Csepelen rengeteg üresen álló, kiürített vagy évek óta kiadó üzletet látnak az itt élők. Jobban jár a szemlélő, ha nem hisz a szemének? Az Orbán-média országosan, Csepelen pedig a közpénzből eltartott fideszes szócsövekben a Borbély-Ábel-Vida kommunikációs kommandó is azt sugallja, azt üzeni: ne higgyetek a szemeteknek...
Jó ideje zavarban vannak a kiskereskedelmi ágazati elemzők, ha a Központi Statisztikai Hivatal számai szóba kerülnek. „Beszéljünk róla, de azért ne vegyük véresen komolyan” – ez a hallgatólagos elintézése annak a jelenségnek, ahogy a piacról folyamatosan jönnek a jelzések a magyar vásárlóerő drámai megrendüléséről, a lakosság elszegényedéséről, a KSH hivatalos kiskereskedelmi forgalmi becsléseiben pedig ennek nyoma sincs. Ellenkezőleg: ott a kiskereskedelmi gyorsjelentéseket szinte beragyogja a napsütés, minden hónap egy új sikertörténet, csúcsfordulatszámon pörög a belső piac motorja.
Ez akár igaz is lehetne, hiszen – szintén a KSH szerint – rekordalacsony szinten van a munkanélküliség, nőnek a reálbérek. A gond csak az, hogy az utóbbi idők hatalmas piacbővülési számai, így a most közzétett kiugró júniusi 7,2 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedés mellé nem lehet más, külső, ellenőrizhető piaci tényeket felsorakoztatni. Az ellenkezőjüket annál inkább: a kiskereskedelmi ágazatban foglalkoztatottak száma apad, ugyanez igaz az üzletekre is, ami nem éppen a konjunktúra jele. Ehhez jön a pult mögött álló kereskedők tapasztalata, akik a piacrobbanásból csak azt látják, hogy évről évre laposabbak a bevásárlószatyrok, a boltokban szellősebbek a pultok, a plázákban egyre több a kiadó üzlet.