Orbán az atlétikai vb előtt azt mondta, azt szeretné, ha ez lenne a valaha volt legjobb vb. Megkapta. Most majd a valaha volt legjobb olimpiát akarja. Ha megkapja, vajon az milyen szociális áldozatokkal jár majd?
Kétségkívül hangos sikerrel rendezte meg hazánk a 2023-as évi atlétikai világbajnokságot. A szervezés hibátlan volt, a stadion és az infrastruktúra pompásan vizsgázott, zökkenőmentesen zajlott a versenyek lebonyolítása és a tízezres tömeg kilenc napon át tartó kezelése.
Az összképen szégyenfoltot ejtő taxishiénákat gyorsan lekapcsolták, így negatívumot legföljebb az időjárás okozott, de a hőségben összeroskadó atléták számára legott jeges törülközőket és kádakat biztosítottak a szervezők, mást nemigen tehettek, mert ha tehettek volna, például légkondicionálni tudják Csepel északi meg a IX. kerület érintett részét, netán esőfelhőket képesek robbantani a dél-pesti égboltra, biz’ isten megteszik.
Megteszik, mert ez most fontos. Mármint a miniszterelnöknek.
Az országnak egyáltalán nem az. Akármennyire próbálta ezt elhitetni a 100 milliárdos propagandagépezet. Úgy az esemény felénél kezdtem telítődni az önajnározás visszataszító s kíméletlenül folytonos mondataival, amelyek – mint az a vb végére szemérmetlenül kiderült – az olimpiarendezés tervének deklarálásához ágyaztak meg. Ez korábban is világos volt, a kormányzati kommunikációban mégsem volt nagyon nyoma. De mára világos, hogy