A járványt nézve pokoli idők elé nézünk, amit csak tetéz a kórházakban kialakuló helyzet. Közben elfogyott a kormányba vetett bizalom

Az oltás nem politikai kérdés, hanem hatékonyság és megbízhatóság kérdése - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a CNN-nek adott hét eleji interjújában. A száraz és fájdalmas tényeket szemlélve az államtitkárnak igaza van. Volna, ha errefelé nem lenne minden politikai kérdés, ha nem volna éppen a kormánypártok kényszerű érdeke, hogy a járványt politikai kérdésként kezeljék.

Kényszerű, mert a járvány mögött ott lépdel a jövő tavaszi választás, amelynek kormánypárti sikere a járványnak és következményeinek a kezelésén múlik. Ebben pedig a kormány rettentő gyengén áll - mindannyiunk közös fájdalmára. A közös partra szorított ellenzék a választásokat egyetlen kérdésre szűkítette le: Orbán vagy sem. Amin nincs mit csodálkozni, mert

Uraim, a fellegekből szálljanak már le a földre és mondja  meg valaki, hogy a kormánytól és kerülettől összesen mennyi pénzbeli ellátásban részesülnek évente a csepeliek?

Első kézből, személyesen Csepel polgármesterétől értesülhettünk arról, hogy rendszeresek az egyeztetések közte és az önkormányzati frakciók vezetői között.  A hivatalos helyi fórumokon (csepel.hu, CSH) azonban egyeztetésnek nyomát sem találjuk. Ott mindig csak Borbély Lénárd beszél, valójában igét hirdet. Még csak véletlenül sem tudhatjuk meg,hogy milyen kérdési, javaslatai voltak az egyeztetésnél a frakcióvezetőknek.

Ha valamit mégis  meg akarunk tudni, akkor tűvé kell tennünk a világhálót, hogy rátaláljunk egy-egy csepeli ellenzéki frakcióvezető véleményére. A csepel.hu és a CSH miért nem áll szóba az ellenzékkel? Miért nem kaptak, kapnak szót a CSH-ban az ellenzéki képviselők? Blogunk egyébként nem rég foglalkozott az egyik "egyeztetés" témájával, a korábban kiszivárgott, költségvetési javaslattal. 

https://csepeliek.blog.hu/2021/02/21/ezen_a_heten_tortent_csepelen_2021_februar_14-tol_21-ig   Akkori véleményünkből most csak két gondolatot idézünk:

 „A javaslat a költségvetési bevételek 22 százalékos csökkenésével számol, míg a kiadási oldalon 157 százalékos növelésre (!) tesz javaslatot, amiből a legnagyobb tétel a

Már a megújított Nemzeti alaptanterv (NAT) tavaly január végén nyilvánosságra hozott szövegéből is kiderült, hogy a kormányzati akarat szerint a magyar oktatás elsődleges célja nem a XXI. századi igényekre, kihívásokra való felkészítés, hanem az ideológiai nevelésen alapuló butítás.

Ez nemcsak abból látszik, hogy például az irodalomtanításban a magát konzervatív-kereszténynek hazudó politikai elit számára kedves alkotók jelentek meg, hanem abból is, hogy a szakmai szervezetek által évek óta követelt óraszámcsökkentéshez jelentős tananyagbővítés társult, így még kevesebb figyelmet lehet fordítani a diákok egyéni fejlődésére, a kritikus gondolkodásra, az egyéni vélemények sokszínűségére.

A problémát nem is elsősorban az jelenti, hogy vitatott életművű szerzők – mint Wass Albert vagy Herczeg Ferenc – kiemelt helyen szerepelnek a tananyagban, hanem az, hogy a tanterv nem ad időt és lehetőséget az értő műolvasásra, szövegértésre, elemzésre, összehasonlításra, vitára. Elég lesz gyorsan bemagolni az

A fővárosi és kerületi szakemberek nem a Galvani hidat, hanem, az albertfalvai híd megépítését támogatták  1949 óta, annyira, hogy már akkor építési és változtatási tilalmat rendeltek el az érintett területre. Érvelhet itt bárki, a szakmai indokok úgy peregnek le az Orbán-kormány embereiről mint a falrahányt borsó. Csepel polgármestere - sajnos - beállt a csepeli érdekek lesöprői közé

A polgármester fb-oldalán megjelent, Galvani híddal kapcsolatos írás után végre, valahára a CsepeliHírmondó is megkapta az engedélyt, írhat a témáról, természetesen Borbély Lénárd szövegének felhasználásával. Blogunk már  reagált az írásra:

https://csepeliek.blog.hu/2021/01/24/becsapjak_a_csepelieket_lehidaltunk_a_keruletvezetoi_galvanizalastol_lakatlan_lakasok_egy_het_hordal#more16400908,  

Az újabb, kiegészített, a polgármester házi újságírója, TK által szerkesztett/írt, Borbély-féle véleményismertetés vitatható megállapításai viszont „követelik” a reagálást a leírtakra:

> „...a csepeli önkormányzat szocialista vezetése 2005-ben véletlenül eladta a »híd« lábát”-írja szerzőnk.

A valóság ezzel szemben a következő: az akkor eladott terület a kerületé volt, az eladásból befolyt milliárdok még a tavalyi évben is felhasználásra kerültek, ráadásul a fővárosi és kerületi szakemberek nem a Galvani hidat, hanem, az albertfalvai híd megépítését támogatták, már 1949 óta, annyira, hogy már akkor építési és változtatási tilalmat rendeltek el az érintett területre. https://csepeliek.blog.hu/2017/07/10/horvath_gyula_galvani_vagy_albertfalvai_legyen_a_csepeli_hid  

> „Amíg a hídról csak a közlekedésmérnökök vitáztak, elsöprő többsége volt az építésének”. A január 24-én általunk közölt cikkben olvasható, hogy ez nem igaz. Azon kívül, hogy 2008-ban a csepeli képviselő-testület az albertfalvai híd elsőbbsége mellett tette le a voksot, 

„Közlekedésfejlesztési szakemberek sora azóta is ezt tartotta és tartja fontosabbnak

Most éppen azt próbálja elhitetni a kormány, hogy bármit is számít a nyitásról szóló nemzeti konzultáció. Pedig valódi, következményekkel járó és politikailag sem kockázatos kérdéseket is fel lehetett volna tenni – de a magyar kormány erre már akkor sem képes, ha éppen megtehetné.

Az, hogy a nemzeti konzultációnak sem a magyar nemzethez, sem a konzultációhoz nincs sok köze, nem lehet újdonság egyetlen gondolkodó magyar embernek sem. Orbán Viktor és kormánya az elmúlt tíz évben arra használta ezt az eszközt, hogy hiteltelenítse és fölöslegesnek állítsa be a modern demokráciák egyik legszebb intézményét, a népszavazást, és a magyar adófizetők pénzén juttasson el pártpropagandát milliókhoz.

Címképünkön a két fej közül az egyik egy főtt birkáé. A másik sokáig beszorult Csepelre, de ma már világhírű

Van egy elterjedt vélekedés, mely szerint a Fidesz milyen rettentően okos és ügyes. Hát persze. Éles elméjével, politikai zsenijével gyűri maga alá a demokráciát.

Tételem, melyet a következőkben bizonyítani fogok  csak annyi: egy diktatúra kiépítéséhez nem kell túl sok okosság. Csak csapott kanálnyi erőszak, fazéknyi gátlástalanság, végtelen mohóság, csipetnyi arcátlanság és annyi tahóság, amennyit felvesz.

A bizonyítás:

Orbán, Kósa, Rogán és aki hiányzik a képről, a brüsszeli ereszen csúszkáló Szájer, no és még sokan mások...

Az egyik Európa röhögése közepette pucéran csúszkál az ereszcsatornán. A másik miatt kormányhivatalokkal kell leállíttatni az új család különösen szemérmetlen vagyonszerzési akcióit. A harmadikról egy ország találgatja: teljesen tökkelütött-e, akinek a kínai Nagy Falat is el lehet adni (Szijjártó majd közvetít, ha arra jár), vagy valami ravaszabb trükkről van szó? Az illető történetesen a kormánypárt második embere, Orbán közvetlen helyettese. Ami nem meglepő annak fényében, hogy a kormányban meg Semjén helyettesíti Orbánt.

A miniszterelnök egyik rádióbeszédében persze el sem hangzott Rogán és Kósa neve. Jó, a járvány legveszélyesebb szakaszában nem is várható, hogy a kormányfő a víruson túl bármi más ellen is védekezzen. Csakhogy az állatvédelmi konzultációról azért volt ideje elmélkedni, azt is kitöltötte, hiszen „mégiscsak ilyen falusi fickó volnék”.

Hogy péntekenként Orbán olykor

"A Galvani változat megvalósulása esetén viszont az albertfalvai híd jövőbeni megépítése lényegében értelmét veszíti, azonban Pesterzsébet–Csepel–Albertfalva/Budafok között továbbra is hiányos marad a közlekedési hálózat." 

A következő megépítendő budapesti Duna-híd helyének kiválasztását élénk vita övezi - írja a 444.hu. A hírportálon közölt szakmai tanulmány szerint   a hozzászólók többnyire egy-egy szempontot emelnek ki (kapcsolatjavítás, belvárosi forgalomcsillapítás, helyi környezeti hatások, területfejlesztés, hálózati struktúra, társadalmi megtérülés), és az alapján érvelnek. A szempontok közötti súlyozás mindenképpen értékválasztási kérdés. Az alábbiak különböző értékválasztások következményeit teszik összevethetővé, hogy jobban eligazodhassunk a fővárosi hídvitában. 

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa 2020. februári ülésén a főváros vezetése és a kormányzat rögzítette, hogy következő hídként a korábban Galvani híd néven ismert hálózati elem (tulajdonképpen két híd és a kapcsolódó hálózat) épül meg.

Ez a választás nem következett a 2019 nyarán elfogadott Budapesti Mobilitási Terv rangsoraiból, és nem volt megalapozva újabb átfogó városfejlesztési vizsgálatokkal sem. A döntést és kommunikációját követően megszólaltak azok a civil szervezetek, amelyek

Pokoli világ van itt, de még nem akasztanak föl! -  Ezt mondta a Klubrádióban Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője, amikor arról kérdezték, hogy miért kezdenek országos tiltakozó akciókba.

Egy évtizede próbálja őket ellehetetleníteni a hatalom, sőt ádáz küzdelmet folytat ellenük pénzelvonással, pénzbüntetésekkel, miközben olyan feladatokat látnak el, amelyekkel egyébként az államnak kellene foglalkoznia. Szegényeket támogatnak, szociális, egészségügyi ellátást nyújtanak olyan embereknek, akikről a többség már lemondott, hátrányos helyzetből induló tehetséges fiatalokat segítenek a boldogulásban. Olyan magyar állampolgárokat támogatnak, akikről nem is tudni, hogy miből élnek. Ha dideregnek, akkor fát gyűjtenek az erdőben, máskor

MIND A 106 EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLETBEN LESZ ELŐVÁLASZTÁS, AHOL A CIVILEK IS ÁLLÍTHATNAK JELÖLTET

Újabb mérföldkőhöz érkezett az ellenzéki együttműködés. A kormány- és korszakváltásra készülő hat ellenzéki párt elnöke februári tanácskozásán hitet tett amellett, hogy a tárgyalóasztal helyett a választók kezébe adják a döntést: kik legyenek a Fidesz kihívói a választókerületekben, és ki legyen Orbán Viktor kihívója miniszterelnök-jelöltként 2022-ben. Eszerint immár végérvényesen kijelenthető: mind a 106 választókörzetben előválasztáson dől el, kiket tartanak a választók alkalmasnak a Fidesz legyőzésére és méltónak a magyarok további képviseletére.

❎ Az előválasztás a demokrácia valódi ünnepe lesz, ezért azon nemcsak a pártok jelöltjei, de civilek is elindulhatnak, akiknek a hatékony közös kormányzás érdekében

Németh Szilárd semmit sem bíz az utókorra: márványba vésette saját nevét. Borbély Lénárd kérdésekre nem válaszol, de a demokráciából leckézteti a csepelieket

Saját nevét is viselő márványtáblát leplezett le február 22-én Németh Szilárd a Csepel SC-ben, birodalmának újabb gyöngyszemében. A tábla szövege: „Ezen a helyen paralimpiai sportközpont létesül - Budapest – Csepel 2021. február 22. - Szabó László elnök Magyar Paralimpiai Bizottság; Németh Szilárd. országgyűlési képviselő”

https://infostart.hu/sport/2021/02/22/paralimpiai-sportkozpont-letesul-csepelen 

Az eseményről készült fotókat nézve szembetűnő, hogy nem vett részt rajta Borbély Lénárd polgármester, aki egyébként a szerdán, február 24-én megjelent Csepeli Hírmondóban képpel  alátámasztva közöltette is a hírt. Németh saját fb oldalán azt írta a kép fölé:  

„A Csepel SC fejlesztési tanácsa az érintettekkel közösen döntött: itt, a Szigetországban bebizonyítjuk, hogy fogyatékosnak lenni nem jelenti azt, vesztesnek lenni!” Lehetne elemezni a mondatot, azonban csak az első részre hívjuk fel a figyelmet. Ezek szerint már működik a Csepel SC új tulajdonosa által létrehozott „Csepel SC fejlesztési tanácsa”. Kik a tagjai? Van közöttük az önkormányzati vezetést képviselő személy, fejlesztéshez, sporthoz értő szakember? Kapnak-e a munkájukért tiszteletdíjat?

Egyébként a

Öt percnél több időt nem vesz igénybe Semjénnek egy éjszakai törvénymódosítás kiötlése, hogy aztán öt percig sem tartó szavazáson sokadszorra változtassák meg a gránitszilárdságút, amire egy másik öt perc alatt cserélték le az alkotmányt. Tovább tartott-e öt percnél a magánnyugdíjak ellopása, a tankötelezettség 16 évre való csökkentése, az ország stadionokkal és térkővel való teleszórásának elhatározása? Biztosan nem.

Felsorolni, de még csak végiggondolni se tudnám, mi minden alakulhatott volna másképp az életemben, ha éppen azoknak az öt perceknek a felelősségét, amikor tévedtem, rosszul döntöttem, sértettem, hazudtam, csaltam, buktam, hibáztam, megúszhatnám valahogy. Bár lehet, hogy nem is döntöttem semmit, egyszerűen csak történtek a percek, ahogyan szoktak, egyik a másik után, majd világossá vált, hogy közülük nagyjából ötnek különös jelentősége lett az egész további életemre. Vigasztalhatnám magam azzal, hogy legalább másnak nem okoztam ezekkel az elfuserált öt percekkel semmilyen kárt, de ez sem biztos.

Törvényt nem sértettem ugyan, de ez korántsem jelenti azt, hogy ne sértettem volna embert, ne okoztam volna álmatlan éjszakát, dühöt, haragot, bosszúságot, stresszt, és ezzel akár maradandó

Az idén lehetne ötven éves, de nem lesz, már 25 sem lett…Sokan már azt sem tudják, hogy Csepelen volt egyszer egy ifjúsági park. Még többen viszont máig őrzik az emlékét.  Az egykori Park, a Vasmunkás  tér, a mai Rákóczi kert környékének lakói pedig örültek, hogy megszabadultak a zajforrástól, a gyakori randalírozástól.  Mi most csupán a park születésének körülményeit elevenítjük fel az adott kor egyik újságcikkének felhasználásával. (Az MTI fotóját a Csepeli Ifjúsági Park megnyitóján Friedmann Endre készítette) 

Előjáróban emlékeztetünk arra, hogy az 1961-ben megnyílt Budai Ifjúsági Park még mostanában is gyakran szóba-  és képernyőre kerül, különösen, amióta az Orbán-birodalom része lett a Vár-kioszk, ahol a hatvanas években lányok és fiúk hosszú sorai kígyóztak, hogy bejussanak egy-egy Bergendy-, Omega-   Hungária vagy más beat-koncertre. Csepelen ez tíz évvel később kezdődött el. 1971-elején – csupa jó szándéktól vezérelve, sok dolgot, például a környék lakóinak nyugalmát figyelmen kívül hagyva, amúgy magyarosan ‑ megmozdult valami…

Munkásfiatalok szórakozása címmel Komornik Ferenc tollából egy cikk jelent meg a Népszabadság 1971. február 20-i, szombat i(akkor ez kiemelt figyelmet érdemlőnek minősülő) számában. Most ennek közlésével idézzük fel a Csepeli Ifjúsági Park születésének körülményeit:

„A tervek elkészítését hosszú meteorológiái megfigyelés előzte meg. Felderítették a Vasmunkás tér feletti széljárás irányát, a zenekari pódiumot aszerint bástyázták körül hangfalakkal — egyelőre a rajzon —. hogy a pezsgő beatmuzsika ne nagyon zavarja a környékbeli lakókat. Csepelen nyári szórakozópark épül a fiataloknak.

A mi meteorológiai megfigyelésünk:

„A hivatalos hazudozók, a kormányzati háryjánosok egyik fontos ismérve, hogy átlagos módon ellenőrizhetetlen, de jól hangzó kijelentésekkel traktálják a publikumot.” 

Nem tudom, hogy elgondolkodtak-e az elmúlt napokban azon a furcsa bejelentésen, amit Szijjártó Péter külügyminiszter tett Brüsszelben. A magyar diplomácia vezetője nem kevesebbet állított, mint hogy több európai ország vezetője úgymond „elkérte a moszkvai telefonszámot, ahonnan vakcinát lehet rendelni.” Nyilván képletesen értette. Pontosabban, reméljük, hogy úgy értette. Mert komoly ember ekkora blődséggel – remélhetőleg – nem áll a nyilvánosság elé.

Nem ez az első olyan kijelentés magyar kormánytagoktól, ami – hát, hogy is fogalmazzak finoman – szóval, köszönőviszonyban sem áll a valósággal. A hivatalos hazudozók, a

Működésre megy el  az idei kiadások több mint 62 százaléka, ami hosszabb távon a fejlődés komoly gátja lehet. Emiatt is érthetetlen a Polgármesteri Hivatal tervezett 20 fős létszámnövelése.

A lényeg a csepeli földi halandók többségének számára szinte láthatatlan.  Csak néhány szlogen szivárgott ki a kerület idei költségvetésével kapcsolatos polgármesteri javaslatból. A törvény szerint minden év február 15-ig be kell nyújtania javaslatát a képviselő-testületnek, s március 15-ig el kell fogadni az éves költségvetési rendeletet. A csepel.hu mindössze pár sort írt arról, hogy a polgármester a témában „egyeztetett” a témáról a testület frakcióvezetőivel, amiből semmi nem derült ki. https://csepel.hu/hireink/kozerdeku/item/13233-felelosseggel-csepelert  A javaslat elemzése hosszabb időt igényel, de néhány tényre fel kell hívnunk a figyelmet:

> még nincs fővárosi forrásmegosztás, így teljesen „forráshiányos” a polgármesteri javaslat. Nem tudni ugyanis, hogy a fővárost sújtó kormányzati elvonások miatt hogyan alakul az iparűzési és az idegenforgalmi adó a fővárosban, s mennyi jut a kerületnek a felosztható összegből;

> Semmilyen összegzés nem ismert a tavalyi kerületi költségvetés teljesítéséről, amiről külön kellene majd döntést hoznia testületnek, így a javaslatban szereplő számok (a 2020. évi várható teljesítés adatai) még jelentősen változhatnak. Ez kérdésessé teszi a tervezett bevételi és kiadási tételeket, leginkább a 9,2 milliárdos nagyságú maradvány realitását.

> A javaslat a költségvetési bevételek 22 százalékos csökkenésével számol, míg a kiadási oldalon 157 százalékos növelésre (!) tesz javaslatot, amiből a

Állandósult zűrzavar az ideiglenesnek nevezett HÉV végállomáson - Erről egy szó sincs a közpénzen kiadott Csepeli hírmondó február 14-i számában. Ott továbbra sem olvashatunk semmit: a csepeli HÉV körüli botrányról; a Galvani híddal kapcsolatos ellenvéleményekről; a gerincút folytatásáról; a közlekedés okozta környezetszennyeződésről; a járvány okozta csepeli veszteségekről, gondokról; az egészségügyi, szociális feszültségek növekedéséről; a kormány Csepelt is keményen érintő pénzügyi elvonásairól.

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH)  február 24-én megjelent 4. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk véleményünket. 

Vérszegény hírek, Borbély-féle „egyeztetés”, látogatás a Csepeli Munkásotthonban, fejlesztés, lomtalanítás, szemétszállítás, oltási-, vállalkozási helyzet rózsaszín szemüveggel nézve, s természetesen a szokásos: az ellenzék cikizése, válaszadási lehetőség nélkül. Ennyi az idei 4. szám lényege. 

Véleményünk a megjelent cikkekről:

1) Hírek a kerületből

Vérszegényre, mindössze három hírre tellett a szerkesztőségnek. Szent Imre téri padok felújítása, Nádvágás, WC nyitás. Fontos események, de talán történtek ennél fontosabbak is a kerületben a lap legutóbbi, február 10-i megjelenése óta. Néhány példa:

Kósa Lajos a Fidesz valóságos belső titkos humoristája. Neki  nem kell poéngyártással pepecselnie, mert Kósa saját maga egy vicc...

Kósa Lajos a Fidesz valóságos belső titkos Hofija. És igazából Hofinál is hofibb, nem kell poéngyártással pepecselnie, saját maga egy vicc. Egy ország kacag azon, miként gabalyodott bele a csengeri örökösnő meséibe a kormánypárti politikus naiv kapzsisága – sőt, egész Nyugat-­Európa rekeszizma a kósaizmus áldozata immár. Lehet, hogy ez némiképp túlzás, de az tény: a kifinomult francia bankártársadalom verítékezve, göcögve, asztalt verve nyerít, röhög, göcög, vérmérsékletétől függően.

Másképp nehéz is lenne szembesülni azzal a ténnyel, hogy hite szerint – ha ez a hit illan is – Kósa volt az egyik legnagyobb francia bank, a Credit Industrial et Commercial Bank 24,09 százalékának boldog és büszke tulajdonosa. Ráadásul ezt a tulajdonosi pakettet egy Sz. Gáborné nevű nénitől kapta, akiről a népnyelv csak csengeri örökösnőként fabulál. (Azért az jogos kérdés, hogyha egy Szabolcs-Szatmár-Bereg ­megyei asszonyság ily vagyonnal önthette nyakon Kósát, akkor vajon mit kaphatott a nemrég a Rothschild családnál vizitáló Szijjártó Péter, hisz ennek a famíliának valóban van némi köze a bankszakmához.)

Egyébiránt, ha én Kósa helyében vagyok, akkor

A Borbély Lénárd kontra Németh Szilárd vitában csak egy dolgot felejtett el BL polgármester, de azt nagyon. Azt, hogy nem Csepelen fognak dönteni a Csepel SC fejlesztése ügyében. Feledékenysége azért is elfogadhatatlan, mert fontos köztisztviselője, egyik kiszolgálója a NER-nek, a fideszes hatalmi gárdának, s illett volna előre látni, tisztában lenni saját hatalmuk természetével, a felette lévő hatalmasok gátlástalan hatalmi arroganciájával.

Németh nem is reagált a Borbély által állandóan szajkózott „nem oldja fel a változtatási tilalmat” tartalmú mondatokra, lekezelte az ügyet és a polgármestert. Ő ismerte/ismeri, alkalmazta/alkalmazza a hatalom egyik legfontosabb elvét: ha nem adják szép szóval, önként, elveszik erővel, pénzzel, ha kell, akkor törvénnyel. Ezt alkalmazta a 2012-es lex Munkásotthon törvénynél is, s most úgy tűnik, hogy újabb törvénymódosítással siet, többek között az ő segítségére is a kormány.

Tudniillik, megírta a Népszava, hogy „Újabb jogkört vonna el a településektől a kabinet”. Az önkormányzatiság felszámolásának további lépéseként folytatják az évek óta tartó központosítást, az önkormányzati jogosítványok csökkentését, most a településszerkezeti terv készítési jogának elvételével. https://nepszava.hu/3110705_ujabb-jogkort-vonna-el-az-onkormanyzatoktol-a-kabinet 

Amennyiben a 133 bátor ember, köztük Németh Szilárd, (akinek „alapítványa lett Csepel egyik legnagyobb ingatlantulajdonosa” https://24.hu/belfold/2020/12/07/nemeth-szilard-csepel-kimba/ ),

erre is rábólint, akkor

Még most is ott tartanak, hogy kérdezgetik a túlterhelt, alkalmatlan lukakban dolgozó háziorvosokat, szurkálnák-e hétvégén a pácienseiket. Szépen kérem, legalább átmenetileg kanyarodjanak le a szokásos piti bosszúról

Telefonon adtak időpontot, hívtunk egy taxit, az oltópontnál anyukám feltűrte a ruhaujját, kidugta a karját a kocsiból, megkapta az oltást, aztán egy parkolóban kivártuk a biztonsági negyedórát, és már mehettünk is.

Az angliai Kentben élő barátom beszámolóját még két információval tudom árnyalni: édesanyja odalátogató magyar állampolgár, az oltópontokat pedig még az ősszel, a szezonális influenza elleni vakcinázás idején alakították ki, és akkor csiszolták tökéletesre a működésüket is, számítva arra, hogy pár hónapon belül a koronavírus ellen olthatnak ezekben a szabadtéri sátrakban.

Ezek szerint meg lehet ezt szervezni, és bizony valami hasonló megoldásban reménykedtem, amikor Müller Cecília az ősszel eltűnt, állítólag azért, hogy

Németh Szilárd államtitkár, Bencsik Gábor, a Demokrata főszerkesztője és Ábel Attila, Csepel alpolgármestere - Csak rájuk kell nézni, és akkor kétség nem fér hozzá: mind a három jobboldali személy szebb, okosabb, erősebb mint a konkurencia

Különös írás jelent meg a kormánypárti szélsőjobbos Demokrata újságban Gazdag István tollából (klaviatúrájából), amire a telex.hu irányította rá a figyelmet . A Demokrata cikkének szerzője ismert és kevésbé ismert újságok cikkeiből kigyűjtött állításokból építette fel írását, amelynek lényege nemes egyszerűséggel az, hogy a jobboldali emberek szinte mindenben jobbak a baloldaliaknál.

A hivatkozott külföldi írások között vannak tudományos szaklapok cikkei is, amelyek több esetben önbevalláson alapuló felmérések részleteit közölték, tehát arról szóltak, hogy az emberek hogyan vélekednek magukról, de a Demokrata újságírója hivatkozik például a Daily Mail brit bulvárlap egyik cikkére is.

A teljesség igénye nélkül néhány szó szerint idézett szövegrészlet a cikkből:

• Minél jobban néz ki valaki, annál nagyobb a valószínűsége, hogy önmagát konzervatívnak tekinti.
• Minél magasabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel konzervatív beállítottságú. Szignifikáns genetikai kapcsolat van a testmagasság és az IQ-szint között, minél magasabb valaki, általában annál intelligensebb is.
• A konzervatívok hajlamosabbak jobban megbízni a saját értékítéletükben, mint a liberálisok, tehát értelemszerűen felelősségteljesebbek a döntéshozatalukban is.
• A konzervatívok egyértelműen boldogabbak, mint a liberálisok, de mindnyájuk közül legboldogabbak a legszélsőségesebb politikai nézeteket vallók.
• Egy, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban, Svédországban és Dániában végzett felmérés alapján a jobboldaliak nagyobb valószínűséggel elégedettek a szexuális életükkel.
• Egyáltalán nem meglepő módon a fizikailag erősebb férfiak inkább jobboldaliak, míg a gyöngébbek hajlamosabbak a gondviselő állam és a vagyon-újraelosztás, vagyis a fiskális fosztogatás támogatására – akárcsak a nők.
• A konzervatívok nagyobb önuralmat képesek tanúsítani a liberálisoknál, ezért sikeresebbek például a fogyókúrázásban is.
• A liberálisok hajlamosabbak arra, hogy

A mi kormányunk nagyon következetes. Azt írta ki 2011-ben a közfoglalkoztatási portálra, hogy a közmunka nem más, mint „támogatott tranzitfoglalkoztatás”, amelynek a célja, hogy az így dolgozók gyorsan vissza- vagy bekerüljenek egy piaci munkahelyre. A szöveg marad, bármi történjen is.

Annak, hogy a módszer ebből a szempontból mekkora kudarc, talán a legegyértelműbb bizonyítéka a polgármestereknek nemrég elküldött körlevél, amiben arra figyelmeztetik a közmunkát szervező településvezetőket, hogy szedjék ki a nyilvántartásaikból, hányan dolgoznak már tíz éve a rendszerben.

A közfoglalkoztatási törvény 2011. július 27-én lépett hatályba, aki azóta közmunkás és a mindig határozott időre kötött szerződései között soha nem volt hat hónapnál hosszabb szünet, az nem maradhat. Kezdő munkanélkülinek számít július végétől, hiába