MIÉRT NEM VEZETTÉK BE MÉG ORBÁNÉK HIVATALOSAN A RABSZOLGASÁGOT?
MIÉRT NEM VEZETTÉK BE MÉG ORBÁNÉK HIVATALOSAN A RABSZOLGASÁGOT?
A Magyar Birkózószövetség (MBSZ) 4-5 olimpiai kvóta megszerzését várja a válogatottól a szeptember 7-én kezdődő Las Vegas-i világbajnokságon.
Az MBSZ sajtótájékoztatóján Németh Szilárd elnök ehhez hozzátette, biztos benne, hogy a 21 fős csapat megfelel majd az elvárásoknak. Egyben jelezte, hogy az olimpiai kvalifikációs időszak végére 6-9 riói indulóval számolnak, a kötöttfogástól 4-5, a szabadfogástól és a női szakágtól pedig egyaránt 1-2 kvóta megszerzését várják.
Forrás: NSO.HU
A 2015/2016-os tanév szeptember 1-jén kezdődik - de meddig kell várni az első tanítási szünetre? Hány napos lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet?
Őszi szünet: 2015. október 26-tól október 30-ig
A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. október 22., csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap pedig 2015. november 2., hétfő.
Téli szünet: 2015. december 21-től december 31-ig
A téli szünet 2015. december 21-től december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. december 18., a szünet utáni első tanítási nap 2016. január 4.
Az első félév vége: 2016. január 22.
A tanítási év első féléve 2016. január 22-ig tart. Az iskolák 2016. január 29-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről.
Tavaszi szünet: 2016. március 24-től március 29-ig
A tavaszi szünet 2016. március 24-től március 29-ig tart; a szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. március 23., a szünet utáni első tanítási nap pedig március 30.
Forrás: csepel.hu
Nem szeretném, ha Magyarország olimpiát rendezne!
Majd kitörik a nyelvem, mikor ezt kimondom.
Az 1964-es tokiói olimpia óta kísérem figyelemmel a világversenyeken történteket. Mindig az volt az álmom, hogy életemben legalább egyszer lesz lehetőség arra, hogy vendégül láthatjuk a világ élenjáró sportolóit, és a saját szemünkkel megnézhetjük hazánkban az olimpiát.
Az itteni lelátókon ölelkezhessünk össze kiváló sportolóink diadala után. Itt mutathatjuk meg - sportban, szervezésben, építészetben - hogy mit tudunk mi, magyarok!
Most meg itt van a lehetőség és azt mondom, hogy ne?
Hende Csaba egyre viccesebb. És most nem a kupakos távcsőbe meredő vagy a kamerák előtt üdvözült arccal dürrögő öregecskedő anti-katonáról beszélek. A politikusra, a hadvezérre, ne mondjam, az államférfira – aminek magát véli – gondolok.
Már az is szép volt, amikor tavaly – tortalázban ég az ország ilyentájt – kitalálta a Honvédség Tortáját. (Aki a 2014-eset látja, de akár a mostanit is, tuti, stilizált NATO-drótnak nézi a díszítésüket.) Az idei a magyar szabadságharcos szellemet jelképezi. Tessedik Sámuelről nevezték el, aki ugyan sosem katonáskodott, ellenben az akác elterjesztésében volt frontharcos. Így lett az egykori lelkész névadója a mézes hadi körtetortának.
Ünnepünk alkalmából azt is mondta Hende, hogy Magyarország csak akkor maradhat meg, ha van hadseregünk. Siralmas jövőkép, de legyünk optimisták. Ha támad az ellen, akkor a Szent Franciska Dróthúzó Dandár hirtelen
Elsőrendű érdek minden közösségben, hogy vezetői ne törekedjenek hisztériakeltésre. De nekünk a Fidesz jutott, amelynek munkásságát ezúttal is csak kommunikációs tervének követése határozza meg. Most épp azért remél és vár el rettegést, ami ellen csakis ő tehet, mert a menekültek fertőznek.
Akár lehetne is ilyen veszély. Csakhogy semmi nem történt a napokban, ami nem történt előtte, nem nagyobb a rizikó. A kormánypárt szerint azonban most kell ettől félnünk. Mi meg nézzük, ahogyan játszik a menekültüggyel, mintha az amúgy is nem jelentene épp elég nagy kihívást mindahányunknak. Az üggyel, amelyet kezelhetnének olyan komolyan, mintha elhinnék: ez nem politikai laboratórium, hanem a hazánk. Édesanyákkal, orvostanhallgatókkal, futballhuligánokkal és menekültekkel. (Forrás: nol)
Az illiberális rendszer csepeli fideszes vezetői ma reggelre rendkívüli testületi ülést hívtak össze! Egy napirend volt: A Csepeli Csodakút Egyesített Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Ezt az okiratot csupán pár hónapja fogadta el a testület, egy rossz koncepció alapján, ezért a mai megtárgyalására semmi szükség nem volt.
Az időpont illogikus, mert eddig az ilyen üléseket reggel 7-re (és nem 8-ra mint most) szokták összehívni! De nem ez a legnagyobb baj!
A baj az, hogy
A Csepeli Piac új vezetőjének, Huszák Józsefnek rövid, figyelemfelkeltő már-már parancsnoki mondatait közli a Csepeli Hírmondó.. Ebből megtudjuk, hogy a „vásárlók többsége nincs tisztában azzal”; „a figyelmeztető táblák ellenére”; „az őstermelői csarnok bejárata elé csak a parkolókártyával rendelkezők”; „legfeljebb 15 percre”; rendszeres a járőrszolgálat”; „a jó közbiztonság ellenére…biztonsági kamerák”; „folyamatosan felügyelik”; „…üzletsor a vihar útjában állt” stb., stb.
Arról egy sor sincs a „parancsnoki” kinyilatkoztatásban, hogy mi a véleménye az őstermelőknek, a kereskedőknek, vagy éppen a csepelieknek, az üzletsornak, amely felháborító módon „a vihar útjában állt”, a Csepeli Piacról, a vezetés tevékenységéről, az új vezető emberi kapcsolatairól, együttműködési készségéről. De ha a szerkesztőséget sem érdeklik ezek a kérdések, akkor továbbra is ilyen lekezelő vezetői monológokat olvashatnak a csepeliek.
Borbély Lénárd, Csepel fideszes polgármester - hasonlóan a többi kormánypárti kisebb és nagyobb vezérhez - augusztus 20-i beszédében elmagyarázta, hogy Szent István a fiának, Imre hercegnek címzett Intelmeit miként kell értelmezni. Borbély a társaival együtt óvott az idegenektől. Neki ez jött le az Intelmekből. Kiderült, más megközelítés is lehetséges. Íme:
Amikor már a kocsmában is arról vitatkoznak kisebb csoportokban, hogy az Imre herceghez intézett Szent István-i intelmek vajon vonatkoznak-e a déli határon felhúzott gyors építésű drótakadályt létrával bedöntő koszovói menekültekre is, vagy csak arra a fideszes edelényi kórházvezetőre, aki annak idején libanoniként anyagi okok miatt költözött Magyarországra, s most egyetért a kormány bevándorlásellenes politikájával.
Kérdezzünk meg egy szlovákot, tudja-e, mire intette Szvatopluk a fiát, egy franciát, hogy mitől óvta Rendetlen Szakállú Henrik az ikreit. Nem tudja. Magyarországon viszont
Boross Péter volt miniszterelnök, - akit a közbeszédben 20 éve hóbagolynak neveztek el - Orbán Viktor korábbi tanácsadója kijelentette: a bevándorlás nem kulturális, hanem etnikai konfliktus. A "hóbagoly" szerint ugyanis különböző nyelvű népek, az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába. Nagyon fontos, hogy nemcsak a kultúrájuk más, hanem az ösztönrendszerük, biológiai, genetikai adottságaik is. Ezeket a mondatokat a humanisták megbélyegzőnek, fajgyűlölőnek, rasszistának minősítették. A karikaturista ezt így látja:
KALOCSAI IMRE KARIKATURÁJA
A Fidesz hivatalos honlapjának információját kommentár nélkül adjuk közre, hogy Csepelen is láthassa, akit érdekel: mivé tesz valakit, mivé tette Németh Szilárd egykori csepeli polgármestert a hatalom...
Óvodafelújítás: Hudák János képviselő választ kapott a hivatalból
Hudák János Csepel PM-es önkormányzaíti képviselője augusztus 8-án levélben kért tájékoztatást egy óvodafelújítással kapcsolatban. Neki válaszoltak. A képviselő a nyílt levélre kapott választ is közzétette weblapján. Mivel a nyílt levelet publikáltuk, most a választ is közöljük.
Két héttel korábban írt kérdésemre 19-én az alábbi választ kaptam az önkormányzattól:
"Tisztelt Hudák János képviselő úr!
Kedves Apuka!
Köszönettel megkaptuk észrevételét az Erdősor-Festő utcai óvoda kivitelezésével kapcsolatban. Mindenekelőtt szeretném tájékoztatni, hogy a jelenleg is zajló felújítási munkálatok, illetve azok várható befejezése nem veszélyezteti az őszi óvodakezdést és az ott folyó oktatási, nevelési munkát nem befolyásolja.
A munkálatok befejezésének tervezett határideje 2015. július 29-e volt, azonban a július 8-ai vihar miatt a kivitelezés véghatáridejét 2015. augusztus 10-re módosítottuk, amit a vállalkozó nem tudott tartani.
Lesújtó korrupció elleni küzdelem eredménye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban, Magyarország továbbra is a külföldi vesztegetés elleni egyezményét korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik, és már harmadik éve nem javít a helyezésén - derült ki a Transparency International (TI) tanulmányából.
A szervezet tizenegyedik alkalommal vizsgálta, hogy a kormányok hogyan hajtják végre a külföldi befektetések korrupcióját felszámolni hivatott OECD-egyezményt. A tanulmány Magyarországra vonatkozó fejezete rámutat: a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét, megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége, miközben a közérdekű bejelentők tényleges védelmének a hiánya tovább rontja a magyarországi korrupció elleni küzdelem hatékonyságát. (Népszava)
Lehet, hogy tényleg mindenbe bele kell látni valamit. Ha igen, akkor él a demokrácia, harminckét éve még István volt fent, a városligeti szánkózódombon, amit azóta és erről neveztek el Királydombnak, idén meg a nép, az állóhelyesek nézhettek fentről lefelé, a magyari urak, főpapok a domb alján harcoltak kegyeinkért.
Miért is ne lehetne így? Amióta bemutatták, az István, a király mindig több volt, mint színdarab, vagy, ha legalábbis más. Más szabályok voltak érvényesek rá, ahogy más szabályok érvényesek a János vitézre és a Csárdáskirálynőre, épp úgy nem lehet csak zeneként vagy csak valami furcsa, ősmagyar musicalként nézni, hallgatni, szeretni, ahogy a Himnusz vagy a Szózat sem megzenésített vers. Nemzeti kislétünk gitáron s népi hangszereken. A történet képlékenysége, a zene eklektikája, a változó történelmi helyzet kicsit mindig igazított a darabon.
"Németh Szilárd kormánypárti honatya ... sajtótájékoztatót tartott, és felhívta a figyelmet, hogy az agrártárca vádindítványában Gőgös Zoltánt, a volt mezőgazdasági államtitkárt mint elsőrendű vádlottat nevesíti...
Gőgös Zoltánt az ügyészség még csak meg sem gyanúsította az ügyben."
Egy politikai karaktergyilkosság érdekében az agrártárca nemcsak az Alkotmánybíróság döntésével ment szembe, de a Gőgös Zoltán ellen indított hadjárattal veszélybe sodorta néhány ügyész karrierjét is. Igaz, utóbbiakat senki nem kényszerítette, hogy egy politikai akcióhoz asszisztáljanak.
Csődbe ment Finnországban a Télapó, azaz Joulupukki, vagyis a lappföldi Dianordia cég, amely működteti Télapó irodáját, ahová évente gyerekek milliói címeznek leveleket, kérve, hogy teljesítse kívánságaikat. A Dianordia 200 ezer eurós adósságot halmozott fel, elmaradt az adófizetéssel, s így csődeljárást indítottak a vállalkozás ellen – jelentette az AFP hírügynökség.
Nem értem, miért nem csap le kormányunk erre a kínálkozó gazdasági, és politikai lehetőségre. Amint már annyiszor, megvédhetnénk Európát, ezúttal a Télapó-hiánytól. Megvédhetnénk magát a Télapót is, hiszen abban is jobban teljesítünk, a reformok működnek. Gondoljunk csak bele! Sárdöngölő-alsó LED világításának árából megvehetnénk az egész Joulupukki brandet. Államosíthatnánk a céget, csökkentve vele a Télapórezsit.
Egyúttal véget vethetnénk a tudománytalan finnugor mítosznak, hiszen tudjuk, hogy
Nem bírta tovább, az etikai kódex már neki is sok volt – mondta az a ceglédi tanárnő a 168 Óra Online-nak, aki annak idején a nyilvánosság előtt tiltakozott a Nemzeti Pedagógus Kar létrehozása ellen. Végül tegnap beadta a felmondását az iskolában, ahol eddig tanított. Szeptembertől Stuttgartban tanít németet (amúgy menekült gyerekeknek). Érettségi előtt álló osztályának írt búcsúlevelét itt közöljük.
Szeptembertől Stuttgartban tanít Szegő Edit, az a ceglédi középiskolai némettanárnő aki korábban azon háborodott fel, hogy kötelező – pontosabban megkerülhetetlen – lett a Pedagógus Karba való belépés (anélkül hogy a tagság feltételeit például a pedagógusok megismerhették volna). A Magyar Narancsban annak idején megjelent cikkében így fogalmazott : a kormány által használt írásmódtól eltérően, helyesen „pedagóguskar”-nak írandó szervezet létrehozásának ötlete sötét történelmi múltat – Mussolini fasiszta korporációs rendszerének hivatásrendjeit – idézi.
Az iskolában, ahol húsz éve tanított, szerinte nagyon megromlott a hangulat, mert az intézmény életét átitatta a politika. Bár informálisan sok kollégája elismerte, hogy
Rövid, súlyos betegség után életének 69. évében hétfőn elhunyt Nagy Sándor MSZP-s politikus, a Miniszterelnöki Hivatal egykori politikai államtitkára - közölte a család az MTI-vel.
Temetéséről később intézkednek.
*********************
Nagy Sándor 1946-ban született, közgazdász végzettséget szerzett.
A rendszerváltás előtt tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának, és az ifjúsági mozgalomban, a KISZ-ben töltött be vezető tisztségeket. A rendszerváltás előtt és után is volt országgyűlési képviselő. 1994 és 2006 között az MSZP országgyűlési képviselőjeként volt a parlament tagja.
2002 és 2006 között a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként dolgozott.
1998-ban az MSZP alelnökévé választották. A párt honlapja szerint Nagy Sándor a szocialista platformnak haláláig alelnöke volt.
A Szakszervezetek Országos Tanácsában (SZOT) több vezető pozícióban is dolgozott. 1990-től a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke volt.
))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
A NÉPSZAVÁBAN GULYÁS ERIKA ÍGY EMLÉKEZIK MEG NAGY SÁNDORRÓL:
Ami a Csepeli Hírmondóból kimaradt, azt mi közzétesszük
Rovatunk – a csepeliek teljes körű tájékoztatása érdekében –, lapszámról-lapszámra, sorra veszi azokat a híreket, eseményeket, amelyek a XXI. Kerületi Önkormányzat Csepeli Hírmondó c. lapjába nem fértek bele. Annak eldöntése, hogy miért nem fért bele a lap 24 oldalába egy-egy hír, esemény vagy ellenzéki vélemény, rendezvény, nem elsősorban szerkesztőségünk feladata. Gondolja végig az olvasó: miért maradtak ki az alábbiak a Csepeli Hírmondó augusztus 18-án megjelent 16. számából:
1) A cikk címe: Nyílt válasz egy aljas politikai lejárató akcióra
A Csepeli Hírmondó szerkesztősége Borbély Lénárd polgármester úrnak, a csepel.hu-n, augusztus 13-án közölt nyílt levele átvételét kapta feladatul. A feladatnak eleget tett. Azonban valamiért egy sort sem vett át a csepel.hu-n megjelent nyílt levél „felvezető” írásából, amiből kiderülhetett volna, hogy polgármester a nyugatifeny.hu-n augusztus 12-én megjelent „Az arcátlan fideszes polgármester azt hiszi övé a köztulajdon”, című cikk miatt írta meg nyílt levelét. (Az írás címét a csepel.hu sem közölte!) Ebből következően, a csepel.hu-hoz hasonlóan, a szerkesztőség sem közli a „hazugságoktól és rágalmaktól hemzsegő cikket”, amit azóta valamiért töröltek is az ominózus blogról. A csepeliek.blog.hu július 16-án megjelent „Miért kellett csepeli embereket megrágalmazni, diákmunkást kirúgni…” című írásban
Öt hét telt el annak idején, hogy az egykori NDK lezárta a belnémet határt és elkezdte építeni a berlini falat. 1961 szeptemberében Erich Honecker – későbbi pártfőtitkár, akkor a Politikai Bizottság Központi Stábjának vezetője – közölte: „árulók és határsértők ellen fegyvert kell használni”. A lőparancsot ugyan 1982-ben „törvényesítették”, de nagyon sok emberrel végeztek a keletnémet határőrök. Egyes kutatók 136-ra, mások 245-re teszik a lelőtt áldozatok számát. Egy is sok, nemhogy ennyi.
Csak remélni lehet, hogy a magyar határon senkit sem fognak lelőni a rendőrökből verbuvált határvadász-századok, amelyeket a kormány a déli végek védelmére készül küldeni. Erre nincs felhatalmazásuk, de az elnevezés erősen militáris.
A volt NSZK-ban, a hidegháború idején
Új nyitva tartással várják az ügyfeleket a budapesti, okmányirodai feladatokat is ellátó kormányablakok szeptember 1-jétől. Az ügyfelek továbbra is felkereshetik a kormányablakokat akár munkaidő előtt - hétfőnként reggel 7 órától -, de az esti ügyintézésre is lehetőségük marad. Újdonság, hogy szeptembertől hétfő kivételével minden nap reggel 8-kor kezdődik az ügyfélfogadás.
XXI. kerület (1211 Budapest, II. Rákóczi Ferenc út 154-170., Csepel Plaza)