A magyar labdarúgó válogatottnak pótselejtezőt kell játszania, hogy kijusson a 2016-os párizsi Európa Bajnokságra. A sorsolást holnap tartják meg az UEFA svájci központjában, Nyonban.

Addig is, amíg megtudjuk, hogy a további hét reménykedő válogatott közül a szerencse kit jelöl ki ellenfélnek, bemutatunk két különböző  vélekedést a hazai labdarúgás helyzetéről, megítéléséről. Révész Sándor és Pető Péter írása markánsan jelzi a realitás és a remény közötti különbséget.

Csalódott az orbáni Magyarországban Francis Fukuyama (képünkön).

- Mikor a történelem végét elképzeltem - mondta el az ismert politológus -, valami olyasmi kép merült fel bennem, mint az önök Nyugati pályaudvara. A vonat végre megérkezik, az utasok leszállnak, bemennek a restibe egy pofa sörre, és vigyorogva egymás vállát lapogatják. Arra viszont nem számítottam, hogy utána szépen újra fel tetszenek szállni a vonatra, és nagy dudálással visszatolatnak Rákosrendezőig. (Konok Péter facebook oldala)

Több helyen még a sínek sincsenek a helyükön a készülő felcsúti kisvasút nyomvonalán, pedig a beruházásnak kicsit több mint két hét múlva el kellene készülni - ezt látta stábunk, amikor az építkezés helyszínén járt. Az alapítvány évi 10 ezer utassal számol. A Demokratikus Koalíció szerint értelmetlen a beruházás, amely majdnem 900 millió forintba kerül. 600 millió forintot az Európai Unió adott rá. A Miniszterelnökség szerint minden a tervek szerint halad.

Nézem, csak nézem és hallgatom azt a riportot, amelyet az Echo TV készített Csepel egy éve regnáló polgármesterével, és megdöbbenek! Borbély Lénárd már elfeledkezett választási ígéreteinek nagy részéről? Megválasztása előtt hét fejezetben, ezen belül 35 pontban jelölte meg vállalásait. Beiktatása óta azonban  nem akart beszélni például a csepeli betegellátás korszerűsítéséről, a rend és közbiztonság erősítéséről, a természeti kincsek csepelieknek való visszaadásáról, valamint az út-, csatorna- és járdaépítés folytatásáról. Vajon miért? Talán azért, mert az egészségügyi intézmény önkormányzati támogatását a 2010. évi ~ 584 millióról tavaly 33,5 %-ra, az idei költségvetés szerint már csak ~ 314 millióra (~54 %-ra) csökkentették? Vagy azért mert például nem folytatják az elkészült gerincút teljes kiépítését, nyoma sincs a Gubacsi híd 2x2 sávosra való kiszélesítésének, miközben a logisztikai fejlesztések, az utak további terhelése további gondokat okozhatnak a csepeli közlekedésben, és még folytathatnánk, de inkább figyeljünk a visszhangra, lássuk az Echót:

Ez derült ki az Európai Uniós statisztikai hivatalának kutatásából - a mediterrán országokban ennél is rosszabb a helyzet. A sok munkanélküli mellett viszont több tízezer betöltetlen álláshely is van Magyarországon és nemcsak diplomásoknak.

Az Ábel Attila fideszes alpolgármester tulajdonában és szerkesztésében működő jobboldali, szélsőséges véleményeknek is teret adó hírblogtól,a csepl.infóból  vett át egy , a munkásotthoni vezetőket bepiszkítani szándékozó cikket a szintén Ábel-i felügyelet alatt álló, de közpénzből működtetett  Csepeli Hírmondó (A végsőkig titkolják a Munkásotthon gazdálkodását) Egy kérdésünk és egy megjegyzésünk van:

> kíváncsian várjuk, hogy a csepeliek pénzéből fenntartott lap mikor veszi át az ellenzéki blogokon található híreket, véleményeket, megjegyzéseket?

> Az átvett cikk címe és tartalma hazugság. A Csepeli Munkásotthon gazdálkodása az alapítvány honlapján évi bontásban olvasható.

Aki viszont nem akarja elolvasni és tudomásul venni, az ilyen hazug cikkeket írogat.

Csepelen az óvodák tavaszi-nyári egyesítése, irányításuk központosítása verte ki a biztosítékot. A látszat azt mutatja, hogy a szülők és a pedagógusok tapasztalatát, véleményét semmibe vevő gyakorlatot a szomszédban, a Duna túloldalán is követik, csak nem óvodás fokon...

A már megszokott kormányzati forgatókönyv szerint zajlik a főváros XXII. kerületében található Budai Nagy Antal Gimnázium politikai megerőszakolása: az iskola igazgatói székébe egy a köznevelési államtitkárnak kedves igazgatót ültettek, a döntéssel az intézmény tantestülete, szülői szervezete és diákjai sem értenek egyet. Mára beigazolódtak a nyári félelmek,

Nem hajlandó a csepelieknek bevallani Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, hogy milyen büntetést kapott azért, mert ittasan vezette gépkocsiját. Erről hallgat. Helyette varázslatról beszél. Miként személyesen jegyzett, és a csepel.hu nevű szócsőben Köszönet című opuszában írja: „folyamatosan azon dolgozunk, hogy otthonunkat Budapest egyik legszebb kerületévé varázsoljuk”.

A csepelieknek már elegük van a varázslatból. Látták a Kossuth Lajos utca felújítását, ami az idegeiket őrölte, de semmi sem változott, a kátyúk újra vendégei a friss aszfaltnak. Maradt a zsúfoltság és a benzingőz. Az óvodákat a szülők és a pedagógusok többszöri, határozott tiltakozása ellenére erőszakosan egybe varázsolták, összevonták. Igaz, sikeresen eltüntették a kritikát és az őszinte szót az óvodák környékéről (is). A csepeliek már azt is láthatták, hogy Borbély polgármester és állandó tettestársai felesleges, értelmetlen pereskedéssel hány milliót varázsolnak el közpénzből perköltségnek, és mennyit varázsolnak el ugyanebből a közpénzből, ha a várt kenyér helyett cirkuszt adnak Csepel népének.

Igaz volna, hogy Borbély úr szöveget lop, vagyis plagizál? Bizony, kétséget kizáróan győződhetünk meg róla:

Köztudomású tény, hogy amiből lekvárt lehet főzni, abból pálinkát is. Orbán Viktor ebben találta meg a nemzeti identitás, a választói akarat, a rózsaszín jövőkép eredőjét, amikor 2010-ben meghirdette a párlatforradalmat. Rögtön a fülke után. (A lekvárt békén hagyta, de elvégre ki is vág be egy kanál szilvaízt a disznóölés hajnalán? Vagy barackdzsemet kolbásztöltés közben vagy társadalmi rossz közérzet esetén?)

Ezzel ki is jelölte kormányzásának főcsapását a szabadon mámorizált lakosság boldogítására, tettei alkohollal homályosítására.

Ceglédi Zoltán gondolatai:

Nem tagadom: mikor elolvastam a 71 menekült, köztük négy gyerek borzalmas halálára érkezett gyűlölködő vagy épp örvendező (!) kommenteket, nekem is az volt az első reakcióm, hogy lám, menthetetlen gonoszság uralta el a magyarokat, szörnyeteggé lett az ország.

Amikor a pengés kerítés alatt átbújó menekültekre, köztük gyerekekre üvöltve tűzparancsot követelő reakciókat láttam, először bennem is düh és lemondás kavargott, mondván, a magyar társadalom úgy döntött, lélektelen gazemberek masszájává rothad. Amikor a szememet és a szívemet nyilas házmesterek stílusában előadott, tíz éve még a Jobbikban is szégyellt, náci elmebetegekhez illő fröcsögés terítette be, amikor a kegyelmet nem ismerő, vérgőzös ordítás elviselhetetlen orkánná látszott erősödni, azt gondoltam: akik ordítanak, azok pont olyanok is, mint amit ordítanak, őszintén, átélten, készakarva, gonoszságuk minden parányi molekuláját átérezve.

Aztán arra gondoltam: vajon ők mikor kaptak kegyelmet bárkitől is?

Magyarországon ma a nagy többség számára nem jó élni. Egy kivételezett kisebbség helyzete javul, de a többség, most figyelj: pártállástól függetlenül egyre rosszabb helyzetben van. Ő sem kap kegyelmet. A kórházban nem azért nem kap rendes ellátást, ételt, időben csípőprotézist, mert nem eléggé kormánypárti; vagy fordítva: a gyereke akkor sem jut időben tankönyvhöz, ha apuka levesestányérnyi fideszes kitűzővel a mellén megy a tanévnyitóra.

Ábel Attila alpolgármester, ismét hablatyolt. Most kedvenc témájáról, a „csepeli MSZP korrupciójá” – ról fejtette ki hírhedt, már sokszor megcáfolt nézeteit, az új kormánylapnak, a most már Simicskához húzó Magyar Nemzet helyett létrehozott Habony lapnak, a Magyar Idők – nek. (Kétmilliárdot vitt volna el a csepeli MSZP korrupciója, csepel.hu, 2015. október 7.)

Egy mondatos véleményem: Ábel úr nem hazudtolja meg önmagát, már megint csúsztat, hazudik. És itt abba is hagyhatnám, mint ahogy sokan már csak legyintenek, amikor kérdezem tőlük: olvastad legutóbbi írását? Nem, de nem is fogom – felelik. Aztán kapom a jó tanácsot: csak a hívek olvassák a csepel.hu-t, egyébként meg egy percet sem érdemel, s azzal, hogy reagálsz, csak felhívod rá a figyelmet. Igaz, Ábel úr eddigi munkássága során nem először fordult elő, hogy nem mondott, írt igazat, s magam is jó néhányszor cáfoltam – tényekkel –, állításait.  Az önkormányzat agitprop titkáraként, a csepel.hu és a Csepeli Hírmondó irányítójaként, szerzőjeként, többször derült ki róla: nem igen érdeklik a tények. Egy, a Csepeli Hírmondó által elvesztett perben készült bírósági beadványában meg is írta: „Bár a jegyzőkönyveket nem mellékeltem, mert az ügy szempontjából érdektelenek,…” A bíróság viszont nem tartotta érdektelennek a jegyzőkönyveket és a benne fellelhető tényeket…

Miként korábban - a csepeli önkormányzat információja alapján  közöltük - , életének 73. évében elhunyt Deák Balázs, a Csepeli Diák Atlétikai Club edzője, testnevelő tanár.

Deák Balázs temetése ma délután 15 óra 30 perckor lesz az Óbudai temető szóró parcellájában. (1037 Budapest, Bécsi út 365-371.)

Deák Balázs olyan kiváló szakember és pedagógus volt, aki magas szintű képzettségével, szerény, de határozott személyiségével, sok fiatallal ismertette meg a mozgás örömét, az atlétika szépségét. Korosztályos bajnokokat és válogatott versenyzőket pályára állító eredményes edzői munkája felnőtt szinten is jelentős teljesítményeket hozott. Deák Balázs kiemelkedő edzői, tanári munkásságáért, mindig segítőkész hozzáállásáért a magyar atléták nagy családja,  a versenyzők, a tanítványai és a pályatársai  tisztelettel adóznak.

Emlékét a csepeliek megőrzik.

Nyugodjon békében.

Nem nagyon publikált felmérésekből tudom, hogy a rendszerváltás leginkább a középkorú férfiak egészségi állapotát viselte meg. A munka nélkül maradt „családfenntartók” elsősorban lelkileg omlottak össze, kicsúszott a lábuk alól a talaj, nehezen tudtak eligazodni az új „kaparj kurta” viszonyok között. A lelki betegséget pedig rendre követik a krónikus betegségek: a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a depresszió. Az adatok azt is mutatják, hogy a férfiak kevésbé észlelik a bajt magukon, kevésbé érzik magukat betegnek és kevésbé veszik komolyan a jeleket, de aztán a betegséget is nehezebben viselik.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az idei díjazottak nem lehetnek olyan nagyon kiemelkedőek, hiszen kitüntetésük napjáig Magyarországon nem ismertük őket. Kik is kaptak már megint Nobel-békedíjat?
Nos, 2015-ben olyan emberek részesültek elismerésben, akik párbeszéden keresztül rendezték egy forrongó ország közügyeit. Tették ezt egy olyan régióban, ahol rendre nyílt polgárháborúhoz vezet a szemben állók közötti vita. Tunéziából indult az arab tavasz, és ez az egyetlen ország, ahol a despota elkergetését politikai értelemben nyár követte, nem dermesztő tél.

Pedig a körülmények nem nagyon tértek el a Mubaraktól megszabadult egyiptomiaktól, de míg a Nílus mentén a harag és a bosszúszomj maga alá temette az újrakezdés esélyét, Tunéziában ki tudták beszélni félelmeiket és sérelmeiket a különböző csoportok. E nemzeti útkeresésnek adott keretet a Párbeszéd Kvartett, amely most a Nobel-békedíjasok közé emelkedett.

November 5-ig gázvezeték-építés miatt lezárták az egyenesen továbbhaladó forgalmi sávot a csepeli Károli Gáspár utca (a volt Tanácsház utca) Kossuth Lajos utca és a Táncsics Mihály utca közötti szakaszán.

Egyenesen továbbhaladni ebben az időszakban a jobbra kanyarodó sávból lehet. A Károli Gáspár utca és a Táncsics Mihály utca kereszteződésében is zajló munkálatok miatt a Táncsics Mihály utcában torlódásra kell számítani.

Aki teheti, a Táncsics Mihály utca helyett a  volt Csepel Művek főbejárata előtt elhaladó gerinc úton, vagyis a Teller Ede úton haladjon.

Dr. Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár tavaly áprilisban megválasztott országgyűlési képviselője a facebookon jelentette be: "a bíróság úgy döntött, hogy nevezhetem hírhamisítónak, hírgyárnak és hírmagyarázónak a közmédiát."

Csepel képviselője már korábban is felemelte a szavát az ellen a káros és kórós gyakorlat ellen, amelyet a közmédia évek óta folytat. A Parlamentben és több nyilvános fórumon bírálta a nézők folyamatos félrevezetését, az esztelen költekezést, amit a - népnyelvben királyinak nevezett - közmédiára fordítanak. Saját weblapján Napok romjai vagy a közmédia összecsuklása című cikkében mély és alapos elemzését adta a tarthatatlan állapot okainak, megnyilvánulásainak. Szabó Szabolcs ezzel az írásával és más megszólalásaival szálka lett a médiairányítók szemében...

Mostani pernyertességéről a következőket közölte:

OKTÓBER 11. 10-19 ÓRA - SÉTÁNYOK

Magyar ízek - kézműves termékek -  mesterség-bemutatók - táncház

Részletek: