HETVENHAT ÉVVEL EZELŐTT, EZEN A NAPON, 1945. ÁPRILIS 7-ÉN JELENT MEG A FOGASKERÉK, A CSEPEL ÚJSÁG ELŐDJÉNEK AZ ELSŐ SZÁMA. A CSEPEL ÚJSÁGOT A FIDESZES KERÜLETVEZETŐK 2010. OKTÓBER 15-ÉN SZÜNTETTÉK MEG

Még dörögtek a fegyverek Magyarország határán. Már a második világháború európai befejezésére készültek a hitleri nácizmus és az európai fasizmus ellen szövetséget kötött hatalmak: a Szovjetunió, az USA és az angolszász országok. Még senki sem tudta, hogy április 4. hamarosan hazánk felszabadulásának ünnepe lesz.

Az emberek nem az ünnepléssel, hanem a hétköznapokkal voltak elfoglalva. Feljöttek a pincékből, megkezdődött a földosztás, és miközben szeretteik visszatértét várták a frontról, a fogságból, a haláltáborokból, aközben sem addig, sem azóta nem látott energiával láttak hozzá a romok eltakarításához, az ország újjáépítéséhez, az élet újraindításához. Csepel – mint oly sokszor a XX. századi történelem során – hatalmas részt vállalt ebből a munkából is. 

Hetvenhat  évvel ezelőtt, ilyen körülmények között, 1945. április 7-én jelent meg a FOGASKERÉK, a csepeli Weiss Manfréd Művek, a későbbi Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a lapja, a Csepel újság elődje.

Ebből az alkalomból közöljük Bárány Tibornak, a Csepel újság  utolsó főszerkesztőjének írását, amely a 21. Kerületi Hírhatárban jelent meg:

Nem tudom, hogy elgondolkodtak-e mostanában a parazita szó jelentésén, ami egyre gyakrabban jut eszembe, ha Magyarország kormányáról van szó. A szótár szerint az ógörög eredetű kifejezés magyarul élősködőt jelent. Az eredeti para+szitosz szóösszetétel amúgy hívatlan vendéget, más asztalánál evőt is jelent. Nagyon találó kifejezés.

A parazita ugyanis más szervezetekre rátelepszik, belőlük él, nem ritkán megfertőzi, sőt egyes esetekben végzetesen legyengíti és el is pusztítja a gazdaszervezetet. Kiszívja belőle mindazt az éltető nedvet, amire szüksége van, majd tovább áll, mit sem törődve a gazdaszervezet legyengülésével.

Magyar Bálint tanulmánykötete még polipnak titulálta a magyar államra rátelepedő fideszes parazitákat, azt érzékeltetve, hogy a

A dél-pesti kerékpárút megépítésének eredeti határideje, a 2016. december 20-án aláírt szerződés szerint 2019. augusztus 31. volt! Németh Szilárd a soha nem jóváhagyott Weiss Manfréd Tervben 2018. február 15-én(!) meg is ígérte: „Kerékpáros és gyalogos hidat építünk a Kis-Dunán”.  Jogos a kérdés: miért nem tudta a Tarlós vezette önkormányzat és a három kerületi önkormányzat 32 hónap alatt megvalósítani tervet? Ki vagy kik ezért a felelősök? Valószínűnek tartjuk, hogy egy év múlva, az országgyűlési kampányban szükség lesz az újabb kerékpáros bejárásra, hogy a választók ismét lássák: lesz majd egyszer egy szép, új kerékpárút….Hogy mikor? Azt még az ígérgetők sem tudják

"Három kerületet érintő kerékpárút épül" - adta hírül a  csepeli önkormányzati média (is).

A Csepel Hírmondóban megjelent cikk például a csepel.hu-n korábban közölt írás újabb változata, amelyről blogunk  már néhány soros véleményt jelentetett meg. https://csepeliek.blog.hu/2021/03/14/egy_het_csepelen_2021_marcius_8-tol_marcius_14-ig#more16459914 

A dél-pesti kerékpárút megépítésének eredeti határideje, a 2016. december 20-án aláírt szerződés szerint 2019. augusztus 31. volt! Németh Szilárd a soha nem jóváhagyott Weiss Manfréd Tervben 2018. február 15-én(!) meg is ígérte: „Kerékpáros és gyalogos hidat építünk a Kis-Dunán”. https://www.csepelivaroskep.hu/hirmondo/2018/02/15/csepeli-hirmondo-ix-6-szam/ 

Jogos a kérdés: miért nem tudta a Tarlós vezette önkormányzat és a

Dubaj, mondhatni nagyon gáz… Ezt te nem engedheted meg magadnak… No nem anyagilag, hisz csupán húszezer dollárba kerül egy éjszaka, és ez meg se karcol téged, gondolom. Hanem a neveltetésed okán...

Igen Nagyrabecsült és Nagyratisztelt Lőrinc!

Olvasom a különböző portálokon, hogy Dubajba kellett menned, ripsz-ropsz. Állítólag, hogy exnejed is veled volt, hiszen a Lőrinc vagyon bizonyos része már Őt illeti, és szereti rajta tartani a szemét, csak a megszokás végett. Továbbá azt is írják, hogy egy Várkonyi Andreához hasonló hölgy is feltűnt a kifutón, beléd karolva, mikor a kifutón, már a Liszt Ferencen beszálltatok a minibuszba.

Lőrinc! Nem túl gagyi ez a Dubaj? Tudom, hogy tele van különböző csecsebecsékkel, hajlongó inasokkal, tükrökkel, és aranycsapokkal, meg színarany csillárokkal, meg akkora franciaággyal, hogy meg se muszáj találni a másikat, ha úgy van kedve a kuncsaftnak, de mégis Lölő, az egész eltörpül a felcsúti birodalmad mellett. Ez a Dubaj egy jókora giccs, olyanoknak, akiknek semmi ízlésük sincs. Dubaj, mondhatni nagyon gáz… Ezt te

Németh Szilárd végre tükörbe nézett, és megszólalt  egy hang: „mi közöd neked a Fidesz születésnapjához? Akkor még SZDSZ-es voltál!” 

Ajándékot kapott Németh Szilárd Orbán Viktortól! https://hirklikk.hu/kozelet/ajandekot-kapott-nemeth-szilard-orbantol/379224  Fellelkesülve a felbecsülhetetlen értékű ajándéktól és bizonyítandó, hogy lám, mennyire fontos ő a magyar nemzet egyetlen igazi vezérének, azonnal megjelentette saját fb-oldalán a szívet melengető nagyszerű hírt alátámasztó képet.

A fotón a büszke, boldog adományozott, áhítattal nézi és két kezében tartja a valószínűleg csak keveseknek jutó alkotást. Az ajándék egy tükör, amelybe a kormányfői idézeteket vésték, belenézve önmagát is látja az ember fia. Micsoda öröm. Mennyi munka van mögötte, míg Németh eljutott addig, hogy „A” Viktor személyes ajándékkal lepi meg. Ismerői szerint Németh Szilárd túl gyakran  nem szokott tükörbe nézni, de most, hogy kormányfő világmegváltó gondolatait is olvasgathatja rajta, reméljük, rögtön fel is akasztotta szobája falára. A tükröt. Hiszen bele-bele nézegetve, elgondolkodhat a gravírozott szövegen, s miközben bemagolja a belevésett mondatokat, önmagát is láthatja. Fantasztikus. Igen, most már Csepel is büszke lehet nagy fiára. Fel is kéri kedvenc lantosait, énekeljék meg a hallatlan nagy elismeréshez vezető tetteit, tanulságul a csepelieknek és az utókornak. Csepeli tanulmányai nyomán - ha még végképp nem törölte el - talán felidézte a nagy szovjet-orosz költő, Majakovszkij, örökbecsű sorait: 

„Ketten vagyunk most, Lenin meg én, / Lenin mint fénykép szobám falán.”

Elmosolyodott, majd beírta közösségi oldalára az újabb hőstettet: 2000000 beoltott! Nem állunk meg!

Már csak egy kérdés, amit

Az Orbán-rendszerben nincs helye a normális gondolkodásnak? Nem a tényleges jogtalanságok kiderítésén és megszüntetésén fáradoznak, itt a  becsületes többségnek  egyenként kell bizonyítania, hogy nem csaló

De furcsa! Hol láthattam ilyet? A bűnösség vélelme. Sehol. Leírva sehol. Hiszen ott sem írják le, ahol ez a mindennapi gyakorlat része. Ennek az ellenkezője, az ártatlanság vélelme a jogállamokban annyira magától értetődő alapelv, hogy a médiában csak akkor szögezik le, ha egy folyamatban lévő büntetőügyről tudósítanak.

Nem így az Orbán-rendszerben. Itt az államhatalom, bármely ügyről legyen is szó, eleve azt feltételezi mindenkiről, hogy bűnös. A legújabb ilyen ügy az orvosi hálapénz. A legrégebbi, amire emlékezem, a rokkantnyugdíjak ügye,

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,/ És neki szánok lombot és zenét./ E zene túlzeng majd minden harangot,/  S betölt e Húsvét majd minden reményt./ Addig zöld ágban és piros virágban/ Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor, arccal Csepel felé

Hetvenhat éve ezen a napon, vagyis 1945. április 4-én fejeződtek be hivatalosan Magyarországon a második világháború harci cselekményei a szovjet hadijelentések szerint. Azon a 76 évvel ezelőtti tavaszon a Vörös Hadsereg kiűzte az utolsó német egységeket is hazánkból, véget vetett a náci és nyilas rémuralomnak. Április 4-ét a rendszerváltásig a felszabadulás napjaként ünnepelték, róla szólt az ének. A viták azóta is  zajlanak a folytatásról...(CSÚ)

A történészek - az újabb kutatásokat is figyelembe véve - a Múlt-Kor című lapban így foglalták össze a 75 évvel ezelőtti eseményeket:

Magyarország 1941. június 27-én lépett be a Harmadik Birodalom oldalán a második világháborúba, öt nappal azt követően, hogy a német hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. A sztálingrádi csata után a kezdeményezés a szovjetek kezébe ment át, az 1943. januári doni áttörés során a kétszázezres 2. magyar hadsereg néhány nap alatt vereséget szenvedett. A magyar

Babits Mihály százöt éve, 1916-ban írta a most következő versét. Ebben  a költőnek az első világháborúból lett elege.

A Zeneakadémián megrendezett, Nyugat-matinén felolvasott, a közönséget magával ragadó vers hatásából látszott akkor, hogy Babits a háborús csömörrel egyáltalán nem volt egyedül.

Magyarországon MA SEM LENNE MAGÁNYOS. 

A Húsvét előtt című vers  a mindenkori zsarnokság, elnyomás, emberi megaláztatás, gyűlölködés elleni szenvedélyes felszólalás.

Nem a győztest énekli, nem is a vak, szolga népet, „hanem azt, aki lesz, akárki“, aki kimondja végre azt, hogy

legyen vége, legyen vége már!

Részletek:

Nem hangzott rosszul a koncepció öt évtizede:  „Szalagszerű parti telkek, kis víkendházak, megszakítva parkokkal, kempingekkel, elfogadható közlekedés, villanyvilágítás. Amikor aztán a Kis-Dunán megjelentek a vízügy kotrógépei is, mindenki a fejlesztés híve lett”

Ötven éve, 1971 tavaszán, április 3-án, szombaton a fent idézett részleten kívül a következőket olvashatta az, aki felütötte a Népszabadság 13. oldalát:

„A csütörtöki lapok hírül adták, eldőlt végre a vita: soroksárinak vagy ráckeveinek hívják-e a soroksári Dunaágat. A földrajznévbizottság a ráckevei (soroksári) Dunaág elnevezés mellett döntött.

(...) 1945-ben a csepeli munkások a kormány támogatását kérték ahhoz, hogy a Duna-ág a környék lakóinak - akkor sem mágnások laktak arrafelé - üdülő-pihenő helye legyen. Történt is egy s más az évek során, de gazda híján mindenki saját elképzelése szerint építkezett, az üzemek ide engedték a fertőző szennyvizeket, s a kifogott hal petróleumtól bűzlött. A Magyarország Útikönyv még tíz évvel később is kissé közönséges, de találó kifejezést használ erre a területre: fattyúágnak írja.

1969-ben aztán dr. Dobra Lajos, a ráckevei járási pártbizottság első titkára szervező bizottságot hozott létre a Dunaág rendezésére és fejlesztésére, pénz nélkül, a puszta

"A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem Húsvét. A Húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett...Az Élet győzelme"

Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán.

Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata megtörtént.

A nagypénteki ősi szertartás már a kezdeti időktől kialakult és három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása: az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához, Jézus keresztjéhez.

Vajon képes még megrendülni az, aki nem látja a járvány miatt elhunytak hozzátartozóinak gyászát, az elmúlt egy év történéseiben nem látja a halottak nevét és arcát, csak azt, hogy ez most őneki jó vagy rossz? Vannak még emberi érzései annak, aki olyan szóleleményekkel relativizálja a borzalmat, mint hogy a magyar egy „oltónemzet”? Hogy ez nem valami nyomorult focimeccs, amit mindenáron meg kell nyerni, hanem emberemlékezet óta nem látott nemzeti tragédia...

Az emberminiszter szíves közlése szerint „meg sem rendült” az egészségügy, miközben sorban dőlnek meg a napi halálozási rekordok, és immár tizenkétezernél több fertőzöttet látnak el a kórházak.

A plasztikus kifejezés afféle freudi elszólásnak tekinthető. Hiszen meg sem rendült a kormány, miközben húszezernél több hazánkfiát veszítettük el a járványban. Egyszer nem hagyta el a szájukat olyan szó, amiből kiderült volna, hogy értik és átérzik: az ő nagyanyjuk, apjuk, gyerekük is lehetne az az ember, aki e pillanatban majd’ ezerötszázad magával lélegeztetőgépre kötve küzd az életéért, gondosan elzárva a nyilvánosság elől. S hogy ha nekik sem lett volna szerencséjük, ők maguk is ott lehetnének a tegnap darabra jelentett 302 halott között. Egyáltalán: hogy ez nem valami nyomorult focimeccs, amit mindenáron meg kell nyerni, hanem emberemlékezet óta nem látott nemzeti tragédia.

Vajon képes még megrendülni az, aki

Két összeillő ember: egy plagizáló volt doktor (Schmitt Pál) és egy többszörösen bukott csepeli fideszes országgyűlési képviselő-jelölt, (birkózó)akadémikus (Németh Szilárd) a birkózók centenáriumi ceremóniája előtt. - A csepeli birkózók azonban, akik a magyar birkózó bajnokságok történetében a legtöbb bajnoki címet (2020. október 9-ig összesen 192-t) szerezték, egyes értesülések szerint be sem mehetnek Németh Hollandi úti birkózócsarnokába, amelyre eredetileg Csepeli Birkózó Club birkózó csarnokaként kértek és kaptak anyagi és egyéb támogatást a kerületi önkormányzat képviselő-testületétől...

Elcsitult a csinnadratta, amit Csepelnek kellett elviselni egy többszörösen bukott fideszes országgyűlési képviselő-jelölt, az egykori polgármester és a volt rezsikommandós tobzódása miatt. A felhajtásra egy jobb sorsra érdemes sportszövetség centenáriuma kínálta a lehetőséget. A Magyar Birkózó Szövetség száz éves lett, s az ünnep alkalmából Németh Szilárd, március 16-án napirend után, felszólalt a Parlamentben és saját „birodalmában”, a KIMBÁ-ban fotózkodott  Nenad Laloviccsal, a Nemzetközi Birkózó Szövetség elnökével, illetve  Schmitt Pállal. Mindezt megosztotta közösségi oldalán is.

Országházi hozzászólásában Németh Szilárd röviden megemlítette, hogy a jövő sikereinek zálogaként „...hoztuk létre... a Kozma István Magyar Birkózó Akadémiát, ahol a bajnokok páholyában egy kényelmes szék már nagyon várja a leendő, 20. olimpiai aranyunk birtokosát.” Arról nem szólt, hogy milyen botrányos körülmények között hozta össze az saját alapítványát, mint ahogy arról sem, hogy a KIMBA  fejlesztése kapcsán milyen elvtelen vitába keveredett régi párttársával Borbély Lénárd polgármesterrel és a csepeli képviselő-testülettel. Megnyugodhatunk azonban, hiszen

Vajon egy apró hiba? Egy homokszem a gépezetben? Előfordulhat, hogy az amúgy precíziós műszerként működő Fidesz elkövetne egy ekkora hibát? Hogy fittyet hány a saját szabályaira is?

Másként kérdezem: tényleg számít bármit is, ha ez a párt éppen a saját alapszabályát veszi semmibe? Hiszen az ottani tagságot ezek a házi törvények egy cseppet sem érdeklik; elnökük eddig is azt tett, amit akart, egyáltalán nem érdekelte a tagsága véleménye, de őket sem zavarta ez a helyzet. A Fidesz a legklasszikusabb egypártrendszer modelljét valósította meg, az egykori NDK politikai térképét tükrözve. Legalább is annyiban, hogy

Csak az ideiglenesnek kikiáltott végállomás, valamint az újabb és újabb csúszás biztos. A többi bizonytalan...Valószínűleg a csepeli HÉV vonatok fejlesztését is érinti a kormány – a Direkt36 által megszerzett és  nyilvánosságra hozott –, döntése.   https://444.hu/2021/03/18/lemaradtak-a-200-milliardos-hev-tenderrol-az-oroszok-de-most-uj-eselyt-kapnak „Visszavonta és újraindítja a magyar kormány a tavaly ősszel megkezdett több mint 200 milliárd forint értékű HÉV-járműbeszerzést.” A döntéssel az orosz Transmashholding cégcsoport is újra versenybe kerülhet, bár az eredeti feltételeknek nem felelt meg, ezért nem is indulhatott a tenderen. Az újraindítás azt jelenti, hogy az elöregedett csepeli HÉV szerelvények cseréje jelentősen csúszik, s emiatt késhet a HÉV Kálvin térig való bevezetése is. 

https://www.origo.hu/gazdasag/20190926-felujitjak-meghosszabbitjak-csepel-hev.html  

Jó másfél éve, pontosabban néhány nappal az önkormányzati választások előtt, még arról tájékoztatták a budapesti és a csepeli közvéleményt, hogy „két-három éven belül felújított nyomvonalon és új szerelvényekkel utazhatnak majd a csepeli HÉV-vel közlekedők.” 

Zabálja a milliárdokat a Németh Szilárd-féle monstrum Csepelen, a Hollandi úton. Ez azonban csak egyetlen csepp  a referenciaországban. Referenciapontja vagyunk ugyanis a hülyeségnek, hiszen milyen más jelző illik arra, hogy a magyar állam az elmúlt egy évben, a koronavírus-járvány és válság idején közel 290 milliárdot költött sportra. Miközben ezer helye lenne az eleve leharcolt, covidban térdre rogyott egészségügyben, miközben a vállalkozások megfelelő támogatás híján sorra állnak bele a földbe.

Képzeljék, egy sor új dolgot tanultam ezen a héten. Is – tegyük hozzá, mert kezdem azt gondolni, hogy 2021 magyar rögvalóságát arra találták ki, hogy tökélyre feljesszék a napi alkalmazkodási képességünket, ami ugyebár az evolúciós túlélés záloga. Ahogy ma divatosan mondják, reziliensnek kell lenni, vagy véged. És tényleg olyan, mintha nap mint nap felkeléskor beneveznénk valamelyik bulvártévé extrém vetélkedőműsorába, hogy egy átverős, trükkös, csúszós akadálypályán egyensúlyozva küzdjük magunkat előre – és másnap ugyanez kezdődik előről. Jobb esetben csak megbotlunk, rosszabb esetben irdatlanul pofán ver valami. Amihez ki sem kell menni home office-ból, szófogadóan az otthonunkba bezárkózva is ömlik ránk a ... áldás.

Így jött be a kitárt virtuális ablakon Novák Katalin (szerintük) család-ügyi miniszter Facebook bejegyzése is, persze én tehetek róla, kell itt nekem a NER-nők oldalain szörfölni. Mentségem, hogy

A 2010-es fideszes hatalomszerzés rendszerszinten változtatta meg az 1989-ben létrehozott köztársaságot, és az épülő demokratikus rendszert. Ez a változás az országos politikában a Sorosozással, Brüsszelezéssel, diktatórikus elemekkel, strómanokkal, vezéri kultusszal telített. A helyi (kiskirályi) viszonyokban pedig a csepeli példa a legszélsőségesebbek egyike. – Így kezdi Kiürült rendszer című publicisztikáját Horváth Gyula, csepeli DK-s politikus. A közösségi oldalán közölt írását így folytatja:

Csepelen az ország egyik legdurvább demokrácia felszámolási folyamata indult el 2010-ben. Ez nem csak a politikai berendezkedésre, hanem a politikához a rendszerváltás óta köthető személyekre, azok hozzátartozóira is kiterjedt. Létrehozója, és legdurvább képviselője, az egyéniségében is agresszív, könyörtelen és egoista Németh Szilárd volt. Ő, - és akkor még hű fegyverhordozói - csináltak a helyi demokrácia egyre jobban és kiterjedtebben működő társadalmi rendszeréből, egyszemélyi, tekintélyelvű diktatúrát. Ők tették a politikájuk részévé a leszámolást.

Ez a testületen belül a büntetéseket, elvonásokat, az információkból való kizárásokat, lejáratásokat jelentette. Testületen kívül pedig a rendőrségi, ügyészségi és a bírósági eljárások kezdeményezésében öltött testet. Politikai ellenfeleiket feljelentésekkel, magánvádakkal, bírósági ítélettel, börtönbe zárás fenyegetésével akarták kirekeszteni a helyi politikából. Ezzel, a másként gondolkodás lehetőségét kívánták Csepelen lefejezni. Azt remélték, hogy

"Megjegyzem,  nagy kikötőt is vizionáltam Felcsútra. Szerintem a Szuezi-csatornáról simán átúszik majd az a nagy hajó Orbán házának a végébe, és arra lehet majd pakolni a szajrét, amit szereztek. Lehet, hogy kétszer kell majd fordulnia."

Járvány idején az ország elfoglalása zavartalanul folyik. Orbán apjának bányája komoly nyereséget termel, ugranak a milliárdok az Orbán papához. Közpénzből a megrendelések. Tudják, ki az Orbán papa?

„Apám utolért az ajtónál, és irtózatosan megvert.”

Közben állítólag egy repülőtér is épül valahol Felcsút közelében, ahol István király Szűz Máriának ajánlotta fel Puskás Ferencet – vagy fordítva. Ennek azért is örülök, mert ismét bebizonyosodni látszik, hogy az élet gyakran utánozza az irodalmat – már amennyire ez irodalom itt. Ugyanis pár éve arról fantáziáltam, hogy űrkikötő létesül Felcsúton. Oké, ez még csak egy repülőtér – de

Ez az ember hülyének néz bennünket! - mondja a szomszéd, miközben arról tájékoztat, hogy Vitézy Dávid facebook bejegyzésében arról elmélkedett, hogy milyen jó lesz Csepelnek a Galvani híd! Hát körülbelül akkora hatása lesz, mint a belvárosi Semmelweis utcaiak életére a Baross téri felüljárónak! - Folytatja felháborodottan.

Tényszerűen igaz, hogy Vitézy a csepeliekre vonatkoztató kedvező hatásokat emlegette írásában. Az is igaz, hogy a kerület belvárosától kilométerekre, a Fővárosi Szennyvíztisztító tövében épülő híd nem sokat segít az immár évek óta katasztrofális kerületi közlekedésen. A Dél-Budapesten, és a hozzá kötődő agglomerációban élő és közlekedő emberek számára ez a híd nem könnyíti meg jelentősen a közlekedést nem csökkenti a dugók számát és nem rövidíti (lehet, hogy növeli) az egymás elérésének időtartamát, Ezért van az, hogy az itteniek úgy vélik: nem sokkal fog többet jelenteni, mint halottnak a szenteltvíz.

Természetesen a korábbi VEKE aktivista Vitézy is tudja, hogy állítása nem igaz, de a

Az orbáni papagájkommandó egyik oszlopos tagja: Hollik István

Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában azon, hogy vajon miként is működik, vagy működhet Magyarország kormánya? Még pontosabban: hogyan is működik a kormány vezetője, a miniszterelnök? Vajon tényleg azt teszi-e, ami a dolga volna, azaz kormányozza az országot, vezeti a járvány elleni védekezést vagy valami egészen mással van elfoglalva? Mondhatnám, hogy nem azt teszi, ami a dolga, hanem súlyos szerepzavarban, ahogy a szakemberek mondják, diszfunkcionálisan tevékenykedik. Azaz nem működik.

Azt már lassan kezdem – önökkel együtt – megszokni, hogy tizenegyedik éve a permanens választási kampány körülményei között élünk. Hogy mindent, de tényleg mindent a rövid- és hosszútávú politikai valamint gazdasági haszonszerzés érdekeinek rendelnek alá. Mindent az határoz meg, hogy mivel lehet újabb jópontokat szerezni a közvélemény kutatásokban, melyik előnyös fotóval lehet

Az Orbán-féle Nemzeti Együttműködés Rendszerének építményét  újabb alapkővel erősítette meg a kormány. A helyi fideszes önkormányzatok vezetői vagy hallgatnak vagy mint Borbély Lénárd, üdvözlik a döntést. Asszisztálnak az önkormányzati rendszer teljes kiürítéséhez, felszámolásához. Számukra a hatalom fontosabb mint holmi önkormányzatiság. Nem ismerték fel, hogy az Orbán-féle autokráciának még a helyi polgármesterekre sincs szüksége

Miközben egyes napilapok lopakodó államosításról, mások einstandról, magyarán lopásról, erőszakos elfoglalásról írnak, addig a csepeli fideszes média szerint csak „hadrendbe „ állásról van szó. Mi történt valójában? A kormány kedden nyilvánosságra hozott 137/2021.(III.23.) számú rendeletéről, amellyel, a járványhelyzetre hivatkozva a „területileg illetékes kórházak alá rendelte az önkormányzati szakrendelőket, a járóbeteg-szakellátás helyi intézményeit. A csepeli  Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat (közismert nevén, az SZTK) a rendelet szerint, kilenc másik kerületi intézménnyel együtt a Dél-pesti Centrumkórház (IX. ker., Nagyvárad tér 1.) teljes irányítása alá került. A veszélyhelyzet idejére. A járványra való hivatkozás jó érvnek tűnik, mégis érdemes egy kicsit elgondolkodni a rendelet által létrejött helyzeten. 

Magyarországon – a tömeges bevándorlásra hivatkozva – , 2015 szeptemberében válsághelyzetet vezetett be a kormány. A válsághelyzet azóta is érvényben van, bár a Wikipédia, illetve az ellenzék és független szakértők szerint „a válsághelyzet további fenntartásának semmilyen a törvényben előírt feltétele nem állt fenn”. 

A COVID-19 okozta tömeges humánjárvány miatt 2020. március 11-től, néhány hónapi megszakítással, veszélyhelyzet került kihirdetésre, annak ellenére, hogy