Szijjártó azt nem kürtölte világgá, hogy ki fog repülni... 

Magyarország 2024-ben űrhajóst kíván küldeni az űrbe - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Űrügynökség (ESA) Space19+ miniszteri konferencián Sevillában szerdán.

"Az űripar az egyik legfontosabb iparág lesz a jövőben. Magyarország számárára ez egy újabb fejlődési, kitörési lehetőség, fókuszában a második magyar űrhajós kiképzése és a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) történő felküldése szerepel, amelyet 2024-re reálisan megvalósíthatónak

Szerdán a Fővárosi Közgyűlés tagjai hosszú vita után egyhangúlag megszavazták Karácsony Gergely javaslatát arról, milyen feltételekhez kössék az atlétikai világbajnokság támogatását. Így Karácsony Gergely főpolgármester hamarosan levelet ír Gulyás Gergely Miniszterelnököt vezető miniszternek, hogy megkezdjék a tárgyalásokat. 

Az előterjesztés szerint Karácsonyék akkor tudják támogatni az atlétikai stadion megépítését, ha nem csökken a zöldfelület nagysága, hogy a beruházások hosszú távon fenntarthatóak lesznek és a finanszírozás is átlátható. Valamint a főváros csak azzal a feltétellel támogatja élsportcélú kormányzati beruházásokat, ha  a következő öt évben 50 milliárd forint támogatás jusson a kerületi önkormányzatoknak az egészségügyi ellátás fejlesztésére az Egészséges Budapest Program keretében.

Ugyanúgy feltételként szabták, hogy vegyék be a tervek közé a Budapesti Nagyerdő első ütemét, ami egy 100 hektáros közpark létrehozását jelentené Észak-Csepelen.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte az MTI-vel, a kormány úgy tekinti, hogy a csepeli és a ferencvárosi kerületi önkormányzat döntésével eldőlt: a 2023-as atlétikai világbajnokság Budapesten megrendezhető. Hozzátette azonban, hogy természetesen várják a Fővárosi Közgyűlés állásfoglalását is, és áttekintik, milyen javaslatokkal él a fővárosi testület. 

Gulyás a csepeli önkormányzat korábbi és a ferencvárosi képviselő-testület hétfői döntésére reagálva azt mondta: a kormány üdvözli, hogy Csepel után Ferencváros képviselő-testülete is támogatja a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezését, és a két önkormányzat egyirányú állásfoglalása biztosítja a szükséges támogatást, amely feltétlenül szükséges az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez. 

A kormány javaslatoknak tekinti azokat a feltételeket, amelyeket a

A stadion megépítésével együtt induljon meg a zöldfelületek növelése, a Csepeli Nagyerdő Program beindítása. A főpolgármester Budapest új tüdejét, egy új Városliget kialakítását tervezi. Nem szeretné, ha Csepelen új élsport-beruházások lennének.

Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, a IX. kerület (Ferencváros) polgármestere rendkívüli sajtótájékoztatón jelentették be, hogy milyen feltételekkel támogatnák a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot és az ahhoz szükséges stadion felépítését. Karácsony öt pont teljesítését várja a kormánytól. A fővárosi közgyűlés szerdán dönt az ügyben. 

Karácsony arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy kampányában tett vállalásainak eleget kell tennie, ezért azokat is képviseli, akik Budapesten több zöldterületet és jobb egészségügyi ellátást szeretnének. A főpolgármester viszont azt is szeretné, hogy mindenki győztese legyen az atlétikai vb-ről folyó vitának. Ő akkor tud hozzájárulni a vb-hez, ha a követező öt pontot teljesíti a kormány.

1.) Az elkövetkező öt évben a kormány költsön ötvenmilliárd forintot a budapesti járóbeteg és szakellátásra. Karácsony szerint budapestiek életének ezreit lehetne megmenteni, ha elég képalkotó berendezés állna rendelkezésre az egészségügyi intézményekben.

 

2.) A stadion megépítésével együtt induljon meg a zöldfelületek növelése, a Csepeli Nagyerdő Program beindítása. A főpolgármester Budapest új tüdejét, egy új Városliget kialakítását tervezi. Nem szeretné, ha Csepelen új élsport-beruházások lennének.

 

3.) „Olyan beruházást szeretnénk látni, ami nemcsak az élsportot szolgája, tömegsport és kulturális rendezvények számára is nyitott legyen a létesítmény, a ferencvárosi polgárok életét is szolgálja."

 

4.) Minden szerződés legyen nyilvános, a lehető legátláthatóbb módon költsék el a pénzt.

 

5.) A kormány tartsa fenn korábbi elkötelezettségét a nagy, fővárosi közlekedési célú beruházásokban.

Karácsony arra kéri a kormányt, hogy fogadják el ezeket a szempontokat. A főpolgármester azt kéri, hogy minderről még idén szülessen kormányhatároztat. Szeretné, ha a Budapesti Közfejlesztési Tanács

Nem változtathatott volna nevet, hiszen minden Karinthyk meghatározó vonásait hordta örökül az arcán - Ma vesznek végső búcsút a hetvenéves korában elhunyt Karinthy Mártontól. Blogunk Sándor Erzsi írásával búcsúzik a magyar szellemi élet meghatározó személyiségétől.

Azt állította magáról, hogy nem korszerű és ezt tehette teljes joggal, mert minden, amiből a magyar színházat kavarják az ott füstölgött-gőzölgött-fortyogott a bölcsője körül. Hogyan lehetett volna korszerűbb, mint mindazok, akik a kort meghatározták és még mindig. Egy ekkora családi teher olyan ballaszt amitől meg sem lehet mozdulni. Ahová csak lép az ember beléjük botlik, ráakaszkodnak, és lehúzzák, lenyomják maguk alá. Holtukban sem nyugosznak, még ott is rivalizálnak. Ki a nagyobb halott? Ki a nagyobb hiány? Bosszúból megírják egymást, mindig éppen az, aki teheti. Vagy azért mert ő az idősebb, vagy azért mert éppen még él.

Karinthy Marci többszörös színházalapító, az első szocialista színházi üzletember, színházi rendező végül is a legnagyobb közönség sikerét azzal aratta, hogy két kötetben ő írt meg visszafelé minden Karinthyt, akik előre gúzsbakötötték a lehetőségeit és azt a Karinthyt, akit nagyjából mindenki letagadott. Igazságot osztott. Mit tehetett volna?

A csepel.hu-n olvasható, hogy  november 28-án délután öt órai kezdettel közmeghallgatással egybekötött testületi ülés lesz. 

Kíváncsian várjuk, hogy  miről fog a közmeghallgatáson beszélni a polgármester, szót kapnak-e az ellenzéki képviselők vagy netán azok, akikről a közmeghallgatásnak szólnia kellene, a résztvevő lakosok. Kilenc éven át nemigen volt lehetőségük, mert nem fértek bele a másfél órás Borbély show-ba. Most

"Világosan kell megfogalmazni, hogy csak bizonyos feltételek teljesülése esetén fogadja el Csepel az atlétikai stadion megépítését, és nem szabad biankó csekkeket osztogatni.

Teljesen világos, hogy ha nem lesz egy jól működő felújított hév, ha nem lesz kétszintű kereszteződés a Corvin-csomópontnál, ha nem lesz felújítva és kibővítve a Gubacsi-híd, ha nem lesz befejezve a Gerincút, és nem épül meg belátható időn belül az Albertfalvai-híd, akkor Csepel közlekedése végképp összeomlik.

Ha mindezek nem valósulnak meg, akkor se ki, se be nem lehet majd közlekedni, vagyis ez az atlétikai stadion önmagában nem hoz semmit sem Csepelnek. Sőt! Ezen kívül garanciát kellene követelni annak érdekében, hogy az északi szigetcsúcs területén egy normális, élhető, használható és megközelíthető közpark épül. Amíg ezekre nincs garancia, addig nincs miről beszélni." - Így összegezte markáns véleményét Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár  országgyűlési képviselője .

Szabó Szabolcs egyetért Baranyi Krisztinával, Ferencváros ellenzéki polgármesterével, aki sajtótájékoztatón mondta el, mi kell ahhoz, hogy Csepel északi szomszédja megadja az engedélyt az atlétikai világbajnokság központi stadionjának megépítésére:

Hollik István: Ha a szülőnek mégsem sikerül az iskolából kiesett vagy éppen kiebrudalt 16 évest valahogy visszatuszkolni az oktatási rendszerbe, „szüneteltetik a gyermek után járó valamennyi juttatást”.

Szinte borítékolható, hogy az új szakképzési törvény újabb darab azoknak az oktatási jogszabályoknak sorában, amelyek egy valós probléma alapján megfogalmazott jó kérdésre – ez esetben a szakképzés totális csődjére – hibás választ adnak. Ezt már megszokhattuk az elmúlt két ciklus során, de van a jogszabálynak egy eleme, amely még a szokásosnál is nagyobb cinizmusról és képmutatásról árulkodik.

A KDNP-s Hollik Istvánnak köszönhetjük a törvénynek azt az elemét, amelynek értelmében

A rozsda már nemcsak a hidat rágja... Borbély úr  egy szót sem szólt az évtizedes ígérgetésekről, a csepeliek valódi érdekét szolgáló fejlesztésekről: a gerincút folytatásáról, az általa megígért Gubacsi híd kétsávossá tételéről, a Corvin csomópont kétszintessé való átalakításának szükségességéről, a közlekedési gondok enyhítéséről, az egészségügyi, szociális gondok megoldásáról, a Munkásotthonnal és a Csepel SC-vel szembeni önkormányzati embargó feloldásáról. Ezek szerint nála ezek nem elsődleges csepeli érdekek?

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) november 20-án megjelent 32. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Egy hónap telt el a legutóbbi lapszám megjelenése óta, s még mindig az október 13-ai önkormányzati választás utóhatásával, a polgármester győzelmével foglalkozik a Csepeli Hírmondó idei utolsóelőtti száma. Az ötoldalas Önkormányzat rovatban semmitmondó polgármesteri mondatok, csúsztatások, elhallgatások, hazugságok, ismétlések, a történtek valódi okainak feltárása, a érintettek megkérdezése, az ellenzék véleményének kikérése nélkül. Borbély úr széles körű összefogásról papol, miközben egy szó sincs arról, hogy a polgármester a testület teljes figyelmen kívül hagyásával, gyerekek, sportolók bevonásával, Csepel érdekeire hivatkozva tesz vitatható politikai, egyesek szerint zsaroló kijelentéseket.  

A többi a megszokott kulturális vegyes, a megtörtént valóban fontos gazdasági (felszámolhatják a Csepel Holding Nyrt.- t), közlekedési, közbiztonsági események (balesetek, gyilkosság) ismertetése nélkül, mert ezek még felborzolhatják a csepeliek kedélyét.

Véleményünk a cikkekről:

1969. novemberében ez volt az építés egyik indoka: "Az új kenyérgyár felépülésével megoldódik a csepeliek régi gondja. Sokszor előfordult, hogy friss kenyérért be kellett utazniuk a város szívébe..."

Öt évtizeddel ezelőtt, 1969. novemberében Országos hír volt, hogy narancs érkezett a boltokba, meggyorsult a főváros neonosítása, bemutatták a Fahrenheit 451 című legendás filmet, megemlékeztek a Margit-híd németek általi felrobbantásának 25. évfordulójáról  és:

Kenyérgyár épül Csepelen. Ülést tartott szerdán a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. Meghallgatta és jóváhagyta az Országos Rendező Iroda budapesti tevékenységéről szóló beszámolót, amely szerint, az ORI műsorain évente mintegy 200 ezren vesznek részt. (...) Bejelentették, hogy a kereskedelmi főosztály előterjesztésére a főváros vezetői elfogadták a budapesti élelmiszer nagyáruház felépítésének tervét. Az áruház a Baross téren épül majd fel. Az ipari főosztály előterjesztésére megtárgyalták és jóváhagyták a csepeli kenyérgyár beruházási programját is. Az új kenyérgyár felépülésével megoldódik a csepeliek régi gondja. Sokszor előfordult, hogy friss kenyérért be kellett utazniuk a város szívébe. (Magyar Nemzet)

A Magyar Nemzet írt arról is, hogy a Pesterzsébeten felépülő Dél-pesti Kórház 922 ágyas lesz, közölték a XX. kerületi tanács vb szerdai ülésén. A félmilliárd forint költséggel épülő egészségügyi intézmény a Köves út, a Vasút sor és a

A csepeli problémák tisztázásához  és főként a megoldásukhoz nem egyéni színházi produkcióra, hanem a csepeliek tisztességes tájékoztatására, véleményük kikérésére, felhasználására van szükség

Érdeklődve olvasom, hogy Pákozdi József alpolgármester találkozót kért Karácsony Gergely főpolgármestertől. Az állítólagos vizitálás oka a H7-es csepeli HÉV.

Dialógusra szükség van! Nagy előrelépés, ha egy Fidesz vezette kerület egyik funkcionáriusa szükségét látja, megbeszélést folytatni, a másik oldal, demokratikusan megválasztott főpolgármesterével. Egy ilyen találkozó, igen hasznos, és gyümölcsöző is lehetne. A dialógust kezdeményező szándék pedig bíztató, és követésre méltó.
Az alpolgármester nagyon jó érzékkel tapintott rá a kerület egyik legégetőbb pontjára. A csepeli HÉV - ügye ugyanis közlekedésünk Achilles sarka. Nagyon fontos problémáról van szó, de mellette, - és hozzá kapcsolódóan - számtalan más feladat is érzékelhető. Könnyen belátható, hogy a tömegközlekedésen kívül párbeszédet lehetne folytatni a személy és teherforgalom helyzetéről, a parkolási állapotok ellehetetlenüléséről, a hidak, utak, felhagyott gyártelepek kérdéséről, az szociális és egészségügyi problémákról, és a

A csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémia területén tízmillió forintból kialakított szabadtéri fitneszparkot adtak át.

A pénteki ünnepi eseményen Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) elnöke elárulta, a kondipark építése nem a szövetség ötlete volt, s a költségeket a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanácstól pályázat útján nyerték el.

A tanács elnöke, Hatala József szerint a céljuk, hogy a fiataloknak olyan lehetőségeket kínáljanak, melyek által később elkerülhetik, hogy bűnesetek áldozatai vagy elkövetői legyenek. Hangsúlyozta, a sport a bűnmegelőzés egyik fontos formája, ezért támogatnak hasonló projekteket. Hozzátette, hogy a most átadott területet nem csupán a birkózók használhatják majd, hanem bárki eltöltheti ott hasznosan a szabadidejét.

Németh Szilárd a park átadását a majdani sportcsarnokavató „előszobájának” nevezte. Hangsúlyozta,

Budapesti díszpolgárok kérik az atlétikai vb megrendezését: Miklósa Erika operaénekes, Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya és Merkely Béla professzor levelet írt Karácsony Gergely főpolgármesternek, amelyben arra kérik, hogy támogassa a Csepel jövőjét is befolyásoló 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezést.

"Magánszemélyként, civilként és Budapest felelős díszpolgáraiként mondtunk véleményt a tervezett atlétikai sport- és szabadidős parkról. Mellette vagyunk, és azt gondoljuk, talán a fővárosi döntés előtt érdemes róla még beszélni" - írta Miklósa Erika csütörtökön Facebook-oldalán.

A levélben azt írják, hogy az atlétikai világbajnokság a világ egyik legnézettebb, legnagyobb presztízsű nemzetközi sporteseménye, így a vb előtt és alatt Budapestre figyel majd a világ.

"Mindannyian egyetértünk abban, hogy Budapesten kiemelt szerepet kell kapnia az egészségügynek, a kórházak fejlesztésének, de legalább ugyanennyire fontos a prevenció, a lakossági edukáció, az egyének tudatosabb egészség szemlélete, mindezt annak érdekében, hogy az utánunk következő generációk egészségesebbek legyenek.

Ballagott az úton a kétharmados többség, hátizsákjában fékek és ellensúlyok. Meleg volt, izzadni kezdett. Gondolta, könnyít egy keveset a terheken, amiket cipel magával. Megkereste a hátizsákban a független közmédiát, és nagy ívben elhajította. Így már jobb volt valamivel a járás, de egy idő után azért megint kegyetlenül megizzadt. Fogta az Alkotmánybíróságot, és kidobta. Ballagott tovább. Előbb-utóbb ismét csak ólomként húzták a vállát a zsákban még bennmaradt fékek és ellensúlyok. Jól megmarkolta a civil társadalmat, és kivágta a francba. Ment, mendegélt tovább.

És hát igen, bizonyos idő elteltével újra pokoli nehéznek érezte a hátizsákot, pedig abban már alig maradt valami. Megállt, hogy megnézze, mi is az pontosan, amitől nem tud teljes lendülettel fütyörészve kaptatni a hegyoldalon. Elővette, megkérdezte tőle: - Hát te meg milyen fék és ellensúly vagy? Az pedig válaszolt:

A hatvanas években még megvolt, napjainkra eltüntették 

A 21. kerületi Hírhatárban Bárány Tibor főszerkesztő hívta fel a figyelmet arra, amit sokan láthattak, de mégsem beszéltek róla, mert gyakran nem vesszük észre, ami az orrunk előtt történik...

A Csepeli Szabadkikötőnek 91 éves története alatt négy öble volt. Ma már megint csak három (A Petróleum-kikötő öböl és a két kereskedelmi öböl.) A negyedik nem létezik.

A hatvanas években kezdték kialakítani a negyik öblöt, amely félkész maradt, soha nem fejezték be, nem használták semmire, csak a helyet foglalta.

A rendszerváltás után tíz-egynéhány évvel a terület tulajdonosa ráébredt:

A nemzet strómanja, Mészáros Lőrinc  két éve vette meg a mocskos multi kezében évtizedekig gondmentes, giganyereséges üzemet. Azóta reccsen-roppan-püffen-plottyan-dől-szakad a mű, lendületes orbáni káderek jönnek-mennek, és egyre nő a sokmilliárdos veszteség meg a kénes, bűzös szmötyi...

Az a baj az Orbán-stróman seregben, hogy nem olvassák Rejtő Jenő könyveit. Ha például ismernék  a Vesztegzár a Grand Hotelben című örökbecsű művet vagy legalább megnézték volna a belőle készült Meztelen diplomata című filmet, akkor azokból megtanulhatták volna, ha valaki egy közösségben elkiáltja magát, hogy pánikra semmi ok, akkor azonnal kitör a pánik...

Amikor azt olvastam, hogy a Mátrai Erőműnél minden a legnagyobb rendben, pánikra semmi ok, mindenki egészséges, az elhárítás folyamatos, már tudtam, hogy nagy a baj. A cég és a katasztrófavédelem láthatólag kilúgozott közleményeiből annyit tudtam kibogarászni, hogy a két éve Mészáros Lőrinc kezében lévő erőműnél valami rohad.

A nyomok egy belső tóhoz vezettek, ahol „szerves anyagok bomlása miatt kén- és foszfortartalmú gáz képződött”. Mindazonáltal  a dolgozókat orvosi ellátásban részesítettek, ami számomra nem folyamatos rohadásra utal. Az elhárítást a közben felszabaduló, még büdösebb gőzök miatt fel is kellett függeszteni. Miközben a környékbeliek hasmenésről, hányingerről panaszkodtak, az illetékesek leginkább sunnyogtak.

Dukán András Ferenc (képünkön), a Momentum csepeli önkormányzati képviselője úgy látja, hogy a kerületi képviselő-testületnek nem kellett volna állást foglalnia az egyébként a IX. kerületbe tervezett atlétikai stadion ügyében

Dukán András Ferenc a Klubrádiónak azt mondta: az atlétikai projektnek és a HÉV-fejlesztésnek semmi köze egymáshoz. Mindent, ami nekik fontos, a HÉV-felújítást, a hidat, a közlekedésfejlesztést, a parkosítást jelentős részben környezetvédelemre és közlekedésre félretett EU-s pénzekből terveznek megvalósítani, tehát nem sporttámogatásból. Ezért „teljesen fals” a kormányzat és a csepeli vezetés kommunikációja arról, hogy ezeknek közük van az atlétikához.

Arról kérdezték az önkormányzati képviselőt, miért tartózkodott a hétfő esti szavazáson. Szerinte

Mi az összefüggés? Lassan oszlik a köd az atlétikai VB megrendezése és a csepeli HÉV jövője körül 

Hétfő  este ( 219.11.18 ) jelen voltam a csepeli Önkormányzat rendkívüli testületi ülésén.
Napirendi pont egy volt: Javaslat a Budapesti Atlétikai Központ és Közpark, valamint a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezésének támogatására
Határozati javaslat: „Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy kiáll a Budapesti Atlétikai Központ és Közpark, valamint a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezése mellett és arra kéri Karácsony Gergely főpolgármestert és a Fővárosi Közgyűlést, hogy járuljanak hozzá a Budapesti Atlétikai Központ és Közpark megvalósításához.”

A képviselő testület többsége 11 igen 5 nem 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta.

Véleményem szerint ez a döntés szimbolikus jellegű. Elvi kinyilatkoztatása annak, hogy a csepeli képviselő testület többsége szeretné ha az objektum és a közpark megépülne és az atlétikai VB pedig Budapesten megrendezésre kerülne. Második része egy kérés a Főpolgármesterhez és a Fővárosi Közgyűléshez.

Nagyon leegyszerűsítve ez arra jó, hogy

Végeredmény. Csepeli szavazás az atlétikai VB támogatásáról. Zölddel a támogatók, rózsaszínnel az ellenzők, sárgával a tartózkodók. az LMP-s Tóth Sándor sötéten maradt, mert nem volt jelen a gombnyomásnál

Csepel polgármestere  saját facebook oldalán sajtóközleményben jelentette be tegnap este: a csepeli önkormányzat képviselő-testülete 11 igen, 5 nem és egy tartózkodás mellett megszavazta, hogy Csepel támogatja a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, a Csepelt érintő közpark megvalósítását, valamint a hozzájuk kapcsolódó fejlesztéseket. Borbély Lénárd a posztja mellett többek között ezeket a  megjegyzéseket  olvashatta:

"A képviselő-testület megszavazta,de a Csepeli lakosság véleményét nem kérdezték meg !!!! Hova ez a nagy sietség?"  - "Egyszerű matek, a kèpviselő-testület megszavazta. A fene vigye el. Meg azt a sok pènzt is, amit ebből kaszàlni fog valaki." - "Talán elsőnek nem a kórházakat kéne rendbe tenni??  Bár igaz, arra nincs pénz" - Remélhetőleg túléljük  biztos szép lesz, csak az út amíg elkészül hosszú. Nincs sok alternatíva és a közlekedés már így is elég kaotikus. De ne legyen igazam" - "Építsétek meg a Vizes VB nyereségéből, oszt jónapot. De ha kevés lenne, majd a csepeli képviselőtestület, meg a rászavazók kiegészítik a lóvét. Budapest pedig kösz, nem kéri."

A fenti bejegyzések beíróit nem bírták jobb belátásra a polgármester fedezet nélküli ígéretei sem, melyek szerint  

Fergeteges sikert aratott ötven éve egy kabaréjelenet, amelyben Kazal László  beszűkült tudattal csak a focit látja a világból. Semmi más nem számít. Ha a magyar válogatott akkori játékosai (Albert, Bene, Farkas, Tichy, Mészöly, Göröcs...) hibáztak, a Kazal által megszemélyesített kisembernek felment a vérnyomása, de magát nyugtatta így: nyugi dagi, nyugi, nemcsak foci van a világon... Ennek ellenére neki csak a foci jelentette a (magyar) világot. A Népszava publicistája, Bernau Péter szerint sem az a baj, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szereti a futballt. Az sem baj, hogy lebontották a Népstadiont, és felépítették a Puskás Ferenc Arénát.  Az a baj, hogy az aréna építését hazugságok és korrupciós esetek kísérték. 

Amikor a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) 2014-ben benyújtotta pályázatát a 2020-as Európa-bajnokság társrendezésére, akkor 2017-re vállalta az aréna felépítését, kormányhatározat rendelkezett arról (Orbán Viktor aláírásával), hogy a stadion nem lehet drágább százmilliárd forintnál.