Vége a háborúnak! A győzelmet és a békét ünnepelték önfeledten Londonban

1945. május 8-a a náci Németország feletti győzelem napja. Akkor is, ha Magyarország a vesztes oldalon állt, s ezt követően hamarosan egy másik diktatúra rendezkedett be. Amikor ezt egyértelművé teszik a tankönyvek, erről sugároz filmeket a köztelevízió, a diákjaink vetélkedőkön találkoznak e kérdéssel, tanítványaink megkérdezik déd- és nagyszüleiket, hogy az ő családjukat miként érintette a háború, s annak befejezése, ez a mindannyiunk életét alapjában meghatározó téma közéleti kérdéssé válik. Amikor mindez megtörténik, valójában akkor ér véget számunkra a második világháború. S itthon otthon leszünk: Magyarországon, Európában. 

Alfred Jodl tábornok írta alá a náci Németország, a III. birodalom kapitulációs okmányait a győztes szövetséges haderők képviselői előtt

Hetvennégy évvel ezelőtt, 1945. május 8-án és 9-én a hitleri német  birodalom feltétel nélkül letette a fegyvereket, megadta magát, kapitulált a szövetséges antifasiszta államok előtt, és ezzel földrészünkön véget ért a leírhatatlan szenvedéseket, borzalmakat, pusztítást okozó, hat éven át tartó második világháború. Európában azóta minden évben ünnepelnek és emlékeznek május 8-án és 9-én. Magyarországon azért ez egy kicsit másként van. Erről szól Miklósi Lászlónak, a Történelemtanárok Egylete elnökének írása:

Takács Mónika beszámolója a csepeli képviselő-testület legutóbbi (április 25-i) üléséről:

A csepeli sportolók köszöntésével kezdtünk. Barka Emese világbajnok (birkózás), Török Ferenc Európa-bajnok (lövészet) és az Island Rock Csepel Táncsport Egyesület táncosai kiemelkedő eredményeik miatt részesültek elismerésben. Ezúton is szívből gratulálok a sportolóknak és további sikeres felkészülést és jó eredményeket kívánok! 

28 napirendi pont szerepelt a meghívóban, melyből 7 sürgősségi előterjesztés volt. Elfogadtuk a Tűzoltóság és a Rendőrkapitányság 2018. évi beszámolóit. Támogattuk a túlszolgálat finanszírozásáról szóló megállapodást a rendőri szervekkel. Kérdésként feltettem, hogy a 2018-as költségvetés teljesítéséből az olvasható ki, hogy a rendelkezésükre álló összeg 26,7 %-át használták csak fel, miért? A kapitány úr válaszában elmondta, hogy elhárult az akadály, az

Az innovációs miniszter Palkovics László egy interjújában kimondta, tetszik vagy sem, az akadémiai kutatóintézetek hálózatát a kormány kiszervezi az MTA-tól. Lám-lám, mire volt jó a tudósok arcoskodása, a végén úgyis győz a nép akarata, mely akaratot Orbán Viktor automatikusan hűséges kesztyűbábján keresztül gyakorolja.

A magyar tudomány teljesítménye sajnos elmarad attól, amit a nép akaratának megtestesítője elfogadhatónak tart – mondja az akadémikusból lett miniszter. Mit lehet tenni, a minőségben a kormány nem ismer tréfát, ahol makulát lát a rendszer működésében, ott terem és rendet tesz. Erre nem csak a nép felhatalmazása jogosítja fel, hanem saját működésének vitathatatlanul minőségi volta is. Amit a kormány kézbe vesz, az

Nyoma sincs, mert elhordták már a Dagi csárdát Németh Szilárd és Borbély Lénárd ígérvényével együtt. A vendégház és az étterem helyett  nyilvános WC-t ígértek a környék lakóinak, az oda látogatóknak. Borbélyék tesznek erre az ígéretre is? A többi ígéretüket is így tartják be?

Honnan jön mentő a magyar egészségügy megmentésére?

Írtunk már a röntgen nélkül dolgozó budapesti fogorvosi ügyeletről – lett is felújítás meg röntgengép azonnal. Titkon ezúttal is abban reménykedünk, hogy a szemészeti és egyéb ügyeletek sorsát is jóra fordítja majd egy-két újságcikk, miközben a józan eszünk azt súgja, hogy rendszerszintű problémákat nem lehet tüneti kezeléssel megoldani.

Márpedig az egészségügyben kilenc év óta nincs más, csak tüneti kezelés: ahol épp a legnagyobb a botrány, ott a kormány hirtelen beavatkozik, elcsendesíti a kedélyeket, majd nem történik semmi, egészen a következő botrányig. A tendencia pedig közben egyértelműen romlik,

Már szétverték a strandot. Eltüntették a jellegzetes sátortetős öltözőket. A helyi fideszes papagájkommandó szóló énekese kitalálta, hogy ezek szocreál építmények, pedig nem az ötvenes, hanem  a hatvanas évek elején épültek. Szocreál? Ez maga a halálos ítélet. Pusztuljanak - hangzott a verdikt, és pusztulni fognak. Elpusztították őket... 

Mint mást, ezt sem kérdezték meg Csepel lakóitól a fideszes vezetők. Eldöntötték maguk, hogy ez jó az embereknek és kész! Természetesen nem az a baj, hogy a Csepeli Strandot felújítják, hanem az, hogy kihagyják a döntésekből azokat, akik ennek a létesítménynek az igénybe vevői, tulajdonosai. Ábel Attila a maga csúsztató stílusában mindjárt hozzátette: „a balliberális ellenzék ugyanakkor nem értett egyet a strand és az uszoda üzemeltetésével, így fejlesztésével sem.”

A strand felújításáról nem kérték, és főleg nem igényelték az ellenzék véleményét, de még a lakosság támogatását sem. Németh Szilárd saját szakállára, - de a csepeliek pénzén - megvásárolta az üzemeltetési jogot. „Borbély Lénárd polgármester folytatta a strandfejlesztést.„ Nem kellett hatástanulmány, megtérülési számítás, és nem számított sem a pénz, sem az ésszerűség, sem a hagyomány.

Nem törődtek vele, hogy

Az én csalóm csaló, a te csalód gyanú felett áll. Ilyen egyszerűen osztják manapság az igazságot mifelénk. Gyakran akkor sem járnánk messze az „igazságtól”, ha egyszerűen csak „gazságról” beszélnénk, az „i” betűcske ott időnként teljesen felesleges.

Emlékszünk a csengeri asszony nagy port kavart esetére, aki olyan „ravaszul megtévesztette” a dörzsölt debreceni politikust, hogy az lóhalálában szaladt a közjegyzőhöz, néhány százmilliót bebiztosítani a sertéstenyésztésbe egyre jobban beletanuló, szépkorú mamája számára. Ha Kósát átverte egy szélhámos, akkor ostoba, ha maga sétált be a kelepcébe, akkor gazember.

Ma már teljesen mindegy, mi történt. A csengeri asszony „csaló státuszban” börtönlakó, az ex-miniszter éli világát. Mint ahogyan Erdősi néni, a herceghalmi polgármester felesége is köszöni, jól van, aki a vasárnapi boltzár ürügyén csinált látványosan hülyét mindannyiunkból. Bár a Kubatov-legények segítették, higgyük el a Fidesz pártigazgatójának, hogy neki köze sincs az egészhez. Gazság az is, amit az

Sajnálom, hogy most titokban vigyorogva dörzsölgeted a tenyeredet, és kárörvendve nézed egy háromgyermekes családanyának a vergődését, miközben talán büszke is vagy  igazságtalan provokációidra, az ellenfeleiddel szemben alkalmazott kíméletlen leszámolási kísérleteidre

Horváth Gyula, a csepeli önkormányzat ellenzéki (DK) képviselője a következő nyílt levelet írta a kerületi kommunikációt irányító és felügyelő fideszes Ábel Attila alpolgármesternek:

Kedves Ábel Attila!
Nagy figyelemmel olvasom írásaidat, megjegyzéseidet, kommentjeidet, amit Bangóné Borbély Ildikóval kapcsolatban teszel. Látom, már Tamás Gáspár Miklóst is igyekszel becsatornázni érvrendszeredbe. Ez helyes! 

Kedves Attila! Két dologról van ám itt szó! Az egyik TGM tudósi moralizálása, aminek igazságához nem fér kétség. Ez egy elméleti embernek a tudománya magányában, a z általános értékekről megfogalmazott elméleti megközelítéséről szól. De, Kedves Attila ez a morális érték rád, Szilárdra, Borbélyra, Kövérre, Bayerre, és a többi fideszesre is vonatkozik ám! És úgy tapasztalom, mintha a ti térfeleteken elnézőbbek lennétek! Ez helytelen! 

A másik téma, pedig a

Gergely Zsófia: Mikor lett észrevétlenül már az is megbecsülendő, ha nem állatként bánnak velünk? Mikor mondjuk azt, hogy elég, mi, akik a szolgálat nélküli szolgáltatás számláját álljuk? 

„Nem ők hibáztak, nekik olyan szállítási adatlapot adtak, amin rossz cím szerepelt” – csípőből így reagált az a betegszállító cég, amelyik tévedésből keresztülhurcolt az országon egy frissen műtött, idős embert. Az RTL Klub Híradójában bemutatott sztori igazi tanmese arról, hol tart a magyar egészségügy, vagy inkább betegségügy, mert az egészség-fókusz már nem is rémlik, a túlélésre hajt mindenki, a rendszer és az egyszeri beteg egyaránt.

Az első, zsigeri reakció tehát az ismerős hárítás, ezek szerint az is túlvárakozás, hogy egy semmibe nem kerülő „bocsánat”-ot odabiggyesszenek a mondat elejére, ha már valakinek a férjét, édesapját, nagypapáját a kórházból nem a 30 kilométerre lévő idősek otthonába, hanem a Bács-Kiskun megyei Hajósra vitték. Mert nekik Hajós volt odaírva, hát vitték, és mikor kiderült a tévedés, akkor még mentek vele tovább, és leadták a bajai kórházban. Mint egy rosszul címkézett poggyászt, ott kötött ki, depózták, ahol lehetett… Vissza nem hozhatták – magyarázzák – a túlhajtott sofőr így is többet vezetett, mint ami papíron megengedett.

Így a combnyaktöréssel műtött idős ember közel 24 óra alatt, fél Magyarországot megkerülve jutott el a kórháztól alig egy óranyi távolságra lévő otthonába. Ráadásul Alzheimer-kóros – tudott volna egyáltalán szólni, hogy mégis mi a francnak tartanak vele a déli határ felé? Jobb vagy még szörnyűbb, ha

Blogunk több alkalommal is foglalkozott a Metrans Kft gyárterületre való költözése önkormányzati támogatásának kérdésével, a cégnek a kerületi közlekedésre gyakorolt hatásával. Az alábbi linkekre kattintva két vélemény is olvasható:

https://csepeliek.blog.hu/2017/05/16/a_csepeli_gubacsi_hid-csata_a_hid_masik_vegerol_pesterzsebetrol_nezve  

https://csepeliek.blog.hu/2017/05/15/ez_a_mereg_kisiklott_a_gubacsi_hid_teljes_felujitasa_ujabb_borbely-mese_kampanyhabbal_nagy_zsufoltsa#more12504943

Szerintünk tény: az amúgy is nehéz közlekedési gondokkal (Gubacsi-híd rossz állapota, a csepeli gerincút továbbépítésének elmaradása, a gyári főútvonal megígért felújításának elhúzódása, a kétszintes Corvin csomópont hiánya, a II. Rákóczi Ferenc út HÉV végállomástól délre eső szakaszának, már szinte kezelhetetlen zsúfoltsága, az albertfalvai híd megépítésének elmaradása, a Hollandi út leterheltségének növekedése stb) terhelt csepeli közlekedési helyzetet tovább rontotta a

Jövőre lehet, hogy már nem lesz május 1. A Fidesz majd úgy módosítja az időszámítást, hogy ez a nap kimaradjon. Nem tiltja be a munka ünnepét, csak a körülmények megváltozására hivatkozva az nem jelenik meg a naptárban – megszöktetik az évet és punktum. Akkor az ellenzéknek – ha még lesz egyáltalán – annyi lehetősége sem marad, hogy valamit elmondjon a NER-el szembeni politikai elképzeléseiről, mint idén.

A Fidesz ezt a napot nem ünnepli, márpedig, mint tudjuk, a haza nem lehet ellenzékben, csak kormányon, és ha a kormány nem ünnepel akkor a haza sem. Egyszerű. Egyébként szerintem tiszta véletlen, hogy

Május elseje róluk is szól.  Az Audi magyar munkásainak sikeres, béremelést követelő több napos sztrájkja sok embernek adott reményt, figyelmeztetést, hogy az érdekeket csak szervezetten lehet érvényesíteni    

A történet 1886. május 1-én kezdődött: az amerikai szakszervezeti szövetség (AFL) sztrájkot szervezett a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. Ennek a napnak az emlékére az idén is világszerte tömegek köszöntik  a munka ünnepét.

Ma a Kodály köröndtől az Andrássy úton át a Városligetig várhatóan egy nagyobb tömeg indul  délelőtt. Nem nosztalgiából menetelnek, hanem a kormány több, a munkavállalókat sújtó intézkedése miatt.

Nem lesz dísztribün, az ország első embereinek senki nem integet majd, ők manapság amúgy se vegyülnek a néppel. Szóval jönnek az önmagukat kereső szakszervezetek, lesz zászlólengetés, táblaerdő, utána meg szónokok és közbeszélgetés egy közös sátorban, ameddig bírják a résztvevők.

Az utóbbi hónapok sikeres bérharcai és a

Ha esett, ha fújt, vagy ha hétágra sütött a nap, a gyári gyereknapot évtizedeken át akkor is megtartották április 30-án. Másnap, a Csepeli Munkásotthon fúvósainak utcai koncertje mellett,  május első napjára ébredtek a csepeliek. Igen, ott volt május elseje....

Csepelen és különösen a Csepel Művekben valamikor hajdanán minden másként volt. Még a gyereknap is. Nem május utolsó vasárnapján ünnepelték. A gyárban évtizedeken át - hagyományosan - április 30-án, vagy a hónap utolsó munkanapján, de ha úgy tetszik, május elseje, igen, az akkori május 1. előtt egy nappal tartották meg a gyereknapot. 

Fényesre pucolt cipőkben, frissen vasalt ingekben, blúzokban vártak a gyerekek száz- és ezer számra az ünneplőbe öltözött édesanyjukkal, édesapjukkal.

És délután kettőkor megállt az élet, megnyílt az I-es kapu, a Szent Imre tér (Tanácsház tér) felöli főbejárat. Az a kapu, amit az év többi napján rigorózus szigorral  őriztek. A gyereksereg beözönlött a bejáraton. Az ővéké volt az utca...

Több mint 25 ezren dolgoztak  csak a kerítésen belül, és akkor még

Az intézménynek nincs elfogadott szervezeti célkitűzése, visszamenőleges hatállyal módosítottak egy szerződést, érvényes megállapodás nélkül foglalkoztatnak egy Kft-t

Olvasom a „Hova folyik Csepelen?” című írást, amely szerint „Lehet, hogy komoly gond van a kerületi egészségügy körül?” Szerzője nyugodtan elhagyhatta volna a kérdőjelet. Szerintem ugyanis több mint érdekes, hogy a tavaly decemberben elfogadott idei első féléves testületi munkaterv három egészségügyi témájának tárgyalása valamiért elmaradt. Egyiket sem tűzte napirendre a képviselő-testület.

Így februárban nem került napirendre a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálat Alapító Okiratának módosítása, márciusban szakmai fejlesztési terve, április 25-én pedig a szolgálat térítési díjszabályzata.

Az okokat – szokás szerint –, nem hozta nyilvánosságra Borbély Lénárd polgármester, aki a

Avatnak,  ígérgetnek, csepeli gyerekek között fényképeztetik saját magukat. A 21. kerületi Fidesz-sajtó dokumentálta  Tarlós István, Novák Katalin és Borbély Lénárd Rákóczi kerti átvágós produkcióját

Ami a Csepeli Hírmondó (CSH) április 25-én megjelent 8. számából kimaradt, azt mi közzétesszük, ami megjelent, arról elmondjuk A véleményünket

Felerősödő kampány Csepelen: nyolcan adták át a felújított Rákóczi Kertet, amely a kampány jegyében új nevet is kapott. Családok Parkja lett, ami a Fidesz fontos célcsoportjának, a családoknak kampánycélként való megjelölését is jelenti. Útépítés, strand, iskola, kertészeti feladatok, nyugdíjasok és EU-választás, az ellenzéki pártok egész oldalas lejáratása a további fontosabb témák a lap legújabb számában. Teljes oldalt kapott Németh Szilárd, aki újra vívja saját szabadságharcát mindenkivel, ha a Fidesz ellen van, leginkább vezére, pártja és önnön félelmeivel. Természetesen a migrációellenesség és keresztény kultúra védelme jegyében.

Borbély polgármester úr változatlanul élvezi a szerkesztők kegyét: a CSH oldalain avat, köszönt, ígérget, levelez, iskolát látogat, fiatalok, leginkább iskolások között fényképezteti magát, hirdet.

Nem véletlen tehát, hogy a CSH most sem közölte az Állami Számvevőszék a lap tulajdonosát és kiadóját érintő tavaly nyári elmarasztalását, vagy, hogy nem reagáltak a lap több tízmilliós önkormányzati támogatását és az egyoldalú tájékoztatás közötti összefüggéseket feszegető írásokra sem. Nem véletlen, hogy nem jutott hely a közvéleményt hónapok óta foglalkoztató kérdésekre: csökken a kerületi lakosság száma, romlanak a megélhetési viszonyok, nőnek a kerület közlekedési, környezetvédelmi gondjai, csökken a Kis-Duna-parti zöldövezet.

Hallgatott a szerkesztőség az év elején folytatott közvélemény-kutatásról. Hónapok óta nem közölték a Csepeli Munkásotthon egyetlen programját sem. Vajon miért? Talán Németh Szilárd letiltotta, mint ahogy állítólag az intézmény állami támogatását is?

Véleményünk a cikkekről:

A Kétfarkú Kutya Párt két évvel ezelőtt színesre festett egy szombathelyi megrepedt útszakaszt. Ebből érthető módon botrány lett, a járási hivatal köztisztasági szabálysértésben marasztalta el a vandálokat, bár a köz megbotránkoztatásáról, illetve a nagyközönség esztétikai érzékének meggyalázásáról is értekezhetett volna. Ezt valamiért nem tette, pedig higgyék el, a szép egyenszürke aszfaltúton brutális látvány volt az a színes alkotás, szinte kiabált, vagyis a csendrendeletet is megszegte.

Jegyezzük meg, hogy a polgári békének ez a fajta felrúgása azóta rettentően elharapózott. Pár héttel ezelőtt a Terézvárosban hallgattak ki a rendőrök egy bizonyos egyént, aki

A volt és a jelenlegi polgármesternek bizonyára kellemetlen kiszállni még átmenetileg is a csepeliek pénzén vett luxusautóikból, és szóba állni az utca embereivel. De ilyenkor kénytelenek leereszkedni a néphez.

Szombat reggel, már 7 órakor listával a kezemben a piacon voltam. A piac kapujában megláttam a fideszes különítményt, ahogy aláírásokra vadásztak - számol be tapasztalatiról Horváth Gyula. Így folytatja:

Mivel az EU választásokhoz való indulásra a szükséges aláírásaik már régen megvannak, nem tudtam miért ez a szokatlan hercehurca. Lehet, hogy a Kubatov-listára gyúrnak? Egyéb magyarázat nem akad.

A hatalomba belekényelmesedett Fidesz vezérek nem szoktak kitelepülni. Bizonyára kellemetlen kiszállniuk még átmenetileg is a csepeliek pénzén vett luxusautóikból, és szóba állni az utca embereivel. De ilyenkor kénytelenek leereszkedni a néphez.

Éppen ott álltak, ahol 5 éve, - az én (Horváth Gyula) jelöltségem idején - az egyik ifjú munkatársam álldogált. Akkor, a piacvezető nő ezt a területet a piac részeként jelölte meg, és biztonsági őrrel zavartatta el az aktivistát. Azóta tudhatjuk, hogy

Kozmosz sétány: milyen fejlesztések várhatók? Borbély Lénárd csepeli polgármester személyes közösségi oldalára  hivatkozva ezzel a címmel jelent meg egy információ a kerületi papagájkommandó szócsövében, a Csepeli Hírmondóban.

A polgármester Facebook-oldala mindent elbír. Még az alábbi mondatot is: „Fontos, hogy a beruházás jelenleg is tervezés alatt van, ezért sem volt korábban lakossági tájékoztatás!” A kimerítő felvilágosítást olvasva, néhány fontos kérdésünk még maradt:

 Mióta folyik a tervezés?

A beruházási tervezés megkezdése előtt miért nem kérték ki az ott élők véleményét?

Talán törvény tiltja, hogy

Hol csak az élvezet kedvéért, hol az elvehető javakért, de bátran gyűlölködik, amíg ott áll a hatalom mögötte

Van remény, ne tessék csüggedni. Kétségtelen, sok minden kell hozzá – de leginkább a hit, hogy nem kell ennek mindig így maradnia.

Idén megint szinte egybeesett a keresztények és a zsidók nagy ünnepe. A húsvét és a peszach. Ha úgy tetszik, mind a kettő a remény, a túlélés, a jó győzelme a rossz felett. Hiszen Krisztus kereszthalála után ott a feltámadás. Az egyiptomi rabság után nemcsak a csodás megmenekülés majd – jó, van közben vagy negyven év pusztai vándorlás – az Ígéret földje, a Kánaán, ahol méltó életet teremthetünk magunknak.

Szóval van remény, ne tessék csüggedni. Kétségtelen, sok minden kell hozzá – de leginkább a hit, hogy