett kataklizma Hirosima 70 ezer lakosának azonnali halálát okozta, és legalább ugyanennyien haltak meg a későbbiek során vagy a robbanás idején elszenvedett égési sérülésektől és a radioaktív sugárzásoktól.  A pusztítást még nagyobbá tette, hogy

Úttörők az összecsukható Camping kerékpárral, amely Csepelről indulva utat tört és épített ki Nyugatra is. Prototípusát az 1960-as években tervezték, és ebből a típusból  adták el a legtöbbet.

Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Magyarországon a Csepel biciklit mindenki ismeri, és jó eséllyel minimum egy gyerekkori emlék is kapcsolódik hozzá. Az idén 95 éves magyar kerékpár kapcsán összegyűjtöttünk néhány érdekességet, ami közelebb hoz ezekhez az emlékekhez.

Mindenekelőtt a vállalkozónak született Weiss Manfréd nevét kell megemlíteni, aki halálakor egy óriási gyárat hagyott az utódaira. A céget a komplett vezetőség örökölte, akik hamarosan a hadi öntvények mellett kerékpárokat kezdtek készíteni 1928-ban.

A JÁKO vagyis a Jármű- és Konfekcióipari Gépgyár kerékpárkészítói a fénykorban évente százezernél is több kerékpárt gyártottak, amit a kereskedők világszerte jó pénzért  értékesítettek

Ez nem egyszerű üzleti stratégia volt, hanem a béke sajátos jelképe. Az új üzletág sikeres lett, ezzel a Csepel kerékpár megszerezte a „Magyarország első biciklije” címet. A cég azóta

"Látod, Ödönke, azt a nagy, hatalmas mozdonyt, amelyik olyan rettentő zajt csinál és mindenféle ijesztő fényeket villogtat, na, ez direkt arra van kitalálva, hogy a lusta és komisz kisfiúk kukiját leharapja. Ezek után ne csodálkozzunk azon, hogy Ödönke felcseperedvén miniszterként már gyanakvó pillantásokkal méregeti a vonatokat, és minden erejével a romlásukra tör, vagy legalábbis a vasúti közlekedés ellen fenekedik."

 Bezárták.

A MÁV-Start és a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium arról döntött, hogy augusztus 1-jétől bezárnak tíz vasúti mellékvonalat, ha pedig így döntöttek, akkor csakugyan be is zárják, mese nincs.

Vasútvonalat felszámolni a magyar politikusok nagyon szeretnek, némelyek szerint azért, mert gyerekkorukban nem volt nekik kisvasútjuk, felnőttként tehát azt akarják, hogy másoknak se legyen.

Differenciáltabban gondolkodó utastársaink persze sokféle komplex, esetenként mélylélektani alapozású magyarázattal állnak elő, egyebek között például avval is, hogy politikai elitünk sérülékenyebb lelkivilágú tagjait gonosz mostoháik a

A kerületvezető bemutatta: hogyan kell szakszerűen avatni és csepeli lufikat eregetni. Állandó csepeli cirkusz hiányában az itt élőknek be kell érniük két kerületi fejes produkciójával. Ők azonban stabilan adják az új részeket. Nem örömmel, csak tényszerűen jelentjük: folytatódott a Németh-Borbély adok-kapok, pontosabban fogalmazva a Németh és Borbély mamelukjai közötti áldatlan harc.

A polgármester személyesen igyekszik kimaradni ebből, bár a konkrét tényeket, kérdéseket válaszok nélkül hagyni, hallgatni eléggé veszélyes, tovább ronthatja saját kampányának amúgy is kérdéses hitelességét.   

     A rezsibiztos képviselő a csapatával körbejárta a harcteret, a nemrégiben átadott Kolonics György Szabadidőközpontot, s az erről készített, saját fb oldalán közölt 1,5 perces kisfilmben felvetette, vajon miért maradt el a szabadidőközpont aznap reggelre tervezett polgármesteri bemutatása.

Rámutatva az építkezés hiányosságaira, megjegyezte az egész beruházás korrupciógyanús, képviselő-testületi vizsgálóbizottság

Nem kell gyógyszerész, nem kell az orvos. Az már a múlt. Íme a vízió a magyar egészségügy szép új jövőjéről:  a beteg saját magát operálná meg, talán egy nővér asszisztálna, a nagyobbakban már lenne orvos is, már aki nincs lecsukva, vagy még nem ment el. S ha mindebbe a beteg véletlenül belehal, megássa magának a szociális sírt, és eltemeti magát.

Kalandos ez a magyar közélet. Éppen most olvastam, hogy a vidéki kis patikákban nem kell majd szakember, pontosabban gyógyszerész, elegendő egy szakasszisztens, aki „telekommunikál” az anyapatikával, vagy valakivel, akit éppen elér. Hogy a vonal másik végét hogy szervezik meg, az senkit sem érdekel, mi több, a megoldatlanság sem zavar senkit. Oldják meg, ezért tanultak. Végülis vannak füves emberek, kártyavetők, javasasszonyok, tenyérjósok.

Szerintem a kisfalvakban, mondjuk ahol nagyobb az ellátási körzet, és több településnek van egy körzeti (házi) orvosa, valójában sem kellene orvos, elég lenne egy csontkovács. A gazdagabb helyeken lehetne még hályogkovács, és mondjuk

Ez nem önkormányzati, nem Hollandi úti: A Duna utca 61. szám alatti Kis-Duna-parti létesítményt még 2010. januárjában adták át, 2013. január 25-én nevezték el az elhunyt Kolonics Györgyről. A névtáblát Ludasi Róbert, a Csepeli Kajak-Kenu Egyesület azóta szintén elhunyt elnöke avatta fel.

A nemrég átadott, Hollandi úti  önkormányzati Kolonics György Szabadidő Központ szolgáltatásainak igénybevételi lehetőségeiről a Csepeli Hírmondó egészoldalas hirdetést jelentetett meg. Blogunk reagált a témára. https://csepeliek.blog.hu/2023/07/28/botrany_vagy_verseny_lesz_a_ket_csepeli_kolonics_kozpont_kozott_melyvizben_a_csepeli_strand_uj_vezet#more18180371

Írásunkban megemlítettük, hogy a Kis-Duna partján – néhány percnyi járásra ‑ már évek óta ott van a Kolonics György Vizisport Központ, amely több szolgáltatást nyújt a szabadidő eltöltés és a

Az Orbán-rendszer őrülete újabb állomáshoz érkezett: a fideszes oktatáspolitika a 7–8. osztályos fizikakönyvekben váratlanul  a közismert „soros kapcsolás” kifejezést módosította „elágazás nélküli áramkörre” 

Vajon emlékszünk-e arra, hogy az ötvenes években Rákosi Mátyás vezetéknevére tekintettel, politikai okokból, a kizárólag Magyarországon és Erdélyben előforduló, rendkívül ritka mérgeskígyó rákosi viperát (Vipera ursinii rakosiensis) az alfaj szempontjából helytelenül átnevezték parlagi és rákosréti viperának?

Hogy mennyire nincs új a nap alatt, a múlt héten ugyanis azzal a meglepő „átnevezős” hírrel találkozhattunk, hogy

A Szent Imre teret az elmúlt 13 év alatt tönkretették, fáit, bokrait alaposan kiritkíttatták, nyilvános illemhelyét privát szolgálatba helyezték, és tradicionális találkozóhelyét – az óra alatt – ellehetetlenítették.

Borbély Lénárd 2014 óta számtalanszor a fejemhez vágta, (sőt fizetés-megvonással is büntetett) azért, mert tiltakoztam a rossz intézkedései miatt és nem szavaztam meg az előterjesztéseit.

Ez tényszerűen igaz! -  E szavakkal kezdi bejegyzését fb oldalán Horváth Gyula, majd így folytatja:

'Sok elhibázott tervezete ellen szavaztam, és érthetetlen előterjesztéseit bíráltam. Ezek közé tartozott például a Szent Imre tér, iskolával szembeni részének a beépítése. Már akkor világosan látszott, hogy

A lényeg, hogy migránsok, melegek után van ám új ellenség, aki lerontja a szövegértési statisztikát

A rádióban, az internetesben is, meg a szépen terjedő podcastekben az a jó, hogy nem kell tudni hozzá olvasni. Például azért, mert vezetsz, biciklizel, krumplit hámozol, tehát nem tudsz olvasni, de érdekelnek dolgok, amiket így meghallgathatsz.

Aztán meg ott vannak azok a honfitársaink, akik azért nem olvasnak, mert funkcionális analfabéták. Azaz ismerik a betűket, főleg a nyomtatottakat. Ki tudják böngészni, hogy “Pénztár” vagy “Fű-re lép-ni ti-los”. Bár ez utóbbit már nem biztos, hogy értelmezni tudják. Arra, hogy elolvasson egy könyvet vagy egy pletykalap képaláírásánál többet nem is gondol. Talán a Facebookon még hozzászól nagy okosan a dolgokhoz, persze tőmondatokban és Fülig Jimmy nyelvi leleményeit utánozva egy molinót is képes kifeszíteni a stadionban egy kis segítséggel.

Egy legújabb felmérés szerint ugyanis a magyar diákok mind nagyobb része küzd szövegértési nehézségekkel.

Nem arról van szó, hogy

Kétszázmilliós befürdés a Csepeli strand átépítése körüli botrány miatt „A polgármester  úgy vélte, hogy azt a 200 millió forintot, - meg a Városgazda által termelt költségeket - egy peren kívüli megállapodás keretében ’bevállaja’! Hétfőn azért hívta össze a rendkívüli testületi értekezletet, hogy erre felhatalmazást kapjon…"

A bibliai tíz csapásra hajazva kreálták meg a szovjet propagandisták a sztálini tíz csapás elméletet a II. világháborúban. Úgy látszik, hogy nálunk a szilárdi tíz csapás következik. – Így kezdi tudósítását a tegnapi rendkívüli csepeli képviselő-testületi ülésről Horváth Gyula ellenzéki (DK-s) képviselő. A sitt közelében című írását változtatás nélkül folytatjuk:

„A polgármester a nyár közepén (2023. 07. 31.) két napirendi pont megtárgyalására, képviselő-testületi ülést hívott össze! Ennek második pontja, egy bírósági elsőfokú döntést követő egyezség keretében lehetséges peren kívüli megállapodásról, közel 200 millió forint közpénznek a sértett vállalkozó számára történő megfizetéséről szól.

Talán emlékeznek a csepeliek, hogy még 2019-ben Borbély Lénárd megtekintette a Csepeli Strand felújításának munkálatait, amit a

„Annak, aki nem érti, hogy a magyar ember ösztönösen, tudatosan, és egyébként mindenféleképpen miért vonzódik a disznótorhoz, szerintem semmiről sem érdemes beszélni, ami ezzel a néppel kapcsolatos. A disznótor…szakrális esemény.” (Bayer Zsolt)

Nem tudtam, mi hiányzik. De megmondták. Hogyhogy kik, micsoda hülye kérdés! Hát a kormány, ő szokta. Például amikor nekem még eszembe sem jutott, hogy pont a státusztörvény hiányzik meg a CT vizsgálatok államosítása, ő már kitalálta rejtett vágyaimat. Kiderült, hogy most éppen új tantárgyra vágyom: a „Honvédelem”-re az arra vállalkozó iskolákban. Már csak ezzel tudnak örömet szerezni a pedagógusoknak. Lehetne más ötlet is, de a suliban mégsem szoktak disznótort rendezni, pedig a kormányoldal jeles tollnoka szerint annál nincs is nagyobb öröm a

Németh Szilárd és Borbély Lénárd miközben felváltva verik mellüket, hogy mekkorát „fejlesztettek” a Hollandi út pár száz méteres sávjában, ‑ számolatlanul és feleslegesen szórták a pénzt félmilliárdos játszóterekre és „fekvőrendőrökre”, ‑ tönkretették, Hárost, és a Csepel Művek volt ipartelepét!

Képviselői fogadóórán azt a hír érkezett, hogy a volt Csepel Művek területén a légoltalmi bunkerokba, magyar, román és ukrán embereket szállásoltak el. Az ellenzéki képviselők ellenőrizték, hogy az információ valós-e. Vagy egy órát keringtek kocsival a területen, de nyomát se látták annak, hogy valamelyik bunkerben „munkásszállót” alakítottak volna ki és szerencsétlen embereket lakoltattak volna be! Máshol azonban elkeserítő helyzet tapasztalható.

2010 előtt sokan mindennapos átutazók lehettek a Csepel Művek útjain, mert akkor még, úgy, ahogy, de járhatóak voltak. A gyártelep ugyan küszködött a megmaradásért, de az ipar és a szolgáltató vállalkozások megtelepedése a régi csarnokokban, mutatott valami halvány remény. A kerületi vezetés egyik kilábalást elősegítő stratégiája, a terület integrálása volt az ipari parkok rendszerébe. Ezzel is elejét kívánták venni a szlömösödésnek, és elősegíteni a gyárterületet a beruházók, vállalkozók számára.

A 2010-es fülkeforradalomnak mondott esemény után mindennek befellegzett! A Németh Szilárd vezérletével hatalomra került Fidesz - Csepel munkásmozgalmi múltja miatti ellenszenve és gyűlölete okán - teljes súlyával ránehezedett erre a történelmi ipartelepre! Az akkori

Azt eddig is tudtuk, hogy Budaházy György terrorista. Papírja van róla neki és hunniás társainak is, amit nem ír fölül a köztársasági elnök kegyelme. Azt is tudtuk, hogy a Fidesz, és első számú vezetője személyesen, holdudvarával egyetemben a szélsőjobbra tolódott. Összenő, ami összetartozik, mégis meghökkentő volt ott látni a terroristát Orbánék tusványosi nézői között. Ahol amúgy már megint magától értetődő természetességgel lobogtatták a nyilasidőket idéző árpádsávos zászlót is.

A tendencia jó ideje elég világos.

Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója a Jelen című hetilapnak két hete adott interjújában újra emlékeztetett néhány előzményre: a Fidesz 1998-as győzelmét megelőző, kellően fel nem tárt hátterű robbantásokra, a 2013-ban a pártszékház védelmére, majd 2016-ban a szocialista népszavazási kérelem beadásának megakadályozására mozgósított kopaszokra. Utóbbiak között emberölésért és fegyveres rablásért elítélt is akadt.

Budaházy 2002-ben hídfoglalással

Alig egy hónappal a tanévkezdés előtt Németh Szilárd és fideszes csapata nem hajlandó elárulni, hogy állami vagy egyházi kézbe kerül a több mint 20 milliárdért megújuló és kibővített Jedlik Ányos Gimnázium

    Átfogó elemzés jelent meg privatbankar.hu-n, Mennyit ér az ingatlanom? Csepeli lakás vagy ház címmel. https://privatbankar.hu/cikkek/ingatlan/mennyit-er-az-ingatlanom-csepeli-lakas-vagy-haz.html?utm_source=rss&utm_medium=referral A szerdai cikkből kiderült, hogy „…július végén kicsit több mint 700 eladó lakásból lehetett válogatni, ennek fele panel, negyede pedig 1981 előtt épült, vagyis felújítás hiányában kifejezetten elavult műszaki állapotú, ezért csak nyomott áron eladható.

A panelek többsége a központi részen vagy a Duna soroksári ágához közeli környéken épült.” Ezt követően a szerző felsorolja a lakások értékbefolyásoló tényezőit, és megállapítja, hogy

Mindketten egy-egy közintézmény arcai voltak, és a közvélemény óhatatlanul megszemélyesítette a rádió meg a televízió küzdelmét a médiafogyasztók figyelméért.

Kardos András egyike azoknak, akiknek a fészbukos bejegyzéseit érdeklődéssel olvasom. Művelt ember, vannak gondolatai, amelyeket röviden és érthetően fogalmaz meg. Legutóbb Vitrayról írt, akit „a magyar tévézés egyetlen zsenijé”-nek nevezett.

Nem is ok nélkül persze, más kérdés azonban, hogy

Sok csepeli gyereknek volt életre szóló élmény 1948. július 31-én az a meghívó, amely az Úttörővasút megnyitójára invitálta őket.

Csepel még nem volt Budapest része (csak 1950. január 1-től lett 21. kerület), de a második világháború pusztításai után az országújjáépítésben áldozatosan dolgozó szüleik közül több százan vettek részt abban a társadalmi munkában, amelynek célja az Úttörő Köztársaság, majd Úttörőváros és ennek részeként a kisvasút felépítése volt. A meghívás ennek az elismerése is volt. E mellett a csepeli gyerekek vasgyűjtéssel, jó tanulással érdemelték ki azt, hogy több ezer fővárosi társukkal együtt ott legyenek a csillebérci jeles eseményen.

A budapesti Úttörővasút első, 3 kilométeres szakaszát 1948. április 11-én kezdték el építeni a Széchenyi-hegyen. Az építők egy része hivatásos vasútépítő, másik része önkéntes volt. Az első vonalrészen megépült a