A Cirmos-sétányi ingatlan, a volt pedagógus szálló esetében a tulajdonosváltás után már nem önkormányzati tulajdonról van szó, de Csepelen, egy több ezres lakótelepen történik mindez. Bízunk benne, hogy a kerületvezetők az itt élők érdekeit is képviselik, és a ködösítés helyett módot találnak a kérdések mielőbbi megválaszolására.

A  törmelék elszállításával folytatódott a Cirmos sétányi volt pedagógus szálló elbontása. Naponta sok teherautóval folyt a szállítás, nem kis gondot okozva az ott élőknek. „A jövővel kapcsolatban még bizonytalan a helyzet, nincs arról döntés, hogy mi fog itt épülni.” A döntésig bizony szabadon szárnyalnak a tervek és a találgatások.

Most csak néhány - a facebookon  terjedő  véleményt is figyelembe vevő - megjegyzésünk van:

> Több mint másfél éve, 130 millióért adta el az ingatlant az önkormányzat a Gerulus Kft-nek, annak, amelyiknek egyesek szerint  2016 óta gyakorlatilag „örökös” szerződési joga van Csepelen az útépítésekre.

> A cég vezetője nem rég, az egyik csepeli önkormányzati képviselő szerint, azt nyilatkozta, hogy

Miután elnyomtam a Camel (teve) cigarettám és beültem a Škoda (kár vagy szégyen) kocsimba, a Blaupunkt (kék pont) autórádiómon éppen Varga Judit bejelentését ismertették. Varga Judit a Facebook-oldalán közölte, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a 2023-as ellenőrzési program keretében nyelvi vizsgálatokat indított.

Az igazságügyi miniszter szerint a

Tíz éve érezzük jelenlétének hiányát, de szellemisége köztünk él. Ma is igaz, ami egy évtizede hangzott el a temetésén: „Nem tagadhatjuk meg múltunkat, hiszen, ha ezt tesszük, megtagadjuk apáinkat. Őrizzük meg belőlük azt, amit segít bennünket, hogy ne hibázzunk annyit, mint eleink, és hogy olyan bölcsek legyünk, mint ők. Erre is tanít bennünket Csepeli Szabó Béla."

Tíz éve, 2013. március 21-én hunyt el Csepel egyik legismertebb személyisége, a József Attila-díjas magyar költő, író, újságíró, Csepel Díszpolgára, Csepeli Szabó Béla. Rá emlékezve közöljük azt a búcsúbeszédet, amelyet a temetési szertartáson Udvarhelyi András író, újságíró, az egykori Csepel újság munkatársa mondott el.

"Tisztelt Gyászoló gyülekezet! Felebarátaim! Hadd kezdjem bocsánatkéréssel, hogy rendhagyó búcsúztatót mondok egy rendhagyó emberről. Egy rendhagyó, különleges egyéniségről, egy baloldali költőről, aki úgy volt baloldali, hogy magyar, jó magyarként élt. Aki nem lett kaméleon a rendszerváltás után, és szép új világunkban nem változtatta meg életszemléletét, nézeteit, elveit, nem tagadta meg a kisembereket akkor sem, amikor az azoktól elpártolók a damaszkuszi úton úgy nyüzsögtek, és a forgalom az úton, szinte elállt. Nem tagadta meg ez az igaz, őszinte ember a legfontosabb liberális, humanista elvet, a szolidaritást és hogy a szabadság, egyenlőség, testvériség nemcsak a polgárok privilégiuma, hanem a kisembereké is.

Egy 104 éve készült fotó: a Tanácsköztársaság kikiáltása után 1919. március 21-én a Parlamentnél

Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság részben az első világháborút követő közép- és kelet-európai forradalmi hullámba illeszkedett, részben a századelőn született baloldali modernizációs programok és programtöredékek radikális megvalósítási kísérleteként értékelhető, ami csak felemásan realizálódhatott az alig 133 napig tartó, de óriási emlékezettörténeti jelentőségű proletárdiktatúrában.

A csepeliek átvágása a szalagvágás után következett: 11 éve tart a gerinctelenség a Gerincút folytatásának megépítése helyett

A Tesco Lakihegyen tartott lakossági fórumot a Szigetszentmiklóson épülő hatalmas országos raktárbázisának építése ügyében. A beruházást megalapozó tanulmányterv alapján naponta 6500 jármű, ebből 1500 teherautó, kamion „zúdul a Szigetszentmiklós környéki, amúgy is

roppant forgalmas utakra. https://budapestkornyeke.hu/szigetszentmikloson-epul-a-tesco-uj-orszagos-raktarbazisa-gigadugotol-rettegnek-a-helyiek-a-rengeteg-kamiontol-teljesen-beallhat-a-csepeli-agglomeracio/  

A téma a csepeli képviselő-testületi ülésen is felvetődött, s mint kiderült, Borbélyt Lénárd nem kapott semmilyen értesítést Szigetszentmiklós polgármesterétől. A várható forgalomnövekedés valószínűleg, éppen a csepeli Tesco miatt is érinti a II. Rákóczi Ferenc út déli szakaszát, ami tovább növelheti a kerület közlekedési gondjait, szükségessé teszi a csepeli gerincút (Teller Ede út) évek óta

"A Fidesz egyik nagy trükkje az, hogy tüzet és vizet összekombináltak a következő választási időpontra" 

"Nem összefogás, ellenzéki szétbomlás zajlott, ez egyértelmű" – mondta Ágh Attila. Hozzátette, ráadásul az ellenzéki pártok nem vették észre, hogy ez a március 15-e egy történelmi szituációban zajlott: az uniónak tett ígéret szerint a hónap végére a kormánynak széles körűen át kellett volna alakítania a törvényeket, hogy a jogállamisági alkalmazkodáshoz megteremtsék az alapokat.

Óriási hiba az ellenzék részéről, hogy nem támadták a kormányt, pedig Orbánék világos jeleket adtak arról korábban – például Horizont és Erasmus program-ügyben és az ünnepi beszédben is –, hogy nem hajlandóak elfogadni az EU december közepén megfogalmazott elvárásait – véli a politológus.

Ágh szerint "Orbán március 15-i beszéde tulajdonképpen hadüzenet az Európai Unió felé". Úgy gondolja, érdemes összevetni

A kerület polgármestere fáklyával világít, de mégis sok dolog homályban marad . Például: van-e már Csepelen a Fidesznek helyi szervezete? Ha igen, akkor ki a vezetője, visszavették-e a polgármestert soraikba, s mikor kívánják minderről tájékoztatni a csepelieket? 

Borbély Lénárd március 14-én este, közösségi oldalán tette közzé, hogy „A Budapesti Fidesszel és Fidelitas-szal közösen, fáklyás felvonulással emlékeztünk a nemzeti ünnepünk előestéjén” Nincs semmi bajunk a fáklyás felvonulással, azzal sincs, hogy a polgármester saját értékközössége, korábbi pártja budapesti szervezete és annak ifjúsági szervezete által szervezett programon vett részt.

A polgármester volt pártjának alelnöke, a Fidesz Csepeli Szervezetének elnöke, Németh Szilárd, néhány hónapja feloszlatta a párt helyi szervezetét, ezzel

Most bemutatjuk, miként születnek a legjelentősebb döntések az orbáni sasfészekben, a Budai Várban, annak is a legtitkosabb zugában, az egykori karmelita kolostorban.

Így megy ez:

Orbán Viktor talán kicsit megfáradva a Karmelita erkélyén való dekázásban, leül a szép hosszú asztala mellé és válogat. Ez kell, az nem kell. Ez mindenáron, az csak akkor, ha olcsón adják, amaz meg akkor se, ha utána dobják.

A hajléktalanokkal, a segélyre várókkal bíbelődjenek az önkormányzatok, vagy az egyház, meg a civilek. Az óvodák és a bölcsődék is macerásak, a szülőkkel jobb, ha a helyi politikusok csatáznak. A közösségi közlekedésben ugyan sok a pénz, az uniótól is lehetne szakítani rá, de

Európa akkori  legmodernebb 60 kilowattos Telefunken rádió adóállomását építi az m. kir. Posta Lakihegyen Magyari Endre mérnök és a tervező, Fuchs Emil műépítész irányításával

Kilencvenöt éve lesz az idén annak, hogy 1928-ban üzembe helyezték ‑ az akkor még a jellegzetes „szivar” nélküli ‑ lakihegyi az adótornyot.

Az első magyarországi rádióadó, a világháborút és két forradalmat megélt  szikratávíró állomás (képünkön) 1914-tõl üzemelt Csepelen.

A Magyar Rádió első műsorát 1924. március 15-én még ugyaninnen sugározták középhullámon egy 250 watt teljesítményű adóval, a rendszeres műsorszórás, szintén erről a helyről, 1925. december 1-jén indult meg.

Az egész ország területén hallható adás sugárzásához azonban szükségessé vált egy nagy teljesítményű adó felépítése. Helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részét választották, a munkálatok

"A megannyi nyálas szájból tátogott „békedalt” Paszkievics, Sztálin és Putyin vezényli, a „béke” pedig Arad és Katyn avar- és hullaszagú csöndjét jelenti, a „békeüzenet” a haza­árulás cikornyás megfogalmazása... A szélestenyerű Fejenagy hazug szájából éppen csak az nem hangzott el, hogy már Petőfi is kínai akkumulátorgyárakat akart az alföldi rónaságra."

Mondhatnánk, hogy Orbánéknak annyi közük van a magyar tradícióhoz, mint kiskőrösi narancsos pizzának az olasz konyhához, de sajnos nem lenne igaz. A magyar történelem ugyanis kétosztatú: mindenkor voltak tisztító vihart hozó hősök és a gyáváknak az áradat után mindent ellepő, elszürkítő iszapja.

A mai Rákóczi (a volt Vasmunkás) térre több évtizeden keresztül szerveztek társadalmi munkát.  A kispályás labdarúgópályák, az óvoda, a Csepeli Ifjúsági Park (képünkön), az IKH (Ifjúsági Klubház), a Görögkatolikus templom és a mostani családok parkja is már a fideszesek idejötte előtt is megtervezett, bekerített és működtetett létesítmény volt.

A hatalomtól eltorzult csepeli fideszes vezetők már talán maguk is elhiszik, hogy Csepelen az időszámítás az ő idejövetelükkel kezdődött. Nem ismerik, és el is akarják törölni a kerületünk sok évtizedes korábbi történelmét. Olyan emlékezetpolitikát erőltetnek Csepelre, aminek semmi köze nincs a valósághoz, semmi köze Csepel történelméhez. – Ezzel az éles felütéssel kezdi az egykori Vasmunkás tér, a mai Rákóczi tér regényes átalakulásáról és sok (ingyenes) társadalmi munkával párosuló átalakításáról szóló bejegyzését a saját közösségi oldalán Horváth Gyula, az önkormányzat ellenzéki (DK-s) képviselője. Írását így folytatja:

„A Rákóczi térrel kapcsolatban a

A Budenz utcai iskolaigazgató betiltotta az ünnepi előadást, ha nem teszi, elhangzik az "Akasszátok fel a királyokat!", amiről a közönségnek Orbán jutott volna az eszébe. Helyesen járt el a direktor, bármely Petőfi vers esetében hasonló szigorral kell fellépni. Gondoljunk bele, hova vezetne, ha például egy szemtelen diák belekezd A magyar nemes, A XIX. század költői, vagy a Föltámadott a tenger című versbe, az Anyám tyúkjáról nem is beszélve.

Az ominózus költemény még csak biztatás egy rendszerváltás drasztikus kivitelezésére, de Julius Caesart, mint diktátort effektíve leszúrják csoportosan, a gyerek részvétele a merényben csak hab a tortán és csalódás a mostoha faternek. Nem kellenek a mi békeszerető népünknek az ilyen agresszív történetek, csak megzavarná békésen virágzó mezeinket. Ott van nekünk a Nyírő meg a Tormay Cécile lírája, akad miből merítenünk.

Még hogy elvették az iskoláktól az önálló döntési jogokat? A Budenz utca maga az élő cáfolat, nem kellett az intézkedéshez sem Demeter jóízlése, sem belügyminiszteri beavatkozás.

Postamunka Csillagtelepen. Ami Csepelnek évi 46,3 millióba kerül, azt a Belváros ingyen kapja meg

A Népszava írta meg, hogy az V. kerületi fideszes önkormányzatnak nem kell fizetnie a bezárásra ítélt Múzeum kőruti postája újranyitásáért. https://nepszava.hu/3186617_postabezaras-ujranyitas-belvarosi-onkormanyzat 

Úgy látszik a fideszes polgármesterek között is vannak elsők az egyenlők között. Csepelnek idén 46,3 milliót(!) kell fizetni a Vénusz utcai, állami szolgáltatást nyújtó posta működéséért. Felháborító.

Ezek szerint a kerület nem tartozik az elsők közé a sok egyenlő között, miközben

Már tavaly, az új kormány megalakulásakor gyanakodnunk kellett volna, amikor az az ember, aki 2008-ban, még polgármesterként, ki tudta jelenteni, hogy „akinek nincs semmije, az annyit is ér”, szóval Lázár János, a Nagy Kavaró újfent miniszter lett.

Üldögél Lázár úr batidai kastélyának trófeás vadásztermében, és hányja-veti elméjét: mit, miket kellene sebtiben nemzeti rangra emelni, úgy, mint anno a dohánykereskedelmet. Melyik tárca is lett az enyém? – mélázik egy szivarra gyújtva. Építési és közlekedési? Hohó, megvan!

Ma ünnep lesz Magyarországon. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc kitörésének napja. A 175. évforduló. Szimbolikus tartalmakat hordozó ünnep. A szabadság, a fejlődés, a modernizáció és a nemzeti tudat érzésének ünnepe. Szabadságunknak, haladó európaiságunknak az ünnepe.

Ünnepelnénk tiszta szívvel, ha a felidézett történelmen kívül volna mit. A nemzet mai állapotában nem méltó örököse 1848-nak. Az a hatalom, amely 13 éve  került hatalomra, erőszakot tett mindazon, amiért 1848–49-ben a nép küzdött. Erőszakot tett mindazon, amit a nemzet azon a márciusi napon kívánt.

Nincs béke e kettészakított honban, nincs egyetértés:

A Tizenkét pont volt az 1848. március 15-i pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Első változatát Irinyi József fogalmazta meg, március 15. reggelén a “Pilvax-kör” a Nemzeti dallal együtt elvitte Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták és plakátokon terjesztették Pesten:

Március 15-én a központi program reggel kilenc órakor kezdődik a Kossuth téren zászlófelvonással, majd 9:30-kor indul az ünnepi huszármenet a Nemzeti Múzeumhoz az Alkotmány utcából a Bajcsy Zsilinszky út–Károly körút–Múzeum körút útvonalon. A Múzeumkertben 10.30–11.30 óra között tart a díszünnepség, amelyen

Felülről még most is gyönyörű a Béke téri stadion. Csak föld közelből látszik, hogy miután Németh Szilárd magánalapítványa megvásárolta a Csepel SC Alapítványt, illetve annak vagyonelemeit, teljesen kettészakította a csepeli sportot, s jelenleg is mindent megtesz az egész egyesületi rendszer maga alá gyűrése érdekében.

A Csepeli Sportsziget Programhoz való csatlakozásra buzdítja a kerületi sportszervezeteket a kerületi fideszes média a rendelkezésére álló összes felületen. Örvendetes ez az elszántság, de a megvalósításnak van néhány sajnálatosan elhallgatott, de nem elhanyagolható akadálya. Ezek alapján nekünk csak két megjegyzésünk van a polgármester által aláírt felhíváshoz:

Megszületett a békeharcos Orbán-rendszer első, háború-és katonaságellenes burleszkfilmje, a Svejk magyar verziója az „István, a derék katona”. Novák Katalin facebook oldalán minap mutatta be egy videóban közgazdász férje, az eleddig a Jegybank devizapiaci igazgatói tisztségét betöltő Veres István metamorfózisát tartalékos alezredessé.

A felhőtlen szórakoztatás garantált. Például az orosz katonai attasé most egészen biztosan félrenyeli a kávét a röhögéstől.

Kezdjük mondjuk ott, hogy a Magyarország az a hely, ahol vannak akik pelenkájukba hordják a marsallbotot. A videón a First Gentleman ugyanis eleve alezredesi rendfokozatot viselő formaruhában menetel a még civil ruhás bakajelöltek között, majd Veres úr alezredesként masírozik esküt tenni is.

Úgy, hogy még a szakaszt felvezető tiszt is „csak” őrnagy.

Istenkém, ha a jogászvégzettségű Novák Katalin lehet köztársasági elnökként a Magyar Honvédség fővezére, úgy a közgazdász apusnak is igazán kijár

Költői túlzásokba csak akkor esik a közpénzen eltartott helyi szócső, ha arra gazdái buzdítják. Ez történt, amikor megírták és publikálták „A METRANS-modell: más hazai városok is a csepeli mintát követik.” című fogalmazványnak álcázott ingyenrelklámot.

Blogunk már 2016-ban, több alkalommal is foglalkozott a témával. Az év június 22-én közzétett cikkünkben olvashatták: 

* „…. a polgármester „…lesöpörve minden ellenzéki kezdeményezést, csak most, a beruházás közepén volt hajlandó a testület elé bevinni a fejlesztési elképzelést. Ez igazi lenézése az egész testületnek és nem csak ellenzéki képviselőknek…”

* A polgármester a cég letelepedésének támogatásával „…a csepeli ipar, a csepeli feldolgozóipar fejlesztése helyett, a budapesti fejlesztési tervekkel ellentétesen, a volt Csepel Művek teljes területének trimodális logisztikai központtá való átalakítását készíti elő. Amit megfelelő közúti, vasúti és hajózási feltételek megléte esetén sem Budapesten, ezen belül Csepelen kellett volna létrehozni. 

* „…A bajt tetézi, hogy

Az közismert, hogy az Orbán-kormány nem kedveli az önkormányzatokat és a civil kurázsit. Az orvosoknál ezekben a napokba tűzzel, vassal pusztítja.

Márpedig a kamarák, mint egyes nagy létszámú és tekintélyes szakmák köztestületei, egyfajta önkormányzatok, amit egyébként a most rapid módon átírt, az „egészségügyben működő szakmai kamarákról” szóló 2006-os törvény szó szerint ki is mond a bevezetőjében, így: